Békés, 1922. (54. évfolyam, 1-104. szám)
1922-02-04 / 10. szám
IjSV« évfolyam® Iff. szám. Szombat Gyula, 19^3. február 4. Előfizetési árak: Egész évre . . . 160 K Félévre .... 80 K Negyedévre ... 40 K Hirdetési dij előre fizetendő. Nyilttér sora 5 korona. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASZATI LAP. Szerkesztőség, kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kézirat nem adatik vissza. Egyes szám ára 2 korona. felelős szerkesztő: DOBAT FEBEKC Megjelenik szerdán és szombaton. Hiszek egy Istenben, Hiszek egy Hazában Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában. Amen Rüagyar földpolitika. Irta: Szentiványi Károly. III. Ezzel a világért sem azt akarjuk bizonyítani, hogy minél nagyobb a latifundium, annál több jólét származik a társadalomra. A föld összehal- mozásának is meg van a maga tilalomfája. A mezőgazdaság technikai eszközei is végesek. A talajművelő ás a termény mezőgazdasági feldolgozására való gépek is i'megjelölik a józan földössze- ha’mozás határát. Körülbelül ezer hold szántóföld az a nagyság, mely a legjobb talajművelő gépnek elégséges munkát ad s amelyet a munka ki is használ. Viszont lefelé körülbelül kétszáz hold szántóföld az, mely a gazdasági géperőt még igénybe veheti és vele a tökéletesebb gazdálkodást megvalósíthatja. Ha már most minél több földművelőt ^karunk földbirtokhoz segíteni, az egész mozgalmat alá kell rendelnünk annak a termelési józanságnak, mely szerint a keze szorgalmával dolgozó földmunkásnak olyan földet juttassunk, mely a kézi művelésű növényeknek talaja és csak annyit adjunk neki, amennyit a maga, illetve családja erejével jól meg tud munkálni, hogy a neki juttatott jó föld ne maradjon meddő. Tegyünk félre minden szocialista kontatást, világáramlatos hűhót. A tőid annyira nem tűri a kelekótya kapkodást, mint az emberi test a meggondolatlan operációt. Ez is operáció, még pedig a nemzet és haza testén végzett kényes operáció. Se javasasszonyokra, sem miskárolókra nem bízhatjuk. Tekintsünk bele higgadt ésszel a térképekbe, vizsgáljuk át gyakorlati éles szemmel a falvak határait. Állapítsuk meg, mely területek a legalkalmasabbak .kézimüvelésre, melyeket lehet gondos telkesítéssel ilyenekké tennünk. Hasonló bölcsességgel kell átnéznünk minden határ vízrajzi képét is. Ha eddig vizmedreket kotoríunk és csapoltunk le, ezután a csatornázás legyen a pre- grammunk, hogy a mélyebben fekvő területeket öntöző vizzel láthassuk el. TJgy hallottam, hogy egyik magasabbraugu volt miniszteri tisztviselőnk — még busz éve sincs — a Duna és Tisza között létesíthető nagyobb öntöző csatornahálózat tervét dolgozta ki — és kinevették vele: ugyan miért akar valaki Magyarországon pulistykát termeszteni, mikor ott a búza is megterem ? Húsz év óta talán a bnza mellett több »eütnivaló« is termett és csatornázásról, Öntözésről is lehet beszélni már. Ha majd készen lesz ez a telkesitési előrajz, tőt talán a vízmüvek kivitelét ia előkészítettük, megkezdhetjük a földosztást. A bolgár kertészetnek elnevezett öntöző művelésre alkalmas területek a kertészkedésre vágyókat fogják magukhoz vonzani. Lesznek kitűnő szőlőtalajok a vincellérek számára. A többieknek jnt a fonalas nővén jek nehéz humusza, másoknak a hatalmas jövedelmű komlóskertek földje, a dirsnyetermelés fekete aranybányája. A dohány humozus homokja kukátoknak int. (Majd