Békés, 1923. (55. évfolyam, 1-103. szám)
1923-09-29 / 78. szám
li\r. évfolyam 78. ssám Sxomhni Gyula, 1993. szeptember 29 Eiőflzettal árak: haiyben Negyedévre vagy 400 K vidéken Hirdetési díj előre fizetendő. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KflZfiAZDÁSZATI HETILAP, Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Templom tér Dshay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiitterek inlézendők. Kézirat nem adatik vissza * Egyes szám ára 60 korona Egy meggyalázott nép. Ez év januárjában vonultak be a francia csapatok Németországnak ugyuevezett Ruhr- vidékére, amely talán az egész világnak legelső, leggazdagabb iparvidéke. Bevonultak azon a címen, hegy Németország nem teljesíti a jóvátételre vonatkozó kötelezettségét és igy Franciaországnak zálogot kell vennie, a német ipari termelést kell felügyelet és ellenőrzés alá vetnie. Odaültek tehát a németnek a nyakára, kényszoriteni, sarkallni akarván a fokozott munkára és azzal a szándékkal, hegy a keresményt majd azután mind elszedik. Az egész hatalmas ipari termelés francia felügyelet alatt ment volna, az utolsó csavarig minden a franciák ellenőrzése mellett mehetett volna ki a gyárakből és a befolyó jövedelmeket Franciaország tette volna zsebre. Hogy ez minél több legyen, termé- sze tesen a franciák szabták volna meg a munkabéreket, az üzemi kiadásokat, a vállalkozói nyereséget. Ilyen szándékkal szemben természetesen nem tehettek egyebet a németek, minthogy azt mondták: nem dolgozunk. A gyárak igazgatóitól kezdve a fűtőig mindenki letette szerszámát és a gyárak álltak, a termelés a minimális lett. Úgy hívják ezt: passiva resistentia. Nyolc hónapon át tartott ez a passiv resistentia. A német kezek pihentek, a gyárak álltak, a franciák pedig büntettek, megtöltötték börtöneiket és kivégeztek vagy száz németet. Lényegben azonban mégis tehetetlenek voltak ezzel a passiv resistentiával szemben. A német ipar nem termelt, a jóvátételi összegre semmi sem gyűlt be. Ámde Henenins Agrippa találó példája itt is beigazolta a maga igazságát. Ehorvadott a dolgozni nem akaró kar és már-már megállóit egy hatalmas nép szívverése. A német közgazdaság omlott össze legelébb annak következtében, hogy a német ipar nem akart termelni. Nem akart termelni a franciák számára és igy nem termelt a saját maga számára sem. Ámde a franciák tudtak várni, de Németország nem bírta ki a termelésnek nyolc hónapon át való szünetelését. A német pénz értéke, az országnak semmiféle kivitele nem lévén, hihetetlen mélyre sülyedt, úgyszólván teljesen elértéktelenedett. A passiv resistentiát folytatni tehát annyi lett volna, mint teljes pusztulásra ítélni az országot. Ezt nem lehetett tenni, tehát a német kormány feladta eddigi ellenállását. A német nép dolgozni fog a francia szuronyokkal háta mögött, a német Felelős szerkesztő: DOBAY FERENC gyáros felveszi a munkát és a francia pénztáros fogja szedni gyára bevételeit. Egy hatalmas tanulság kínálkozik mindebből. Minden nyomorult és megalázott helyzetnek egy biztos gyógyszere van : a munka, a szükséghez mérten felfokozott munka és minden jobb helyzetre törekvésnek egy biztos csődje van: a munkával való felhagyás. A lakásnyomor. Zűrzavaros állapotainknak talán legjellemzőbb tünete a lakásnyomor. Budapestnek és egy-két nagy városunknak lakásnyomora valahogyan talán megérthető, de hogy miért van lakásnyomor közepes nagyságú városainkban is, mint például Gyulán is, az igazán problómaszerü. Gyula város lakossága, például, alig gyarapodott 3—400 fővel az 1910 népszámlálás óta, amivel szemben szint« egy egész városrész (Mária- telep) épült a háború óta, s mégis van lakásnyomor, mégis számtalan ember küzd a lakáshiánnyal és szizifuszi munkát ad a hatóságoknak a harc a lakásínséggel. Aligha van máskép a dolog, mint hogy lakáshiány már a háború előtt való években is volt, de nem lévén hatósági gondoskodás tárgyává téve a lakáshoz juttatás és a lakások szétoszlása, nem volt annyira a közérdeklődés és közfigyelem tárgya Bizonyos az, hogy a háború szükségessé tette a lakások forgalmának korlátozását, de az is bizonyos, hogy a szabadforgalom felé sokkal gyorsabb tempóban kellett volna haladni, mint azt lakásrendeleteink tették. Ma ott vagyunk — mindig csak a közepes nagyságú városainkról beszélek — hogy a lakásrendeletek