Békés, 1922. (54. évfolyam, 1-104. szám)
1922-03-29 / 25. szám
Szerda Gyula, 1922. március 29 LIV. évfolyam 25• szám. Előfizetési árak: Egész évre . . . 160 K Félévre .... 80 K Negyedévre ... 40 K Hirdetési dij előre fizetendő. Nyilttér sora 5 korona. POLITIKÁT, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASZATI LAP. Szerkesztőség, kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kézirat nem adatik vissza. Egyes szám ára 2 korona. Hiszek egy Istenben, Hiszek egy Hazában Hiszek egy isteni őrök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában. Amen. Brandi Vilmos főispán beiktató ünnepéife. A törvényhatósági bizottság uiárr. 27-iki ünnepi közgyűlése.) Az ősi hagyományok pompázó külsőségei között iktatta be Békésvármegye törvényhatósági bizottsága uj főispánját díszes közjogi méltóságába. De vájjon Gsak pompázó külsőségek között % Az oláhok gyászos emlékű uralmának megszűnése óta eltelt igen rövid idő alatt immár a harmadik főispán! Ebből az igen rövid időből is közel egy évig volt betöltetlen a főispáni szék. Hatalmas, nemzetmentő, népeket boldogító programmok hangzottak el ; nagyszerű eszmék, pompázó ideák illatoztak az Ígéretek gyönyörűen megkötött csokrában s mindezekből nem lett semmi. A gyönyörű csokor elszáradt, a színes, illatos ígéretek pompás virágai színtelenekké váltak, elhervadtak. Pedig ott volt a programmok, az Ígéretek mögött a kipróbált haza- és fajszeretet, a komoly tudás, a megacélozott akaratnak erős érzete, az arra való elhivatottság minden attribútuma. Meddő volt minden küzdelem, üres puffogtatássá törpült minden ígéret, mert a háborúban elfáradt, a forradalmak és megszállásoktól agyongyötört nemzetet dermedtségéből felrázni nem lehetett. Most mintha derengene. Mintha bizakodóbb mintha reménykedőbb volna ez a nemzet, úgy tetszik, a bágyadt szemek visszanyerik régi fényüket, úgy tetszik most már, hogy ez a nemzet bízik a feltámadásban. Ez a bizakodás, ez a reménykedés ült ki az arcokra ezen a beiktató ünnepélyen is. A főispán fiatalságában a tettekre való őszinte készséget, egyszerű, keresetlen modorában a vele való érintkezés közvetlenségét s ezzel az egymás támogatásával meginduló nemzetmentő uj honalapító munka sikerének előfeltételét látjuk. Ez a biza* kodé reménység tette még fényesebbé az ősi hagyományok külsőségeit s tette azt közvetlenné és meleggé. Nem előlegezett bizalom volt ez, ilyet az uj főispán nem is kért. Csak akkor ajándékozzanak meg bizalmakkal s támogassanak, ha működésemmel azt megérdemlem — hangzott a főispán ajkáról. Mi hisszük, hogy a bizakodást hamarosan a bizalom fogja felváltani. A bizalmat pedig az egyetértés, ezt a váilvetett nemzeti teremtő munka fogja követni. A beiktató ünnepély részleteiről — szükre- szabott keretek között — az alábbiakban tudósítunk. Ősi szokáshoz híven reggel fél 9 órakor a róm. kath. nagytemplomban, majd 9 órakor a ref. templomban volt hálaadó • istentisztelet, amelyeken az uj főispán diszmagyarban s a törvényhatósági bizottság tagjai, valamint a társhatóságok küldöttei szintén diszmagyarbaD, illetve ünnepi öltözetben vettek részt. Istentisztelet ntán a a közönség felvonult a vármegyeháza nagytermébe, ahol a beiktató ünnepély nyomban kezdetét is vette. Dr. Daimel isandor elnöklő alispán bejelenti, hogy a majdnem egy éve üresen állott főispáni szék betöltetett, amelyre a kormányzó ur ő Fő- méltósága Brandt Vilmos törökszentmiklósi főszolgabíró urat nevezte ki. (Lelkes éljenzés). A vármegye a kinevezést bizalomteljes megnyugvással fogadja, mert az uj főispán hazafiságától, amelynek az ellenséges invázió alatt