Békés, 1923. (55. évfolyam, 1-103. szám)

1923-04-25 / 33. szám

LT. évfolyam 33. szám Szerda Gyula, 1933. április 35. Előfizetési árak: Negyedévre helyben 300 K Negyedévre vidéken 400 K Hirdetési dij előre fizetendő. BÉKÉS POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Templom-tér Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdeté­sek és nyiltterek intézendők. Kézirat nem adatik vissza Egyes szám ára 15 korona. Felelős szerkesztő: DOBAT FERENC Megjelenik szerdán és szombaton Évenként egyszer. A nagy felháborodásnak és felelósségre- Yonással fenyegetőzésnek, amely a budapesti fecske-utcai szörnyűséges katasztrófát kö­vette, nagyon egyszerű vége lett. Megálla­pították, hogy a gyártulajdonos minden en­gedély nélkül rendezte be a gyárában a celluloid feldolgozását, erre a szabálytalan­ságra azonban nem jöhetett reá a hatóság, mert az jparfelügyelő évenként csak egyszer tartozik megvizsgálni a gyártelepeket és mű­helyeket, ez a halálgyár pedig még csak néhány hónapja volt üzemben. A jövő ja­nuárig huszonötször is felrobbanhatott volna az engedély nélkül felhalmozott celluloid, senkit az ellenőrzésre hivatott hatóságok kö­zül nem terhelne felelősség. Miért ? Mert valakiben megvolt akkora adag lelkiismeret­lenség és vakmerőség, hogy olyan gyárat helyezett üzembe, amelyre nem volt enge­délye, amelyre bizonyára nem is kapta volna meg az engedélyt. Ismerte azonban szabá­lyainkat, hatóságaink eljárását és az volt a nagyon reális üzleti számítása, hogy abból a szép haszonból, amit az engedély nélküli iparűzésből egy fél, vagy egy egész esztendő alatt összeszed, könnyedén ki fogja fizethetni a legrosszabb esetben azt a néhány ezer korona pénzbüntetést, amelyet kiszabnak reá, ha az a bizonyos évenkénti iparfelügyeleti vizsgálat reá fog jönni arra, hogy tulajdon képen olyan anyaggal dolgozik, amellyel nem volna szabad dolgoznia. Hogy ottan olyan katasztrófa is történhetik, mint aminő tör­tént, hogy tizenkilenc családfen tartó keresz­tény munkás egy néhány perc alatt életét veszítheti, az nem volt beállitva az ő szá­mításába. Mit állapíthatunk meg ebből az esetből ? Legelőször is azt, hogy a mi törvényeink és szabályaink jórészt olyanok, amelyek csak a tisztességes, becsületes, lelkiismeretes embe­rek számára szabályok és korlátok, a könyel- müek, a lelkiismeretlenek, a mindenáron meggazdagodni vágyó spekulánsok számára azonban a pókhálónál is gyengébb, lemoso­lyogni való papiros-paragfusok. Pedig hát a törvényeknek olyanoknak kellene lenniök és olyanokká kell ókét tennünk, hogy épen azo­kat szorítsák szigorúan, azok érezzék erejét, akik azoknak megszegéséből és semmibeve­véséből maguknak előnyöket akarnak szerez­ni. Mert mit érnek az olyan törvények, ame­lyeknek csak a jámbor, naiv, lelkiismeretes emberek engedelmeskednek, a számítók, ra­vaszok pedig csak fumigálják azokat, A másik dolog pedig, ami gondolkodóba ejt bennünket az, hogy azok, akik életüket kockáztatják minden pillanatban az ilyen ve­szélyes üzemekben, miért nem tudják ellen­őrizni a munkaadójukat, hogy betartja-e azo­kat a szabályokat, amelyeket épen az ő vé­delmükre létesítettek a hatóságok. Yajjon a szociálista szakszervezetek, amelyek tűrhetet­len terrorral kényszerítenek a kebelükbe minden munkást és könyörtelenül beszedik minden munkástól a nem épen jelentéktelen összegű szakszervezeti dijakat $s pártadót, csak azt tekintik feladatuknak, hogy időnként tüntető felvonulásokat és sztrájkokat rendez­zenek, de odáig már nem terjed ki figyel­mük és érdeklődésük, hogy tagjaikat kitanit- sák, felvilágosítsák és legalább a testi épsé­güket és életüket biztosító intézkedések megtételét ellenőrizzék, vagy azok ellenőrzé­sére tagjaikat és bizalmi emberéiket kioktassák, ha már a hatóságok nem képesek e téren hatékony ellenőrzést és felügyeletet gyako­rolni. Ha igazán az volna a szociáldemokrá­cia, mint aminek hirdeti magát, ab kor nem volna szabad hasonló rettenetes szerencsét­lenségeknek előfordulniok, akkor nem lehet­ne a munkásnak drága élete a lelkiismeret­len spekuláció és az együgyű bürokrácia áldozata. Dr. Lukács György a Népszövetségben (Senf április 22.) A magyar kormány panaszt emelt a román kormány ellen az erdélyi földbirtokok kisajátítása miatt. A nagykövetek tanácsa (antant) Magyar- országot erre vonatkozó panaszával a Népszövet­ség genfi tanácsához utasította. A genfi tanács mait szombaton foglalkozott a kérdés tárgyalásá­val. A magyar kormány képviseletében Dr. Lukács György nemzetgyűlési képviselőnk és Gajzágó Lajos miniszteri tanácsos foglaltak helyet a tanács asztalánál. Dr. Lukács György hosszabb emlékiratban, vilógOB összefoglalásban