Békés, 1922. (54. évfolyam, 1-104. szám)
1922-03-25 / 24. szám
LIV. évfolyam 34. szám Szombat Gyula, 4922. március 25 Előfizetési árak: Egész évre . . . 160 K Félévre .... 80 K Negyedévre ... 40 K Hirdetési dij előre fizetendő. Nyilttér sora 5 korona. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZOAZDASZATI LAP. Szerkesztőség, kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kézirat nem adatik vissza. Egyes szám ára 3 korona. Felelős szerkesztő: DOISAT FEKEXC Megjelenik szerdán és szombaton. Hiszek egy Istenben, Hiszek egy Hazában Hiszek egy isteni őrök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában. Ámen. Pártok és programútok. A régi monda szerint Tébb városát egykor egy félig asszocyi, félig állati alakú szörnyeteg, a Szfínhsz, pusztította olyképer, hogy a városba vezető utón minden utasnak egy kérdést adott fef és ha az nem tudott a kérdésre megfelelni, felfalta. Megszámlálhatatlan ember esett áldozatul a Szfinkszuek, mert a nehéz kérdést senki sem tudta megfejteni. Yégre egy száműzött királyfi, Ödipusz megfejtette a kérdést és ekkor a Szfinksz szörnyethalva bukott le sziklatrónjáról. Ha egy modern Szfinksz halálra akarná ítélni az emberiséget, csak azt a kérdést kellene feladnia minden embernek, hogy miért van szükség ma Magyarországon nyolcz-tizféle pártra. Egészen bizonyos, hogy senki sem tudna megfelelni erre a kérdésre és a Szfinksz akár ítéletnapig adhatná fel a kérdést, nem kellene félnie, hogy halálát okozza valamelyik embernek a felelete. A legelső dolog, ami érthetetlenné teszi ennek a sokféle pártnak a létezését, az a szomorú tény, hegy ellenségeink annyira gúzsba kötötték kezün- ket-lábunkat, hogy igazán csak nagyon-nagyon korlátolt mozdulatokat végezünk. Ha akkora szabadságot élveznénk, hogy ezerfelé szaladhatnánk érteném, hogy egyikünk erre, másikunk arra akar nekiiramodni, hogy a nemzet boldogulását keresse. De mikor valójában csak olyan keskeny ösvényen haladunk, amelyen épen csak elférünk, miért kell százfelé szaladni akarni, mikor ez csak láncaink feszülését okozhatja, azt józan eszü ember, aki nem úgynevezett politikus, meg nem értheti. Igaz, hogy számtalan olyan viszonyunk van, melyben szabadon határozhatunk és amelyekben többféleképen is lehet határozni; számtalan megoldásra váró kérdés van, amelyet többféleképen lehet megoldani, de az is egészen bizonyos, hogy minden viszonyunkat as egész nemzetre kielégítően csak egyféleképen szabályozhatjuk, minden kérdést as egész nemzetre leghasznosabban csak egyfóleképen oldhatunk meg. Ha tehát mégis vannak viszonyok, melyeket többen többféleképen akarnak szabályozni, kérdések, melyeket némelyek igy, mások amúgy akarnak megoldani, akkor egészen bizonyos, hogy az eltérő nézetüek nem mindenike választotta a kérdéseknek az egész nemzetre legkielégitőbb leghasznosabb megoldását. Nem választotta pedig azt vagy tudatlanságból vagy önzésből. Ez a két nagy szülőoka az ellentéteknek, a pártoskodásnak, a gyűlölködésnek. Ha ezt a kettőt ki lehetne irtani, megszűnnék minden ellentét magyar és magyar között és minden bots- vigaeztalás mellett az elérhető legnagyobb boldogság honolhatna a magyar hazában. Igen sok kérdésben vezet különböző állás- foglalásokra a tájékozatlanság, a tudatlanság, amely