Békés, 1923. (55. évfolyam, 1-103. szám)

1923-09-01 / 70. szám

Békés 1923 szeptember 1. Benes még kihallgatáson jelent meg a pá­pánál is. Ezen az audiencián Benes részletes fel­világosítást adott a Szén tatjának a csehországi katolikus egyház helyzetéről. A német jóvátétel kérdésében olyan jelek mutatkoznak, amelyek remélni engedik, hogy mégis csak megtalálják olyan megoldását, amely Német­országot és ezzel Közép Európát nem teszi telje­sen tönkre Poincaré, a francia miniszterelnök is kissé mérsékeltebb hangon beszél már, de leg­fontosabb az, hogy a 27 én Londonban átadott belga jegyzék kifejezi Belgium hajlandóságát a német jóvátételi kérdésről való tárgyalásra, amint azt Anglia kívánta, a francia kormány pedig olyan félhivatalos kijelentést tett, hogy teljesen egyetért a belga jegyzék kijelentéseivel. Ebből azt kell következtetni, hogy rövidesen Franoia- ország is hozzá fog járulni a német kérdésről való újabb tárgyaláshoz. TAHTÜ«-*-. A gyulai polgári fiúiskolában a VI. és VII. tanári állas szervezetét a vallás- és közoktatás­ügyi miniszter engedélyezte s a két állás után járó államsegély engedélyezését kilátásba helyezte. Mennyi lesz a polgári ^fiúiskolái tandíj ? A polgári fiúiskolái bizottság tegnap Sál József elnöklete alatt gyűlést tartott, melynek legfonto­sabb tárgya az iskola jövő tanévi költségelőirány­zatának megállapítása volt. A költségvetés ter­mészetesen sok milliós kiadási összeggel zárul. A költségvetés megállapítása kapcsán döntött a bizottság a jövő évi tandíj nagyságáról is. me­lyet a 400 korona beiratási díjon felül 30 ezer koronában állapított meg. A tandíj megállapítá­sával kapcsolatosan az iskola vezetősége felkéri a szülőket, hogy a tanév kezdetén saját érdekükben fizessék be az egész évi tandíjat, hogy igy a tan­díj befolyván, abból a mai árak mellett szerez­hesse be az iskola a különféle szükségleteket s ennek következtében el legyen kerülhető az eset­leges drágulások folytán a tandíjnak évközben való felemelése. A szegénysorsu tanulók a tandíj­mentességért a kérvényeket a pótbeiratás al­kalmával: szeptember 1-én és 3 án adhatják be az iskola igazgatóságánál. A gyulai rém, kath. elemi Iskolába a pót­beirások szeptember 3, 4, 5, 6 és 7-én naponkint délelőtt 8—10 óráig tartatnak. A tanév ünnepélyes megnyitása szeptember 8 án Kisasszonynapján az anyatemplomban tartandó Veni Sanctéval történik. A gyulai bel- és külterületi állami minden­napi és továbbképző (ismétlő) iskolában nemkülön­ben a Mágocsi utcai óvodában a pótbeirások szeptember hó l*én, 2-án és 3-án 8—12 óráig tartatnak meg az állami elemi iskola igazgatói irodában. A javítóvizsga szeptember hó 3-án d. u. 4 órakor lesz megtartva. A tanítás 4 én reggel megkezdődik. Tanévnyltas a polgári fiúiskolában. Szeptem­ber 1-ón és 3-án délután 3—4 ig a pótbeirások tartatnak meg. A beiratásnál beadandó az iskolai és ujraoltási bizonyítvány, valamint a születési anyakönyvi kivonat. Ez okmányok nélkül senkit sem vesz fel az igazgatóság, azért a szülők ez okiratokat előre szerezzék be. A tandíj az első negyedre ötezer korona, a beiratási dij 400 K. Az iskolai hatóság fenntartja magának a jogot, hogy a drágaság nagyobbodása esetére a tandijat évközben is felemelhesse. A beiratások és a vizs­gák az Erkel téri róm. kath. elemi iskolában tar­tatnak meg. Az igazgatóság. A gyulai iparos tanonciskola felügyelő­bizottsága augusztus hó 21-én Szentkereszthy Ti­vadar kir. tanfelügyelő elnöklete alatt tanitó- választó gyűlésre gyűlt egybe. Az iskola igazga­tója előadta, hogy a nyolc közismereti és rajz- tanitói állásra a pályázat meghirdetetett, de csak két pályázat érkezett bs. A fémipari szak­rajz tanítói állásra pályázott Gilányi Elemér, a faipari Bzakrajz tanítására Baumann Alajos fa­szobrász. A pályázati hirdetmény tehát túlnyomó részében eredménytelen