Békés, 1922. (54. évfolyam, 1-104. szám)
1922-03-15 / 21. szám
LIV. évfolyam 21, szám Szerda Oyala, 1922, márcins 15. Előfizetési árak : Egész évre . . . 160 K Félévre .... 80 K Negyedévre ... 40 K Hirdetési dij előre fizetendő. Nyilttér sora 5 korona. POLITIKÁT. TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZ ATI LAP. Szerkesztőség, kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kézirat nem adatik vissza. Egyes szám ára 3 korona. Felelős szerkesztő: DOBAY i'EKEXC Megjelenik szerdán és szombaton. A „Békés“ példányonkénti ára a mai naptól fogva: a 4 vagy 6 oldalas 3 korona, a 2 oldalas lap 2 korona. A kiadóhivatal. A vármegyei közigazgatási bizottság ülése, CÍ92Í?. március 130 Az ülés — a törvényhatósági bizottság rendkívüli közgyűlése folytán — csak délelőtt 10 órakor vehette kezdetét. Elnöklő alispán bejelenti, hogy a vármegyei főispáni állásra Brandt Vilmos neveztetett ki, aki ma (hétfőn) délután érkezik városunkba a beiktatási ünnepélyekre vonatkozó megbeszélések céljából. Bejelenti a bizottságnak, hogy a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter Mikler Sándor kir. tanfelügyelőt Szabolcsvármegye tanügyének élére állította s helyébe Szentkereszty Tivadart nevezte ki. Sajnálattal veszi tudomásul Mikler Sándor tanfelügyelő eltávozását és 15 évi érdemes, eredményes munkálkodásáért úgy a maga, mint a bizottság köszönetét fejezi ki. Mikler Sándor a meghatottságtól el-elcsukló bangón igen szép szavakban búcsúzik a bízott« ságtól. Amikor — úgymond — a bizottságnak részemről utolsó üléséről távozom, köszönöm szives jóindulatukat és hajlamukat és magamat jóemlékükbe ajánlom. Erre a bizottságra a legnagyobb szeretettel fogok visszagondolni. Az alispáni jelentésből a következőket közöljük : Az ellátatlanok szükségletének biztosítása tekintetében a február havi helyzet határozottan rosszabbodott. Ugyanis a közélelmezési miniszter arra az álláspontra helyezkedett, hogy az ellátatlanok kataszterében történt változásokat és szaporodásokat nem veszi figyelembe és bár az ellátatlanok száma mintegy 20C0 fővel szaporodott, mégis ugyanannyi lisztet utalt ki, mint előbb, holott a legutóbbi hónapra kiutalt lisztmennyiség a szükségletet éppen hogy fedezte. Egyben a miniszter elrerdelte, hogy az ellátatlanok kataszterébe nj jelentkező többé fel ne vétessék, arra való hivatkozással, hogy az igénylőknek az elmúlt hónapban módjukban állott volna jelentkezni. A helyzet tehát az, hogy a február 10 íg ellátatlan kataszterbe felvettek lisztszükségletét megfelelően kielégíteni nem tudom, sőt a jövőben előálló szaporulatot a kataszterből törölnöm kell, olyan kérelmet pedig, mely a kataszterbe való felvételre irányul, nincs módomban figyelembe venni. Minthogy pedig a lisztellátásra szorultak szükségletét — a következmények megelőzése érdekében — fellesni kell, nincs más megoldási mód, mint a meglevő készletnek a jelentkező szükséglet között való arányos felosztása, amely természetesen a fejkvóta leszállítását, ennek nyomán pedig az összes ellátatlanok hangos elégedetlenségét eredményezi, Az arató és cséplőrész nélkül maradt földmunkásoknak a miniszter által a téli hónapokra kilátásba helyezett ellátására vonatkozólag jelenthetem, hogy a kiutalás december és január hónapokra megtörtént, azonban már február hónapra elmaradt. Eunek valószínű oka az, hogy itt is nagyobb mérvű létszámgyarapodás történt, amely viszont arra a körülményre vezethető vissza, hogy egyes községek — jólehet a vármegye egész területére egyidejűleg és egységesen intézkedtem — a november l-ében megállapított határidő helyett igényeiket most, tehát elkésve jelentik be, másrészt pedig, mert mindenütt tömeges szaporulat van, úgy hogy az ezen kategóriába tartozó ellátatlanok eddigi kb, 16.000 es létszámával szemben februárra 21.C00 ellátatlanról kellett jelentést tenni. Ez a szám a minisztériumban ugylátszik nagy feltűnést keltett és a létszám felülvizsgálatának elrendelését vonta maga után a várt kiutalás helyett. A helyzet itt tehát az, hogy liszt nincs és a kiutalás iránt mindig gyakrabban érkező sürgetéseknek eleget tenni nem tudok. Az 1920. évi XXXVI. t.