Békés, 1923. (55. évfolyam, 1-103. szám)

1923-06-09 / 46. szám

LV. évfolyam 46. szám. Szombat Gyula, 1033. juntos O. Előfizetési árak: Negyedévre helyben 300 K Negyedévre vidéken 400 K Hirdetési dij előre fizetendő. BÉKÉS POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KílZRAZDÁSZATI HETILAP. Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Templom-tér Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdeté­sek és nyiltterek intézendők. Kézirat nem adatik vissza Egyes szám ársi 25 korona Felelős szerkesztő: DOBAY FERENC megjelenik szerdán és szombaton. FordnSatok előtt. A miniszterelnök egy biztos és határo­zott utat lát maga előtt, amelyen haladva újra erőhöz és felemelkedéshez segítheti össze­tiport és nyomorgó országunkat. Nagyon ké­tes azonban, hogy mindazok, akik most még tapsolnak a miniszterelnöknek, ép ilyen biz­tosnak látják-e ezt az utat és hajlandók-e azzal az elszántsággal követni rajta a kor­mányelnökét, mint azt 5 kívánja é3 szeretné. A kormány vagy legalább is annak feje, mint napról-napra világosabbá válik, egészen a liberálizmus karjaiba vetette magát és telje­sen az elmúlt negyven esztendő politikai elvei és eszméi szerint akar kormányozni és azok segítségével véli gyógyithat.óknak Ma­gyarország bajait. Ezzel azonban sokak véle­ménye szerint éles ellentétbe kerül azzal a politikai alappal, amelyre a nemzet a forra­dalmak után helyezkedett és amely a kor­mányzópárt nevébe is felvett »keresztény- keresztyén* kettős elnevezésben is kifeje­zésre jut. A liberalizmus vizeire való átevezés mindenesetre szembe fogja állítani a kor­mánnyal azokat, akik a magyar faj védelmének eszméje körül csoportosultak, mert ezeknek meggyőződése szerint az a liberálizmus, amely Magyarországon uralomra képes, megölő mér­ge a magyar faj életének és boldogulásának. És ebben nem is járnak messze az igazságtól. De szemben fogja találni magát a libe­rális kormány azokkal a politikusokkal is, akik minden túlzott fajvédelem mellőzésével keresztény irányzatú szociális szellemű poli­tikát kívánnak. Ezek álláspontja szerint a liberális uralom egyet jelent a kapitalizmus uralmával, ebből pedig már épen eleget élveztünk. Lehet, hogy vannak a nemzetgyűlésben pártok vagy pártárnyalatok, amelyek eme két tábor egyikébe sem tartoznak és készek vol­nának a kormányt liberális vizekre való át- evezésben duzzadó reményekkel követni, de hogy a nemzet nagy, óriási többsége ama két tábor között oszlik meg, amelyekről fentebb szólottunk, az egy pillanatig sem lehet két­séges. A nemzet nagy zöme a magyarság er­kölcsi, szellemi és gazdasági megerősítését kívánja, a másik része pedig a százezrek sor­sával, gazdasági helyzetével törödő becsületes szociális politikát követel. Sőt, nem is úgy kell gondolni ezt a kétféle felfogást, mintha a nemzet nagy tömegében ez a két meggyő­ződés egymással szemben állana vagy csak két külön táborra osztaná is a nemzetet. Szó sincs róla. Ez a két meggyőződés egymás mellett él a nemzet nagy többségének lelké­ben, mint a nemzet újjászületésének egyetlen lehető útja, egyedül célravezető eszköze. Ha már most ezzel a meggyőződéssel került szembe a liberálissá átszíneződött ke­resztény kormány, ha igy ellentétbe kerül a nemzet nagy tömegének meggyőződésével, akkor vájjon kikre, minő hatalmi csoportokra kíván és fog támaszkodni. Hol fogja megta­lálni a támaszt a politikájához, honnan fogja venni az erőt — az erkölcsi erőt! — a te­kintélye fentartásához, hatalma gya'korolha- tásához ? Anyagi erőket fog találni, afelől nem kételkedünk, de hogy a liberálizmus nyúj­totta ezekre az anyagi erőkre nem lehet fel­építeni egy ország jövőjét, azt láttuk a múlt­ban. Erkölcsi erők nélkül jól és sikeresen kormányozni, egy nemzetet a boldogulás felé vezetni nem lehet. A kormány azt az erköl­csi alapot készül elhagyni, amely a mai eléggé konszolidált Magyarországot megteremtette és ahelyett, hogy annak megszilárdítására töre­kednék, félreismeri a minden kezdettel együtt járó ingadozást és tévedéseket s egyszerűen cserbenhagyni készül azt a politikát, amely neki létet adott, a nemzetnek pedig a jövő biztos útjait mutatta meg. Vigyázzunk tehát, nehogy megint katasztrófákba vezessék a nemzetet. A BÉT POLITIKAI ESEMÉNYÉÉ ITTHON. A miniszterelnök az elmúlt héten az egy­séges párt vacsoráján, e hét keddjén pedig a nemzetgyűlés ülésén számolt be külföldi