Békés, 1922. (54. évfolyam, 1-104. szám)

1922-02-15 / 13. szám

LIT. «Tfolyam 13» szóm. Szerda Gyula, 1333. február IS. MlfiietésI Arak Egész évre . . . Félévre . , . Negyedévre . . . 160 K SO K 40 K Hirdetési dij előre fizetendő. Nyilttér sora 5 korona. BÉKÉS POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZOAZDASZATI LAP. Egyes szám ára 1 korona. Csonka Magyarország nem ország, Egész Magyarország mennyország! A vármegyei közigazgatási bizottság ülése. 0922 február 130 A felolvasott alispáni jelentésből kiemeljük a következőket: A vármegye ellátatlan lakosságára vonat­kozó változási* kimutatások szerint az elmnlt hó folyamán az ellátatlanok száma 19400 volt. Ez­után a létszám ntán a közélelmezési miniszter február hóra 1149 q lisztet utalt ki, amelyet azonnal széjjel osztott az alispán és amely men­nyiséggel, valamint a még pótlólag kintalt 227 q liszttel a bejelentett ellátatlanok szükséglete teljesen fedezve van. Az arató és cséplőrész nélkül maradt föld­munkások részére a közélelmezési miniszter a mait hóra 280 q lisztet utalt ki, amely rendel­tetési helyére kesedelem nélkül eljutott. A földbirtok helyesebb megosztását célzó törvény végrehajtása során az elmúlt hónapban Vésztő és Gyulavári községekben folyt le és fe­jeződött be a földbirtok megváltási eljárás. Vésztő községben 8215 hold, Gyulavári községben 1274 hold megváltása hozatott javaslatba. A megváltási eljárás ezidŐszerint Békés köz­ségben van folyamatban, ahol az orsz. földbirtok­rendező bíróság' egyelőre az özv. gróf Nádasdy- féle úgynevezett Almás birtokrészre a kishaszon- bérlfik bérletét a jövő gazdasági évre meghosz- szabbitotta, míg a vizesfási birtokrész kishaszon- bérletére nézve helyszíni szemlét rendelt el. A megváltási eljárást legközelebb Kétegy- házán és Kőrőstarcsán fogják folytatni. Az államvasutak szegedi üzletvezetőségétől nyert értesülés szerint a Békéscsabáról délután Gyulára járó személyvonat menetrendjében elő­nyös változás történt, mert ez a vonat február 1 -töl kezdve Békéscsabáról délután 3 óra 40 perckor indnl és Gyulára már délután 4 órakor érkezik. A vármegyei kőzkórház üzemében szüksé­geinek mutatkozó nagyobbszabásn átalakítások ügyében a vármegye alispánja a kiküldött szak­közeg utján eljárt. Ennek eredményeképen jelenti a bizottságnak, hogy a kormány a vármegyei közkórház államosításának kérdésével igen komo­lyan foglalkozik, mely célból még talán ebben a hónapban egy bizottság fog megjelenni a hely­színi szemle, tárgyalás és előkészítő munkálat megtartása érdekében. Mi a magunk részéről ezen igen fontos égető kérdéshez csak azt jegyezzük meg, hogy a kórház állami kezelésbe átvétele fontos közegész­ségügyi érdekek Bzem előtt tartásával tovább már el nem odázható. Fontos állami érdek, bogy az országnak ez az elsőrendű közegészségügyi intéz­ménye a mai követelményeknek megfelelően üzem­ben tartassék. Az épületek majdnem kivétel nél­kül javításra szorulnak. A felszerelések pótlása elodázhatatlan. A fűtés és élelmezés kérdése is gyökeres megoldást kíván, ezt pedig a vármegye a maga erejéből tovább teljesíteni képtelen s a kórház üzemének eddigi fenntartásával a teljesítő képenég legmesszebb határáig ment el. A kir. pénzügyigazgató havi jelentéséből közöljük a következüket: A m. kir. pénzügyminiszter a saját haszná­latra való dohánytermelés körüli eljárást újólag szabályozta, amelynek nevesebb rendelkezései a következők: A saját használatra való dohánytermelésre — Budapest és a hozzá tartozó kültelkek kivé­telével — bármely községben csakis belsőségekre, vagy aizal szorosan összefüggő földterületekre lehet engedélyt adni. Mig pusztán, tanyán vagy •süliben kizárólag a lakóház mellett levő bekerí­tett éi egyébként elhatárolt területen is lehet ugyan engedélyezni, itt azonban azon korlátozás­sal, hogy a dohánytermelők kötelesek