Békés, 1922. (54. évfolyam, 1-104. szám)

1922-03-25 / 24. szám

LIV. évfolyam 34. szám Szombat Gyula, 4922. március 25 Előfizetési árak: Egész évre . . . 160 K Félévre .... 80 K Negyedévre ... 40 K Hirdetési dij előre fizetendő. Nyilttér sora 5 korona. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZOAZDASZATI LAP. Szerkesztőség, kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdeté­sek és nyiltterek intézendők. Kézirat nem adatik vissza. Egyes szám ára 3 korona. Felelős szerkesztő: DOISAT FEKEXC Megjelenik szerdán és szombaton. Hiszek egy Istenben, Hiszek egy Hazában Hiszek egy isteni őrök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában. Ámen. Pártok és programútok. A régi monda szerint Tébb városát egykor egy félig asszocyi, félig állati alakú szörnyeteg, a Szfínhsz, pusztította olyképer, hogy a városba vezető utón minden utasnak egy kérdést adott fef és ha az nem tudott a kérdésre megfelelni, fel­falta. Megszámlálhatatlan ember esett áldozatul a Szfinkszuek, mert a nehéz kérdést senki sem tudta megfejteni. Yégre egy száműzött királyfi, Ödipusz megfejtette a kérdést és ekkor a Szfinksz szörnyet­halva bukott le sziklatrónjáról. Ha egy modern Szfinksz halálra akarná ítélni az emberiséget, csak azt a kérdést kellene feladnia minden embernek, hogy miért van szükség ma Magyarországon nyolcz-tizféle pártra. Egészen bizonyos, hogy senki sem tudna megfelelni erre a kérdésre és a Szfinksz akár ítéletnapig adhatná fel a kérdést, nem kellene félnie, hogy halálát okozza valamelyik embernek a felelete. A legelső dolog, ami érthetetlenné teszi ennek a sokféle pártnak a létezését, az a szomorú tény, hegy ellenségeink annyira gúzsba kötötték kezün- ket-lábunkat, hogy igazán csak nagyon-nagyon korlátolt mozdulatokat végezünk. Ha akkora szabadságot élveznénk, hogy ezerfelé szaladhatnánk érteném, hogy egyikünk erre, másikunk arra akar nekiiramodni, hogy a nemzet boldogulását keresse. De mikor valójában csak olyan keskeny ösvényen haladunk, amelyen épen csak elférünk, miért kell százfelé szaladni akarni, mikor ez csak láncaink feszülését okozhatja, azt józan eszü ember, aki nem úgynevezett politikus, meg nem értheti. Igaz, hogy számtalan olyan viszonyunk van, melyben szabadon határozhatunk és amelyekben többféleképen is lehet határozni; számtalan meg­oldásra váró kérdés van, amelyet többféleképen lehet megoldani, de az is egészen bizonyos, hogy minden viszonyunkat as egész nemzetre kielégí­tően csak egyféleképen szabályozhatjuk, minden kérdést as egész nemzetre leghasznosabban csak egyfóleképen oldhatunk meg. Ha tehát mégis van­nak viszonyok, melyeket többen többféleképen akarnak szabályozni, kérdések, melyeket némelyek igy, mások amúgy akarnak megoldani, akkor egészen bizonyos, hogy az eltérő nézetüek nem mindenike választotta a kérdéseknek az egész nemzetre legkielégitőbb leghasznosabb megoldását. Nem választotta pedig azt vagy tudatlanságból vagy önzésből. Ez a két nagy szülőoka az ellen­téteknek, a pártoskodásnak, a gyűlölködésnek. Ha ezt a kettőt ki lehetne irtani, megszűnnék minden ellentét magyar és magyar között és minden bots- vigaeztalás mellett az elérhető legnagyobb boldog­ság honolhatna a magyar hazában. Igen sok kérdésben vezet különböző állás- foglalásokra a tájékozatlanság, a tudatlanság, amely