maradt s ennek oka a csekély díjazásban keresendő. A bizottság elha­tározta, megkeresi a várost — mint iskolafenn­tartót — a tanerők méltányosabb díjazása céljá­ból. A fentebb említett két pályázó elnöki meg­bízással egy évre ideiglenes óraadó tanítónak megválasztva lett. H, Fekete Péter tanár indítvá­nyára íelkéretnek a polgári fiúiskola és különböző jellegű iskolák tantestületei, hogy magyar taní­tókhoz illő ügyszeretettel vállaljanak tanítói állást sz iparostanonc iskolánál addig is, míg az iskolafenntartó nagyobb díjazással jutalmazhatja a tanerők fáradozását. A gyulai községi iparostanoneiskolában az 1928—24. tanévi beírások szeptember hó 1-től 9 ig éspedig hétköznapokon délután 4—6 óráig, vaRár- és ünnepnapokon délelőtt 9-től 11 óráig tartatnak meg a józsefvárosi róm. kath. finiskola Il-ik oszt. tantermében. Iparostanonciskolába még nem járt tanuló személyesen megjelenni és tanonoszerződését bemutatni köteles. Beíráskor minden tanuló a felügyelőbizottság megállapítása alapján tanszerekre 4000 koronát, azaz négyozer koronát tartozik az iskola pénztárába befizetni. Tanévkezdet a főgimnáziumban. A főgim­náziumban az 1923—24. tanévre szóló pótbeirások szeptember hó 1-én és 3-án délelőtt 9—12 óráig lesznek Szeptember 4-én, kedden reggel 9 óra­kor »Veni Sanctec, a tanév ünnepies megnyitása. 0 án, csütörtökön reggel az előadások megkez­dése. A beírásokat megelőzően augusztus 30-án, csütörtökön reggel 8 órakor kezdődnek a javító vizsgálatok, 3l-én, pénteken reggöl p >dig a kü­lönbözeti vizsgálatok. Utóbbi vizsgálatokért tár­gyanként 600 K fizetendő. Az I. osztályba lépő nyilvános és magántanulók számára a szegedi tankerületi főigazgatóság rendelete alapján ang. 28. és 29. napján pótló felvételi vizsgálatot tar­tunk, melyre aug. 27-én, hétfőn délelőtt kell az igazgatóságnál jelentkezni. Ezen felvételi vizsgá­lat nélkül senki az I. osztályba fel nem vehető, illetve magánvizsgálatra nem bocsátható. Ugyan­csak nem számíthat senki arra, hogy e pótfelvé­teli vizsgálaton kívül külön engedéllyel később teheti azt le. E felvételi vizsgálat dija 360 K, közalkalmazottaknál 180 K. Bsirási dij címén minden tanuló 10 000 K, tandíj címén 30 000 K-t fizet. Közalkalmazottak e dijaknak tizedrészét fizetik. Fenntartja azonban az intézet vezetősége magának a jogot, bogy tanévközben a tandijat, amennyiben a szükség megkívánja, felemelje. Azok a tannlók, akik a folyó év szeptember ha­vára magánvizsgálatra jelentkeztek, ezúton érte- sittetnek, hogy a vizsgálat írásbeli része szep­tember 3 án, szóbeli része pedig 5 én lesz. Nőmet nyelvtanfolyam. A belvárosi róm. kath. elemi népiskola 40, és más helybeli iskolák 17 tanulója múlt év október elsején a fenti is­kola egyik termében szervezett nyelvtanfolyamon a német beszéd elsajátításához fogott. A kis cso­port lelkesedve a cél iránt, kitartó szorgalommal csaknem teljes egészében elvégezte német nyelven az I-ső osztály részére előirt beszéd-értelem gya­korlat tananyagát. A szülők kívánságára május hó végén báró Apor Vilmos plébános elnöklete alatt, Németi József főgimn. igazgató, a szülők és más érdeklődők jelenlétében tartott évközi vizsgán Endrődy Lilla nyelvtanárnő vezetése mel­lett matatták be szerzett tudásukat, mikor is a szülők örömmel hallgatták, hogy gyermekeik 70 psrcen át németül beszélgettek. Vizsga végeztével az elnök kedves szavakkal dicsérte meg a gyer­mekeket, amiért délutáni szabadidejük egy részét ily hasznos szórakozásra fordították. Példákkal mutatott rá, hogy nemzeti nyelvünk mellett mily fontos egy világnyelv ismerete is. Az I-ső évfolyam most augusztus 31-én befejeződött és szeptember 10-én mint Il-ik évfolyam folytatja munkáját. Ugyanekkor nyílik meg az uj I ső év­folyam, melyre szeptember 3-tól 7 ig délelőtt 8—11 óra között, a fenti iskola földszinti I-ső osztályában, a város bármelyik iskolájából jelent­kezhetnek 6—12 éves korú fiuk és lányok. Az Első Gyulai Kereskedelmi R,-T. igazgatósága közli, hogy a vállalatnak 1922» október és 1923. március havában kibo- csájtott részvényei az ideiglenes elismer- vények ellenében folyó évi szeptember hó l-töl kezdve a vállalat irodájában kiszol­gáltatnak. Ugyanakkor a régi névre szóló részvények is bemutatóra szóló részvé­nyekre átcseréltetnek. 