Békés, 1923. (55. évfolyam, 1-103. szám)

1923-08-11 / 64. szám

LV. évfolyam 64. szám Szombat Oynla, 1093. «oyasztns IX EJéflzeláitl árak: helyben Negyedévre vagy 400 K vidéken Hirdetési dij előre fizetendő. BÉKÉS POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÜZfiAZDÁSZATI HETILAP. Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Templom tér Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdeté­sek és nyiltterek intézendők. Kézirat nem adatik vissza Egyes szám ára 25 korona. Felelős szerkesztő: DOBAY FERENC Megjelenik szerdán és szombaton Valorizáció. Magyar szót nem igen szoktak erre a fogalomra használni. Pedig átértékelésnek bátran lehetne nevezni. Ez a magyar szó még érthetőbben kifejezi a fogalmat, mint a latin valorizáció. Azt a műveletet nevezzük pedig valorizációnak, magyarul átértékelés­nek, midőn valamely árunak vagy szolgálta­tásnak az értékét, amelyet előbb pénzben fejeztünk ki, valamely más, állandóbb értékű áruban fejezzük ki, azután ennek pénzben kifejezett értékéhez mérten állapítjuk meg ismét az illető árunak vagy szolgáltatásnak pénzbeli értékét, A papírpénznek nem lévén állandó értéke, ma mindenki valorizálni kény­telen. Vagyis kénytelen előbb megállapítani árujának vagy szolgáltatásának értékét más áruban, akkor azután megtudni, hogy ezt a más árut mennyi pénzért lehet megkapni és ehhez arányitva megszabni a maga árujának vagy szolgáltatásának árát. Atn nem minden­kinek van módjában átértékelni a maga áru­ját vagy szolgáltatását, helyesebben szólva, nem mindenki tudja a régi értéket megkapni árujáért vagy szolgáltatásáért, viszont sok árunak értébe akármely más áruéhoz viszo­nyítva meghaladja a régi értékét. Most az állam tér át az átértékelésre, vagyis azt akarja, hogy jövedelmeit olyan értékben kapja, amilyeu értéket azok a bé­kében kitettek. Húsz korona békebeli adóért annyi pénzt kapjoD, hogy azt az árut vehesse meg rajta, amit a békebeli 20 koronán meg­TÁRCA. Békésmegye a Balatonon. A Balatont Budapest lakossága tette nép­szerűvé, mondhatnék azt is, hogy felfedezte. A Balaton látogatottsága együtt nőtt a főváros la­kosságának gyarapodásával. A múlt század ki lencvenes éveiig alig fordult meg a Balaton mel­lett más, mint dunántúli ember. Ilyen is túlnyo­mó részben a három parti megyéből, Veszprém­ből. Zalából, Scmogyból. E három megye dzsentri családainak, úgyszintén a nagyobb városai jobb- módú polgárainak csaknem kivétel nélkül szőlle- jük volt a zalai és veszprémi balatonmenti he­gyeken, vagy villájuk a somogyi dombokon. Belőlük tellett ki a múlt század végéig a Bala­ton nyaraló és fürdőző közönsége. Igen csekély volt azoknak a száma, akik távolabbi vidékről keresték lel a Balatont. Ezek vagy vendégek voltak rokonoknál, jó ismerősöknél, vagy Bala- tonfüred és Keszthely egy két vendéglőjében szállottak meg. Ez a két hely volt csak a gyér számú idegen fürdővendég fogadására berendez­ve Keszthely a Festetics-család, Füred pedig a szent Benedek-rend tulajdona volt és az ma is A mai hires fürdőknek, mint Siófok, Földvár, Almádi hírük hamvuk sem volt Siófok község jelentékeny hely volt ugyan, de csak mint köz ség, nem mint fürdőhely. A községnek balaton- parti határa a veszprémi káptalané mindmáiglan. Almádiban veszprémi polgároknak volt szöllőjük. Földvár, a somogyi oldalon kopár dombos part volt, távol