Békés, 1922. (54. évfolyam, 1-104. szám)
1922-01-11 / 3. szám
LIV. évfolyam 3. szám Szerda Ctynla, 1923. Január 11 Előfizetési árak: Egész évre . . . 160 K Félévre .... 80 K Negyedévre ... 40 K Hirdetési dij előre fizetendő. Nyilttér sora 5 korona. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASZATI LAP. Szerkesztőség, kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és;nyiltterek intézendők. Kézirat nem adatik vissza. Egyes szám ára 1 korona. Vizkereszt-éji álom. A lélek életének egyik legnagyobb ismerője, Sakszpir, irta meg egy gyönyörű játékban, a Szent Iván-éji álomban, minő csodásán fantasztikus eseményeket hoz létre az ember képzeletében a valóságnak és a reménységeknek, a meglevőnek és a vágyaknak összekeveredése. — A határtalanul kómikus és szivszaggatóan tragikus események kergetik egymást ebben a játékban, hol sírunk, hol nevetünk és azután jövünk reá hogy mindez csak álom. Ennek a halhatatlan színdarabnak a mását rendezték meg Vizkereszt éjszakáján a kisgazda - párt vacsoráján. íme: Bethlen miniszterelnök megjelenik a kisgazdák vacsoráján és nagy beszédet mond. Elmondja, hogy elszánt harcra határozta el magát mindazok ellen, akik más politikai meggyőződést vallanak, mint ő. Ebben a harcban a sziklaszilárdan álló kisgazdapártra kíván támaszkodni, de ugyanegy lélekzettel kérnie kell tiz-tizenkét kisgazda képviselőt (mind valóságos kisgazdát) hogy ne váljanak le a szikláról, azaz ne lépjenek ki a pártból. A szép szavak hatása alatt ezek ki is jelentik, hogy most már ott maradnak. Nem is csoda, a terített asztalt mindig nehéz odahagyni. Azután felállanak a többi szereplői a darabnak. Az egyik beszél arról, hogy ők a faj magyarságot képviselik és a fajmagyarság harcát folytatják (de mi lesz akkor a nem fajmagyar kisgazdákkal!), a másik felülmúlhatatlan őszinteséggel beismerte, hogy a kisgazdapárt eddig tévelyedósben és sötétségben élt, de most megtalálta végre igazi vezérét Bethlen Istvánban. A harmadik a miniszterelnök isteni hivatását fejtegette. Végül a negyediknek, az éjszaka hidegéről-e avagy a pezsgőhütő jegéről, eszébe jutott a Duna jege és Hunyadi Mátyásnak azon történt királylyá kikiáltása és mintán Andrássyt a magyar közelet történelmi alakjának mondotta, nyomban összehasonlította a kisgazda- pártot a Szilágyi Mihály királyválasztó nemeseivel, el lévén szánva ők is a jég hátára vinni a nemzetet, hogy megválaszthassák a saját királyukat. A végső jelenet hőse a Nagyatádi volt, aki bátran kijelentette, hogy minden erőnek alapja a fegyveres erőnek a kézbentartása és követelte, hogy az ő háta mögött álló millióknak a kezébe kerüljön a fegyver. A vörös és fehér hadseregek után jöjjön egy zöld hadsereg. Akkor a feje tetejére állhat mindenki, mégis ők fognak győzni. Ezzel a függöny legördült, a villany elaludt, a hajnal derengett és a szereplők álomra hajtották testüket is. De mi nézők és hallgatók roppant zavarban voltunk. Mégis egy kissé különös a dolog. Mi volt való és mi volt álom, mi volt esemény és mi csak ábránd mindabból, amit láttánk és hallottunk. Megkérdezték tehát az egyik főszereplőt, Nagyatádit, hogy mit kelljen gondolnunk ? mire a kérdezett nagyot nevetve feleit: >Banbetti szavak ezek, amiknek csak az a veleje, hogy ha egyszer mienk a többség a nemzetgyűlésen és az országban, akkor nincs mitől félnünk.« ... Ha egyszer 1 ? . . . Vizkereszt-éji álom! A vármegyei közigazgatási bizottság ülése. 