leggyakrabban nem is szolgálhat mentségül, mert egyszerűen vétkes tudatlanság. A legtöbb kérdésre ugyanis a dolgok valódi mibenlétének helyes ismerete, a következmények majdnem csalhatatlan kiszámítása egészen biztos választ ad, hogy egy-egy országos kérdést a nemzet egészére a leghasznosabban, a legelőnyösebben miként kell megoldani. Nem kell tehát egyebet tenni, mint elfogultság nélkül megismerkedni a dolgok mibenlétével, érdektelen szemmel áttekinteni a következményeket és megtaláltuk az egyetlen helyes megoldást, melyet azután kötelesség követni. Itt van például a földbirtokreform kérdése. Nem lehet egy pillanatig sem vitás, hogy á nemzet egyetemére legtökéletesebb megoldás egyetlen cél szempontjából történhetik : minő főldbirtok- megegyezés mellett tud a magyar föld minél többet produkálni, minél több embert eltartani. A mezőgazdaság tudománya majdnem csalhatatlan választ tud adni erre a kérdésre, tehát nyilvánvaló, hogy a nemzet érdekében óhajtott megoldásnál csak azt az egy módot lehet és szabad választani, melyet a tudomány az egyetlen itt eldöntendő kérdésre feleletül ad. Miként lehet tehát, hogy a földbirtokreform kérdésében országos pártoknak eltérő nézeteik lehetnek ? A felelet csak egy lehet. Az önzés szüli meg a közvetlenül érdekeltekben az állásfoglalás mikéntjét, a tudatlanság hozza a követőket mindenik felfogás mellé. Az első tehát, amit le kell győzni, aminek egyetlen párt állásfoglalását sem volna szabad irányítania: az egyoldalú önző osztályérdek. A nemzet érdeke ugyanis nem a különböző társadalmi osztályok érdekeinek puszta összetétele, vagy azok erejének közös eredője, hanem valami egészen másnemű mennyiség, amelyben sokszor talán egyik alkotó elem sem foglaltatik maradék nélkül, amely sokEZor talán a legtöbb társadalmi osztály különleges érdekeit sérti, amely azonban végeredményben mégis csak az ősszeség javát mozdítja, elő. Minthogy ennek a nemzetérdeknek valódi felismerése után és követelményeinek megalkuvás nélkül való követése mellett minden fontos nemzeti kérdésben csak egyetlenegy helyes megoldásra találhatunk, nyilvánvaló, hogy a pártok, melyek különböző kérdéseket különféleképpen akarnak megoldani, nem ennek a változhatatlan nemzetérdeknek a szempontjából oldják meg a kérdéseket, sőt az sem lehetetlen, hogy közöttük egy sincs, aki egyedül és kizárólag a nemzet- érdek szempontjából cselekednék. Jótékonyság. Nem tudom elképzelni, hogy létezhetnék ma ember, aki ne látná be, hogy van manapság bőven olyan Dyomor is, amelyen csak jó szívvel, könyörülettel, adakozással lehet segíteni Ma nem lehet olyan könnyedén odavetni a kéregetőnek, hogy do'gozzék, mert jól kell tudnunk, hogy száz meg Ezáz tisztességes ^foglalkozási ág nem tud munkát adni mindazoknak, akik belőle valamikor szépen, jólétben megéltek. Láncolni, siberelni pedig utóvégre még sem mehet el mindenki. Azokról ne is beszéljünk, akiket testi fogyatkozásaik még ilyen kisegítő foglalkozásban is gátolnak. Mindezeken csak könyörületes, rendszeres adakozással lehet segiteni. De vájjon jótékonyság-e az, mely épen csak annyit, vagy talán még annyit sem ad, amennyit maga meg nem érez. Nyüvánul-e meg ebben a fajta jótékonyságban csak egy csipetnyi emberszeretet is, van-e az ilyen adakozásban olyan