védelmeznek egy csekély számú lakót, ellenben megnyomorítják kivétel nélkül a bérbeadókat, megfosztják az államkincstárt tekintélyes bevételtől és — last, not least —' teljesen lehetetlenné teszik a lakásínség egyedüli segítségét, az építkezést. Annyira lehetetlenné, hogy a lakások száma nemcsak nem gyarapszik, hanem egyenesen fogy, mert a leromló és helyrehozatalra szoruló házak újjáépítésétől is fázik a tulajdonos és ha csak lehet, elkerüli azt. Az állam túlzott gyámkodása tehát idevezet. Pedig más, közelebbi, okosabb és gazdaságosabb médja is volna ennek a gyámkodásnak. Az állam abból a többletjövedelemből, amit a lakások szabaddá tétele után elérne, könnyű szerrel építhetne hajlékot azoknak az egészen szegény polgárainak, akik a szabad forgalom mellett előálló béreket semmiképen sem tudnák megfizetni így meg volna szüntethető a lakásviszonyok terén ma fennálló, igazán a kommunizmusra emlékeztető állapot és emellett uj lakások is keletkezhetnének A lakáshivatal ma már egy önmagát túlélt intézmény. Több oajt, kárt csinál, mint hasznot. Különösen áll ez a lakásügyi felsőbb hatóságokra. Az elsőfokú lakásügyi hatóságokra még szükség van, a személyeket és a viszonyokat közelről ismerő, egy egész város lakosságának és sí érdekeltek közvetlen ellenőrzése alatt álló Megjelenik szerdán és szombaton ezen hatóságok többnyire elég kifogástalanul és a célnak megfelelően teljesitik feladatukat. A csak papirosból intézkedő és határozó másodfokú hatóságok azonban többnyire rontanak a helyzeten. E tekintetben egészen sajátságos állapotok vannak vármegyénkben. A kerületi lakásügyi miniszteri biztos egy kisebb községben, Mezőberényben, székel. Ez már magában véve is elég baj és alkalmas arra, hogy megfossza komolyságától az intézményt. De ehhez járul az, hogy az ez időszerinti biztos már számtalanszor kérte felmentését, amit azonban nem tudott elérni, hanem valósággal erőszakkal tartják őt állásában. Érthető, mert hiszen havi <50 000 korona tiszteletdij mellett — amely összeg a tényleges kiadásokat sem fedezi — természetesen nem akadhat erre a terhes hivatalra vállalkozó. Ilyen körülmények mellett persze a biztost, aki alaposan és körültekintően teljesiti a feladatát, nem terhelheti felelősség azért, hogy a legsürgősebb természetű ügyek is csak 5.-6 hét alatt kerülnek elintézésre. A gyulai lakáshivatal ez idő szerinti vezetője példásan kiváló igazságérzettel, törvénytisztelettel és kitűnő szociális érzékkel vezeti városunk lakásügyeit, de leghelyesebb intézkedéseinek értékét is lefokozza azután az, hogy azok jogerejének bekövetkezte szokatlanul hosszú időt vesz igénybe. Az érdekeltek ebből azt a meggyőződést merítik, hogy a hatóságok nem intézik a lakásügyeket azzal a komoly ■ lelkiismeretességgel,, amelyet ezek az ügyek megkívánnak. Ha a lakások forgalmának korlátozása még 1926-ig csakugyan fennmarad, akkor a miénkhez hasonló állapotokon feltétlenül segiteni kell. Szükségtelen több lakáshivatalt egy kerületté összefoglalni, amikor is az annak élén álló biztos épen azt néjkülözi, ami a legfontosabb az ilyen ügyek elbírálásánál, a személyek és viszonyok közvetlen ismeretét, hanem helyesebb volna minden városban az elsőfokú hatóságok fölé egy független, igazságszerető és kellő szociális érzékű, tekintélyes egyént másodfokú hatóságként helyezni, aki minden bürokratizmus nélkül a lakáshivatal vezetőjének referálása alapján döntene az elsőfokú határozatok ellen intézett panaszok felett. így a még szükséges allami gyámkodás hatékonyabb és a korlátozások elviselhetőbbek lennének A HÉT POLITIKAI ESEMÉNYEI. ITTHON. A miniszterelnök még mindig nem tért vissza Genfből, ellenben megelőzte hazajövetelét az a hit, hogy elvben a kisantant is hozzájárult a kölcsönhöz Ez az elvi hozzájárulás azt jelenti, hogy a szomszéd államoknak kikötéseik vannak még a kölcsön mikénti felhasználása, biztosítása és ellenőrzése tekintetében. Ezeknek a kikötéseknek mibenléte természetesen nagyon fontos ránk nézve, mert itt dől el, hogy a kölcsönt elfogadhatjuk-e vagy nem Ha a kis antant a kölcsönhöz, helyesebben a békeszerződésbeli zálogjogok felfüggesztéséhez csak úgy járulna hozzá, hogy egész államháztartásunkat és belső politiPETROLEUM 1 liter 1650 K ZS1RSZÓDA 130° 1 kg. 4000 K Hász és Kovácsnál. Lapunk mai «aániu 41 «Mal. T
