Békés, 1923. (55. évfolyam, 1-103. szám)

1923-06-13 / 47. szám

Szerda Gyula, 1933. Junius 13 LT. évfolyam 47. szám. Előfizetési árak: Negyedévre helyben 300 K Negyedévre vidéken 400 K Hirdetési dij előre fizetendő. BÉKÉS POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Templom tér Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdeté­sek és nyiltterek intézendők. Kézirat nem adatik vissza Egyes szám ára 15 korona Felelős szerkesztő: DOBAY FERENC Csonka Magyarország nem ország, Egész Magyarország mennyország! A vármegyei közigazgatási bizottság ülése, (1923. junius hó II.) A parlament. Az olasz diktátorról, Mussoliniról azt mondják, hogy nem nagyon szereti a parla­mentet és sokkal jobban szeretne — és ta­lán jobban is tudna — kormányozni parla­ment nélkül. Pedig igy is nagyon jól tud. Nem csodálkozunk álláspontján. A testületek legyenek azok a római szenátushoz hasonló arisztokratikus korporációk, vagy az önkénye­sen uralkodó fejedelmek államtanácsai, avagy az általános választójog alapján összeült nép- parlamentek, nagyot alkotni, gyorsan referálni és — ez a legcsodálatosabb! — a népek igazi akaratát megismerni és megvalósítani sokkal kevésbbé képesek, mint kiváló egye­sek. Nagy veszélyek idején és nagy átalaku­lások korában meg épeu hasznavehetetlenek, sót hátráltató kerékkötők. A rómaiak nagyon jól tudták ezt és ezért háború idején minden hatalmat egy emberre, a diktátorra ruháztak. Csak igy lehetett biztosítani a gyors cselek­vést, csak igy lehetett a nemzet minden ere­jét egy irányba koncentrálni. Vájjon manapság Egész Európa a maga egészében és minden állama külön is, niucsen-e nagyobb veszede­lemben, nem áll-e súlyosabb megpróbáltatá­sok előtt, mint Eóma volt történetének bár­mely szakában. Ha azt látjuk, hogy milyen nehéz abból a siralmas helyzetből kijutniok az államoknak, győzőknek és legyőzőiteknek egyaránt, amelybe az ötesztendős világháború juttatta őket, akkor ezt a kínos helyzetet legfőképen annak tulajdoníthatjuk, hogy Európa minden államainak sorsát nem kiváló egyesek, han§m felelősséget alig érző testü­letek, parlamentek, kormányozzák. Ezekből a testületekből pedig épen az a képesség hiányzik leginkább, amelyre most legnagyobb szükség volna. A helyzet tiszta felismerése, a követendő ut pontos megjelölése és annak elszánt követése. Ez a képesség csak egye­sekben lakozhatik és csak egyesek ereje ké­pes a helyesnek felismert utat következete­sen, ingadozás nélkül követni. Bizonyára en­nek tudata él Mussoliniban is, innen van az, hogy nem valami nagyon rajong a parla­mentekért. Természetesen azonban ahhoz, hogy ezek a testületek nélkülözhetők legyenek, kiváló, erős, igazságos, emelkedett lelkületű nagy férfiakra, mondjuk Mussoliniekre, volna szük­ség mindenütt. De épen ezek hiányzanak, így aztán hiábavaló minden okoskodás. A XIX. század parlamentáris demokráciája nem volt alkalmas kiváló férfiakat ne­velni. A tömegek éltek csupán és az de­mokrácia uralkodott, a melyet a görög bölcs azzal a cselekedetével definiált tanítványai előtt, hogy egy érőiéiben levő búzatáblában levágta mindazokat a kalászokat, amelyek magasabban állottak, mint a többi. Ez a fajta demokrácia régóta uralkodik már a világon és most meg kell várnunk, mig támadnak olyan kiváló férfiak, kik a világ kizökkent szekerét ismét helyére tudják ráutaui. Elnöklő főispán az ülést megnyitván, napi­rend előtt dr. Törölt Gábor bizottsági tag emelkedett szólásra és szép szavak kíséretében méltatta a bizottság egyik igen érdemes és értékes tagját, dr. Zöldy János vármegyei