Békés, 1923. (55. évfolyam, 1-103. szám)
1923-09-12 / 73. szám
LV. évfolyam 73. szám Szerda Ctyula, 1933* szeptember f$ Előfizetési árak: helyben Negyedévre vagy 400 K vidéken Hirdetési dij előre fizetendő. BÉKÉS POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Templom-tér Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendök. Kézirat nem adatik vissza Egyes szám ára 30 korona. Felelős szerkesztő: DOBAY FERENC ................. ........... ** ■ ' ' ' me gjelenik szerdán és szombaton A vármegyei közigazgatási bizottság ülése. (1923. szeptember 10.) Az ülésen a bizottság tagjai csaknem teljea számban jelenvoltak. Az ülésen a vármegye főispánja elnökölt. Az alispáni jelentést dr. Márky Barna h várm. főjegyző olvasta fal, melyből az alábbiakat közöljük: Az ellátatlanok részére a közélelmezési miniszter az előirt mennyiségű lisztet kiutalta. Az ellátatlanok kategóriájának kibővítése iránt tett felterjesztéseket a minisztertanács nem vette figyelembe. A földbirtok-megváltási eljárás az elmúlt hóban Békéscsabán, Szeghalmon, Eüzesgyarmaíon (Bnosatelepen) Orosházán és Pusztaföldváron nyert befejezést. Dr. Ladies László az alispáni jelentésnek a hatóságok munkatorlódást tárgyaló részével kapcsolatban szólal fel s indítványozza, bogy a záróra meghosszabbítások végett benyújtott kérelmek alapján az engedélyezés jogának az I foka hatóságra rnházása iránt intézzen a bizottság feliratot. Az indítványt a bizottság az alispán és Ambrus Sándor hozzájáruló felszólalása után elfogadta. Ugyanígy elfogadta az alispán és gAmbrus Sándor hozzájáruló felszólalásai után dr. Ladies Lászlónak azt a másik indítványát is, hogy a jótékonyoélra és egyesületek által rendezett ünnepélyeknél az ellenőrzéssel felmerülő igen tetemes költségek viselése alól tzek mentesitteesenek, illetve az ellenőrzés a legszükségesebb mérvre korlátoztassék, s az egyesületek pedig záróra betartására egyáltalán ne köteleztessenek. Dr. Ladies László megíntexpsliálta a vármegye alispánját a kórház államosítása kérdésének mikénti állása tekintetében is. Az interpellációra a vármi gye alispánja előadja, hogy a kórház államosítására vonatkozó s a törvényhatósági bizottság által is elfogadott szerződést felküldte a belügyminiszterhez. Magánúton értesült is már arról, hogy a szerződést a belügyminiszter jóváhagyta a az át van téve a népjóléti miniszterhez, honnan azonban daoára többszöri sürgetésének választ kapnia eddig még nem Bikerüít. Egyébként a kórház adminUtratiója a múlthoz viszonyítva, ma már sokkal kevesebb zökkenővel történik, mert elismeréssel jelenti ki, a minisztériumban az a jó gyakorlat honosait meg, hogy a kórházi ápolási dijak a változott viszonyokhoz mindig a keilő időben igazodnak, úgy, hogy most anyagi zavarok nem fordulnak elő, bár most is sűrűn elő forda), hogy a kórházi administrátió költségei fedezésére legalább is 3-szor annyit kell kiutalnia, mint amennyit az állam a fedezetre folyósít. Dr. Ladios László a választ tudomásul vette. Egyben a posta és távirda igazgatóságot felkérni indítványozza arra nézve, hogy milyen rendelkezésen alapszik a postahivataloknál újabban követett az a szokás, hogy a leveleket vasárnap csak bizonyos dij lefizetése ellenében adja ki a feleknek a postahivatal. Elmondja, hogy megtörtént a múlt vasárnap, hogy egy asszonyt sírva látott kijönni a postahivatalból s kérdésére, hogy miért sir, azt válaszolta, hogy vaiamí levelet keresett, de csak 500 K-ért voltak hajlandók a postán neki kiadni. Szóló megengedi, hogy ennek lehet valami értelme, például olyan esetekben hogyha valamelyik üzletember keres a postán leveleket vasárnap, amely levél kézhezkapása annak nagyon fontos, de az ilyen eljárás nézete szerint mégsem alkalmazható falun, vagy vidéken lévő postahivatalokra nézve, ahol a tanyán lakóknak legtöbb esetben asak vasárnap van módjukban bejönni a városba, vagy faluba a érdeklődni a postahivataloknál címükre esetleg érkező levelekről. Dr. Daimel Sándor alispán bejelenti, hogy a szeghalmi polgári kör ismeretes határozatából folyólag a »Nép* c. politikai napilap által ellene intézett durva támadás aktái immár lezárulnak. A nevezett lap mint tudva van azért támadta meg őt, mert az említett körnek azon határozatát amely Héjjas Ivánt és Hír Györgyöt tagjaivá választotta, megsemmisítette. A lap azzal vádolta itt az alispánt, hogy azért semmisítette meg a határozatot, mert a kör zsidó tagjainak akart kedvezni. Természetesen ez a rágalom megdől az 5 feltétlen törvénytiszteletén, amelynek alapján az eléje kerülő ügyeket elbírálja, a amint a vizsgálat