Békés, 1922. (54. évfolyam, 1-104. szám)
1922-12-20 / 101. szám
lilV« évfolyam lOl, »xim Szombat €ryoia, 1932. december 16. Előfizetési árak: Egész évre . . . 360 K Félévre . . . . 180 K Hirdetési díj előre fizetendő. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Szerkesztőség, kiadóhivata Gyulán, Templom-tér Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kézirat nem adatik vissza Egyes szám ára 10 korona. Felelős szerkesztő: BÖSUY FERENC Megjelenik szerdán és szombaton. A rend|avasiat. »És csinált a jövendő rend végett rettenetes nagy rendellenséget« mondja Arany János. Attól tartunk, hogy kormányunk is igy jár azzal a javaslattal, amelyet a nemzetgyűlés elé terjesztett, hogy végre rend legyen az országban. A nemzetgyűlés rendjét már felforgatta a rendjavaslat, az kétségtelen. Isten őrizzen, hogy az ország nagy- nehezen megszerzett rendjét is felforgassa. Pedig nagyon, nagyon alkalmas arra. Lássuk csak, miről is van henne szó. A közrend biztosítását kívánja elérni a javaslat és e végből hatalmat kivan adui a kormánynak — jól értsük meg, a mindenkori kormánynak — elsősorban a belügyminiszternek és a neki alárendelt rendőri hatóságoknak, hogy a személyes szabadságot a leg- messzebbmenően korlátozó intézkedéseket (kitiltás, rendőri felügyelet alá helyezés, dolog- házba utalás) tehessenek az állampolgárok és az országlakosok ellen. Minő állampolgárok ellen ? Azok ellen, akik valamely pontosan körülirt, bizonyításra vagy megcáfolásra alkalmas cselekedetet követtek el? Dehogy! Szó sincs róla. Egyszerűen azok ellen, akik az állam érdekeire aggályosak. Aggályosak! Meg kell állanunk enne! a szónál, mert lehetetlen, hogy ne a francia forradalom »gyanúsai« jussanak eszünkbe; lehetetlen nem a lettre de ctchet-ekre, a Bastillera és a Péter-Pál elődre gondolnunk, amelyektől, azt hittük, a SIX. század végleg megszabadított bennünket. Nos nézzük, kik lehetnek »aggályosak« a XX. század harmadik évtizedének Magyar- országában, a hétszáz esztendős aranybullának szabadságjogaira büszke és féltékeny hazájában ? »Aggályos« a javaslat szerint az a személy, akinek magatartásából, nyilatkozataiból, vagy egyéb körülményekből a hatóság azt a meggyőződést merítheti, hogy az illető személy (csak a különösebb rendelkezéseket soroljuk, fel) az alkotmánynak, vagy az állam, vagy a társadalom törvényes rendjének fel forgatására irányuló valamely tevékenységgel nyilvánvalóan egyetért és ilyen tevékenységben részes vagy abban részt- venni készül«, nem a büntetőtörvényben körülirt módon a törvények vagy hatósági rendelkezések ellen izgat vagy engedetlenségre felhív vagy ugyanilyen módon a vallás, a házasság, család, vagy a tulajdon intézménye ellen izgat ; az ország közállapotait tudva valótlanul kedvezőtlen szinb8 tünteti fel; gazdasági téren nyerészkedés céljából olyan működést fejt ki, amely a lakosság megélhetési nehézségeinek fokozására alkalmas. Azt hisszük, elég a tizenkettőből ezt a négy pontot felsorolni, hogy minden gondolkodni tudó és a legminimálisabb képzelőtehetséggel megáldott ember is láthassa, hogy minő állapotokat teremtene ebben az országban ez a javaslat, ha, Isten ments’, törvény lenne belőle. Nézzük csak közelebbről az első pont alatt foglaltakat. »Az alkotmánynak felforga- tására irányuló tevékenységgel egyetért.« Bölcsen elhallgatja azonban, hogy melyik alkotmányról legyen szó. Mert olyan szerencsések vagyunk, hogy kettő is van. Egy ezeréves és egy ideiglenes. Már most aki azt mondja, hogy ő egyetért azzal a törekvéssel, hogy Magyarország, amint lehetséges, ismét valóságos királyság legyen, ugyanúgy ez alá a szakasz alá esik, mint aki azt mondja, hogy Magyarországnak köztársasággá való átalakulásáért akar küzdeni. Miadaket- ten rendin felügyelet alá vagy a dologházba kerülnek. Mi legyen továbbá a társadalom törvényes rendje ? Ezt a fogalmat, azt hisszük, ez a javaslat találta ki. Menjünk tovább. Eddigelé izgatni büntetőtörvényeink szerint, csak nyilvánosan, gyülekezeten lehetett ; most majd, ha valaki családi körbeD, ebéd közben kifakad például amiatt, hogy mennyit zaklatják a cselédbiztositás, vagy a meg nem kötött kutyája miatt, azt rosszakaratú cselédje feljelentheti a törvények és a hatósági rendelkezések elleni izgatásért. — Azon a ponton, amelyet harmadiknak vettünk, az ország közállapotainak valótlanul kedvezőtlen feltüntetésén, csak mosolyogni lehet. Uram Isten, hiszen az ország