-c. alapján a földbirtok megváltási eljárás az elmúlt hóban Gyulavári, Békés és Köröstarcsa községekben hajtatott végre. Kör'óstarcsán megváltás alá mintegy 1200 kata8ztralis hold jönne. Ebből Fehérváry Celestine birtokára 800, gróf Merán János birtokára 300, Wolfinger Alajos birtokára 80 katasztrális hold esik. Az igényjogosultak létszáma 750 főben állapíttatott meg 1048 katasztrális hold területre; bözlegelönek pedig 180 kát. hold megváltása javasolta tott. Békésen a bizottság összesen 4600 kát. hold főidet vett igénybe, illetőleg ennek megváltását javasolta. Ebből esik gróf Hoyos Miksa kamati birtokára 280, Békás községre 860, tíorg08Í Kárász Imre birtokára 760, Fehérváry Celestine birtokára 270, özv. gróf Wenckbeim Frigyesné birtokára 2700 hold. A föld árára azonban a felek sehol sem tudtak megegyezni. A birtokosok ugyanis holdanként 80 mm. búzát kérnek, míg a kérelmezők 20 évi egyenlő arányban való törlesztésre 20 mm búzát és a vételár 4 százalékos kamatját ígérték. Ily módon a vételár megállapítása vegyes bíróság dolga lesz. Mesöberény községben az eljárás március elején vette kezdetét, mig Gyula városban a megváltási eljárás folytatódik. Általánosságban megállapítható, hogy a fóldbirtokreform végrehajtása egyik községben sem hozza meg az igények kielégítését és ezzel a kívánt nyugalmat. Az igénylők mindenütt sokalják a föld árát, sokalják a haszonbért ás keveslik a földet, keveslik a kis haszonbérleteket. Árvíz veszélye, emberi számítás szerint, ezidő- szerint nem fenyeget. Az ármentesitő társulatok, az adatok birtokában, a biztosan várható árvizekkel szemben alaposan felkészültek. A január 21—25 között lezajlott első árviz amely Békésen 462 cm. vízállással kulminált, a Fehér Körös felső szakaszáról nagy jégtömeget hozott le, amely a Kettős Körösön álló jéggel Békés és Szanazug között összetorlódott, ott megállt és a vizszinét 1 méterrel megduzzaszíotte. A rendkívüli helyzetre való tekintettel, a folyammérnöki hivatal előterjesztésére előbb febr, 20-án, majd később március 2-án a legnagyobb eréllyel intézkedtem arra nézve, hogy az árvóde- kezésnél, valamint a belvizlevezetésnél esetleg szükséges közerő rendelkezésre álljon. Február 2—6 között egy újabb árhullám vonult le a Körösökön, amely Békésen 434 cm-el kulminált. Ez a vízmagasság azonban nem volt elegendő arra, hogy Békés fölött meg torlódott jeget tovább vigye. A február 26 ával megindult délnyugati szelek folytán beállt általános hirtelen olvadás azután a hónap végére és március elejére lehozta a hegyekből a hónak egy részét és folj óinkat megdagasztotta. Ezen áradás elegendő volt arra, bogy a megtorlódott jeget annyira felemelje, hogy az mindenütt elindulhasson és ahol akadályra nem talált, szabadon lefolyhasson. A helyzet, árvédelmi szempontból, most már a jég levonulása után megnyugtató, mert a jég által eddig okozott vizduzzadás megszűnt, a hóviznek pedig tekintélyes része lefolyt. Megnyugtatásul felemlíthető, bogy a most Ufolyt árvíznél még általában 15 méterrel ma-, gasabb árvízzel szemben is kellő biztonságot nyújtanak a védtöltések. Veszélyes magasságú árviz csak kedvezőtlen időjárás esetében fog most már bekövetkezni, annyival is inkább, mert a vármegyét érdeklő összes töltések fel vannak emelve az 1919. évi — eddig észlelt legnagyobb — árviz fölé legalább 60 cin.