során kiderült a meg nem hivott körtagok között mindössze 1—2 tag volt izraelita. A bel- ügyminiszUr az ö határozatát helybenhagyta s ez fényes bizonyítéka annak, hogy ő teljesen törvényesen és szabályosan járt el. Bejelenti továbbá, hogy a kormánynak egy rendelete jelent meg a minisztériumokban a felek fogadási idejének megállapítása tárgyában. Ezen rendelet szerint a fogadási idő a minisztériumokban naponta déli 12-től délután 2 óráig tart, mely alól csupán a főispánok képeznek kivételt. Indítványozz!, írjon fel a közigazgatási bizottság a kormányhoz, hogy a főispánokon kívül az alispánok és esetleg a vidéken lérő többi hivatalok főnökei is soron kívül fogadtassanak, mert a minisztérium rendelkezése nemcsak sérti az alispáni állás méltóságát, de egyenesen közérdekbe ütközik, hogy akkor, amidőn az alispánnak fontos közérdekben kell az egyes minisztériumokban eljárni, felesleges várakozásokkal igen sok fontos ügy elintézése késedelmet szenvedjen A bizottság az indítványt magáévá tette. A kir. pénzügyigazgató havi jelentéséből — mint az adózó polgárokat közelről érdeklő részt — az alábbiakat egész terjedelmében közöljük : Az egyenesadók terén az 1923 évi XXXIII. t.-c. az a megemlítésre méltó alkotás, amely lehetővé teszi, hogy végre valahára a közelmúlt idők rombolása után a pénzügyi hatóság abban a helyzetben lesz, hogy ezután az adókat a folyó évre vetheti ki és igy a meglevő jövedelmeket vonhatja adó alá. Az említett törvény alapján a jövedelem és vagyonadónak 1922. és 1923. évi kivetése elmarad ; ehelyett azonban azon adózók, kiknek terhére 1921. évre jövedelem és vagyonadó íratott elő, azok az 1921. évre kivetett jövedelem é8 vagyonadó ötszörösét fizetik 1922. évre, mig 1923. évre az 1921. évi adó húszszorosát. A törvény azonban messzemenő kedvezményt is biztosit az adózóknak. Novezetesen, ha a nyers jövedelemben házbirtok vagy szöllőbirtokból származó jövedelem is van és ezek jövedelme az adózó összjövedelmének 20 százalékát meghaladja, ebben az esetben az 1921. évre kivetett jövedelem és vagyonadót nem 5 és 20-szorosan fizetik, hanem a szorzó szám ennél kisebb lesz és pedig 1922. évre, ha a ház- és szöllőbirtók jövedelme az összjövedelem 20 százalékát nem haladja meg, akkor az 1921. évre kivetett adót ö-szörös öaz- szegben kell lefizetni. Ha 20 százalékát meghaladja, de 50 százalékát nem, akkor az adó 4-szerea, 50—75 százalékig 3-szoros, 75—90 százalékig 2 szeres és 90 százalékon felül a szorzószám egyszeres. Az 1923, évi előírásnál pedig ha a ház- és szöllőbirtok jövedelme az összjövedelem 20 százalékát nem éri el, akkor az adózó az 1921. évi adó 20 szorosát fizeti, mely szorzószám lefelé egygyel-egygyel apad aszerint, amint a ház- és szöllőbirtok nyers jövedelme az összes jövedelem 20 százalékától 4 százalék különbözettél 90 százalékig emelkedik. Egy további kedvezmény az adózóra nézve az, hogyha az adózó az 1922. évre járó jövedelem és vagyonadó fejében az 1921. évre kivetett összeggel egyenlő mennyiséget 1923. jonius 30-ig már befizetett, ez a fizetés az ő javára kétszeres összegben, ha pedig az 1923. évre járó adónak ugyanezen időig legalább a felét befizette, ez a befizetés javára háromszoros összegben fog elszámoltatni. A pénzügyminiszter rendelkezése szerint a vármegye területén a 30.000 tételt meghaladó egyénenkénti adót a pénzügyigazgatóságnak folyó évi szeptember 15-ig ki kell vetni és arról a lajstromokat és fizetési meghagyásokat ugyanezen időig a községeknek ki kell adni. Az iiy módon kiszámított és előirt adó ellen felebbezésnek helye ninesen, azonban ha az adózó hitelt érdemlő módon kimutatja, hogy az 1922. évi jövedelme az 1921, évi jövedelem ötszörösét, mig az 1923. évi jövedelme az 1921. évi jövedelem húszszorosát nem éri el, akkor adójának helyesbítését kérheti, mely kérelem 1924. évi január 15-ig adható be. A jövedelem és vagyonadó készpénz helyett saját jegyzésű nosztrifikált államadóssági kötvényekkel is fizethető. A pénzügyigazgató jelentéséhez Tőrök Gábor, Berthéty Károly és Ambrus Sándor szólaltak fel szakszerűen, ezenkívül az államépitészeti hivatal jelentésénél voltak hozzászólások a békési bid feljáró korlátjai s általában az utak korlátjai ügyében, Majd az árvaügyi felebbviteli küldöttség s az adóügyi felszólamlási bizottság ülésezett, mely előbbi mintegy 33 felebbezést intézett el. Délután a fegyelmi választmány tartott ülést az alispán elnöklete alatt 3 tanító fegyelmi ügyében. Közép- és elemi iskolai A a tankönyvek ^ iskolai felszerelések DOBAY JÁNOS könyvárusnál, Gyulán. Lapunk mai száma 2 oldal.
