Békés, 1922. (54. évfolyam, 1-104. szám)

1922-12-06 / 97. szám

LET. évfolyam 9í. szám. Szombat Gyula, 1923. december 2 Előfizetési árak: Egész évre . . . 360 K Félévre . . * . 180 K Hirdetési díj előre fizetendő. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Templom-tér Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdeté­sek és nyiltterek intézendők. Kézirat nem adatik vissza Egyes szám ára 1© korona. Felelős szerkesztő: DÖBAf FEttEMC Megjelenik szerdán és szombaton­Idegen pórázon. A súlyosan reánk nehezedett történelmi időkben voltak népek és nemzetek, amelyek nyíltan, bátran, férfiasán beállottak a küzdők közé, harcoltak, véreztek és győztek vagy elbuktak és voltak viszont olyanok, amelyek ravaszsággal, kétszínűséggel akarták céljaikat elérni. Ezeknek is voltak titkos vágyaik, de ezek elérésére nem becsületes, nyílt utat választottak, hanem a kétkulacsosságot és az óvatos ravaszkodást. Egyrészük előbb-utóbb mégis belesodródott a háborúba és csak meg kel­lett hozniok ugyanazokat az áldozatokat, amelyeket a többi küzdőknek, de ezenfelül nemzeti becsületük sem valami makulátlanul került ki a megpróbáltatásokból. Nem nevez­zük meg azokat az országokat, melyekre ez a megállapítás a legjobban talál. Csak annak az országnak a szomorú pél­dájára akarunk reámutatni, amely mindvégig bírta ingatag, bizonytalanul óvatos politikáját folytatni. Ez az ország Görögország volt. Voltak aspirációi — jogosak-e, avagy jogtalanok, nem fontos — de nem akart semmi áldo­zatot hozni azok megvalósításáért. Várta, hogy melyik hatalmi csoport fog győzni, hogy azután attól kérhesse »semlegessége« jutal­mát. Természetesen, egy olyan állam, amely­nek titkos aspirációi vannak és semlegessége jutalmául azok kielégítését várja, igazán semle­ges nem tud lenni. Az nem tudja bátran vissza­verni a semlegessége ellen intézett támadá­sokat. Két okból. Először azért, mert ha rendelkeznék azzal a bátorsággal, amely a semlegessége megsértői ellen való fellépés­hez szükséges, akkor azt a neki megfelelő hatalmi csoporthoz való bátor csatlakozásra használta volna. Másodszor azért nem ver­heti vissza a semlegessége ellen intézett tá­madásokat, mert attól kell tartania, hogy elveszíti annak a hatalmi csoportnak a ke­gyét, amely az ő semlegességének megsérté­séből hasznot akar huzni. Akkor pedig koc­kára volna téve aspirációinak teljesedése az esetre, ha ez a hatalmi csoport találna győzni. Görögország hamar megtapasztalta, hogy iga­zán semleges nem tud lenni az olyan ország, amely vár valamit a győzőtől. Hamarosan tá­madást intéztek semlegessége ellen az antant hatalmak és ő részben nem tudott, részben nem akart e támadás ellen védekezni. Tűrte, hogy játsszanak vele, derüre-borura megsért­sék semlegességét és nem mert egyik had­viselő csoport mellett sem beleavatkozni a háborúba. Véletlenül — úgy látszik — sze­rencséje volt. Azok győztek, akiknek győzel­mére ő is számított. Aspirációi teljesültek, kívánságai kielégittetteb. De minő áron ! ? Függetlensége, önrendelkezési joga árán. Akik úrrá tették, azok rendelkeztek vele. Mindig szemére hányhatták, hogy kardcsapás nélkül jutott hódításokhoz, áldozatok nélkül ered­ményekhez. A könnyű siker megrészegítette a kis országot, a pártfogók parancsszava el­némította a józauság szavát. De feltámadt benne az önérzet is, a félénkek önérzete, mely akkor szokott csak felébredni, mikor veszélyt már nem érez; biztosnak érezve magát, most meg akarta mutatni a világnak, hogy a maga erejével is tud eredményeket elérni, nemcsak hatalmas barátai támogatásá­val. A végzetes alkalom is megjött erre. Törökország forradalmi kormánya vonakodott aláirni a békeszerződést. A béke diktálói nem uagy erőt tudtak volna kifejteni, hogy erre reá- kényszeritsék. Nosza, Görögország nagy bátran kiállott a térre. Majd ő fogja Törökországot a bé­keszerződés aláírására kényszeríteni. És mi lett a vége ? Csúfos vereség, borzasztó katonai forradalom, a vétkeseknek ítélt miniszterek és tábornokok kegyetlen kivégeztetése. Győ­zött a régi ellenség, az egyetlen ország, amelynek rovására Görögország terjeszked­hetett volna. Mögötte pedig ott vannak a világ nagyhatalmai! És mit ér ez neki, mit tudnak rajta segíteni? Elrettentő például szolgálhat ez az or­szág mindazon népek számára, amelyek a hatalmasok uszályába kapaszkodnak, amelyek sikereiket uem a maguk erejével és bátorsá­gával vívták ki és azoknak is, amelyek nem elég bátrak a maguk útját