0922 január 9.) Az alispáni jelentésnek a közélelmezési viszonyokat tárgyaló részét az alábbiakban közöljük : A tömegfogyasztási cikkek közül főként a közellátási lisztben van hiány. E tekintetben általános a panasz, mely mindaddig nem orvosolható, mig a közélelmezési miniszter a vonatkozó előterjesztések elintézésével nem engedélyez oly mennyiségű lisztet, mely az ellátatlanok folytonos ellenőrzés alatt álló létszámával a fejkvóta szerint helyes arányban áll. Az igazság kedvéért azonban megállapítható, hogy a helyzet az utóbbi időben lényegesen enyhült, mert közellátási célokra január hóFelelős szerkesztő: DOBAT FERENC ban már 922 métermázsa utaltatott ki a december havi 690 métermázsával szemben, bár a teljes szükségletet ez sem egészen fedezi. Továbbá az önhibájukon kívül nyári kereset nélkül maradt munkások szükségletére december hóban 280, január hóban 280 métermázsa liszt bocsáttatott rendelkezésre. Ezenkívül faloldaíott amaz utóbb lezárolt 120 métermázsa liszt, melyet előre nem látható esélyekre ügyelőmmel tartalékoltam. A gabonagyüjtés ezidőszerint szünetel, mert a kivetés és váltságár kiszabása ellen előterjesztett jogorvoslatok elbírálása folytatódik. A felebbezé- sek folytán felterjesztett ügyekben tömegesen érkeznek is le a döntések, melyekben a miniszter a felebbező gazdaságokra kivetett váltságárat kivétel nélkül arra hivatkozással engedi el, hogy a gazdaságnak kenyérmagvakban és az ezt pótló más terményekben is hiánya volt, illegitim felhasználás vagy üzérkedés vádja pedig a felet nem terheli. Morvái) Mihály mégis csak különösnek tartja, hogy a kormány igy csak egyszerűen elengedi ezeket a tételeket, holott e tekintetben annak idején záros határidőhöz kötött szigorú rendelkezések adattak ki. Úgy látszik mégis azoknak volt igazak akik annak idején nyíltan hirdették, minek avval a gabonaváltság beadásával olyan nagyon sietni, hiszen úgyis el fogják azt engedni. A kormánynak az ilyen engedékeny, kíméletes politikája cseppet sem alkalmas a törvények uralmának fentartására. Ezért nem sietnek á vagyon- váltság lefizetésével sem. Ennek első határideje december 31-ében volt megállapítva, majd ezt a határidőt kitolták január 15 ig. Az ilyen rendelkezésekben nincs határozottság s meginog a törvények tisztelete. Ennek a felszólalásnak pendantjaképen szó- ról-szóra leközöljük a kir. pénzügyigazgató havi jelentésének idevonatkozó részét, mely igy hangzik. Az ingatlan vagyonváltságról szóló törvény biztosította azon kedvezményt, hogy az 1921. december 6-ig a váltságot 1000 K búzában lehet befizetni, a pénzügyminiszter ur a törvényhozástól nyerendő felhatalmazás alapján meghosszabbította. Ha tehát valaki az első határidő alatt, vagyis december 6-ig az egész váltságot nem fizette be, annak jogában áll 1922. január 15-ig a fizetést kiegészíteni, de az utólagos fizetés csak abban az esetben ad igényt kedvezményre, ha összes befizetése a kivetendő ráltság összegének 80 százalékát eléri. Ha azonban a december 6 a után teljesített befizetés az eddig történt befizetéssel együtt az egész váltság összeg 80 százalékát nem ári el, akkor kedvezményre igényt nem tarthat s a befizetés egyszerű részletfizetésnek tekintendő. A hibahatár tehát csak 20 százalék lehet. Pl. Valakinek vagyonváltságát a pénzügyigazgatóság annak idején 40 mm. búzában állapította meg, mire az adózó 1922. évi január 15-ig 35000 koronát fizetett be 40000 korona helyett. A hiányzó különbözeire a kedvezményt nem vesztette el, mivel itt a 20°/o >=■ 8 mm. búzát tett ki, holott neki csak 5 mm. búza árat kell utólagosan pótolni, tehát a hibahatár a 20% uál kisebb. Ezt az 5 mm. búzát azonban már nem 1000 korona ár mellett fizeti, hanem azon ár szerint, mely azon hónapban lesz megállapítva melyben a kivetett adójáról a fizetési meghagyást megkapta. Ha azonban variáljuk az adott példát, valaki az említett 40 mm. búza váltaágárra 1922 január 15-ig összesen csak 30000 koronát fizetett be 40000 korona helyett, a hibahatár 8000 korona lévén, a különbözet ezt a hibahatárt 2000 koronával meghaladja, következőleg engedményre igényt nem tarthat s az egész vagyonváitságot a fizetési meghagyás kézbesítésének idejére megáHap tott búza árban fogja fizetni és amit addig fizetett az csak részletfizetésnek tekintetik. Ebből látható, hogy az adózó érdeke, hogy a váltságösszeget lehetőleg pontosan számítsa ki, amire köteles segítséggel lenni úgy a községi elöljáróság, mint a városi vagy állami adóhivatal egyaránt. Könnyen