t. főorvost abból az alkalomból, hogy a kormányzó őfoméltósága őt a közegészségügy terén hossza évtizedeken át kifejtett eredményes működésének elismeréséért egészségügyi főtanácsossá nevezte ki. Indítványára a bizottság dr. Zöldy János érdemeit jegyző­könyvében is megörökítette. Dr. Zöldy Jánós vármegyei tiszti főorvos, egészségügyi főtanácsos az elhangzott elismerő és üdvözlő szép szavakért meghatott szavakkal mon­dott köszönetét. »A szép szavakkal kísért és engem felette megbecsülő kalapemelés, — agymond — amely­ben az igen tisztelt bizottsági tag a közigazgatási bizottság nevében köszönteni kegyes volt, aláza- tós meghajlásra indít. Teszem ezt nemcsak vi­szonzásai köteles udvariasságból, hanem szivem szerint is, mert ebhez a bizottsághoz nem a hűvös tisztelet, hanem jóleső meleg érzések fűz­nek. Érett korom természetszerű gyengesége az, hogy életre hívom azt a régi boldog időt, amikor a közigazgatás gyermekcipőjét jártam és örömmel éreztem, hogy ez a bizottság, türelemmel, jóaka­rattal irányított, vezetett, támogatott az én első bizonytalan szárnycsapkodásaim között. Es ami­lyen elfogódottan és meghatottan gondolok arra, hogy ennek a régi bizottságnak már csak jó ma­gam vagyok utolsó mohikanja, ép ngy őrömmel érzem, hogy ez a bizottság szinte hagyomány­ként örökölt jóakaratát tőlem sohasem vonta meg bármily alakulásában, bármily személyi vál­tozásában ; ezért vagyok én és maradok örökké adósa ennek a bizottságnak. Távol áll telkemtől és gondolkozásomtól, hogy én most kifejtsem azokat az eredményeket, amelyeket elértem, ép an azért én most csak egyetlen kötelességet isme­rek, azt, hogy mélyen érzett hálámat és kőszöne- temet fejezzem ki a bizottság minden egyes tag­jának és hozzáfűzzem azt a kérésemet, ajándé­kozzanak meg ezntán is türelmükkel. A figyelmet nagyon szépen köszönöm.« (Lalkes éljenzés.) Ezután vármegyei főjegyző felolvasta az al­ispán rendszerinti havi jelentését, amelyet a bi­zottság észrevétel nélkül tudomásul vett. A jelentésből az alábbiakat közöljük: Az ellátatlanok kataszterébe felvettek ré­szére a közélelmezési miniszter által kiadott liszt­mennyiség, a március havi kiutaláshoz viszonyítva 30 százalékos csökkenést mutat. Az ellátatlanok igényeire való tekintettel a részköre kiutalt 821 mm. lisztet a még rendelkezésre álló csekély, és az évfolyamán gyűjtött tartaléklisztből 50 mázsá­val pótolta az alispán. A junius havi kiutalás már további 10 szá­zalékkal lesz kevesebb, miért is kénytelen volt az alispán a meglevő tartaléklisztet az egyes közsé­geknél mutatkozó igények kielégítésére és a hiá­nyok fedezésére a jövő hónapban előreláthatólag telj es egészében kimeríteni. A hatósági liszt árát a közélelmezési miniszter felemelte. Az elmúlt hó folyamán a földbirtok megvál­tási eljárás Csorvás községben nyert befejezést, ahol javaslatba hozatott 1400 kát. hold föld megváltása. Folyamatban volt az eljárás Békéssámson, Tótkomlós, Körösladány és Kétegyháza községek­ben és Gyula r. t. városban. A földbirtokrende­zési tárgyalások hossza halogatás után végre Bé­késcsabán is megindultak, ahol azonban a meg­oldást igen megnehezíti, hogy az igénylők rend­kívül nagy számával szemben a határban kedve­zőbb földbirtok megoszlás miatt igénybevebető terület alig áll rendelkezésre. Békésen a házhelyek végleges rendezése és az eddig foganatosított kiosztási munkálatok felülvizsgálata folyamatban van. Megjelenik szerdán és szombaton A halottkémlés diját a bizottság — az or­vosok rendelési és látogatási dijának újabban történt felemelésére tekintettel — szintéa fel­emelte, és pedig a vármegye minden községének területén 250 koronára, kivéve ott, ahül a halott­kémlés dija átalányösszegben van megállapítva. Ezenkívül a külterületen teljesített halottkémlésért 100 korona fuvardíj és kilométerenként 50 korona felszámítására jogosult a halottkém. Az államépitészeti hivatal főnöke havi je­lentésében kiterjeszkedett azokra a nehézségekre, amelyek újabban az utak kavicsszükségletéuek biztosítása körül felmerültek. A helyzet ugyanis az, hogy a kőbányák mind kevesebb és kevesebb kavicsmennyiséget szállítanak a vármegyének és pedig azért, mert a vármegye közúti alapja nem bírván megfelelő alappal a kavicstermeléssel fel­merült horribilis kiadások fedezésére, a bányák csak annyi követ szállíthatóak le a vármegyének mint amennyi pénzt a vármegye erre a célra nyújtani képes, a termelt kő egy nagy részét pedig kénytelenek lesznek idegeneknek eladni. — Minthogy pedig az 1923—24. évi közúti költség- vetés, amelyben ezen költségek nagyrészt fedezetet nyújthatnának, jóváhagyva nincs, s igy a kivetés sem foganatosítható, a vármegye állami előlege­ken tengődik, amely előlegek előteremtése azon­ban — az utalványozó, illetve kifizető hatóságok­nak is nagy nehézségeket okoz. Az államépitészeti hivatal főnöke jelentésé­ben indítványozza, s ezen indítvány érdekében Mátéffy Domokos kir. pénzügyigazgató is fel­szólalt, s az indítványt a vármegye alispánja is támogatta, hogy a bizottság sürgető felterjesz­tésben kérje az 1923—24. évi közúti költségvetés azonnali jóváhagyását. Ambrus Sándor az elhangzott indítványhoz azt a pótlást fűzi, hogy mintán stabil költségve­tést megállapítani nem lehet, azt kérje a bizott­ság, hogy ha az országgyűlés megadja a kor­mánynak azt, hogy indemnitás alapján kormá­nyozzon, ez a jog adassák meg a törvényható­ságoknak is. Mátéffy Domokos még azt indítványozta, hogy felhatalmasás kéressék arra, hogy az alispán az ideiglenes költségvetés alapján rendelhesse el az adókivetést. A bizottság az alispánnak két rendbeli hozzászólása után az indítványokat el­fogadta, s a felterjesztés ezen pótlásokkal fog megtótetni. M I MM Ke Páduai szent Antal napja. A kath. egyház nagyszabású emberbarát! működésének egyik vi­rágzó intézménye a világszerte ismert szent An­tal jótékonysági persely. Nevét a csodás életű férfiúról, páduai szent Antaltól vette, kinek ne­vére az egyház a mai napot szentelte. A szent Antal kenyere e legnépszerűbb szociális evangé­liumi szervezet, mely szakszervezeti befizetések nélkül közvetíti a gazdagabbak adományát a sze­gényeknek. — Tegnap a gyulai Szív Gárda nagy­szerű gyermekjelenetet adott elő Szabados Antal gyulai káplán — mint a gárda megszervezőjének — névünnepén, mely alkalommal a 80 fiú- és leánygyermek valóságos kis szinielőadást produ­kált lelkes és ügybuzgó vezérének. Katolikus Kör választmánya junius 14-én csütörtökön délután fél 6 órakor Yárosház-n. 22. 8z. a. ülést tart, melyre a val. tagokat ezúton íb meghívja az Elnökség. Szülői értekezlet a főgimnáziumban. F. hó 13-án, szerdán délután 4 órakor a főgimnázium­ban szülői értekezlet lesz, melyre a szülőket ez nton is tisztelettel meghívja a tanintézet igazga­tósága. IJj orvos. Ifjabb dr. Follmann János orvos- tudor, volt egyetemi tanársegéd, tiszteletbeli já­rási orvos, dr. Follmann János ügyvéd fia, meg­kezdte orvosi gyakorlatát városunkban. A kiválóan képzett, alapos gyakorlatot szerzett fiatal orvos rendelője Kossuth Lajos-utca 8. szám alatt van, édesapja házában. Lapunk mai száma 2 oldal. 1

Next

/
Thumbnails
Contents