leggyakrabban nem is szolgálhat mentségül, mert egyszerűen vétkes tudatlanság. A legtöbb kérdésre ugyanis a dolgok valódi mibenlétének helyes ismerete, a következmények majdnem csal­hatatlan kiszámítása egészen biztos választ ad, hogy egy-egy országos kérdést a nemzet egészére a leghasznosabban, a legelőnyösebben miként kell megoldani. Nem kell tehát egyebet tenni, mint elfogultság nélkül megismerkedni a dolgok miben­létével, érdektelen szemmel áttekinteni a következ­ményeket és megtaláltuk az egyetlen helyes meg­oldást, melyet azután kötelesség követni. Itt van például a földbirtokreform kérdése. Nem lehet egy pillanatig sem vitás, hogy á nem­zet egyetemére legtökéletesebb megoldás egyetlen cél szempontjából történhetik : minő főldbirtok- megegyezés mellett tud a magyar föld minél többet produkálni, minél több embert eltartani. A mezőgazdaság tudománya majdnem csalhatatlan választ tud adni erre a kérdésre, tehát nyilván­való, hogy a nemzet érdekében óhajtott megol­dásnál csak azt az egy módot lehet és szabad választani, melyet a tudomány az egyetlen itt eldöntendő kérdésre feleletül ad. Miként lehet tehát, hogy a földbirtokreform kérdésében orszá­gos pártoknak eltérő nézeteik lehetnek ? A fele­let csak egy lehet. Az önzés szüli meg a közvet­lenül érdekeltekben az állásfoglalás mikéntjét, a tudatlanság hozza a követőket mindenik felfogás mellé. Az első tehát, amit le kell győzni, aminek egyetlen párt állásfoglalását sem volna szabad irányítania: az egyoldalú önző osztályérdek. A nemzet érdeke ugyanis nem a különböző társa­dalmi osztályok érdekeinek puszta összetétele, vagy azok erejének közös eredője, hanem valami egészen másnemű mennyiség, amelyben sokszor talán egyik alkotó elem sem foglaltatik maradék nélkül, amely sokEZor talán a legtöbb társadalmi osztály különleges érdekeit sérti, amely azonban végeredményben mégis csak az ősszeség javát mozdítja, elő. Minthogy ennek a nemzetérdeknek valódi felismerése után és követelményeinek megalkuvás nélkül való követése mellett minden fontos nem­zeti kérdésben csak egyetlenegy helyes megol­dásra találhatunk, nyilvánvaló, hogy a pártok, melyek különböző kérdéseket különféleképpen akarnak megoldani, nem ennek a változhatatlan nemzetérdeknek a szempontjából oldják meg a kérdéseket, sőt az sem lehetetlen, hogy közöttük egy sincs, aki egyedül és kizárólag a nemzet- érdek szempontjából cselekednék. Jótékonyság. Nem tudom elképzelni, hogy létezhetnék ma ember, aki ne látná be, hogy van manapság bő­ven olyan Dyomor is, amelyen csak jó szívvel, könyörülettel, adakozással lehet segíteni Ma nem lehet olyan könnyedén odavetni a kéregetőnek, hogy do'gozzék, mert jól kell tudnunk, hogy száz meg Ezáz tisztességes ^foglalkozási ág nem tud munkát adni mindazoknak, akik belőle valamikor szépen, jólétben megéltek. Láncolni, siberelni pe­dig utóvégre még sem mehet el mindenki. Azok­ról ne is beszéljünk, akiket testi fogyatkozásaik még ilyen kisegítő foglalkozásban is gátolnak. Mindezeken csak könyörületes, rendszeres adako­zással lehet segiteni. De vájjon jótékonyság-e az, mely épen csak annyit, vagy talán még annyit sem ad, amennyit maga meg nem érez. Nyüvánul-e meg ebben a fajta jótékonyságban csak egy csipetnyi ember­szeretet is, van-e az ilyen adakozásban olyan er­kölcsi