Békés, 1922. (54. évfolyam, 1-104. szám)

1922-11-15 / 91. szám

1922. november 11

Békés

3

ttokkal és huszonnégy pappal vonult az érseki palotából a koporsó elé s az egyházi szertartás alatt az egri dalárdák énekeltek gyászdalokat. Az egyházi szertartás után Trak Gáza dr., Eger város helyettes polgármestere vett búcsút a nagy halottól, Kupcsay Falicián pedig a kormány nevében búcsúztatta Gárdonyit. Négyessy László az Akadémia, Szávay Gyula a Petőfi-Társaság, Pintér Jenő a főváros nevében mondott búcsúztatót.

A koporsót az egri újságírók emelték vál- lukra s úgy vitték a gyászoló közönség sűrű sorfala között a halottaskocsira, mely a várhegy alá gördült. A meredek várhegyen azonban a halottaskocsi nem tudott volna felmenni, mire a koporsót ismét az újságírók emelték vállukra s vitték fel a Bdbek-bástya ormán megásott sirhoz. A sírnál Petrovits Gyula kanonok végezte a szertartást, melynek végeztével számtalan gyászbeszéd hangzott el. A koporsót azután elhantolták. Gárdonyi sírján nagy tölgyfa kereszt áll, amelynek ez a felirata : »Gárdonyi Géza 1863—1922 Csak a testem.« Gárdonyi óhaja szerint, mert úgy kívánta, hogy cäak ennyi jelet adjanak sirhantjának.

A gyulai szivgárdisták ünnepe

A gyulai katholikus gyermekek gyönyörű, léleknemesitő szervezete, a Jézus Szive Gárda. A Gárda a napokban egy remek szép Jézus Szent Szive szobrot vásárolt az anyatemplom számára. A szobor árának egy része azonban még fizetetlen és a lelkes gyermeksereg és szüleik most egy kis ünnepséget rendeznek, hogy a hiányzó összeget egybegyüjtsék \z ünnepség 19 én, vasárnap, Szent Erzsébet ünnepén lesz a főgimnázium tornatermében a következő műsorral :

1. Megnyitó beszéd életképpel. Taitja: Szabados Antal segédlelkész. Szereplők: Mérey Margit, Károlyi Margit, Megyesy Márta, Csomós Mária, Csomós Gizella, Sál Ilonka, Sál Terus, Csura Lenke, Papp Magda, Kocsis Böske, Pócza Ilonka.

2. Erkel Ferenc „Hunyadi László'' nyitánya, Négykezes. Előadják: Kertész Ilona és Székely László fg. Vili. o. t.

3. „ Hiszek egy Istenben.“ Irredenta jelenet. Szereplők : (Tündér:) Angyal Mária. (Nagyobb

művész és a müpártoló elem az Orsz. Magyar Képzőművészeti Társulat egyetemes céljaival nem ellentétes, sőt azt kiegészítő különleges művészeti célok megvalósítására törekszik. Testvéralakulatoknak tekinti mindezeket az Orsz. Magyar Képzőművészeti Társulat és művészeti életünk gazdagodását, művészeti fejlődésünk mennél több oldalú kimüvelődését, a fejlődés bizonyos fokán elkerülhetetlenül szükséges speciál izálódás megvalósítását várja tőlük. Ezektől a külön művészi célokat szolgáló egyesülésektől, társulásoktól, melyeknek eredményes munkája az egyetemes magyar nemzeti művészetnek is legsajáto sabb érdeke, csupán egyet kíván az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat: azt, hogy külön törekvéseik istápolása mellett meg ne feledkezzenek arról sem, hogy a specializálódás mellett a nemzeti művészet egységes tűzhelyé nek fenntartására is szükség van, még pedig fokozottabb mértékben, mint a fejlődés eddigi folyamán, ez az egységes tűzhely pedig az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat, melynek hivatása, hogy az összes művészek és az egész müpártoló társadalom egymást megértsék és a művészet közös, egyetemes nagy céljait szolgálja. Azért tehát, amint az Orsz Magyar Képzőművészeti Társulat a kebeléből kirajzott külön alakulásokat szeretettel támogatja, úgy elvárja ugyanazt a szeretetet. ugyanazt a megértést azoktól a rajoktól, melyeket a fejlődés törvénye külön életre keltett.

