Békés, 1922. (54. évfolyam, 1-104. szám)
1922-03-08 / 19. szám
Staerda Gyula, 1933. március -H lilT* évfolyam 19. szám. Előfizetési árak : Egész évre . . . 160 K Félévre .... 80 K Negyedévre ... 40 K Hirdetési dij előre fizetendő. Nyilttér sora 5 korona. BÉKÉS POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASZATI LAP. Szerkesztőség, kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kézirat nem adatik vissza. Egyes szám ára 1 korona. Felelős szerkesztő: DOBAT FERENC Megjelenik szerdán és szombaton. Tizenhat milliárd koronát tesz ki az az összeg, amivel az 1921. év első kilenc hónapjában többet adtunk ki a külföldről hozzánk behozott árukért, miut amennyit a tölünk kivittekórt kaptunk. Félre nem érthetően megmagyarázva úgy áll a dolog, hogy amig 1921. január 1-től szeptember 30-ig 13 milliárd korona értékű árut vittünk ki, addig ugyanebben az időszakban 29 milliárd korona értéküt hoztunk be. Ez a megdöbbentő és kétségbeejtő statisztika még sötótebb lesz, ha összehasonlítjuk az 1920. évi statisztikával. Az 1920-iki egész esztendőben ugyanis 9 !/2 milliárdnyi kivitellel szemben 24 milliárdnyi behozatal áll, a behozatali többlet tehát 1472 milliárd az 1920. év teljes 12 hónapjában, mig az 1921. óv 9 hónapja alatt már 16 milliárdra emelkedett, tehát ez a 9 hónap nem 2 milliárdos, hanem tulajdonképen öt milliárdos emelkedést jelent az 1821. év behozatali többletében. És ezt a hatalmas emelkedést nem Írhatjuk a korona értékcsökkenésének terhére, mert köztudomásúlag a korona 1920. évi átlagos árfolyama alacsonyabb volt az 1921. év első kilenc hónapjának átlagos árfolyamánál, ezen utóbbi óv első felére esvén a Hegedűs óra átmeneti valutajavulása. A következtetést tehát bátran levonhatjuk. Az 1921. évben sokkal több árut igényeltünk a külföldtől, mint az 1920. évben. Az 1921. év első 9 hónapjában ugyanis — hogy ezeket a megdöbbentő számokat soha el ne feledjük, ismételjük — 29 milliárd korona értékű külföldi árura szorultunk reá és ennek ellenértéke fejében csak 13 milliárd értékű árut tudtunk adni, a többi 16 milliárdért adtunk papirost, vagyis követelési jogot a külföldnek, szóval csináltunk ennyi adósságot. Mi Európa legnyomorultabb koldusai kilenc hónap alatt 16 milliárdot dobtunk oda a külfölduek. Ha ezt a rengeteg értékű árut valóban uem tudjuk nélkülözni, ha azok nélkül nem tudjuk fenntartani magunkat, vagy nem tudjuk produkálni még azt a 13 milliárd korona értékű kivitt árukat sem, akkor nem vagyunk életképes állam, akkor előbb-utóbb mindenestül, szőrőstől-bőrőstől hitelezőinké, a külföldé leszünk, akkor itt rövid néhány esztendő alatt minden vagyon, minden érték a külföld kezére kerül és ennek az országnak ősi lakói parancsszóra görnyedő rabszolgák lesznek, akár főur, akár hivatalnok, akár kisgazda, akár iparos volt légyen itt akárki. De ha valójában nem szorultunk reá arra, hogy ilyen rengeteg értéket behozzunk és pénzünket érte külföldre adjuk, akkor megbocsáthatatlan bűnt követünk el önmagunk és évszázadok jövő magyar nemzedéke ellen. Ha könnyen, vagy akár nehezeu is, de nélkülözhető holmikért dobáljuk külföldre a pénzünket és megterheljük a jövő nemzedé két soha ki nem fizethető adósságokkal, akkor semmivel sem vagyunk különbek annál a szülőnél, aki gyermekei elől a betevő falatot, az utolsó ruhadarabot, vagy a neveltetés, a gyógyíttatás költségeit elmulatja, elissza. Sajnos, majdnem bizonyosan