tartalom, mely az adakozót és a megaján­dékozottat egyaránt felemeli ? Nyugodtan mond­hatjuk, hogy nincs. Ha csak azt vetem oda a szü- kölködöknek, amit egyáltalában nem nélkülözök, csak úgy járok el, mint aki az asztslán maradt morzsákat, amiket úgyis a szemétbe vetne, löki oda a koldusnak. Erkölcsi nemesbülést az ilyen adakozás nem szül az adakozó lelkében, de hálát sem a megadományozottéban. A léleknek, a szere­tetnek az ilyen adakozáshoz semmi köze. De — és ez a fő — nem is segít semmi nyomorúságon az ilyen szűkmarkú adakozás. Kü­lönösen nem stgd mo>t, amikor nem közönséges mértékű a máskép meg nem szüntethető nyomor. Ma nem lehet csupán a feleslegek odaadásával segiteni, azaz helyesebben szólva, más mértéket kell használnunk annak megállapítására, hogy tu­lajdonképen mi is az, amiről nagyon könnyen le­mondhatunk, Lemondhatunk embertársainkért és a magunk lelki nyugalmáért és gyönyörűségéért. Senki sem kívánja sem azt, hogy segítsünk a lus­taságon, segítsünk a jogosulatlan igényeken, sem pedig azt, hogy lemondjunk olyasmiről, amit nem könnyen nélkülöznénk. Csak olyasmiről mondjunk le, amit könnyen, egy kis megszokás után észre­vétlenül nélkülözhetünk, olyan módon, hogy az embertársainkért történt lemondás nagyobb gyö­nyörűséget okozzon lelkűnknek, mint az az élve­zet, amiről lemondottunk. Ha igy járunk el, nem csak magasabb régiókba emelkedik lelkünk, nem csat igazi hálára számíthatunk, hanem alaposan és rendszeresen is tudunk segiteni azokon, akiken kell. Gyönyörű példáját adta ennek a lélekből jövő, rendszeres és hathatós jótékonyságnak nem régiben Apponyi Albert. A nemes gróf végig vizs­gálta háztartása költségvetését és megállapította, hogy mi lehet mindaz, amiről ő és családja érzé­kenyebb áldozat nélkül lemondhat. A vizsgálat eredménye az lett, hogy ezidőszerint évi százezer koronát meg tud takarítani kiadásaiból és ezt az összeget évente odaadja a közjótékonyságnak, amig ezek a nehéz idők tartanak felettünk. Vizsgálja csak meg mindenki embarszerető szivvel és szigorú szemmel, hogy évente mennyi minden olyanra ad ki, amit könnyén nélkülözhet­ne és milyen tekintélyes összeget tudna ilyen ki­adások megtakarításából embertársainak juttatni. Hasonlítsa azután össze ezt az eredményt azzal,' amit tényleg adott másoknak és akkor gondolja meg, hogy azon mértékkel, mellyel mért, vissza­méretik neki. (üt.) H I B H K. Társas összejövetel a Kaszinóban Brandt Vilmos főispán ünnepélyes beiktatására a Szolnok- megyei társadalom tekintélyes tagjai fognak vá­rosunkba megérkezni, mely alkalommal a Békés- vármegyei Kaszinóban március 27-én (hétfőn) este fél 9 órakor, vacsora után társas összejövetel lesz, melyről a tagokat és családjaikat ezúton való meghívással értesíti a Kaszinó vezetősége. Brandt Vilmos főispán március 27-iki b3- iktató ünnepélye rendkívül impozásnak Ígérkezik. Jásznagykuuszolnok vármegyéből — ahol főispá­nunk Törökszentmiklóson főszolgabiró volt — a társadalom szine-java fog résztvenni a beiktató ünnepélyen. Jásznagykunszolnok megyét Almdsy Sándor főispán és a vármegye alispánja fogják képviselni. A törökszentmiklósi járásból is nagyobb Fővárosi Sörfőzde R.-T. Fősör, Hősök söre és Mátyás király sör, állandó nagy raktár Békés Dezsőnél. 482 2—* Lepünk ma! száma 4 oldal.

Next

/
Thumbnails
Contents