az ellen­őrző közegek kiszállásához szükséges favart az Felelős szerkesztő: BOB AT FERENC elöljáróság felhívására esetről-esstre kiszolgáltatni. A dohánytermelésre osakis egy darabban levő kö­rülbelül 20 négyszögöl nagyságú földterület használható fel s oda dohányon kívül semmiféle más növényt nem szabad ültetni. Az engedélye­zett palántákat megosztva több darabból álló akár saját, akár részben idegen területre kiültetni nem szabad és a kapott palánták még ingyen sem en­gedhető át másoknak. Saját használatra való dohánytermelésre csakis azok nyerhetnek engedélyt, akik hivatás- szerűleg foglalkoznak mezőgazdasági termeléssel, földjüket saját maguk művelik, jövedéki kihágás miatt eljárás alatt nem állanak, büntetve nem voltak és igazolják azt, hogy a beültetendő föld­terület vagy tulajdonuk, vagy haszonélvezet, vagy haszonbérlet jogán bírják az ingatlant. A kisiparosok, kereskedők, az ipari- és gyári munkások, nyugdíjasok, tisztviselők és altisztek részére ily engedély nem adható ki, mivel ezek a mezőgazdasági termelést csak mellékfoglalkozás­képen űzik. Nem nyerhetnek engedélyt ily fajta termelésre a jogi személyek sem. Az így termelt dohányt kizárólag az enge­délyes és csak mint pipadohányt fogyaszthatja el. A község határából azc kivinni, vagy eladni nem szabad. Az 1922. engedélyokmány csakis 1923. szeptember 1-ig, vagyis a termelt dohány várható elfogyasztásáig szolgál fedezetül s miután a kö­rülbelül 10 kg. termelt dohány havonkint számí­tott 1 kg. fogyasztás mellett csakis 1923. szept. 1-ig tarthat, ezen időn túl a termelőnél talált dohánykészlet már jövedéki kihágást képez s egy­ben a kiadott engedély is veszendőbe megy. Egyes termelő osakis 200 dohánypalánta kiülte­tésére kaphat engedélyt, melyért palántánkint 6 koronájával számítva 1200 korona engedélyi ille­téket kell befizetni és azt semmiféle címen (aszály, jégkár 8tb.) visszakövetelni nem lehet. Aki tehát saját használatára dohányt kiván termelni, szándékát f. évi március végéig az ille­tékes községi elöljáróságnak köteles Írásban be­jelenteni és ha a bejelentés ezen határidőn tnl történik meg, azt elkésés óimén feltétlenül vissza kell utasítani. Püspöki körlevél. Brém Lőrinu püspöki helytartó XI. Pins pápa trónralépése alkalmából körlevelet intézett az egyházmegye papságához, melyben a pápavá­lasztás jelentőségét méltatja. »Volt-e valaha idő, kor, — mondja többek között a körlevél, — mely­nek nagyobb szüksége lett volna gondviselőre, mint a mainak ? Máskor is voltak forrongó kor­szakok, amikor a nemzetek élete megrendült, a társadalom nyugalma és békéje megingott. De az általános bomladozásban mindannyiszor volt egy magasztos eszme, mely az emberiséget felrázta a tespedésből, találkoztak nagy jellemek, akik szi­lárd kézzel kijelölték az irányt, melyen az embe­riségnek haladnia kell, ha jobb napokat látni és boldogulni akar. Hol van ma a nagy eszme, mely az általános hajótörésben mentődeszkául szolgál­hatna ? Hol a nagy férfin, kinek zászlaja köré teljes megnyugvással csoportosulhatna az egész emberiség ? Hol az a határozott fő, amely tisztá­ban volna önmagával a célra nézve, melyet kö­vetnie kell az eszközökkel, amelyeket az erkölcs és becsület felhasználni enged ? Ki tud ma uj rendszert, mely ezt a testi-lelki rokkant, tönkre­ment világot megválthatná és njjáalkotni tndná? Kétezer esztendő óta az egész knltnrvilág a kereszténységben. Jézus Krisztus anyaszentegyhá- zában találta fel azt a vezetőt, aki a kételkedőt megnyugtatta, az ingadozót megerősítette, a szen­vedőt megvigasztalta, az ész tévedéseit helyreiga­zította, a szív sajgó sebeit meggyógyította. Mióta Jézus Krisztus megjelent itt a földön, nincs és nem is lesz soha az emberi nemnek biztosabb vezetője, sorsának jobb irányítója, mint ö és az Ö anyaszentegyháza. Nem tadjak, vájjon nem fog-e a jó