Békés, 1923. (55. évfolyam, 1-103. szám)
1923-05-26 / 42. szám
1 LV. évfolyam 43. szám. Szombat dynla, 1933. májas 36. Előfizetési firak: Negyedévre helyben 300 K Negyedévre vidéken 400 K Hirdetési dij elóre fizetendő. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZOA ZRÁSZATI HETILAP. Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Templom-tér Dobay János könyvkereskedése, hova’ a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kézirat nem adatik vissza Egyes szám ára 25 korona. Felelős szerkesztő: DOBAT FERENC Megjelenik szerdán és szombaton Hiszek egy Istenben, Hiszek egy Hazában Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában. ámen Negyvenkét Íróasztal. Az ország gyárai és iparosai árumintavásárt rendeztek a napokban Budapesten. Az árumintavásár szerényebb elnevezése a kiálli- tásnak. Nem olyan ünnepélyed, nem annyira a nagyközönség számára való, mint emez, hanem egyszerűbb formák között elsősorban a szakembereket kívánja tájékoztatni az ipar haladásáról, a legjobb beszerzési forrásokról. Ezen az idei árumintavásáron szokatlan incidens történt, amely méltó a figyelmünkre és elmélkedésünkre. A kormányzó, aki a kiállítást megnyitotta, egy magyar szőnyegszövőgyár pompás termékeiben gyönyörködött és meleg elismerését fejezte ki a vállalat igazgatójának, akinek azután a szokatlanul meleg, államfői elismerés bátorságot adott, hogy panaszt emeljen a bürokrácia ellen, amely — mint mondotta — negyvenkét Íróasztal előtt való végig — instanciázást kiván a vállalattól, mig egy szállítmány szőnyeg kivitelére engedélyt ad. A kormányzó azonnal el is intézte a panaszt, a mellette álló kereskedelmi miniszterhez fordulva e szavakkal: »ügy látszik itt a bürokrácia egy kellemetlen tul* tengésével állunk szemben ; kérem, igyekezzenek az ilyesmiket lehetőleg kiküszöbölni.« A bürokrácia tultengéséről ezek után — azt hisszük — nekünk is szabad valamit mondanunk. Ma egy kissé ritkábban hallunk ugyan panaszokat a bürokrácia tultengéséről, de ennek nem az az örvendetes oka, hogy nincsen ilyen tultengés, hanem az a szomorú magyarázata, hogy alig van vállalkozás, nincsen virágzó, törtető gazdasági élet és igy igen korlátolt mérvű az a gazdasági élet- nyilvánulás, amelyet a bürokrácia a leghino- 8abban, a legérzékenyebben tud akadályozni a szabad mozgásban. Ami vállalkozás azonban mégis akad, amennyi életnyilvánulást mégis felmutat pangó gazdasági életünk, az bizony most is szemben találja magát a kákán is csomót kereső bürokratizmussal, az manapság is a minden pillanatban való felbukás veszedelme közben küzködik a törvények, rendeletek és szabályok paragrafusainak ezreivel. Okvetlenül igy kell e ennek lennie, vagy lehet másképen is, ez a kérdés. Annyira nem kell okvetlenül, hogy nem is szabad igy lennie. Es lehet is, nagyon is lehet másképen, csak arra kell törekedni, azt kell elérni, hogy a paragrafusok végrehajtói legyenek áthatva attól a tudattól, hogy a rendeletek és szabályok vannak az életért és nem megfordítva; hogy az állampolgároknak első kötelessége dolgozni, termelni, vállalkozni és csak másodsorban a paragrafusok útvesztőivel tisztába jönni, előbbrevaló és jobban respektálandó joga az államhatalomtól előzetes támogatást, könnyítést várni, mint a bürokrácia tultengése ellen utólagos panaszokat emelni; hogy a szabály és paragrafus csak eszköz, a cél azonban a termelés, a boldogulás, gyarapodás az egyének által és azok javára és rajtuk keresztül mindnyájunk, az állam, a nemzet erősödésére és virágzására. A HÉT POLITIKAI ESEMÉNYEI. ITTHON. A miniszterelnök hazatért külföldi utjából épen azon a napon, amelyen a jóvátételi bizott ség Párisban a magyar kérelmet tárgyalja. Az utolsó napokat Rómában töltötte a miniszterelnök, ahol a legszivélyesebb volt a fogadtatása. Ez mindenesetre nagyon érthető. A mai helyzetben Olaszország a legtermészetesebb barátunk, neki legfontosabb érdeke az, hogy Magyarországot el ne nyeljék a szláv utódállamok. Gazdasági téren tehát bizonyára szívesen és minden erejével jön a segítségünkre. Magában Olaszország ugyan nem sokat tehet értünk, de azzal, hogy Angliához csatlakozik a mi ügyünkben is, ami felől nem lehet kétség, mindenesetre biztosítja azt, hogy a kisantant befolyásától mentesebb szempontok szerint fogják megbírálni helyzetünket és kérésünket. Rómában a miniszterelnököt külön kihallgatáson fogadta az olasz király és a királyné, valamint pünkösd