mondhatjuk, hogy ennek a 16 milliárduak legalább is felét feleslegesen adtuk ki külföldre. Feleslegesen, olyan árucikkekért, melyeket egy kis lemondással, egy csekélyke önfogyelme- zóssel könnyen nélkülözhettünk volna. Ez szörnyűségesen lesújtó, mondhatnék, egész jövőnkre végzetes megállapítás. Ha ezen nem segítünk, akkor végünk van. Akkor csinálhatunk egetverő irredenta mozgalmakat, tökéletes választójogot, mintaszerű földreformot, megbonthatatlanul egységes pártot, mindez nem fog bennünket kiszabadítani az örökös nyomorból és az ennek nyomán következő örökös szolgaságból. Mert szabadságot és függetlenséget nemzetnek csak egy dolog biztosíthat : ha nagyobb a termőképességük, mint amekkorák igényeik; ellenben a szolgaságnak biztos útja az igényeken alul maradó produktivitás. MIIIB K. Az uj főispán. Dr Brandt Vilmos, leg utóbb volt Jásznagyknnszolnokmegye törökszentmiklósi főszolgabíró, félhivatalos Jelentés szerint Békésvármegye főispánjává kineveztetett és kinevezését a hivatalos lap legközelebbi száma közli. Jótékonyság. Gróf Wenekheim Sándor birtokos a csorvási szükölködőknek százezer korona értékű lisztet adományozott. Az ifjú főur ezen adománya nem egyedül álló első jótékonykodási eset, mert csak folytatása eddigi nemes emberbaráti cselekedeteinek. A szegedi kereskedelmi és iparkamara köréből A nevezett kamara február 28-án tartott teljes ülésében Dobay Ferenc gyulai könyvkereskedőt és nyomdatulajdonost levelező tagjai sorába megválasztotta s ezt vele meleghangú elismerő átiratban közölte. Márdns 15. nemzed ünnep és munkaszünetA belügyminiszter körrendeletét intézett a köz- igazgatási hatóságokhoz, melyben e napon munkaszünetet rendelt el és ajánlja a hatóságoknak, hogy a rendezendő nemzeti és társadalmi ünnepségeken hivatalosan résztvegyenek. Vármegyei rendkívüli közgyűlés. Békésvármegye törvényhatósága március 13-án délelőtt 9 órakor Gyulán a vármegye székházában rendkívüli közgyűlést tart, melynek egyedüli tárgyát a nemzetgyűlési képviselőválasztások névjegyzékének összeállítása és a választások előkészítésére hivatott vármegyei központi választmány megalakítása fogja képezni. A Körösök áradása. Békésvármegye összes Körösei napok óta lassan fejlődő áradásban vannak. Hivatalosan jelentik, hogy a folyómenti lakosságnak veszélytől nem kell tartani. A jég Gyulától lefelé mindenütt elvonult,, nagyobb feltorlódása csak a kunszentmártoni és a szarvasi szakaszokban volt, ahol a megakadt jégtömeget a katonai műszaki csapat felrobbantotta. A legmagasabb vízállás Gyomán volt (710 cm.) a Hármas-Körösben, Békésen (698 cm.) a Kettős- Körösben és Gyulán (682 cm.) a Fekete-Körösben. A vízállás az éjjeli fagy és nappali olvadás arányában kisebb ingadozással változó ugyan, de éjjeli fagyok mellett remélhetőleg rohamos áradás nem következik be. Az eieki Vásár március 11 és 12-én lesz. A szombati állatvásárra véBzmentes helyről szabályszerű járlatlevéllel mindenféle állat felhajtható. Auf é-benzin kapható 336 1 — i Unsz és Kovácsnál Buesu a régi 1 és 2 koronásoktól. A régi kibocsátású vörös 1 és 2 koronások, valamint a kékszinü 2 koronások beváltási határideje március 13-án lejár. A közönség saját érdekében cselekszik, ha e napig becseréli a birtokában levő ilyen bankjegyeket. Halálozás. Mohácsyi Pál Gyulavári községnek csak nemrég megválasztott ifjú segédjegyzője március 4-én életének 25 ik évében rövid szenvedés után