Békés, 1923. (55. évfolyam, 1-103. szám)

1923-09-26 / 77. szám

Szerda

Gyula, 1023. szeptember Ä6

LV. évfolyam 77. szám.

Előfizetési árak:

helyben

Negyedévre vagy 400 K vidéken

Hirdetési dij előre fieetendő POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP.

Sierkesztőség, kiadóhivatal

Gyulán, Templom-tér Dcbay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők.

Kézirat nem adatik vissza

Egyes szám ára 30 korona.

Felelős szerkesztő: DOBAY FERENC

Megjelenik szerdán és szombaton.

Csonka-Aradvármegye.

(Levél a szerkesztőhöz.}

Engedje meg Szerkesztő ur, hogy becses lapjának a Csonka-Arad vármegyének Csanád megyéhez való csatolásáról szóló legutóbbi vezércikkére néhány megjegyzést tegyek.

Sok szempontból kétségtelenül kifogásolható az a törvény, amellyel az aradmegyei öt község Csanádmegyéhez csatoltatok, de még sem lehet Trianonhoz hasonlítani. Trianon az önrendelkező jog semmibevétele, kicsúfolása egy ezeréves nemzetnek — bízvást mondhatjuk egész Earópa kárára, — ez pedig egy tőbbé-kevésbbé mégis csak helyi jelentőségű intézkedés, amely talán ép az önrendelkezési jog túlzott tiszteletbentartásából fakadt. Ez Bzembeötiik rögtön, ba a Csanádmegyéhez való csatolás történetére vetőnk egy pillantást. A törvényjavaslat, amely Csonka Arad- megye 5 községét Békésmegyéhez csatolta, már készen volt, amikor 4 község egyhangú képviselő- testületi határozatuk alapján kérte a belügyminisztert a javaslat megváltoztatására úgy, hogy Csonka Aradmegye Csanádmegyéhez csatoltassék. A belügyminiszter ezen határozatok alapján hajlandó is volt a törvényjavaslatot megváltoztatni, de előbb a kérdést megbeszélte úgy városunk képviselőjével, mint megyénk főispánjával. Az ő ellenérveik meghallgatása után is azonban a csonka-arad megyei küldöttségek, hatóságok, a helyszínére kiküldött pártatlan vizsgálók sűrű egymásutánban mind azzal keresték fel a belügyminisztert, hogy Elek község ugyan Békéshez, de a többi négy Csanádmegyéhez akar csatlakozni. Mintán Csonka-Aradmegye egységének fenntartása minden tényező előtt egyaránt szent és sérthetetlen volt, a belügyminiszter a községek többségének határozatát véve figyelembe, törvényjavaslatában Csonka-Aradmegy ének Csanádhoz való csatolását kívánta. A törvényjavaslat nemzetgyűlési tárgyalásakor Lukács György, városunk képviselője nagyobb beszédben a javaslat megváltoztatását és az 5 községnek történelmi, nemzetiségi és gazdasági szempontból Békésmegyébez való ssa- tolását kívánta. A többség azonban, ép a községek önrendelkezési jogának szemmel tartásával, a belügyminiszter törvényjavaslatát fogadta el.

Bía reánk nézve sérelmes is ez a törvény b ba a községek idővel kétségtelenül reá is jönnek tévedésükre, amivel a »reparatio« útja is adva lesz, a javaslat az alkotmányosság szellemében készült és vált törvénnyé. Kétségtelenül igy is lehet tévedni, de ezek a tévedések sokkal inkább tehetők jóvá, mint akármilyen diktatúra tévedései. A parlamenti rendszer az egyetemes történelmi fejlődés terméke, azt időről-időre megállítani talán lehet, de visszafejleszteni nem. Ép ezért, még nehéz időkben is — tiszteletben tartandó, A Septimis Sjverusok fellökték a senatust, Alexander Severus psdig már hiába hívta uj életre —■ a nagy római birodalom elbukott.

Abban a reményben, hogy sikerült beigazolnom, hogy a cikk tévesen hasonlítja össze a gyászos emlékű Trianonnal az említett törvényt, maradtam stb.

Spectator.