közállapotai nem valótlanul is olyan kedvezőtlen színben vannak, hogy igazán még valótlanul is majdnem lehetetlen, kedvezőtlenebb színben feltüntetni azokat. Huszonhárom századszanti- mot érő korouánál és 30—40 milliárdos külkereskedelmi passzívánál kedvezőtlenebb tényt lehet-e akár valótlanul, akár a valósághoz hiveu feltüntetni ? Nos hát lehet. Aki ezt a reudjavaslatot készítette és törvényerőre emelését szükségesnek tartja, az az ország közállapotait igazán valótlanul olyan kedvezőtlen színben tünteti fel, hogy ha a javaslatból törvény lesz, elsőnek kell majd odaál- lania a hatóság elé,|hogy alkalmazzák vele szemben a törvény szigorú rendszabályait. És vájjon kiket fognak aggályosokká minősíteni a gazdasági téren nyerészkedés céljából kifejtett olyan működésért, amely a lakosság megélhetési nehézségeinek, fokozására alkalmas ? Én tartok tőle, hogy nem az áruT .4 18 t A. lEegnyitó beszéd. A „Szózat“ kulturestélyére irta és felolvasta Csura Miklós fögimnáziumi tanár. Hölgyeim és Uraim ! Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország föltámadásában! Igen, hisszük az apostolok élő és éltető hitével, mert agyunk, gondolataink s keresztény eszmékkel telitett világnézetünk nem csömörlött bele korcsgondolkozásu korunk materialisztikus- evolutiós bolondgombáitól, hittel hisszük, mert előttünk a hármas halom kettős keresztü iránytűje és a szent jelvénnyel szivünkben ki fogunk találni mai elesettségünk. szegénységünk, szét- daraboltságunk útvesztőjéből. Sokszor olvastuk, de még egyre s mind sűrűbben halijuk, miért kell félteni a kereszténységet. Hiszen a kereszténység ereje a Megváltó és vértanuk vérében edződött meg s diadal- ' másán haladt minden pusztító ellenálláson át napjainkig. Hiszen a kereszténység van túlsúlyban s értékei úgyis megmaradnak. Nem a gondolkodó lényektől féltjük, inkább a nád ingásá- hoz hasonló, véleményüket könnyen befolyásolható tömegtől féltjük, kik még csak meg sem akarják érezni és érteni a krisztusi értékeket. Mióta a magát fitogtatva Antikrisztusnak nevező Nietzsche a gondolkodás alapelvévé tette az értékek átértékelését, epigonjai, meg nem értő hívei a legfőbb érték a keresztény morál, a keresztény gondolkodás átértékeléséhez látták. Ana- tole France, kiváló francia stiliszta biggyesztett ajakkal, sarkasztikus nemtörődömséggel vágja arcunkba, hogy Bölcs Náthán három gyűrűjének meséje több morális tartalommal van telítve, mint az egész keresztény erkölcstan. Zola lerombolja a keresztény Isten kultuszát, hogy helyébe a Munkát, mint Istent állítsa az oltárra s meg is van az eredménye: a munka hitvallá sának követői nem nyúlnak a szeníségtörő ke zekkel a munkához, hanem a verejtékező munkás embereket demoralizálják, bolonditják. S nézzünk csak a háború előtti sajtóra. Gyönyörűen festett benne az értékek átértékelése. Belegázoltak hitünkbe, szentségtelen kézzel betörtek a családi szentélybe s önmagunkon tapasztaltuk a márciusi napok ünnepén a régi tűz, a régi lelkesedés szunnyadását. A tudományban pedig az úgynevezett szabadgondolkodók abban a hangos hitben éltek, hogy csak nekik szabad gondolkodnak s nekünk, a tömegnek csakis az ő szabad gondolataikon szabad rágódnunk. Európai volt az áramlat s nálunk már előre üdvözölték a kort, melyben „láncainkat veszítjük, cserébe egy uj világért.“ Mily jó lenne régi, állítólagos láncainkat csörgetni, cserébe az uj világért. Mert ez az uj világ vitt bele a pusztulásba s ma szenvedve éljük át megvalósításának kamatait A magyarság szellemi Toldi Miklósa, az örök magyar lélek élő szeizmográfja, Tisza István ösztönösen megérezte a pusztulást s háború előtt megállította a vakon rohanó kereket, de később maga is áldozatává lett az evolutiós radikális eszmék katonáinak S jött a háború a maga borzalmaival, dicsőségeivel s Európa minden harcterén a magyar becsület vált szállóigévé s mikor idehaza a grófi palotától a napszámos viskójáig baka- csóiba vonta a lelkeket a sok hősi halott emléke s a gond, a nyomor, a könny s a kin már- már Hallelujává változott, mikor messze-messze az élettelen tengés-lengés, az éhezés s a betegség megtizedelte a szomorúság országában siny- lődőket, mikor a hazaszeretet tüzétől fütött s vértől részegült véreink a fronton dalos táncosán jA. legolcsóbb és legszebb k A.B, Ac so jv Y i ajándék AKÖNYV Szerezze be sürgősen karácsonyi könyvszükségletét Dobay János könyvárusnál. Lanafflh m.l izáms 6 oldal-