Mélyen tisztelt közgyűlés! Magyarok, ha összejönnek mostanság, elkerülhetik-e, hogy szó essék hazánk jelen gyászos megpróbáltatásáról ? S elkerülheti e ezt ez a Társulat, melynek működését mindig izzó hazaszeretet irányította ?

Világszerte ismertek már azok az államiratok, melyekből kitűnik, hogy Magyarország nak nem hogy része nincs a világháború előidézésében, hanem egyenesen akarata ellenére vonszolták bele a háborúba. Vérlázitó igazságtalanságot követett el tehát hazánkkal a trianoni béke, amely a háború előidézésében való részesség cimén mintegy büntetésből mérte reánk azt

leányok:) Novák Sári, Licska Ella, Szekér Biri, Blaskovits Mária, Dubányi Klári, Endrész Magda, Ila Tóth Sári. Szobaleány : Kurilla Ilona. Játékbabák : Andrássy Magda, Dubányi Sári, Elek Mária, Hanecker Magda, Illich Ilona, Kállay Ilona, Katzler Margit, Kocsis Ilus, Panyik Baba, Schrif- fert Gizella, Szabó Ferenc, Zsögön R. Magda.

4 L. von Beettioiven: Andante aus der 5. Symphonie. Előadja: a főgimn. zenekar.

5. „Szent Erzsébet rózsái(Élőkép szavalattal) Szent Erzsébet: Almásy Erzsébet. Szegények : iskolás gyermekek Szaval: Szilassy Erzsébet.

6. J. E. Hummel: Russische Schlittenpost, Galopp (csörgővel és ostorral). Négykezes. Ját szák: Tábi Ilonka és Székely Gyula fg. VI. o. t.

7. „Jézus segít a harcban.“ (Jelenet) Jézuska: Wiszt Jokki. 8 fiú: Schriffert Béla, Czakó József, Csonka Péter, Köböl János, Dobos János, Junászka Béla, Sztupka Lajos, Macskást János.

8. „Menuette.“ Lejtik : Alcser Klári, Ángyán Kató, Armandola Erzsiké, Dundier Erzsiké, Hoffmann Annus, Kertes Ilonka, Ila Tóth Sárika, Turay Magdus.

9. Szepessy-Kerner: „Stella Maris“. Melodráma. Szavalja: Huszka Klára, zongorán kiséri: Székely László.

10 Magyar tánc. Lejtik: Bengeri Zita, Bíró Etus, Dávid Terus, Hack Anna, Hász Ella, Illich Erzsiké, Kern Katalin, Kern Tercsi, Kiska Tercsi, Koch Margit, Krédl Mária, Mülek Klári, Papp Ella, Róth Böske, Ruff Márta, Sál Margit, Sebestyén Magda, Schriffert Nina, Pécsi Mariska, Szabados Juliska, Tanczik Klára, Titz Irén, Ila Tóth Böske, Török Mária, Weber Nellike, Schmidt Gabi és Baba.

Konferál: Szabó János fg. VII. o, t.

Mill Mr

Dr. Lakács György Gyulán- Városunk nemzetgyűlési képviselője a péntek délutáni vonattal Gyulára érkezett. M3, szombaton Kétegyházára és holnap, vasárnap Kígyósra utazik, mindkét helyen politikai szabad előadást tart. Ugyancsak vasár nap délután 3 órakor Gyulán az Ipartestületet keresi fel, hol konferencia-beszédben számol be a legutóbbi külügyi tanácskozások és gazdasági tárgyalások céljairól és eredményeiről, valamint az államgazdasági és belpolitikai jelen helyzetről. — Ezt az előadást este 6 órakor a Kereskedelmi Csarnok Komlóbeli helyiségében megismétli.

a brutális megcsonkitást, amely a nemzet halálát idézte volna elő, ha a nemzet nem birna annyi vitáli:ássál, amennyiről tényleg tanúbizonyságot tesz.