járni, hanem má­sok helyzetének mikénti alakulásától várják boldogulásukat. A „Siozat“ kullurestélye Gyulán. December hó 7-én magas színvonalú éa igen érdekes előadásban lesz alkalma a művészetet és kultúrát kedvelő gyulai közönségnek. A keresztény és nemzeti eszmék tántoríthatatlan harcosa, a »Szózat« politikai napilap derék munkatársai rán- dulnak le hozzánk és egy minden tekintetben elsőrangú, értékes, művészi eseményt jelentő kul- tűrést keretében fogják közönségünket meggyőzni arról, hogy annak a tiszta magyar irányzatnak amelyet a »Szózat képvisel, a művészet terén is málló kifejezést tudnak adni. Áz estély diszelnöke Brandt Vilmos főispán. A megnyitó beszédet Csura Miklós főgimnáziumi tanár tartja. Külön müvészértéket jelentenek a műsorba beillesztett szavalatok és énekszámok, amelyeket fővárosi szerepléseik révén a lapokból is jól ismert Grill Lola szavalómüvésznő és dr. Krüger Ala- dárné operaénekesed fognak betölteni. flidekessége lesz az estnek még az irodalmi részen kivül Felber Pálnak, a »Szózat* szervező oszt. főnőkének fellépése saját szerzeményű nép­dalaival. Értesítjük a közönséget, hogy minden részt­vevőnek C8aládjegy után három, és személyjegy után egy hónapig teljesen ingyen küldi a kiadó­hivatal a »Szózat*-ot, amelyhez alkalmi ajándékul adja értékes karácsonyi almanaahját is. A vármegyeháza disztermében rendezendő estély iránt igen nagy az érdeklődés ; amint érte­sülünk, a jegyek igen tekintélyes része kelt már el. A hölgyközönség nagy része magyar ruhában fog az estélyen megjelenni. Jegyek elővételben a Kultúra- és Dobay János könyvkereskedésében kaphatók. A szegedi zsidók nem támo­gatják az inségakciót. Szfged az Alföld legnagyobb vidéki ipari és kereskedelmi centruma, szintén kivette részét a Horthy inségakcióból éa rövid idő alatt az .önkén­tes adókon kivül készpénzben másfél milliót adtak össze a város polgárai. Ez az összeg nem nagy, nincsen arányban a dúsgazdag városban elosztott magánvagyonokkal. De az adakozás egyöntetűsége letagadhatatlan. Az azonban kínos feltűnést keltett még a legtüre!met!8nebb, sőt filoszemita körökben is, hogy a szegedi összzsidóság tüntetőleg megtagadta a közösséget Horthy Miklós kormányzó inség- akciójával. Az eddig összegyűlt másfél millió koronából összesen tizenhatezer koronát adtak a zsidók, azt is többnyire kényszerítő körülmények között. A szegedi zsidóság külön város a városban, külön állam az államban. A magyar ügyektől — még a jótékony termászeiüektől is — mereven elzárja magát és elzárkózva éli le a dolgozók nélkülözéseiből felhalmozott milliókból a maga hazcfiatlan életét. Es ugyanakkor, mikor a szegedi összzsidóság tüntetőleg megtagadja filléreit az éhező magyar munkásoktól, örökös példaképpen fog állani a szegedi tisztviselők áldozatkészsége. Ezek a Két­ségbeejtő anyagi helyzetben levő, izzó msgyar lelkű férfiak novemberi fizetésük egy részét önként adták oda a Horíhy-inségakcióra. És a köztisztviselők filléreiből hatvanezer korona gyűlt be. Jelentékeny összeg, különösen a milliárdos zsidók tizenhatezer koronájával szemben. m i m_m M» Ünnepélyes istentisztelet a reformálás tem­plomban. Vasárnap déielőtt ünnepélyes istentisz­telet lesz a református templomban, amikor az igehirdetést Harsámji Pál, a békésbánáti reform, egyházmegyének nagynevű esperese végzi, ki pén­tek óta időzik hivatalos egyházlátogatás céljából városunkban. Az istentisztelet 9 órakor kezdődik. Itt a helyőrség! A szegedi honvédgyalog­ezred III. zászlóalja november 29 én délután 2 órakor uj állomáshelyére, Gyulára teljes tábori felszereléssel megérkezett. A zászlóaljat az ezred teljes zenekara Gyuláig elkísérte. A vasúti állo­másnál a katonaság üdvözlése a lapunk múlt szá­mában részletesen közölt sorrend szerint és ünne­pélyes formák között történt. A fogadtatás való­ban szives és lelkesült volt. A kemény, hideg idő dtcára nagy közönség jelent meg, lelki gyönyör­rel szemlélték a felsorakozó aoélsisakos, derék hadfiakat. Kedves jelenet volt a gyulai hölgyek által készített nehéz, brokátselyem zászló átadása, melyet a második század vett át. Az ünneplések végeztével a zászlóalj a szokásos menetalakulat­ban bevonnlt a városba, élén a zenekarral, mely­nek hatalmas, tömör akkordjai visszhangzottak az egész városban. Jól esett hallanunk az elmúlt békés és boldog időkre emlékeztető Baebó-szer- zeményü pompás zeneszámokat, a menetűimre assisii »vet szúrna 4 (ildal.

Next

/
Thumbnails
Contents