a községtől; a terület tulajdonosa Széchenyi Viktor, kezdte befásitani a hetvenes szerezhetett. Tagadhatatlan, hogy az állam- háztartás hiányainak legnagyobb része azáltal állott elő, hogy az állam megközelitőleg sem kapta meg, kilenc éven át, ugyanazokat az értékeket, amelyeket a békében megkapott. Aki békében 20 korona vagyis egy mázsa búza értékű adót fizetett, az hosszú ideig fizette még ugyanezt az adót, amikor már régen nem lehetett a 20 koronáért egy mázsa bnzát venni. Maga az állam fizetett 50—60 koronát egy mázsa búzáért, amelyet a termelőtől elvett. így állott elő lassanként az az államháztartási deficit, amelyet azután semmiféle hadinyereségadóval, pénzlebélyeg­zéssel, vagyonváltsággal eltüntetni nem lehe­tett. Nem lehetett, mert nem a gyökerében orvosoltatott a baj, nem a bajok kútfejére tette a kezét a pénzügyminiszter. Nem szedte az állam jövedelmeit a régi értékekben. Most végre reászánta magát erre is. Meglesz-e a kedvező eredménye és nem jött-e már későn a jó gondolat, nem tudhatjuk. A magángazdaságokat súlyosan, igen súlyosan fogja érinteni, az bizonyos. Nem roppannak-e bele és beleroppanván, nem rántjuk-e az álla­mot még snlyosabb gazdasági válságba, szin­tén nem tudhatjuk előre, de nagyon tar­tunk tőle. NAGYSZABÁSÚ NÉPÜNNEPÉLY. Augusz­tus 19-én, azaz jövő vasárnap a hadirok­kantak, özvegyek és árvák javára nagy­szabású népünnepély rendeztetik aGöndöcs népkertbeír, melynek részletes műsorát lapunk jövő számában közöljük. években. Ma a legelőkelőbb fürdőhely, főnemes­ségünk balatoni nyaralóhelye. Budapest nyaralni és fürdőzni vágyó kö­zönsége a kilencvenes években mindjobban kezdte látogatni a Balatont. Pesthez közel van, 2—3 óra alatt ott van a pesti ember; a családos ember, ha maga nem mehet hosszabb időre, legalább vasárnapokon meglátogathatja nyaraló családját, mintha csak Rákospalotán vagy Buda­keszin volnának. Természetesen elsősorban azok­nak nélkülözhetetlen a Balaton, akik számára a nyaralás legelső célja és legfőbb élvezete a szabadban való fürdés. Pompásabb szabad fürdő a Balatonnál nincsen. A partot a legtöbb helyen mindenütt finom homok borítja, a viz oly észre­vétlenül lassan mélyül, hogy — különösen a somogyi parton — 5—600 méternyire be lehet menni a tóba és még mindig a mederfenekét éri a lábunk. És ez a mederfenék olyan mintha bár­sony volna. A tó felől állandóan enyhe, friss levegő árad a partok felé, amely a viz mozgá­sát, a partok felé tartó folytonos, idegedző hul­lámzást is okozza. Szóval, ritka természeti kincset .bírunk a Balatonban, amelynek feladata volna, hogy se­gítsen nekünk a mindig megújuló ifjú magyar nemzedéket egészségessé, edzetté, erőssé nevelni. Nemcsak elrabolt sok pompás fürdőhelyünkéi, de még elvesztett tengerünket is képes némileg pótolni a Balaton ; ami például az ifjúságnak a vizen, a tengeren való életre nevelését illeti, a Balaton teljesen megfelelő iskolául szolgálhat. Ide, a magyar tengerre került le ez idén Békésvármegye törvényhatóságának áldozatkész­ségéből negyven békésmegyei gyermek és ifjú Huszonnégy fiú és tizenhat leányka a lakosság A HÉT POLITIKAI ESEMÉNYEI. ITTHON. A napról-napra súlyosbodó gazdasági hely­zete az országnak, amelyért, hiába, mégis csak a kormánynak kell viselnie a felelősségnek leg­alább egy részét, megb^mlasztotta a kormányt támogató egységes