Azon kivül, hogy vérlázitóan igazságtalan, az emberiség egyetemes fejlődése szempontjából is kétségbeejtő az az elbánás, melyben részesültünk. Mert a magasabb kultúrájú magyar faj millióit alacsony kultúrájú fajoknak rendelték alá, dobták oda prédául, arra kárhoztatták elszakított testvéreinket, akik a mi nyugateürópai kultúránk védőszárnyai alatt nőttek fel, hogy a kezdetleges, nagyrészben barbár balkáni műveltség, jobban mondva müveletlenség színvonalára sülyedjenek alá. Az egész emberiség ellen követtek el halálos bűnt azok, akik ezt a lefokozást véghezvitték. És mindörökre felelősek maradnak azokért a károkért, melyeket ezzel az egyetemes emberiségnek okoztak és ez alól a felelősség alól a történelem itélőszéke őket felmenteni nem fogja soha.

Mi magyarok pedig, tartozunk az egyete mes emberiségnek azzal, hogy az entente rettenetes tévedését saját erőnkből reparáljuk, hogy a fejlett magyar kultúrát nemcsak elnyomatni ne engedjük, hanem minden téren tovább fejlesszük, nemzeti sajátosságaink kimunkálásával az emberiséget gazdagítsuk és olyan hatalmas várat épit-ünk meg a magyar szellemi erőnek, amely az egyetemes emberiség érdekében is álló integritásunk visszavivásának mindannyiunk szivében élő nagy feladatot teljesítésre megérlelje.

Kegyetlen erőszak momentán győzhetett egy lefegyverzett nemzeten és momentán alárendelhette annak kultúráját fejletlenebb, idegen kultúráknak, de hiszen jól tudjuk, hogy a törté nelmi konjunktúrák változtával az erőszak elmúlik és erőszakkal különben sem lehet tartós elnyomást gyakorolni, ha az elnyomott nem csügged s lelki erőben kitart. A velünk szemben alkalmazott durva erőszak sem fog tudni győzedelmeskedni, mert kulturfölényünk a maga felsőbblégét előbb utóbb mégis csak éreztetni fogja, sőt máris érezteti az elnyomókkal és ez a

UJ pályán Dr. Megyesy Ágoston, a gyulai kir. törvényszék bírája és egyik büntető főtárgyalási tanácsának elnöke, f. hó 1-ével nyugalomba vonult és városunkban ügyvédi gyakorlatot kezdett.

Főgimuáziumi látogató. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter 0 vonatkozó törvény alapján Dr. Lippay György szegedi tankerületi kir. főigazgatót megbízta az 1922—23, tanévre a békési református, a békéscsabai és szarvasi ág. ev. főgimnáziumok meglátogatásával és azokra nézve az állami főfelügyelet gyakorlásával.

Szőlői értekezlet. A helybeli áll. polgári leányiskola november 12-én, vasárnap délután pontbin 3 órakor szülői értekezletet tart. A gyűlés vitatétele: »Mit vár az iskola a szülői háztól« ? Előadó tanár Kóródy Lenke. Az értekezletre a kedves szülőket s az érdeklődőket ez utón is szívesen hívja meg a tanári kur.

Pályázatok. A Budapesti Közlöny nov. 9. száma pályázatot közöl a gyulai kir. törvényszéknél 1, a gyulai kir. járásbíróságnál 2 dijnoki állásra, melynek kérvónybeadási határideje 2 hét. Ugyancsak a gyulai kir, törvényszéknél egy altiszti állásra szintén 2 hét alatt.