utjának eredményeiről Mindazt természetesen, amiről be kellett és lehetett számolnia, az ország közön­sége már amúgy is igen jól ismerte, a politikuso­kat és a közvéleményt már csak az érdekelte, mikép fogja fel a kormány és maga a miniszter- elnök a háromhetes külföldi ut jelentőségét és eredményeit. A legfőbb — mondhatnók egyetlen — ered­ményül jelölte meg a miniszterelnök azt, hogy a külföld meggyőződött arról, hogy Magyarország külföldi segítségre szorul és ezt meg is kell kapnia. Bízik a miniszterelnök abban, hogy ez a meggyőződés reánk nézve előbb-utóbb gyakor­lati eredményeket fog szülni, olyanokat, amelye­ket mi nemzeti önállóságunk és önérzetünk sé­relme nélkül fordíthatunk a javunkra. A kormány el van szánva arra, hogy ebben az irányban foly­tatja a megkezdett utat, vagyis mindent meg fog tenni arra, hogy a külföld teljes bizalommal le hessen az ország és a kormány iránt és azt a segítséget, amelynek szükségességéről most már meggyőződött, teljes bizalommal nyújthassa az országnak. E végből a kormány elszántan kö­vetni óhajtja azt a politikát, amelyet eddig is kö­vetett és amelyet az arany középút politikájának neveztek el azok, akik a politikában is szeretik a tetszetős, szóvirágos frázisokat. Röviden és magyarán kifejezve, azt a tanulságot szűrte le a miniszterelnök a maga külföldi utjának eredmé­nyeiből és azt tárta a nemzetgyűlés és az or­szág elé, hogy Európa minden hatalmának, el­lenségeinknek és barátainknak egyformán leg­teljesebb megelégedésére kell viselkednünk, ha azt akarjuk, hogy segítsenek rajtunk. Ezt pedig akarnunk kell, mert különben belepusztulunk. Tud-e majd a kormány olyan politikát folytatni, amely minden hatalomnak és minden külföldi ál­lam közvéleményének megelégedését fogja kivívni, ez most a jövő kérdése. Bethlen mindenesetre vállalkozik reá. A miniszterelnök beszámolója semmiféle vitát nem provokált a nemzetgyűlésen, ami ter­mészetesen nem azt jelenti, hogy a nemzetgyű­lés minden tagja és minden pártja egyformán helyeselné azt a magatartást, amelyet a kormány követ, amig azonban csak arról van szó, hogy Magyarország egy külföldi kölcsönhöz juthasson, semmiféle kritikával nem tartják tanácsosnak zavarni a kormány erőlködéseit. Az eltérő néze­tek elétárása csak akkor lesz helyén, ha a nyúj­tandó kölcsönnek pontos feltételeit megszabják a hatalmak. Ettől azonban még messze vagyunk. Igen figyelemreméltó az a készség, amelyet a liberális ellenzék ama panaszának orvoslásánál kifejtett a miniszterelnök, hogy a választói név­jegyzékből igen sok jogosult polgár nevét ki­hagyták. Mint a kérdés behatóbb vizsgálatánál kiderült, majdnem kizárólag olyanok hagyattak ki a névsorból, akik az ország északkeleti meg­szállott részeiből költöztek a fővárosba és ma­gyar honosságuk iránt alapos kétely támadhatott. A miniszterelnök azonban erélyesen elitélte ezt az eljárást és a sérelmek erélyes reparálását Ígérte meg. KÜLFÖLDÖN. Németország uj jóvátételi javaslat előkészí­tésével foglalkozik. A német kormánynak, mint a jelek mutatják, az a célja, hogy olyan uj ja­vaslatot terjesszen az antant elé, amely legalább a békésebb hajlandóságú hatalmakat, nevezete­sen Angliát és Olaszországot kielégítőé így re­méli elérni azt, hogy Anglia és Olaszország kö­zött nyílt szakadást idézhessen elő. Franciaország ezzel szemben szintén igen nagy erőfeszítéseket tesz, hogy hűtlenné indult barátait, Angliát és Olaszországot ismét teljesen magához csatol­hassa. Poincaré francia miniszterelnök Brüsszel­ben járt, hogy Németország ellen irányuló döntó terveinek megnyerje a belga kormány teljes hoz­zájárulását és együttesen olyan lépést tehesse­nek, amely befejezett tények elé állítja úgy Né­metországot, mint az engedékenységre hajló an­tant hatalmakat. TA JítGY. Évzáró vizsgálatok. A gyulai rom kaik. elemi iskolák folyó tanévi záróvizsgálatai jnnius I8 án kezdődnek és folytatólag jnnins 22-ig tar­tatnak. A tanév junins 29. Te Deum és az értesí­tők kiosztásával járni. — A jövő tanévre a bei­ratások az elemi iskolai nj rendszabályok szerint már julius 1-én és 2-án történnek. Az ifjnságí könyvtár részére eddig beíráskor szedett 30 fillé­res járulék 100 koronára emeltetett fel, melynek fizetése alul szegényebb tanulók felmentetnek. Szatymazi muskotály és rizling 1 liter 170 korona HásZ és Kovácsnál. Lapunk mai száma 4 oldal.

Next

/
Thumbnails
Contents