Békés, 1922. (54. évfolyam, 1-104. szám)
1922-03-01 / 17. szám
LIY. évfolyam 11 szám. Szerda Gtyula, 1923. március 1 Előfizetési árak: Egész évre . . . 160 K Félévre .... 80 K Negyedévre ... 40 K Hirdetési dij előre fizetendő. Nyilttér sora 5 korona. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP. Szerkesztőség, kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyifiterek intézendők. Kézirat nem adatik vissza. Egyes szám ára I korona. Felelős szerkesztő: DOBAY FERENC Megjelenik szerdán és szombaton. Hiszek egy Istenben, Hiszek egy Hazában Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában. Amen. Régóta leszoktak az emberek arról, hogy cselekedeteik erkölcsi következményeit, erkölcsi hatásait is megfontolás tárgyává tegyék. A liberalizmusnak nevezett világfelfogás szoktatta reá az embereket, hogy cselekvéseik egyedüli korlátjaként csak az állam törvényeit, a jogot tekintsék. Amit ezek a törvények megengednek, vagy nem tiltanak, abhoz jogunk van, az szabad. Ez a közfelfogás. Nem tenni azt, amit a jog nem, csak a jó erkölcsök tiltanak, szinte gyávasággá vált a közfelfogásban. Tetteinket az erkölcsi törvényekhez is szabni, életünket az erkölcs parancsai szerint berendezni, ostobaságnak minősíttetett, amivel az életben boldogulni nem lehet. Minél könnyebben tudta magát valaki kivonni az erkölcsi törvények uralma alul, minél ridegebben tudta tetteit csak az írott törvények betűihez alkalmazni, annál biztosabban boldogult az életben. Akikben a vallásos nevelés, a nemes hagyományokat őrző családi tradíciók kifejlesztették az ’erkölcsi törvények iránt való tiszteletet is, azok nem igen boldogultak a liberális korszakban. A liberálizmus, a szabadelvüség nem is igen jelentett a gyakorlatban egyebet, mint az egyén teljes függetlenitésót laz erkölcsi törvényektől, mindennek szabadságát, megengedettségét, amit az állam törvényei nem tiltanak. Egyébbel is törődni, azt is vizsgálni és megfontolni, hogy cselekedeteink miképen festenek az erkölcsi törvények megvilágításában, ez kiment a divatból és maflaságnak minősíttetett. Arra is figyelemmel lenni, hogy mit szól tetteinkhez, életünk módjához embertársaink erkölcsi érzülete, amely egészségesen nyilatkozik meg, mikor mások 'cselekedeteinek elbírálásáról van szó, ez teljesen szokatlan, különleges felfogássá lett, amiért lesajnálták az embert. Nem tudnánk statisztikát összeállítani arról, hogy mennyi bűnt követtek el az erkölcsi törvények ellen fent és lent, csak az eredményeket látjuk. Panaszokat, elégedetlenséget, amelyek pusztító forradalmakban törtek ki és elfojtott elkeseredést, gyűlöletet táplálnak szüntelenül. Honnan van ez, hogyan lehetséges ez ? Hiszen az emberek milliói megtették és megteszik mindama kötelességüket, amiket a törvények, az állam törvényei parancsolnak nekik és óvakodnak olyasmit tenni, amit ugyanezek a törvények tiltanak. Nem képzelhetjük az emberiséget annyira gonosznak, .hogy mindazt a sok elégedetlenséget, mely szemeink előtt megnyilatkozott és amely, félni lehet, igazában lecsillapítva ma sincsen, csak a gonosz indulatok, az irigység és a restség váltották volna ki. A passiv megadással viselkedők százezreit bizonyára nem ilyen indulatok irányították. Csak az emberi lélekbe vésett örök törvények megsértése okozhatott