A Horthy inségakclóra A Hubertus kötött és szövöttárugyár részvénytársaság Békéscsabán a nyomorenyhitő mozgalom céljaira 189.368 koronát adományozott.

Időjárás. Száraz, melegebb idő várható. Az idöjárástani intézet jelentése szerint nyugat felől némi enyhülés mutatkozik, éjjeli fagyok csak a Nagy-Aiföldöa voltak. Az ég felhős és ködös, de eső két nap óta sehol sem esett. Jóslat: Túlnyomóan felhős, ködös, de száraz idő várható lassú hőemelkedéssel.

Oroszlány Gábor a Kecskeméti Lapok felelős szerkesztője. A kitűnő tollal szerkesztett Gyula c mü napilap megszűnvén, szerkesztője Oroszlány Gábor november 1-én átvette a Kecskeméti Lapok (Kecskeméti Friss Újság) cimü független politikai napilap szerkesztését. Ismerve az ő kiváló szerkesztői talentumát és sokoldalú tudását, semmi kétségünk, hogy uj munkakörében is egyik értékes tényezője lesz a magyar hirlapirásnak.

A kalocsai érsek adománya. Várady L. Árpád kalocsa-bácsi érsek, aki Karácsonyi János akadémiai rendes tag »Szent Ferenc-rendiek Története Magyarországon« cimü munkájának nyomdai költségeire már egy ízben 300.000 koronát ajándékozott, ugyanerre a célra újabb 300,000 K-t küldött a Mrgyar Tudományos Akadémiának.

kulturfölény lesz az elnyomottsdg állapotából való feltámadásunk kiküzdésének ellenállhatatlan fegy vers.

Ebben a nagy kulturküzdelemben vezető szerep illeti meg a magyar képzőművészetet. A magyar képzőművészek beszélik azt a nemes formanyelvet, melyet megért mindenki, nemcsak az, aki magyar, mely behatol mindenfelé, ahol kultúra honol, mely, amellett, hogy izzóan nemzeti tartalommal van telítve, a nemzetközi megértésnek is leghathatósabb közvetítője. Elsősorban művészeink vannak hivatva arra, hogy helyreállítsák a kulturemberiségge* való azt a kapcsolatunkat, melyet a háború és a gyűlölködés megszakított és hogy teremtő erejük géniuszával megértessék a világgal a magyar népnek, a magyar fajnak értékét, jelentőségét az emberiségre, bebizonyítsák, hogy az egész emberiségre volna pótolhatatlan veszteség az, ha ez az alkotásra termett és alkotásra képes nemzet tartamosán arra lenne kárhoztatva, hogy ereje javát alacsonyabb kultúrák igazságtalan, emberieden, történelmileg semmiképen meg nem indokolható elnyomása ellen való meddő küzdelemben fecsérelje el. Művészeink ebben a fajunk, nemzetünk jövőjére döntő nagy küzdeleoiben derekasan helyt állanak. íme, csak az imént is, néhány hét előtt egyszerre három helyen gyűlt ki a magyar alkotó géniusz fáklyája : délen Velencében, északon Stockholmban, középen itt az elárvult Csonkamagyarország szivében 60 éves dicső tárlatunkon.

Mialatt azok a népek, melyeknek a győzők kénye kedve a magyar nemzetet szabad prédául kiszolgáltatta, gyászos világhírt szereznek maguknak azzal, hogy a magyar kultúra márványba vésett dicső alkotásait gyalázatos módon rombolják s a modern vandalizmusnak olyan szégyenteljes példáit szolgáltatják, melyek miatt pirul a történelem, addig mi szegény magyarok rendületlenül tovább küzdünk az egyetlen fegyverrel, melytől a győzők dölyfe nem tudott megfosztani bennünket: a kultúra fegyverével Kultúránkban van hitünk, bizodalmunk, rémé-