ergfd a vaskalepotságábó) az 1876. XI. törvény is, mely csak mirden ötödik évben enged ugyanazon talajban dohányt termelni. Majd rájönnek a fináncok is, hogy a dohány magával jól megférő növény és elég lesz, ha minden harmadik évben jut is a dohányföldbe más vetemény, például biborhere vagy kukorica), így mehetünk fölfelé a többi kapás Tagy más gondosabb kézimunkát követelő növénytermelésig. A magyar föld termelési tagozódása is ezt kívánja. A mi eke alatt levő földünk terménye 75% gabona, 8% répa, 5% fonalas növény, 5% takarmány, 5% dohány stb. A gabonából teüafc még nagy területeket lehet a kézimunkáktu növények termesztésére elhódítani. Csak ez a hódítás ne zöld szociológusok és más idióták követelései szerint, hanem a mezőgazdálkodási tudomány és a hazai talajismeret változhatatlan törvényei szerint történjék. Ne a proletárhoz toljuk a földet, hanem a föld vonzza magához annak megmunkálóját. Ha valahol vasutat vezetnek el, a rakodóknál kezdenek megtelepedni az emberek. Ha a város mellett utat építenek és az ut mellett levő üres telkeket csatornával, gáz- és villanyvezetékkel hálózzák be, azonnal felszökik a telek értéke, mert tömegesen jelentkeznek a házépítők. így lesz a földnél is. Ha valahol kézimüvelésre alkalmas területeket utakkal, kutakkal, öntöző csatornázással stb. elörs telkesitünk, a földmunkások messze vidékről is szívesen odaköltöznek. Ez az okos földpolitika, nem pedig az, amelyet nem is annyira földéhség, mint földirigység vezet: ha bárhol egy nagyobb darab földet lát, azonnal osztani akarja boldogboldogtalannak. Hogy alkalmas*e az a föld kézimüvelésre, az neki mellékes. (Folyt, köv.) A hadviseltek. A kegyetlen békék megszüntették ugyan egy időre a fegyverekkel vivott harcot, de annál el- kesert deítebbé, annál keményebbé tették mindnyájunk számára a létért való harcot. Ezt a harcot bizony sokkal kevesebb erővel, sokkal ernyed- tebb idegzettel állják azok, akik éveken át fegyverrel kezükben harcoltak és akiket megviselt nem a harc, hanem az a béke, mely eldobatta velük a fegyvert, hogy a helyett koldusbotot nyomjon a kezükbe. Am ha azokban a rémes novemberi napokban egy pillanatra megfeledkeztek is arról, hogy az összetartásban, az együtt működésben van az egyedüli erő, mely az egyént támogatni, segíteni és diadalra juttatni képes az élet nagy harcában ír, most ismét eszükbe jutott ez a hatalmas igazság és tudják, mi a kötelességük a szorongatott, vagy csüggedő bajtárs iránt. Tömörültek, egymás segítségére siettek, megalakítva a »Hadviseltek Országos Gazdasági Szövetségét« amelynek célja a gazdasági helyzettel küzdő bajtársnak munkaalkalmat teremteni, munkát, kenyeret adni és a nyugodt megélhetést biztosítani. Ez a szövetség két évvel ezelőtt alakult meg és máris számos ipartelepen és üzemben foglalkoztatja a hadviselt tmjtársakat, — A vidéken megalakítja a helyi csoportokat, amelyek főként a háziipar megteremtése és fejlesztése révén nyújtanak munkát és segítséget. Ennek a törekvésnek egyforma hasznát látja a termeiő, a kereskedő és a fogyasztó. Yalóban eredményes munkát a szövetség csak akkor tud azonban kifejteni, ha a társadalom minden rétege csatlakozik, ha akár hadviselt, akár nem, testvéri szeretettel síét támogatására azoknak, akiket a kötelességteljesítés az élethareok frontjain való hadakozásra alkalmatlanokká tett és most becsületes