-el. E tekintetben csupán a Csonkamagyarország határán kívül levő töltés-szakaszok rejtenek veszélyt magukban, mert ott a töltés felemelése nem történt meg. A magyar oldalon töltés van, melynek védelmére az uradalom embereket küldött ki, kikre azonban az oláh őrség állandóan lövöldöz, tehát a védelem nem foganatosítható. E miatt a m. kir. külügyminiszterhez táviratilag fordultam és kértem sürgős közbenjárását. A bizottságot szintén kérem, hogy az árvédelmi munkálatok, zavartalan elvégzésének biztosítása céljából, illetékes helyen közbenjárni és felirattal élni szíveskedjék. Az alispáni jelentésben foglaltak tudomásul vétele utáu elhatározta a bizottság, hogy: felír a közélelmezési bizottsághoz a liszt eontíngensnek a kataszterben szereplő létszám figyelembevételével való felemelése és a jogos igénylők fejadagjának 6 kilogrammban való biztosítása iránt, egyben dr. Török Gábor indítványára állást foglal a tekintetben, hogy a gazdasági munkások — akik mégis csak leginkább közreműködtek abban, hogy a gabonaszükséglet előteremtessék, az ipari munkásokkal szemben hátrányosabb ellátásban ne részesittessenek ; felír a közélelmezési miniszterhez, hogy az aratásnéikül maradt földmunkások összeírása és a létszám megállapitása körül emelt kifogások tisztázásáig az eddigi e célra kiatalt lisztmennyiségnek továbbra is és pedig sürgősen való kiutalása iránt; végül felír a m. kir. belügyminiszterhez a gyulavarsándi főcsatorna magyar határon fekvő töltéséhez kirendelt védőőrségnek az oláh őrség által történt lövöldözése miatt, ezen tarthatatlan helyzet megszüntetése iránt. A kir. pénzügyigazgató havi jelentését —• közérdekű voltára tekintettel — bő kivonatban jövő számunkban ismertetjük. A választójogi rendelet, ii. A választókerületi beosztás marad a régi, kivéve Budapestet és környékét. Budapest 22 választókerületéből nagyobb kerületek alakíttatnak, melyek összesen 25 képviselőt és 10 pótképviselőt választanak. Az újpesti, rákospalotai, czinkotai és kispesti választókerületekből, valamint Csepel, Albertfalva, Budafok és Pestszentlörincz községekből egy választókerület alakittatik, mely öt képviselőt és három pótképviselőt választ. Ezekben a választókerületekben a szavazás az arányos képviseleti rendszer szerint lajstromos szavazással, titkosan történik. A lajstromos szavazás azt jelenti, hogy a szavazók nem egyetlen jelölt nevével, hanem egy névsorral szavaznak, mely annyi nevet tartalmaz, ahány képviselőt és pótképviselőt a kerület választ. A jelölés sem egy személyre, hanem annyi személyre történik, abany képviselő választandó, a jelölők tehát egy listát terjesztenek be, melyet azután a választói bizottság sokszorosittat és csak ilyen listákkal lehet szavazni. Az arányos képviseleti rendszer azt jelenti, hogy a győztes listán foglaltak mindnyájan nincsenek megválasztva, hanem csak az első helyen megnevezett, mig a többire sorrendben a szavazatok felét, harmadát, negyedét, ötödét stb. lehet csak számítani. Ugyanígy kell eljárni a többi listánál is és akkor annyi számsort kapunk, ahány lista szerepelt és ezekben a számsorokban a számok nagysága szerint kell a győzteseket kiválasztani. Minden listán a hátrább álló név van megválasztva, ha a többi listán nincsen magasabb szám, mint amennyi erre a névre esik az előbbi említett elosztás mellett. Példa legjobban megvilágítja ezt az eljárást. Tegyük fel, hogy 3 listával szavaztak a választók és öt képviselő volt választandó. Az első lista kapott 9600 szavazatot, a második 7200, a harmadik 3000 szavazatot. Világos, hogy az első listán szereplő összes jelölteket nem szabad megválasztottaknak nyilvánítani, hiszen nem kapott abszolút többséget az első lista. Az eljárás tehát a Lapunk mai szánra 4>oldal.