ragyogó tanujelét szolgáltatta, képességeitől és szorgalmától BékésFelelős szerkesztő: DOBAY FERENC vármegye érdekében üdvös szolgálatokat vár és remél. Az ősi szokáshoz biven javasolja, hogy az nj főispánt küldöttség hívja meg a közgyűlési terembe. A küldöttség elnökéül Beliczey Istvánt tagjaiul Morvay István, Szabó János, Barabás György, Almády Géza, Bobus M. György és Sál József megyebizottsági tagokat kéri fel. A küldöttség tisztében eljárván, a terembe lépő főispán az egy- begyült közönség lelkes éljenzése közben elfoglalta elnöki székét, majd az alispán rövid üdvözlő szavai után a vármegye főjegyzőjének előolvasásában letette a hivatalos esküt, mely után dr. Van- gyel Endre gyulai, Moldoványi János békési, dr. Kiss László gyomai és Kiss László szeghalmi fő- szolgabirák a főispánt a közönség lelkes éljenzése és tapsai közben székével együtt a magasba emelték. Ezen szertartások után a vármegye főjegyzője dr. Konkoly Tihamér üdvözölte őt a vármegye tisztviselő kara nevében hatalmas szónoki hévvel előadott s minden szavában izzó hazaszeretettől áthatott gyönyörű beszédben. Volt egy tdő — úgymond — amikor ismertek egy speciális erdélyi és egy magyar hazaszeretetet. Ezek mindegyikének megvolt a maga eltérő ntja, de ez a különbség később enyhült, anélkül, hogy akár az egyik, akár a másik engedni lett volna kénytelen az ő hite szerinti hazaszeretetéből és ez a különbség eloszlott akkor, amikor az ország katasztrófája bekövetkezett. Ma egybeforrott az erdélyi és magyar érzés. Egyformán érezzük, hogy a magyar nemzet történeti hivatását még nem teljesítette s azt semmiféle trianoni kis antant nem befolyásolhatja. Egyformán buzgolkodunk azon, hogy az elszakított részek visszakerüljenek, mert amig a nemzet él, addig a nemzet halad és készíti a második ezerév dicsőségét. A mindvégig gyönyörű, eszmegazdag üdvözlő beszéd nyomán felhangzott lolkes éljenzés le- csilapitásával Brandt Vilmos főispán mondta el a minden társadalmi osztályt, minden érdeket kielégítő gondosan összeállított székfoglaló beszédét. A legnehezebb politikai és gazdasági viszonyok között érte a kitüntetés. Főispáni teendőit csak az esetben lesz képes közmegelégedésre betölteni, ha a törvényhatósági bizottság bizakodását, reménykedését sikerülni fog bizalommá erősítenie és állandósítania és mintegy ragaszkodássá fejlesz tenie. Ennek a bizalomnak megteremtése képezi minden igyekezetét. Mint szülőföldjétől megfosztott hontalan előtt lebeghet-e szentebb és magasztosahb cél és Programm, mint a megalkuvást nem tűrő szívós küzdelem a területi integritásért, és csatlakozás azok táborához akiknek zászlójára e magasztos cél íratott fel.* Kíméletlenül igyekezni fogok tehát mindazokat megsemmisíteni, akik hazám újabb meggyalázására és a már véres verejtékkel megteremtett jogrend rombadöntésére szervezkednek. Bákésvármegye túlnyomóan földmivelő nép több termelésre lévén utalva, lehetek-e más, mint hive az igazságos, gyors, jó és helyes alapokra fektetett földbirtokrc farmnak, hogy a földigény- lök jogos igényei kielégítve legyenek s a földhöz jutottak szorgalmuk és verejtékes munkájuk után boldoguljanak s az anyaföldhöz ragaszkodva jó hazafiak legyenek. Nem felejtkezik meg a kisiparosról sem. A munkaalkalmakhoz juttatott kisiparos munkája értékét és annak megbecsülését látva, nem fog a jogrend felboritására irányuló destruktiv eszmék szolgálatába állni. Tudomással bir a — bárcsak lokális jellegű munkanélküliségről. — Rajta lesz, hogy ezek munkaalkalmakhoz jussanak, amelyet a tervbe vett sürgős természetű állami építkezések, árvédelmi munkálatok s a