váratlanul elhunyt. Temetése március 6 án történt nagy részvét mellett. Kik kaphatnak vitézi telket f A vitézi telkek elnyerése eddig tudvalevőleg az arany vitéz- ségi érem birtokához volt kötve. Újabban azon változtatásról veszünk híradást, hogy a Yitézí Szék rendelkezése szerint a legénységnél a vitézi mértéket az I. osztályú ezüst vitézségi éremben állapították meg. A többször sebesültek a hosszú frontszolgálatosok és több kitüntetéssel rendelkezők elsősorban fognak figyelembe vétetni. Mindenki, aki érzi, hogy a követelményeknek megfelel, kérvényét benyújthatja. A földkisajátitásoknál is az I. oszt. vitézségi érem fog alapul szolgálni. Tiszteknél később hasonló intézkedés várható. Mennyi a nemzetgyűlési képviselők évi tiszteietdija? A nemzetgyűlési képviselők szintén megérezték azt az óriási drágaságot, mely Csonka- magyarország lakosságát oly rettenetesen sújtja és három képviselő kivételével mind felvették képviselői tiszteletdijukat. Eddig a dij egy évre 24.000 korona és ezenfelül 12.000 korona drágasági pótlék volt. Januárban ehez egyszarsmindenkorra esedékes külön 10.000 korona drágasági segélyt nyertek. Összesen tehát 46 ezer korona volt az éri tiszteletdij, ami megközelíti, de túl nem haladja egy 20 holdaB kisgazda átlagos évi tisztajövedelmét. A nemzetgyűlés a kővetkező ülésszakra ezen dijat évi 60 ezer korona tiszteletdij és 20 ezer korona lakbérre emelte fel. A belvárosi rám. hath, elemi leányiskola tanulói által a Józsefvároson rendezett tarsangi gyermekszini előadás alkalmával felülfizettek : Br. Apor Vilmos 80 K. Horváth Gézáné 60 K. Guba Györgyné 60 K. Róth János 40 K. Szabados Antal Steib János, Kendrella Kálmán, id. Wittmanu Frigyes, G. Schriffert Mátyásné, Gróh Ferenané 30—30 K. Bőjthy György, Licska Ferenoné, E. Schriffert József, özv. Pettner Józsefné 20—20 K. Takácsy Dénes, Pfaff István, Szőke Borbála, Lázár Lajosné, Pfaff Istvánné, Matuska György, N. N. N. Ni 10 K. N. N. 5 K. Ezen felüllzetőknek, a megjelenteknek, a gyulai villamos társaságnak a díjtalan áramszolgáltatásért köszönetét mond a leányiskola vezetősége. A (JyAC választmánya f. hó 8 án délután fél 6 órakor a városhaza tanácstermében ülést tart a következő tárgysorozattal. 1. Évi zárszámadások megvizsgálása. 2. A tisztújító közgyűlés előkészítése. 3. A pályakérdés. A pénztár! ellsmervények beváltása A pánzfelülbeiyegzésnél visszatartott felerészről kiadott és 1000 koronán aluli értékű pénztári el- ismervények beváltására nézve a miniszteri rendelet megjelent. Eszerint a beváltás március 16-tól április 15-ig ugyanott történik, ahol a pénz a felülbélyegzéskor befizettetett és pedig szegénységi bizonyítvány becsatolása mellett. A beváltásnál az összeg 1 százaléka, de legalább is 1 korona levonásba jön. Közvetlen vasúti összeköttetés Nagyváraddal és Szatmárnémetivel. Március 1-töi kezdve Romániával a csatlakozó személyforgalom Bihar- keresztes—Biharpüspökin át Nagyvárad felé, valamint D bncen—Nyirábrány—Érmihályfalván át Szatmárnémeti felé és felől megkezdődött. Ezen szakaszokon továbbra is a Budapest-nyugati pályaudvarról indaló és oda visszaérkező vonatok fognak közlekedni. Ezen közvetlen vonatok bevezetéséhez Szatmár és Nagyvárad derék magyar hazafias lakossága részéről fűzött következtetések — hogy rövidesen e városok és vidékeik az anyaországhoz visszacsaloltatnak — fájdalom, ez idő- szerint korai. Lapnak mai száma 2 oldal.