*

Mi készséggel elismerjük azt, ami e levél fejtegetéseinek lényege, nevezetesen, hogy a Csanádhoz osatolás formailag rendben van. Amint- hogy formailag Trianon is rendben van. Megcsonkitóink is hivatkoztak az elosatolt népek akaratának megnyilatkozására: Gyulafehérvárra és egyéb gyűlések határozataira, amint itt is hivatkozás történik 4 község képviselőtestületének egyhangú határozatára. Ezeknek a határozatoknak keletkezése történetét és értékét azonban talán jobb nem firtatni. Levélíró barátunk is koncedálja, hogy a községek »tévedtek« és azt mondja, hogy a »reparáeió« Altja adva lesz, mihelyt a községek reájönnek tévedésükre. Ha igy volna a dolog, akkor valóban lehetne remény, mi azonban azt hisszük, hogy a községek nem annyira »tévedtek«, mint inkább megtéveszttettek és e szerint valamely ismeretlen tényezővel állunk szemben mi ás áll szemben a közérdek, amely tényező ható erejének mértékét és tartamát n8m ismerjük. Nem tudjuk tehát, hogy a »tévedés« mikor fog kiderülni és amikor kiderül, lesz-e erő helyrehozni a tévedést.

Samma summárum, levélíró barátunk azt moodja, hogy az átosatoló törvénynaz alkotmányosság szellemében keletkezett, mi pedig azt mondjuk, hogy az alkotmányosság formái között, de nem annak szellemében jött létre.

Mindenesetre hálás és örvendetes tudomásai vesszük, hogy városunk képviselője ebben a kérdésben is a közérdeket éa vármegyénk s városunk érdekeit képviselte és nem rajta múlott, hogy az eredmény nem felel meg az érdekeitek várakozásának.

Harangjainkért.

Vasárnap Gyulán járt a Slezák-oég főnöke, megnézte a tornyot és meghallgatta a város ösz- gzes harangjainak hangját, amelyeket különben egynek kivételével az ö gyára készített. Tanulmányozásának eredménye az, hogy a város ősz- szes harangjainak összhangja végett a belvárosi nagyharangot az eredetileg tervezettnél 2 és fél mázsával súlyosabbra keli önteni, a középső harang pedig teljesen azonos lesz a nagyromán- városi templom nagyharangjávaJ, vagyis ez is súlyosabb lesz egy mázsával a tervezettnél. A középső harang költségének viselésére vállalkozott Góg Janos és neje igazán dicséretes, példaadó és eléggé meg nem hálálható áldozatkészséggel egyeztek bele abba, hogy ez a harang a szükségesnek mutatkozó súlyban készíttessék el, holott maga az igy előálló költség többlet három millió koronát jelent. Buzgó áldozatkészségüket igazán osak a jó Isten tudja és fogja méltóan megjutalmazni.

Példájukat azonban mindnyájunknak nagy buzgalommal kell követnünk, mert a 2 és fél mázsával súlyosabb nagy harang is természetesen jóval többe fog kerülni, mint amennyi arra elö- íránjoztatott és ez a magasabb ár most még semmikőpen ninos fedezve. Aki tehát még nem adott, okvetlenül adjon most, annak pedig, aki úgy sejti, hogy nem adott annyit, amennyit Isten és egyháza elvárhatnak tőle, most jó alkalom kínálkozik, hogy tévedését helyrehozza és adományát kiegészítse.

A nagy harang a tervezett 11 és fél máesa helyett 14 máesa súlyú lese és hangja D, a középső harang 5 máesa helyett 6 máesa súlyú lese és hangja 0, a meglevő H hangú haranggal együtt tehát ee lese az összhang: DOH.

Azokat a gabonaadományozókat, akik adományukat még nem szállították be, felkérjük, hogy e héten okvetlenül beszállítani szíveskedjenek a bakkancsgyár raktárába.

Újabb adományok: Id. Weinmann Viktor 5000, Czinczar Dezső és neje 500000, Schmidt Gyuláné 100000, Ujházy László 25000, Ujházy Lászlóné 25000, Névery Albert és neje 5000, Mohaosek és Czincsák 5000, Szolnofey Sándorné 6000, Fekete Józsefné 6000, özv. Spitzer Józsefné