Isten még nagyobb bajokat reánk kül­deni. Vájjon a rossz idők vége felé*1 megyünk-e Szerkesztőség, kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér Dokay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdeté­sek és nyiltterek intézendők. Kézirat nem adatik vissza. Megjelenik szerdán és szombaton. már ? Ki tndjn ezt megmondani. Ez az isteni gond­viselés titka. Egy azonban bizonyos és ez az, hogy az emberek közé a régi békét, a megértést, a jobb világot, mely után annyi imádság epedez, nem Cannes, nem Genna, hanem csak Róma hoz­hatja meg. Ha az emberek ismét visszatérnek ősi hitőkhöz, ha a kereszténység nem lenne előttük üres szó, az erkölcs pedig csak filozófia, hanem élet és különösen, ha félelem és gyávaság nélkül nyiltan fellépnénk az igazság, a jog megvédésére és a rosszat, bárhol találjak, kiirtani törekednénk, a jobb időknek vissza kellene térniök.« Belpolitika. A minisztertanács, kiegészítve a közigazga­tási bíróság és a kúria elnökségével, tárgyalás alá vette a nemzetgyűlésnek február 16. feloszlatását és az uj nemzetgyűlési képviselőválasztások ki­írását. Ha az nj nemzetgyűlés egybegyült, letár­gyalja a főrendiház reformját és ha ezzel végzett, átalakul képviselőházzá, melynek mandátuma öt évre fog szólani. Hí az nj választójogi törvényjavaslatot a nem­zetgyűlés az idő rövidsége miatt letárgyalni nem lesz képes, a kormány az uj választói jogot a szükség folytán rendeleti nton fogja életbe­léptetni. h i n_ m k. XI Pina koronázása Rómából jelentik, hogy vasárnap végbement XI. Pins pápa megko­ronázása. A szertartás a századok óta szokásos ünnepiességek között ment végbe. A szent Péter- templomban mintegy ötvenezer ember volt jelen a világ minden részéből, akik közül sokan már szombaton este elfoglalták helyüket a templom­ban és az egész éjjelt ott töltötték. Az emelete­ken meghívott közönség foglalt helyet: a diplo­maták, olasz és külföldi előkelőségek, a férfiak díszruhában vagy frakkban, a hölgyek komoly fekete öltözékekben. Kilenc órakor vette kezdetét a szertartás az öltönyök termében, ahol a pápa felöltötte az ünnepi ruhákat, miközben a menet felállott és a szent Pál-kápolnába vonult. A szer­tartásokat végző főpapokon kívül számtalan pre- látus, hatvannál több érssk és püspök és több mint negyven bíboros vett részt a menetben, melynek végén nyolc prelátas hozta hordszéken az nj pápát. A Szent Pál-kápolnában a pápa lé- szállott trónszékéről és az összes résztvevőkkel együtt térdreborult az oltáron kitett legmáltósá- gosabb oltári szentség előtt. Közvetlenül a tem­plomba való bevonulás előtt két egyszerű ruhába öltözött szerzetes háromszor egymásután megállí­totta a fényes menetet és egyikük egy borszeszbe mártott csepüköteget meggyujtva, a másik há­romszor mondotta a pápának: »Szentatya, igy mnlik el a világ dicsősége«. A templomban a Szent Péter sírja fölött emelt oltárnál a pápa megkezdte az ünnepi misét. Mise végeztéről Róma összes harangjainak zngása és a koronázási induló hatalmas hangjai mellett ment végbe a pápa meg­koronázása. A segédkező bíborosok egyike levette XI, Pins fejéről a püspöksüveget, egy másik pe­dig a hármas koronát tette a fejéra a következő szavakkal : Fogadd e hármas koronával ékesített tiarát és tudd meg, hogy atyja vagy a fejedelmeknek és a királyoknak, kormányzója a földkerekségének és földi helytartója a Megváltónak, az Ur Jézus Krisztusnak, kinek legyen dicséret és dicsőség mindörökké. Erre az egész gyülekezet igy válaszolt: »Éljen Pius, a mi istentől rendelt főpapunk : Világ Megváltója, segítsd meg őt !« A pápa ezután köny- nyes szemekkel áldást osztott, majd a bazilika külső erkélyére vonult és az olasz csapatok tisztel­gése közben áldást osztott a Péter-téren össze­gyűlt óriási tömegnek. A hatalmas tömeg leirha­Lapunk mai száma 2 oldal.

Next

/
Thumbnails
Contents