kiszámíthatja azonban az adózó maga is, mert ha tudja ingatlana termés- értékét és kataszteri tiszta jövedelmét — és itt Megjelenik szerdán és szombaton. hangsúlyozom — hogyha több birtokivben és több község határában van ingatlana, azokat saját érdekében feltétlenül foglalja össze, akkor a törvényhez csatolt táblázat segítségével könnyen kiszámíthatja a fizetendő váltságot. Ha azonban a kataszteri tiszta jövedelmet nem tudja, úgy az adókönyvben nagyon könnyen megállapíthatja azt, mivel az 1921. évi földadó a kataszteri tiszta jövedelem kétszeresének felel meg. Ha valakinek 50 kát. holdnál nincsen több birtoka, az holdanként 100—120 kilogramm búzát számíthat anélkül, hogy a számítási hiba a 20 százalékot meghaladná, Leszögezem itt a törvény és rendelet azon intézkedését, hogy ez a kiszámítás a szöllőre és erdőbirtukra nem terjed ki! tehát ezekre a kedvezmény nem igényelhető, mivel itt a váltság nem búzaárban, hanem terület nagyság szerint készpénzben fizetendő, következőleg a kataszteri tiszta jövedelemnek a szöllő- és erdőbirtokra eső része az Összjövedelemből levonandó és csakiB a mutatkozó kataszteri tiszta jövedelem után esedékes búza mennyiséget kell a számítás alapjául venni. Az 1921. január 15. záros határidő azt jelenti, hogy aki addig a váltságra 80%-ot le nem fizette, a határidő után már a most megállapított 2500 korona búza árban volna köteles fizetést teljesíteni hanem csak azt jelenti, hogy amennyiben fizetésre senki sem kényszeríthető addig, amig részére a kivetésről szóló határozat kézbesítve ninoä, ami pedig emberi Bzámitás szerint a folyó évi aratás előtt nem fog bekövetkezni, tehát váltságot az akkori búza árban kell fizetni. Végül megemlítem a törvény azon további kedvezményét is, hogy azok, akik 1921. január 15-ig a vagyonváltság összegét 1000 koronás búzaárban a maga teljes összegében, tehát nem kedvezményes 20%-os hiba határ betudásával készpénzben — tehát nem háborús címletekkel és pénztári elismervényekkel befizették, — a vagyonváltság 5°/o-nak elengedésében részesülnek. Majd dr. Lovich Ödön polgármester fegyelmi ügyét tárgyalta a bizottság. Legutoljára Gyulaváros képviselőtestülete' azért rendelte el Lovich ellen a fegyelmi eljárást, s állásától azért függesztette fel, mert Lovich állítólag mikor az oláhok távozása után állását ismét elfoglalta bizalmas feljelentésben 20—25 gyulai tekintélyes polgár internálását hozta javaslatba a kormányzónak. A közigazgatási bizottság a határozatnak felfüggesztő részét, mint tudvalevő, megsemmisítette, a fegyelmit elrendelő részben a határozat hozatalát az iratok beszerzéséig elhalasztotta. Az iratok közben beszereztettek, amelyből a vád teljes alaptalansága bizonyulván be, a bizottság az említett határozatnak fegyelmi vizsgálatot elrendelő részét is megsemmisítette, kiemelvén a határozat indokolásában, hogy a képviselőtestület teljesen téves információk alapján hozta határozatát, Loviehal szemben pedig megállapítja, hogy helytelenül járt el akkor, amidőn jelentését nem a rendes szolgálati utón juttatta illetékes helyre. HIKE M. Pálffy Dániel nemzetgyűlési képviselő, mint az Iparosok Országos Szövetségének elnöke som járja a vidéki iparosalakulatok székhelyeit, hogy részint közvetlen érintkezés utján ismerje meg az iparosság valódi helyzetét és kívánalmait, részint hogy tájékoztassa őket az általános helyzetről, a tennivalókról és irányítsa politikai és gazdasági szervezkedéseiket. Propaganda kőrútjában, január 14-én Békéscsabán, január 15-én pedig Gyulán az ipartesíületben tart gyűlést és beszédet. Pálffy Dániel a magyar iparügyeknek ezidőszerint egyik legalaposabb ismerője, az iparosok legkiválóbb pártfogója, aki érdekükben szóval és tettel nagy munkásságot fejt ki. A gyulai iparosok bizonyára örömmel fogadják jövetelének hírét. Pálffy Dániai csak rövid időt tölt Gyulán, mert január 16-án már Budapest III. kerületében fog hasonló célból megjelenni. Lapunk mai száma 2 oldal.