400, Horváth Vilma 500, Pfaff Istvánná 200, özv. Lövei Imréné 300, Sommer József 200, Eodrész Járos 1000, Pénzes Györgyike 1000, Dobay Istvánná 100, Szlávik András 1000, Dobay János 200, Freiberger Józsefné 250, Jámbor Jakab 100, Csonbor János 100, D. Tóth József 100, Gyepes István 100, Vidó Pál 20, Szilágyi Péter 1Ó0. Busek 400, Takács Katalin 200, Káposzta Kató 1000, N. N. 200, Puczkó Mihályné 1000, Dobay András 60, Benkő Jánosáé 2000, Cserép Mihály 100, Csonka Flóriánná 100, Baranyik Mátyás 300, Matté István 100, Prág Istvánné 200, Prág Mátyásná 100, Szilágyi Péter 100, Béres János 1000, Szilágyi Lajos 2000, Gyepes Péter 1000, özv. Szilágyi Gergelyné 1000, Kör- mendy Sándorné 1000, Osváth Pál 500, N. N. 100, Schel Sándorné 1000, Tóth Ilona 250, Tóth Matild 250, özv. Morosán Györgyné 1000, Metier Péterné 250, Datkay Irén 2000, Kovács Mihályné 1000, Jabász László 200, Morvái Zoltán 1000, Dobos Lajosné 1000, Tarkas Mihályné 1000, Kiss P. Lajos 500, Balogh Páter 100, Rotyis Jánosné 150, Gyepes János 1000, K, Ludvig Istvánné 1000, Kiss Károly 200, ifj. Hölozer Kálmán 500, Prohászka Béla 1000, Alberti István 3000, Ujicz Pál 1000, Kiss Istvánné 1000, Tóth Mojszáné 500, Kovács Imréné 200, S. J. 100, Kováos Imréné 200, P. Nagy Pál 200, Dávid István 600, ifj. Deim Lipót 1000, Endrödy Eaose 2000, Sem- mich Adél 1260, Tibédi Béláaé 250, Tottál Sándor és neje 2000, Gyapjas Ferenoné 1000, özv. Gyepes Istvánná 1000 K.

Természetbeni adomány: Lindenberger János 50 kgr. árpa.

István Andrásné nem 100, hanem 100» koronát adományozott.

ffl I HUB Ms

A főispán budapesti utj«. Brandt Vilmos főispán kétnapos fővárosi útjáról hazaérkezett. Budapesten először a honvédelmi miniszternél tisztelgett, majd fontos megyei ügyeket intézett el. A főispán megjelent a főldmivelésügyi minisztérium vadászati osztályán is, ahol tisztázni óhajtotta a földreform következtében igénybe vett uradalmi földek vadászati jogának kérdését, azonban az osztály vezetőjének távolléte miatt ez ügyben intézkedni nem tudott, de ígéretet kapott arra, hogy ez ügyben hamarosan dönteni fognak. A kultuszminisztériumban a gyulai polgári leányiskola kézimunkatanárnöi állásának sürgős betöltése ügyében interveniált.

A kultuszminiszter elismerése a Szent Fa- renerendnek. Klebelsberg Kanó gróf kultusz- miniszter elismerő iratot intézett P. Benes Valérián és P. Benes Alajos szent ferenorendi tartományfőnökökhöz, Karácsonyi János dr. nagyváradi nagyprépostnak a Szent Ferenorend múltjáról irt könyvének megjelenése alkalmából. A magyar közvélemény előtt eddig sem voltak ismeretlenek azok az érdemek, —- írja a kultusz- miniszter — melyet Szent Ferenc fiai népünk lelki életének gondozása terén szereztek. Da egész nagyságákban csak most látjnk a szerzett érdemeit, a kiváló történeti munka alapján. Indíttatva érzi magát, hogy legteljesebb elismerését fejezze ki a magyar ferencesek működése iránt és kívánja, hogy a közeledő hatszázados évfordulóra minél virágzóbbá legyen Magyarországon Szent Ferenc nagyérdemű rendje.

A határátlépés u] rendje. A magyar királyi belügyminiszter a kettős birtokosok részére kiadott határátfépési bizonyítványokat legújabb rendeletével hatálytalanította és kimondotta, hogy a jövőben uj igazolványok adandók ki ezen birtokosok, valamint azok részére, akik munka céljából a határon átlépnek. Az nj határszéli utiga- zolrány 10 kilométer szélességű határmelletti zónában érvényes és azzal a hivatalos átkelési pontokon szabad átlépni. A legközelebbi átkelési pont a gyulavarsándi Kőröshid.

Lapunk mai száma 2 oldal