telMegjelenlk szerdán és szombaton. jesen járhatatlan utak javítási munkálatainak mielőbbi megkezdése által gondol elérhetni. Azután igy folytatja: Mint közigazgatási tisztviselő magammal jönnék ellenkezésbe, ha nem ismerném el, hogy egy főispán a vármegye alispánjának (Szűnni nem akaró lelkes éljenzés és taps) és a vezetése alatt álló tisztviselői és jegyzői karnak támogatása nélkül eredményes munkát nem fejthet ki. A magam részéről, amidőn hálás köszönetét mondok a vármegye alispánjának, a tisztviselői és jegyzői karnak kilátásba helyezett támogatásáért s az előlegezett bizalomért, viszonzásul biztosítom őket kollegiális szeretetemről s nehéz, sajnos elismerést ritkán élvező fáradságos munkájukhoz felajánlom minden munkabírásomat. A mindvégig lelkes éljenzéssel kisért székfoglaló beszéd után Faragó László főgimnáziumi tanár, törvény- hatósági bizottsági tag üdvözölte a főispánt a törvényhatósági bizottság nevében. A beszéd eszmékben gazdag, hatalmas szónoklat volt 8 valóban méltó keretül szolgált a hagyományok megszentelt szokásai között lefolyt beiktató ünnepélynek. »Azért is) köszöntjük szeretettel — úgymond — vármegyénk nevében méltóságodat, mert a nagy Wesselényi vármegyéjéből a szép erdóly- országbó), tanuló éveinek szent helyéről, Kincses Kolozsvárról elhozta ide hozzánk a magyar irredenta eszmét, hogy a sorscsapásaitól még nem eléggé megkorbácsolt békési magyarságnak hirdesse, hogy »lesz még kikelet Kolozsvár felette! Leírhatatlan hatása volt e gyönyörű szavaknak. Faragó László üdvözlő szavai után a beiktató közgyűlés berekesztetvén, a küldöttségek fogadása következett. A tisztelgők névsora a következő: Jász-Nagy- Kun- Szolnokvármegye, Törökszentmiklós közönsége, gyulai róm. kath. egyház, gyulai ág. ev. egyház, gyulai református egyház, izraelita egyház, honvédség, csendőrség, vitézi szék, pénzügyigazgatóság, tanfelügyelöség, kir. ügyészség, folyam- mérnökség, államrendőrség, posta, város, gór. kel. egyház, gazdasági egylet, jegyzői kar, kisgazda szövetség, italmérők szövetsége, ipartestület, tűzoltó szövetség, kereskedelmi csarnok, békéscsabai egységes párt, népegylet, gyulai atlétikai club. * * * A vármegye tisztikara március 26-án (vasárnap) tisztelgett a vármegye uj főispánja, Brandt Vilmos előtt. A tisztelgésben rósztvettek : a vármegyei, árvaszéki, államépitészeti hivatali, gazdasági felügyelői és vármegyei közkórházi tisztviselők. Dr. Daimel Sándor vm. alispán üdvözlő beszédében megemlékezett azokról a nehézségekről, amelyekkel a tisztikarnak a mai igen nehéz időkben megküzdeni kell. A tisztikar igyekezni fog kötelességének minden nehézség közepette megfelelni. Készséggel ajánlja fel ezt a kipróbált, áldozatkész tevékenységet a főispánnak annyival is inkább, mert tudja, hogy a főispán, mint a köz- igazgatás kipróbált munkása ismeri annak feladatait, átérzi azokat a bajokat, amelyeket a köz- igazgatás munkásának orvosolni kell. A főispán elsősorban is köszönet8t_mondott az előlegezett bizalomért. Nagyképűség volna részéről, ha nem volna tisztában azzal, hogy egy főispán a tisztikar támogatása nélkül — eiperimentálhat ugyan — de eredményeket elérni nem fog. Együtt akar tehát dolgozni a tisztikarral. Meghajlik az alispán felajánlott jóakarata előtt. Feltétlenül tisztelni fogja a kort* a szolgálati érdemeket, a kötelességtudást és szeretetet. Besugásokra, intrikákra hallgatni nem fog soha, mindig és mindenben saját személyes meggyőződése alapján fog intézkedni. Szent István Dupla maláta Udvari és Tavaszi 464 1—* különlegességek főlerakata Weisz Mór és Társánál, Gyulán. Lapunk mai száma 2 oldal,