minden bajt és csak ez tudja táplálni még ma is a széthúzás, az egymástól való idegenkedés, sít gyűlölködés szellemét. Ha pedig az állam törvényei betartatnak, akkor bizonyos, hogy csak az erkölcsnek sokkal erősebben a lelkekbe vésett törvényei azok, amelyeknek figyelmen kívül hagyása, megvetése a milliók elégedetlenségét kiváltotta, ellenérzését, gyűlölködő érzéseit ma is ébren tartja. Ezeknek az erkölcsi törvényeknek uralmát kell minden rétegében újra helyreállítani, az egyént azok tiszteletben tartására kötelezni, mert addig igazi, tartós társadalmi béke nem képzelhető. A Békés-Aradvármegyéi Vitézi Szék nagybányai Horthy Miklós kormányzó ur és neje nagybányai Horthy Miklósné Őfőmáltóságaik, József főherceg tábornagy ur, Auguszta főhercegasszony, dr. Ferenc József főherceg ő Királyi Fenségeik fővédnöksége mellett 1922. évi február hó 25-én, szombaton Gyulán, a vármegyeháza összes termeiben a Vitézi Szék alapjainak javára vitézi bálát rendezett, mely, mint a vármegye elite-bálja, magasan felülemelkedett a megszokott színvonalon és különös érdekességet nyert azáltal, hogy azon dr. József Ferenc ifjú főherceg, mint egyik fővédnök, személyesen megjelent, József Ferenc főherceg szombaton délután érkezett Gyulára. Kíséretében voltak Algya Papp Sándor ezredes, mint szárnysegédtiszt, Siménfalvi ezredes, mint a Vitézi Szék tőrzskapitánya és több magasrangu katonatiszt. A vasúti állomáson dr. Daimel Sándor alispán vezetése alatt egy küldöttség fogadta; a közönség lelkesülten üdvözölte s a megjelent notabilitások bemutatása után a főherceg gróf Almásy Dénes, mint vendéglátó házigazda hintójába szállott s a csatlakozó hossza kocsisor a főilobogózott utcákon át a várkastélyba kisérte. Az ünnepély bevezetőjét a »Király Mozgó«- ban rendezett mozielőadás Túl a nagy Krivdnon képezte, ezen előadáson azonban a főherceg némi ntazási indiszpozició miatt nem lehetett jelen. A bál pontban 10 órakor kezdődött. A vármegyeház gyönyörű nagyterme fényárban úszott, úgyszintén a többi termek is. Igen nagy báli közönség várta a főherceg megérkezését, aki katonás pontossággal jelent meg, akit gróf Almásy Dénes, gróf Széchonyi Antal, gróf Almásy Alajos és Símig Ernő hnszárezredes, mint pálcás nrak kisértek és vezettek a gyönyörűen feldíszített védnöki emelvény felé. A zenekar a Hymnuszt into- náita, a közönség pedig meghajlással üdvözölte a királyi fenséget. József Ferenc főherceg huszárszázadosi egyenruhában, oldalán karddal, mellén kitüntetések jeleivel díszítve vonult a közönség előtt s viszonozta az üdvözléseket és elfoglalta helyét az emelvényen, ahol mellette kétfelöl Almásy Dénesnő grófnő és Brém Lőrinc püspöki helynök foglaltak helyet. Miután a bál megkezdésére a jel megadatott, azt a főherceg csárdással nyitotta meg oldalán gróf Almásy Erzsébettel. Erre kifejlődött és általánossá lett a tánc az egész vonalon. A csárdás után Palotás magyar társas-tánc következett, melyet a jói összeválogatott párok gyönyörűen lejtettek. A most következett boszton alatt bontakozott aztán ki a tulajdonképeni bál. Eközben a királyi fenség társalgást folytatott a jelenlévő előkelőségekkel, többeket bemutattatott és velük hosszabb-rövidebb ideig elbeszélgetett. A francia négyesre közel 100 pár sorakozott. A Lapunk mai száma X oldal. főherceg