Békés, 1923. (55. évfolyam, 1-103. szám)

1923-08-15 / 65. szám

LV. évfolyam OS. s/im. Szerda Gyula, 1923. augusztus 1 5 Előfizetési árak: helyben Negyedévre vagy 400 K vidéken Hirdetési dij előre fizetendő. r r POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Templom tér Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdeté­sek és nyiltterek iniézendők. Kézirat nem adatik vissza Egyes szám ára 60 korona. Felelős szerkesztő: DOBAY FERENC Megjelenik szerdán és szombaton­Kein arról van szó, hogy visszaélésekkel, panamákkal vagyis az­zal vádolnának egyes képviselőket és minisz­tereket, hogy törvénybe vagy a jó erkölcsökbe ütköző módon szereznek maguknak vagyont vagy jövedelmet. Aki panamáról beszél, vagy . panama ellen védekezik, annak bátran oda- moedbatjuk a magyar közmondást, hogy mást beszél Bodóné, mikor a bor árát kérik. Rég bevált taktika, hogy mikor politikailag meg nem engedett és meg nem tűrhető cseleke­detekkel vádolnak vagy gyanúsítanak politi­kusokat, képviselőket, minisztereket, akkor a megtámadottak és azok, akik velük szolidá­risaknak érzik magukat (és milyen sokan vannak ezek minden ilyen leleplezésnél!) hallatlan lármát csapnak, hogy micsoda aljas­ság, politikai lezüllöttség panama-vádakkal kezdeni ki a minisztereket, vezető politiku­sokat és igy akarni kicsikarni a kormány- változást és elérni azt, amit politikai eszkö­zökkel, parlamentáris módon nem tudnak el­érni, a kormánjbuktatást. Persze, azután rendszerint kisül, hogy a szó szoros értel­mében vett panama nem történt, a törvénybe vagy a jó erkölcsökbe ütköző cselekményt senki sem követett el, akkor szépen össze­csukják az aktákat, elcsitulnak a viharok, a lovagiasság szabályai szerint befejezik az ügyet, esetleg néhány párbaj zajlik le és be van fejezve az affér, érdemben pedig marad minden a régiben. A bor ára felől‘tett kér­désre nem felel sem Bodóné, sem senki más. Egészen más itt a kérdés, egészen más a jogos izgalomnak és botránynak az oka, ha mindjárt nem épen azok izgulnak is és nem azok csinálnak is botrányt, akiknek igazán jussuk volna hozzá. Arról van itt szó, hogy ennek a szegény csonka országnak vagy hót millió lakosa napról-napra lólekzet-vissza- fojtva lesi, mennyire értékelik a külföldön a mi papiros-koronánkat, vagyis gazdasági erőn­ket és gazdasági jövőnket és minden negyed­pont esésnél kétségbeesetten konstatálja, ez a hétmillió ember, hogy ismét szegényebb lett, ismét kevesebb szükségletét egészítheti ki, szomorú lemondással állapítja meg, hogy heti keresményéből szombaton már nem ve­heti meg azt, amit szerdán még megszerez­hetnek vélt. Ezzel szemben van néhány ezer vsgy tízezer ember az országban, aki­sek a számára a papirkoronának ez a szo­morú esése nem jelent tragédiát, nem jelent romlást, hanem ellenkezőleg, örömet és va­gyoni előnyt jelent, mert olyan tehetős, okos vagy befolyásos, hogy olyan jó papírokat vá­sárolhatott idejekorán, amelyeknek a forgalmi értéke a koronának minden negyedpontos esésénél tízezrekkel, sőt százezrekkel emelke­dik és tízezreket a százezreket önt bármikor a boldog tulajdonos zsebébe. Már most tisztelettel kérdezzük, kikkel érez együtt az a politikus, aki ezeknek a részvényvásárlóknak jövedelemszerző és jöve­delembiztosit ó táborába tartozik. Azzal a szomorú, kétségbeesett hétmillióval-e, akik ezt a szerencsétlen országot jelentik, vagy azzal az ügyes százezerrel-e, akiknek a ko­rona és az ország romlása olyan szép vagyoni előnyt jelent. Kiknek a minisztere az, akik­nek a miniszteri tárcájába szerencsétlen or­szágunk talpraállitásának aktája van bezárva, privát tárcája pedig a jól jövedelmező rész­vényektől duzzad? Hát ez kérem a kérdés, erre kell fe­lelni. És ha Bodóné nem felel ezekre a kérdésekre, majd felel az ország hót millió magyarja. A vármegyei közigazgatási bizottság ülése. (1023. augusztus 13 ) Az ülésen a vármegye főispánja elnökölt. A bizottság tagjai teljes számban jelen veltak. Az alispáni jelentés főbb pontjait az alábbiakban ismertetjük. Az 1923—24 gazdasági évre össze­irt ellátatlanok száma — Gyula város kivételével — 8563, A múlt gazdasági évben volt mintegy 20.000. Gyula városában 384. Az nj rendelet szerint hatósági lisztellátásra jogosultak száma rendkívül szűkre van korlátozva és*emiatt a köz­igazgatási és törvényhatósági bizottságok már fel is irtuk, minthogy azonban kevés a remény, hogy a feliratnak eredménye lesz, a jelentés a községeket utasítani javasolja, hogy a legmesz- szebbmenő áldozatkészség kifejtésével tartalék gabona, illetőleg liszt beszerzéséről gondoskod. janak, emelyből legalább is azok nyerhessenek puszta létük fenntartására ellátást, akik betegsé­gük, családi viszonyaik és önhibájnkon