erkölcsi tartalom, mely az adakozót és a megajándékozottat egyaránt felemeli ? Nyugodtan mondhatjuk, hogy nincs. Ha csak azt vetem oda a szü- kölködöknek, amit egyáltalában nem nélkülözök, csak úgy járok el, mint aki az asztslán maradt morzsákat, amiket úgyis a szemétbe vetne, löki oda a koldusnak. Erkölcsi nemesbülést az ilyen adakozás nem szül az adakozó lelkében, de hálát sem a megadományozottéban. A léleknek, a szeretetnek az ilyen adakozáshoz semmi köze. De — és ez a fő — nem is segít semmi nyomorúságon az ilyen szűkmarkú adakozás. Különösen nem stgd mo>t, amikor nem közönséges mértékű a máskép meg nem szüntethető nyomor. Ma nem lehet csupán a feleslegek odaadásával segiteni, azaz helyesebben szólva, más mértéket kell használnunk annak megállapítására, hogy tulajdonképen mi is az, amiről nagyon könnyen lemondhatunk, Lemondhatunk embertársainkért és a magunk lelki nyugalmáért és gyönyörűségéért. Senki sem kívánja sem azt, hogy segítsünk a lustaságon, segítsünk a jogosulatlan igényeken, sem pedig azt, hogy lemondjunk olyasmiről, amit nem könnyen nélkülöznénk. Csak olyasmiről mondjunk le, amit könnyen, egy kis megszokás után észrevétlenül nélkülözhetünk, olyan módon, hogy az embertársainkért történt lemondás nagyobb gyönyörűséget okozzon lelkűnknek, mint az az élvezet, amiről lemondottunk. Ha igy járunk el, nem csak magasabb régiókba emelkedik lelkünk, nem csat igazi hálára számíthatunk, hanem alaposan és rendszeresen is tudunk segiteni azokon, akiken kell. Gyönyörű példáját adta ennek a lélekből jövő, rendszeres és hathatós jótékonyságnak nem régiben Apponyi Albert. A nemes gróf végig vizsgálta háztartása költségvetését és megállapította, hogy mi lehet mindaz, amiről ő és családja érzékenyebb áldozat nélkül lemondhat. A vizsgálat eredménye az lett, hogy ezidőszerint évi százezer koronát meg tud takarítani kiadásaiból és ezt az összeget évente odaadja a közjótékonyságnak, amig ezek a nehéz idők tartanak felettünk. Vizsgálja csak meg mindenki embarszerető szivvel és szigorú szemmel, hogy évente mennyi minden olyanra ad ki, amit könnyén nélkülözhetne és milyen tekintélyes összeget tudna ilyen kiadások megtakarításából embertársainak juttatni. Hasonlítsa azután össze ezt az eredményt azzal,' amit tényleg adott másoknak és akkor gondolja meg, hogy azon mértékkel, mellyel mért, visszaméretik neki. (üt.) H I B H K. Társas összejövetel a Kaszinóban Brandt Vilmos főispán ünnepélyes beiktatására a Szolnok- megyei társadalom tekintélyes tagjai fognak városunkba megérkezni, mely alkalommal a Békés- vármegyei Kaszinóban március 27-én (hétfőn) este fél 9 órakor, vacsora után társas összejövetel lesz, melyről a tagokat és családjaikat ezúton való meghívással értesíti a Kaszinó vezetősége. Brandt Vilmos főispán március 27-iki b3- iktató ünnepélye rendkívül impozásnak Ígérkezik. Jásznagykuuszolnok vármegyéből — ahol főispánunk Törökszentmiklóson főszolgabiró volt — a társadalom szine-java fog résztvenni a beiktató ünnepélyen. Jásznagykunszolnok megyét Almdsy Sándor főispán és a vármegye alispánja fogják képviselni. A törökszentmiklósi járásból is nagyobb Fővárosi Sörfőzde R.-T. Fősör, Hősök söre és Mátyás király sör, állandó nagy raktár Békés Dezsőnél. 482 2—* Lepünk ma! száma 4 oldal.