Konkoly Tihamérnéval, Siménfalvi ezredes Vangyel Endrénével voltak a négyes alatt táncospárok és szemközti tagpárok. A felzárkózott kolonok, a diszmagyar jelmezes hölgyek és úgy a szalon, mint egyenruhában pompázó urak arcvonala gyönyörű látványt nyújtott. A főherceg szünóra után eltávozott, a báliközönség azonban a reggeli órákig együttmaradt. A báli közönség tekintélyes részét a közel-távoli vidék szolgáltatta, a hangulat kedélyes és fesztelen volt, a megjelentek egy kedves alkalom, sokáig fennmaradó emlékeivel oszlottak szét. A főherceg a vasárnap délelőtti vonattal utazott vissza kíséretével Budapestre. Emlékezés József főhercegről. Dn Konrád Ernőtől. A lefolyt hossza háború megmutatta, milyen hatalmas erényeket rejt magában a magyar jellem, mint kagyló az igaz gyöngyöt. A magyar nemzet katonái meg nem rendülő kitartással és fegyelemmel tűrik a szenvedést, szemrebbenés nélkül fogadják az ellenség ezer éa ezer halálos üzenetét, ott járnak száz csatában, száz halál között; minden más nép előtt, midőn az ellenségre védhetetlen támadással csapást kell mérni. • D 3 a halálthozó, égrengető dörgés között, a sötét füstgomolyok között fényesség támad, az élet romjai között csodásán szép virág nyílik. Az irgalom fényessége, a szeretet virága. A mi küzdő katonáinkat, a mi hőseinket körülveszi, nyomon követi, magához emeli, magához öleli a Vezér irgalmas, szerető szive, kinek Fenséges a cime, rangja, fenséges a lelke és aki azt a fényességet támasztja s azt a virágot fakasztja. Éj a mi nemes érzés ebből a lélekből olyan bőven árad, az mind ott rajzik katonái körül, hogy segítsen bajokon, vigasztalja azt, aki bánatos, reményt nyújtson a vágyakozónak, hogy betakarja, keze érintésével gyógyítsa a sebeket, megnyugvással töltse el a halódó lelkét, az apai érzés minden önfeláldozásával. Elmúlt a habom. Da a magyar nem feled. Annak a fényességnek, mely a háború borzalmai között is beleragyogott leikébe, visszfénye támadt a magyar nép hálájában, hogy körülfogva »Fenséges Apánk« alakját, igy őrizze meg a magyar történelem számára. Ti felavatott magyar Vitézek ! A magyarok hős és bölcs Kormányzója nektek adta az ország földjének egy részét, hogy érezzétek az egésznek keservét, ha a sors keze sajtja hazánkat, ha majd eljön az idő s újra kezdődik a harc a szent rögért, ne feledjétek, hogy megint ott lesz az a Vezér, ki egész nemzetünk minden nemes érzését viszi közétek szivében és nem hagy el közületek senkit se. fi i m_m K. Farsang vége — Uanivazó szerda. A farsang tündére, Karnevál herceg minden évben csak megköveteli a maga jussát. Az idén különösen hosszantartott uralma s legkicsapongóbb kedvében teríti rá Hamvazó szerda fekete gyászfátyo- lát. Húshagyó kedd éjjelén 11 órakor harangszó jelzi, hogy vége a farsangnak, kezdődik a nagyböjt. Ma Hamvazó szerda van, a katolikus templomokban egy szép szertartás folyik, a hívek vezekelve térdelnek az oltár elé, homlokukra a pap szentelt hamuval keresztet ir le ezen szavakkal: »Emlékezzél meg ember, hogy porból lettél és porrá leszesz«. Nyilvános nyugtázás Dr. Lindenberger János prelátus, prépost-kanonok, pebreceni plébános a gyulai Katolikus Kör részére 100 K, Góg Péter gyulai lakos 50 K adományt küldöttek, melyeket a Kör nevében köszönettel nyugtáz Kukla István elnök.