ismertette a magyar kor­mány álláspontját, amelynek értelmében a béka- szer nődéibe ütközik az a román törvény, amelyre hivatkozva Erdélyben elkobozzák a Magyarország javára optált, ottani illetőségű birtokosok földjeit. A magyar kormány kéri a tanácsot: mondja ki, hogy a szóban lévő román törvény megsérti a békeszerződést, rendelje el, hogy az e törvény alapján birtokuktól megfosztott birtokosok helyez­tessenek vissza birtokukba és a jövőben is védel- meztessenek meg tulajdonukban. Dr. Lnkáos György előadására Románia megbízottja, Titulesou londoni követ szólalt fel és azt hangoztatta, hogy e kérdésben semmiféle különös rendelkezés nem foglaltatik a magyar optánsok ellen, mert az a törvény általános ér­vényű a kisajátításokra, Gajzágó László másik magyar köret pedig viszonválaszában pontról- pontra megoáfolta Titnlescu politikai és jogi érveit. A mindkét érdekelt kormány képviselőinek beszédei és érveiknek felsorakoztatása után Adatot japán brüsszeli nagykövet, mint a kérdés előadója, határozott kérdést intézett a magyar kormány képviselőihez, hogy kormányuknak a román föld­reformmal szemben elfoglalt általános elvi állás­pontját precizirozzák, melynek kidolgozása végett a magyar megbízottak az ülésről visszavonultak, hogy jelentésűket elkészítsék. A Népszövetségi Tanács még a jelenlegi ülésén meghallgatja a preoizirozott magyar kérést, annak előadójául Adatoi japán követet bízta meg, és a döntés néhány nap malva várható. Belpolitika. A csehek elzárták a magyar határt. A cseh­szlovák határon előfordult határincidensek meg­vizsgálása ügyében a magyar kormány egy pár­tatlan bizottság delegálását kerte. Csehszlovákia válaszképen szombaton elzárta a magyar határt, az utasokat leszállittatta és senkinek sem engedte meg sem a beutazást, sem az átutazást, aki a magyar földről akart bármilyen útlevéllel bejutni. A salgótarjáni cseb-magyar határkérdésben a hatarmegallapitó bizottság angol, japán és ma­gyar megbízottjai, szemben a francia, olasz és cseh megbízottakkal igazságtalanságot látnak a békeszerződésnek a határvonalra vonatkozó rendel­kezéseiben és ezért ott kívánatosnak és indokolt­nak találják a változtatást. A népszövetség taná­csa most vizsgálat alá vette a magyar és cseh tervezetet és rövidesen dönteni fog a határkér­désben. Külpolitika. Paris. A nagyhatalmak újból összehívták a lanaannei értekezletet, mely a törökök ellenjavas­latai miatt eredménytelenül oszlott szét. Az njabb gyűlésre meghívót kaptak. Anglia, Francia, Olasz, Japán, Görögország, Jugoszlávia, Románia, Bel­gium és az Egyesült Államok. Berlin. A Rajna vidékéről a franciák sok német lakost családostól kiutasítottak. A kiutasí­tottak száma 20 ezeren felül emelkedett. Yan köz­tűk 5 katbolikns és 11 protestáns lelkész, 30 orvos, 150 tanító, 33 szerkesztő, 16 lapkiadó és igen nagyszáma fiatalkora, többnyire diákok, munkások, akik nem titkolták ellenszenvüket a megszálló francia ellenséggel szemben. Kulturünnep Gyulán. A Szociális Misszió Szövetség folyó hó 26-án, csütörtökön — mint már jeleztük — délután 5 órai kezdettel a vármegyeháza nagytermében kuliurnnnepet rendez, amelynek műsora a követ­kező : 1. Megnyitó. 2. Az utolsó sor, szavalat. 3. Hoós János: Stella Maris (Tenger csillaga) elő­adja a Szent Margit kongregáció énekkara. 4. P. Bangha Béla dr. S. I. beszéde 5. Himnusz. Az ünnepélyre belépődíj nincsen. * Páter Bangha Béla 26-án a délutáni vonat­tal érkezik városnnkba és pénteken délelőttig tartózkodik itt. Csütörtökön délntán beszédet mond a knlturünnepen, amely iránt minden kör­ben igen nagy az érdeklődés. Este meg fog jelenni az Urak Mária kongregációja által a Ka­szinóban rendezendő teaestélyen, amelyen meg­hívottak vesznek részt. Pénteken Békéscsabára megy Bangba páter, ahol résztvesz az ottani ka­tolikusok knltnrestjén. ff I B M K. Buzaaszeutelő. Ma van Szent,Márk evangélista napja, amikor az egyház ősi szokás szerint kör- menetet tart, hogy a zsenge növényzetre Isten áldását kérje. A körmenet Gyulán reggel 8 óra­kor tartandó szentmise után indái kedvező idő esetén a Kálvária dombra bnzaszentelőre. Kedve­zőtlen időben a szertartás az anyatemplomban lesz megtartva. Szent György napja A mezőgazdasági cse­lédek, szegődmónyesek, kisbérnek nj munkába állásának napja elérkezett. Mint értesülünk a szegődmény dijak igen magasak a teljes ellátás mellett alsó és felBÖ rnbázat, csizma, kabát, vala­mint pénz és terménybeli járandóságokból állanak. Szent György naptól fogva a hajnali harangszó 4 órakor, az esteli pedig 8 és 9 órakor csendül meg, ezzel jelezve a nyári munkaidőszak bekö­szöntését. Lapunk mai Máma 2 oldal

Next

/
Thumbnails
Contents