hétfőjén a pápa is. A Szentatya Magyarország iránt érzett szeretetének kívánta jelét adni azzal, hogy Bethlennek az egyik legnagyobb pápai rendjelnek, a Pius-rendnek nagykeresztjét adományozta. Fogadta a miniszterelnököt Gasparri bíboros-államtitkár is. Kállay pénzügyminiszter pünkösd vasárnapon délben volt egy órás kihallgatáson a pápánál. Ismételten érintkeztek természetesen minisztereink Mussolini olasz miniszterelnökkel, akitől biztosítást nyertek afelől, hogy az olasz kormány foglalkozni fog oly megoldás létrehozásával, amely méltányos számításba veszi Magyarország elengedhetetlen gazdasági és pénzügyi szükségleteit, tiszteletben tartva egyszersmind a béke- szerződésből folyó kötelezettségeket. A jóvátételi bizottság május 23 iki tárgyalásáról és határozatáról az a jelentés érkezett, hogy a bizottság nem utasítja ugyan el a zálogjogok felfüggesztésére vonatkozó kérést, azonban a felfüggesztés csak ideiglenes lesz és csak bizonyos állami bevételekre fog vonatkozni, a kölcsön egy részét pedig a jóvátétel fizetésére kell fordítani. Azonkívül Magyarországnak bizonyos ellenőrzésnek keli magát alávetni. Az utóbbira vonatkozó feltételeket később fogják megállapítani, egyszersmind az ország pénzügyi és gazdasági helyzetének megvizsgálására bizottságot küldenek Budapestre. Mint látható, erősen túlzott a kormány lapjainak az a beállítása, mintha minisztereink utazása valami nagy sikerrel járt volna. Ha a szives, barátságos fogadtatást, a messzemenő udvariasságot sikernek nevezzük, akkor igazuk van azoknak, akik sikerekről beszélnek. De a reális világban egészen mást neveznek sikernek. A nemzetgyűlés, az elhatározott programm szerint május 23 án összeült, miután azonban a miniszterelnök akkor még itthon sem volt, május 29 ig ismét elnapolta üléseit. A kényszerű pártközi békesség tehát, amelyet egy kis túlzással Treuga Deninek neveztek el, még néhány napig fog tartani. A harcok azonban már előrevetik árnyékukat. A liberális ellenzék fel van háborodva amiatt, hogy Budapesten állítólag tízezrekre menő választópolgárt — természetesen szerintük liberális szavazót — állítólag kihagytak a választóknak most készülő jövő évi névjegyzékéből. Egyes nagyobb városokban, mint például Debrecenben szintén ilyen visszaélést vélnek felfedezni. Mint mondani szokták, az ellenzék éles támadásra készül ezen állítólagos visszaélések miatt. A másik ütközőpont kormány és nemzetgyűlés között a földreform-novella kérdésében lesz. Nagyatádi Szabó tudvalevőleg egy pótjavaslatot — novellát -» készíttetett a földreformtörvény kiegészítésére^ amelynek célja a földreform végrehajtását gyorsabbá tenni. E pótjavaslat ellen a birtokos-érdekeltségek készülnek hadjáratot indítani, ámde Nagyatádi Szabó kijelentette, hogy semmit sem enged javaslatából. A mérkőzés tehát aligha fog elmaradni. KÜLFÖLDÖN. Az angol miniszterelnök, Bonar Law betegsége miatt kénytelen volt megválni állásától és a király az eddigi pénzügyminisztert — vagy mint Angliában nevezik, kincstári kancellárt — nevezte ki utódává. A változásnak, okait illetőleg, nincsen semmi politikai jelentősége, de következményeiben lehet, amennyiben az uj miniszter- elnök jóval energikusabb egyéniség, mint elődje és igy feltehető, hogy Anglia politikáját a szövetségeseivel szemben is erélyesebben fogja képviselni. Mindenesetre örvendetes, hogy különösen Amerikában keltett nagy örömöt Baldwin kinevezése, de Németország is nagyon kellemesen van érintve. A törökök és görögök békekonferenciája a svájci Lausanneban ismét szétoszlani készül, mert a görögök olyan követelésekkel léptek fel, amelyeket a törökök nem teljesíthetnek. Anglia Törökország, Franciaország pedig Görögország mellé állott. Fokozza a veszélyt, hogy a görögtörök tűzfészekből, Trákiából állandóan fegyveres összetűzések hire érkezik és a görögök állítólag formális harci fellépésre készülnek. Kereskedelmi jellegű nemzetközi összejövetel volt a héten Prágában, amelyen a magyar parlament több tagja is megjelent Huszár Károly vezetésével. A konferencián erősen kifejezésre jutott az a vágy, hogy Közép-Európa államainak gazdasági kapcsolatai minél előbb régi erejükben helyreállittassanak. Benes cseh külügyminiszter különös figyelmével tüntette ki a magyar delegációt. Csonka Magyarország nem ország, Egész Magyarország mennyország! Satymazi muskotály és rizling 1 liter 170 korona Kiász és Kovácsnál. Lapunk mai száma 4 oldal.