729 2—3 Néjfy középiskolát végezett fiút tanulónak felvesz Vlagyovits és Mihalik 738 í-i fűszer- és csemegeűzlote, Gyulán. Száz alakba . . . Száz alakba öltözik szerelmem, Száz alakban képzel tégedet. Majd sziget vagy s vivő szenvedélyem Mint szilaj folyam fut kör tiled. Máskor ismét, édes kedvesem, hogy Szentegyház vagy, én azt gondolom, És szerelmem mint repkéng húzódik Fölfelé a szentegyház falon. Néha gazdag utas vagy s szerelmem Mint az útonálló megrohan, Néha meg mint jámbor alamizsnds Lép elédbe alázatosan. Majd a Kárpát vagy, s én ott a felhő, S menydörgéssel ostromlom szived. Majd meg rózsalomb vagy, s én körüled Csalogányként zengek éneket. lm, szerelmem ekkép változik, de Soha meg nem szűnik, mindig él, S nem gyöngül, ha néha szelidebb is . . . Gyakran csendes a folyó, de mély ! M I M H2 16 Csura Miklós tarozása- A gyulai róm. kath. főgimnáziumnak egyik igen értékes és érdemes tagját, Csura Miklóst a vallás- és közoktatási miniszter a soproni m. kir. reáliskolai nevelőinté­zethez tanárnak kinevezte és uj állomását a na­pokban elfoglalja. Távozását sajnálattal vet tűk tudomásul, annál inkább, mert szaktárgyát nagy szeretettel kezelő, folyton bavárkodó, különösen a nyelvészet és irodalom terén széleskörű tndás- sal bíró tanárt vesztettünk el benne, aki egyúttal lapunknak is kedves és hasznos munkatársa volt. Szesztilalom. A belügyminiszter 52282—1923 számú rendeletével a korcsmák, pálinkamérések- nek vasár- és ünnepnapokon reggel 5 órától déli 12 óráig való zárva tartását rendelte el, vagyis ezen napokon és időkben az említett nyilvános italmérő helyeken sem ételt sem semmiféle italt kiszo’gáltatni s általában vendégeket beengedni nem szabad. Egyéb nyilvános helyek mint szálló- dák, éttermek, vasúti vendéglők stb. nyitva tart­hatók ugyan azonban szeszes italokat kiszolgáltatni ezen helyeken is szigorúan tilos. A szeghalmi polgári olvasó egylet mint ismeretes tagjai soraba megválasztotta Héjjas Ivánt és Hirr György nemzetgyűlési képviselőt. A vármegye alispánja ezt a határozatot, mert szabálytalanul lett hozva — beadott felebbezés folytán megsemmisítette. A »N^pc citnü politikai lap, mint ismeretes, ezért durva támadást intézett a vármegye alispánja ellen azt állitván, hogy az alispán a határozat megsemmisítésével a zsidó körtagoknak akart kedvezni. Az alispáni határozat további felebbezés folytán a belügyminiszter elé került, akinek döntése a napokban érkezett le a vármegyéhez, A belügyminiszter jóváhagyta az alispán határozatát. Ebből látszik, hogy az említett lap támadásának semmi alapja nem volt. A vár­megye alispánja a határozat meghozatalánál kizárólag a törvény rendelkezéseit tartotta szem- előtt, s mint azután ki is tűnt, a választást meg­ejtő közgyűlésre meg nem hivott kőrtagok között, csak egy volt zsidó. Statisztikai közlemények. Békésvármegyé­ben 1923 április, május és junius hónapokban házasságkötés volt 627, születés 2276 (28%), ha­lálozás 1642 (20 8%), szaporodás 570 (7 2%). Fertőző betegségben az emlitett időszakban el­haltak : gümőkórban 315, roncsoló toroklobban 16, vőrhenyben 14, hasihagymázban 6. Egy derék katona haldia. Krucsó István gyulai kózvitéz fürdés közben szivszélhüdést ka­pott és a vízben meghalt. Temetése augusztus 21-én délelőtt történt Gyulán katonai gyászszer­tartás mellett. Autó- és motorbenzin kapható Hász és Kovácsnál

Next

/
Thumbnails
Contents