igyekezetük dacára szárnya- szegetten vergődnek. Schranz Béla ny. ezredes és Sehaefnek Béla nyug. huszárszázados, a szövetség központi kiküldöttei f. hó 5-én (vasárnap) Gyulán a különböző társadalmi egyesületekben és körökben ismertetőelőadást fognak tartani a szövetség céljáról és működéséről. Sorrend szerint délelőtt 11 órakor a függetlenségi 48-as körben, délután fél 3 órakor a nagymagyarvárosi olvasókörben, 4 órakor a polgári körben, fél 6 órakor az ipartestületben, este fél 7 órakor a józsefvárosi föidinivesek körében végül este fél 8 órakor az újvárosi olvasókör helyiségében. Értesülésünk szerint Csongrádmegyében már megalakultak a helyi csoportok, Békésmegyéb9n eddigelé Orosházán alakult meg, a megye többi városaiban és helyiségeiben most vannak szervezés alatt. Ez az intézmény, mely az egyedül eredményes utón, a munkával akar segíteni százezrek baján, minden figyelmünket és legteljesebb támogatásunkat érdemli meg. Gyógypedagógiai intézmény Gyulán. A vallás- és közoktatásügyi, valamint a népjóléti minisztérium együttes elhatározása alapján a vármegyei közkórház eimeosztályával kapcsolatosan egy speciális iskolafaj, illetőleg intézmény, u- n. gyógypedagógiai oktató- és foglalkoztató telep létesítésén fáradozik Kádas György gyógypedagógiai tanár, kit a vallás és közoktatásügyi miniszter bízott meg e feladattal. Ezen intézmény a román megszállás folytán idegen uralom alá jutott borosjenői ál), gyógypedagógiai nevelő- és foglalkoztató intézetet volna hivatott pótolni. A minisztérium főképpen szociális okok miatt szándékozik a még kiképzésre alkalmas gyengeelméjüekről gondoskodni. Nem lehet ugyanis közömbös a társadalomra nézve, hogy a szellemileg gyenge gyermekekből munkátalan, kolduló, nem ritkán gyújtogató, tolvaj és gyilkos, tehát közveszélyes, antiszociális lények, — avagy erkölcsileg fegyelmezett, némi produktiv munkára felhasználható, a társadalmi rendbe is beilleszthető egyének fejiődnek-e ? A gyógyító pedagógia elnevezés alatt olyan természetű nevelő eljárást keli értenünk, mely* lyei a gyiűgoeim* jü gyermeknél is felkutatható testi és lelki képességeket, lassú, céltudatos, fokozatos lelki hatás által legalább olyan fokig fejlesztjük, hogy azokkal élni tudjon s egy bizonyos hasznossági fokot elérjen. A gyengeelméjilek nagy százaléka irni, olvasni megtanítható. Gyakran kiképzést leginkább a kertgazdaságban nyerhetnek, de cipész, kosárfonó stb. tfále is lehet némelyikből. A közkórház- zal kapcsolatosan létesült gyógypedagógiai oktató és foglalkoztató telep vezetője a 7 és 16 év között levő mintegy 78 gyengeelméjű gyermek közül 33-at talált szellemileg és gyakorlatilag képezhetnek. A 7—16 éves korú gyengeelméjű gyermekek felvételét az egész ország területéről, így tehát Békósvármegyéből is a népjóléti minisztérium eszközli. Az intézmény vezetője mihelyt a szervezési munkálatokat bevégezte, a legszükségesebb felszerelést beszerezte, megkezdi a növendékekkel való foglalkozást. Egyben felkéri szerkesztőségünk utján a tisztelt szülőket, tanférfiakat, hogy az úgynevezett előkészítő csoportnál szükséges, az érzékeltető oktatásnál leendő felhasználás céljából a gyermekek által kiselejtezett játékokat, babaruhákat, babákat, gombo', csuttot, patBÓdarabot, gyufa- és Borseprőt Weisz Mór és Társa elszállítunk Központi Szeszfőzdéje Gyulán. 1-2 jLaparaJí r*!»i 4 »<*<?»*«