kívül való munkanélküliség miatt ezen ellátás nélkül az ébenhalásnak lennének kitéve. Az uj rendelet sze­rint ugyanis csak a hadirokkantat, özvegyek és árvák részesíthetők hatósági ellátásban s ezek közül is csak a teljesen munkaképtelenek. A bizottság a felolvasott javaslat értelmé­ben döntött. A földbirtok megváltási eljárás — a jelen­tés szerint — az elmúlt hó folyamán Paszta- földváron, Kondoroson és Gyulán, míg a ház­helyrendezés Békésszentandrás községben fejez­tetett be. Folyamatban van Békéssámson, Tótkomlós, Orosháza, Öcsöd, Füzesgyarmat és Szeghalom községekben, továbbá Békéscsabán. Békésen a házhelyek még az 1921. és 1922. években kioBztattak, az 0. F. B. azonban revíziót rendelt el s a kibocsátott hirdetésre 1800 kérel­mező jelentkezett. A munkanélküliek száma — viszonylag — nagy, de ennek oka nemcsak az, bogy a kisebb gazdák mellőzték a munkások alkalmazását, ha­nem az is, hogy a munkanélküliek között nagyon sokan túlzott béreket kértek. Általános a panasz amiatt, hogy a munkások részkeresetük után for­galmi adót kötelesek fizetni. E pontnál a vármegye alispánja felkéri a kir. pénzügyigazgatóság képviselőjét, hogy e te­kintetben tétessék valamelyes megnyugtató intéz­kedés, mert ez teljes lelki diszharmóniát kelt. A kir. péDzügyigazgató-helyettes válaszolván a felszólalásra, kijelenti, hogy a törvény szerint a forgalmi adót tényleg a munkásoknak kell fizetni. Azonban 5—6 nappal ezelőtt jelent meg egy miniszteri rendelet, amely szerint a cséplés- nél alkalmazott munkások napszámosoknak tekin­tendők s mint ilyenek, forgalmi adó fizeiéoe alól mentesek. A fővállalkozó azonban köteles forgalmi adót fizetni. Ladies László bizottsági tag azon kérdésére, hogy a rendelet vonatkozik-e az arató munká­sokra, h. pénzügyigazgató kijelenti, hogy rész­letekre válaszolni nem tud. Utána fog nézni a dolognak s a legközelebbi ülésen részletes felvi­lágosítást fog adni a felvetett kérdésben. Török Gábor: Az alispáni jelentésnek a békési házhelyek kiosztását tárgyszó részével fog­lalkozik, s kifogásolja, hogy akkor, amidőn a köz­ség teljes megelégedésre befejezi ezt az akoiót, akkor a bíróság közbe lép, és teljesen felforditja az egész ügyet, minek folyamányaképen újabb 1800 igénylő jelentkezett. Hol lesz hát a határ, amikor a jelentkezések lezárhatók lesznek, s med­dig leszünk abban a bizonytalanságban, ha ezt az eljárást folytatnunk kell. Egy másik anomákiára is rá mntat. Nevezetesen az a birtokos, akinek földje a megváltási eljárás során igénybevótetett, mindaddig amig a földterület a kataszterben az ő nevén ál!, az összes köztartozások az ö terhét képezik. Itt az eljárás az volna, hogy a biró, amikor a földbirtokrendező bírósági Ítéletét m°g- k?pja, azonnal jelentést tenne a pénzügyigazgató- ságboz és annak illetékes osztálya nyomban ke­resztül vinné azt, hogy a földterület az uj tulaj­donos nevére vezettessék át, egyszóval annak a földterületnek a közteher viselésétől az, akitől az elvétetett a leggyorsabban mentesittessék. Ha­sonló bizonytalanság uralkodik a vadászati jog gyakorlása tekintetében is a megváltás alá vont főidre nézve. Ezeken a területeken nem lehet tudni kit illet meg a vadászati jog. Az alispán, t. főügyész és a péuzügyigazgató helyettesének válasza ntán felszólaló indítványára a bizottság felír a fóldmivelésügyi miniszterhez, hogy a föld­birtokreformmal kapcsolatban föld- és házigények bejelentésére záros határidő állapíttassák meg. Azt is szükségesnek látja a bizottság, bogy a birtokosok azon közszolgáltatások viselésétől men- tesittes88nek, amelyek őket a már igénybevett területek után terhelik, végül a tényleges helyzetre tekintettel a vadászati jog gyakorlására nézve is rendelkezés tétessék. Bel'czey Géza indítványának az alispán fel­szólalása ntán elfogadásával felír a bizottság a pénzügyminiszterhez, hogy az adóvalorizációról alkotandó törvény és végrehajtási rendeletnél figyelemmel lenni szíveskedjék arra, hogy miután a vármegye területén kivetett adók alapjául szol­gáló jövedelem 1921-ben magasra becsültetett meg, vétessék fel a törvény és végrehajtási rendeletbe egy oly intézkedés, mely módot nyújtson az adók mérséklésére irányuló indokolt kérelmek előter­jesztésére. Szintén Beliozey Géza felszólalása folytán s az alispán felvilágosításai alapján felír a telje­sen hasznavehetetlen állapotban levő telefon vona­lak átépítése, a vezeték bronz huzatokkal k cse- rélésével oly irányban, hogy a határon fekvő vár­megye elsősorban vétessék figyelembe. Hiszek egy Istenben, Hiszek egy Hazában Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában. Amen Autó- és motorbenzin kapható Hász és Kovácsnál Lamwh mm »mám» 4 »Mal

Next

/
Thumbnails
Contents