párt összetartását is. Azok a képviselők, akik más közgazdasági és pénzügyi politika folytatását kivánnák a magát keresztény­nek nevező kormánytól és pártjától, a múlt hét végén kiléptek az egységes pártból. Eleinte nyol­cán voltak a disszidensek, de ketten visszavon­ták kilépésüket, s igy hatan vannak, a vezérük pedig Gömbös Gyula, az egységes pártnak egyik megalkotója és nemrég még alelnöke. Most ter­mészetesen megindulnak a találgatások és a tervezgetések, hogy vájjon hol, melyik pártban fog elhelyezkedni az a hat kilépő, mi lesz a kö­vetendő programmjuk és mi módon fognak sn- nak megvalósításáért harcolni, kik lesznek harc­ban fegyvartársaik és támogatóik, vagy melyik ellenzéki pártot fogják ők támogatni. A nemzetgyűlés az indemnitási javaslalot részleteiben is letárgyalván, csütörtökön áttért a pénzügyminiszter adóvalorizációs javaslatának tárgyalására, Ez a javaslat, amelyet az egységes párt is. a nemzetgyűlés pénzügyi bizottsága is egyhangúan elfogadott, az első komoly kísérlet arra, hogy az állam jövedelmei a békebelivel azonos, valódi értékben folyjanak be, de mint ilyen súlyos terheket ró az adózókra, olyanokat, amelyektől a korona elértéktelenedése óta nem­csak elszoktak az adózók, de aminőkhüz miná- lunk talán sohasem szoktak hozzá a polgárok. Hogy mi lesz ezeknek a felemelt adóknak a ha­tásuk, azt mindenki nagyon jól tudhatja. A drága­ság további növekedése, mert hiszen nem kétsé­ges, hogy mindenki igyeke ni fog a maga adóját másra áthárítani. A jövő héttől kezdve szünete lesz a nem­minden rétegéből. Sárossy Gyula árvaszéki el­nöké úgy a kezdeményezés, mint a kivitel ér­deme ; ő maga kisérte le a lelkes és boldog csoportot a balatonra és maga gyakorolja a fel­ügyeletet is a Balaton mellett nyaraló békés­megyei gyermekek fölött. A teiv megvalósítása nem ment nagyon könnyedén. Még annak is voltak ellenzői, hogy a vármegye megszavazza a nyaraltatás költségeit. Szűk látkörü, szomorú magyar észjárás, amelynek keserű gyümölcsein ezer év óta fanyalgunk, tengődünk, sorvadunk. De szerencsére, eltörpült ez a felfogás a vár­megye többségének nemes áldozatkészsége mel­lett. A pénz meg volt, de természetesen nem annyi, hogy a gyermekek valamelyik kisebb balatoni fürdőhely legszerényebb szállójában is megszállhattak volna és ott kitűnő ellátást biz­tosíthattak volna maguknak. A kikeresendő nya­ralóhelyen is a jótékonyságra kellett számítani. Ez pedig nehezen ment. Több balatonmenti hely bejárása után sikerült csak Sárosy Gyulának Keszthelyen, a község elöljáróságától, főkép Károlyi Gábor gyulai főgimnáziumi tanár rokoni összeköttetései révén, ígéretet nyernie, hogy a békésmegyei gyerekeket el fogják helyezni. így azután elindulhatott a kisded társaság. Julius 23-án a déli vonattal indult el Gyuláról a nya­ralók külön kocsija mintegy 12 gyulai gyermek­kel, amely szám azután útközben a vidékiekkel kereken 40 főre szaporodott. Vidám, kedélyes volt az utazás egészen Budapestig. Csak mikor 11 órakor elindult a tapolcai vonat, akkor veit erő£ az álom a gyerekek nagyobb részén. Le­feküdtek, elaludtak, ki hogy tudott, de hajnali 4 órakor, amikor látható lett a reggeli ködbe bur­kolt Balaton, már minden gyermek ismét talpon Autó- és motorbenzin kapható Hász és Kovácsnál Lapunk mai száma 4 oldal-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents