Békés, 1922. (54. évfolyam, 1-104. szám)

1922-10-21 / 84. szám

LIT. évfolyam 84. sasára. Szerda Ctyula, 1922. október 18. Előfizetést árait: Egész évre . . . 360 K Félévre . . . . 180 K Hirdetési díj előre fizetendő. POLITIKAI, TÁRSADALMI Ég KÖZMZ&ÁSZATI HETILAP. Szerkesztőség, kiadóhivatal Gyulán, Templom-tér Debay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdeté­sek és nyiltterek intézendők. Kézirat nem adatik vissza Egyes szám ára S korona. Hiszek egy Istenben, Hiszek egy Hazában Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában. Amen Máról» millió koronát ajánlott fel egy budapesti nr kár­térítésül a kártya partnereinek, akik nem egész kifogástalan játékon csípték rajta. A partnerek a három milliót elfogadták ugyan egyelőre kártérítésül, de még tízmilliót kö­vetelnek, aminek fejében elállanak a feljelen­tőitől. Talószinüleg meg is fogják kapni. Ez az épületes kártyázás pedig az Erzsé • betvárosi Demokrata Körben folyt, ahol né­hány hónappal ezelőtt az az emlékezetes bombamerénylet történt. A kártya szenvedélyt, úgy látszik, nem lohasztotta le a szomorú végű merénylet és kártyás urak nem is igen félnek újabb bombarobbanástól. De az is igen érdekes, hogy minő gyönyörű demokraták lehetnek azok, akik csak olyan könnyedén dobálóznak a három és tiz milliókkal és minő nagyszerű, valódi, hamisitatlan demokrácia lehet az, amely ebből és az ebhez hasonló »demokrata« körökből áradhat Budapest és az ország boldog népére, akik annyira áhí­toznak az igazi demokrácia után és akik naivul azt hiszik, hogy ott van az igazi demokrácia, ahol azt öles betűkkel kifestik az utcai cégtáblára, bent pedig a jól fütött szobákban, kényelmes fotelekben estéről-estére milliókat nyernek ós vesztenek és a játékban is előbb-utóbb beálló egyhangúságot néha- néha némi kis csalafintaságokkal teszik vál­tozatossá. Alaposan tisztában lehetünk ezek­kel a »demokrata« urakkal. Két kérdés azonban nagyon érdekelhet mindnyájunkat. Honnan szerzik ezek az urak azokat a milliókat, amelyeket olyan előkeli nyugalommal elkártyáznak? Aligha a két kezük és az agyvelejük munkájával. Vagy talán a »demokrácia« jövedelmez olyan ki­tünően ? Ha valaki valami nagyszabású vál­lalkozással százezreket juttat kenyérhez, akik azelőtt éheztek, vagy valami világraszóló találmánnyal, amely milliók munkáját és megélhetését könnyíti meg, százezreket és milliókat szerez, Isten neki, senki se irigyli tőle, bár aligha tarthat számot becsülésünkre, ha nagyszerű jövedelmét elkártyázza. Ámde nem hallottunk mostanában olyan nagysza­bású, becsületes vállalkozásról, sem olyan korszakos találmányról, amely valakinek, pláne egy egész kártyatársaságnak ilyen fé­nyes jövedelmet juttathatott volna. Ellenben van folyton fokozódó munkanélküliség, ami­nek okát a vállalkozások bizonytalanságában keresik, ami a tőkét most a vállalkozástól visszatartja, ügy látszik azonban, hogy a kártyaasztal mellett a legkevósbbé bizonyta lan a vállalkozás. Azt hiszem, nem járunk messze az igazságtól, ha ngy gondoljuk, hogy szék a milliók a munkanélküli jövede lemnek legerkőlestelenebb, legantidemokrati- kusabb és legantiszociálisabb fajtájából szár­maznak. A másik kérdés pedig az, hogy hova mennek azok a kétségtelenül százezrek, sőt Felelős szerkesztő: DOBAT FÉRÉSIG milliók, amelyeket ilyen kártyázások után a »demokrata« házigazda, a Kör vagy Társa­ság pinkapónzkónt bezsebel ? Ha a demok­rácia' szent eszméjének terjesztésére fordit- tatnak, akkor igazán mindenki meg lehet nyugodva. Akkor csak emelje a spekuláció tovább is minden óletszükségleti eikknek az árát és a »demokrata« urak csak kártyázza­nak tovább. Mi már régóta tudjuk, hogy hamisan játszanak. Békésvárrae^ye törvényhatósági bizottságának őszi rendes közgyűlése (1922. október 14.) Elnöklő főispán üdvözlő szavai ntán Almády Géza az alispán! jelentéssel kapcsolatosan a köz­biztonsági állapotok nagymérvű meglazulását teszi szóvá. A közerkölcsök a háború lezajlása óta annyira meglazultak, hogy p. o. a szabadságvesz­tés büntetések hatása úgyszólván semmi. A bűnö­zésre hajlamosak nem is tekintik ma már bünte­tésnek a szabadságvesztést. Indítványozza, hogy tekintettel arra, hogy a statisztikai kimutatások szerint a bűnesetek száma napról-napra növekszik, a törvényhatósági bizott­ság intézzen felterjesztést az igazságügyminiszter­hez az érvényben levő büntetőtörvények revízió alá vétele és a rendkívüli abnormis közállapotok idejére statáriális törvények életbeléptetése iránt. Az alispán hozzájáruló felszólalása után a bizott­ság a javaslatot elfogadta. Ezen indítvánnyal kap­csolatban benyújtja második határozati javaslatát a csendőrörsök létszámának szaporítása, valamint a pusztákon felállítandó ctendörségek tárgyában. Az alispán az indítványnak a pusztákon felállí­tandó csendörségre vonatkozó részéhez a maga részéről is hozzájárul. A bizottság az indítványt teljes egészében elfogadta. Almády felszólalásának harmadik részében, az ország mai nyomasztó gazdasági helyzetében különösen kirívó, visszatetszést keltő táncmulat­ságok, duhajkodások, esztelen pazarlások miatt szólal fel s indítványozza, hogy egyelőre 1923. évi január 1-ig mindenféle nyilvános mulatság megtiltassék s a kávéházakj étkezők stb. este 10 órakor bezárassanak. A törvényhatósági bizottság az alispán felszólalása után elhatározta, hogy fel­iratot intéz a belügyminiszterhez, rendelje ol, hogy a vasúti vendéglők kivételével az összes vendég­lők, korcsmák, kávéházak és pálinkamérések este 10 órakor bezárassanak. Országos érvénnyel ren­delje el továbbá, hogy a korcsmák stb. vasárnap az istentiszteletek alatt zárva tartassanak. Utasítja egyben a járási főszolgabirákat, hogy a táncmu­latságok engedélyezésénél szigorú mértéket alkal­mazzanak. Ilyen irányban a polgármesterek és rendőrkapitányságok is megkeresendők. Almády indítványának negyedik része a mindnagyobb mérvben felburjánzó gyűjtések s különösen azoknak terrorisztikus kinövései ellen irányul. Kéri az alispánt, hogy az adományok gyűj­tésének ez a módja a jövőben szüntettessék be. Dr. Dj,irnel Sándor alispán helyesli, ha a törvényhatósági bizottság e tekintetben megköti az ő kezét, mert a jövőben a sála megjelenők előtt hivatkozhatik a törvényhatóság tiltó rendelkezésére. Az alispáni jelentéssel kapcsolatban még Tóth József megyebizottsági tag kifogásolja, hogy az állami iskolákban a tanítók kinevezésénél nin­csenek tekintettel a felekezetek számarányára. Eéri a főispánt és alispánt ezen jelenségek figye­lemmel kisérésére. A főispán megnyugtató kijelen­tése után az alispán figyelmezteti felszólalót, hogy az ilyen ügyek megvizsgálása és szanálása a köz­igazgatási bizottság elé tartozik. A vármegye 1923. évi költségvetése 6.660.T82 koronában irányoztatott elő, melynek fedezésére körülbelül 19% pótadó kivetése válik szükségessé. A kivetés azonban a törvény szerint csak akkor történhetik meg, ha a belügyminiszter a kiadások Megjelenik szerdán ős szombaton. összegét végérvényesen megállapítja. Ha a drágu­lás folyamatában megállás nem fog bekövetkezni, úgy pótköltség egybeállitása fog szükségessé válni. Horthy Miklós kormányzó ur által indított nyomorenyhitö akció javára 1%, a tiszti nyugdíj­alap javára 1%, a közigazgatási szükségletekre 1%, jótékonysági és hazafias célokra 1% pót- adot szavazott meg a törvényhatósági bizottság. Az üresedésben volt szolgabirói állásra Tóth Béla szeghalmi h. szolgabiró választatott meg 87 siavazattal. Dr. Marsohal Ferenc 66, Haan Béla 5 szavazatot kapott. A Haviár Dániel elhalálozásával megürese­dett közigazgatási bizottsági tagsági helyre dr. Haviár Gyula választatott meg. Gyula városának a községi közmunka meg­váltásából befolyó összeg átengedése iránti kérő sét Heilinger Károly felszólalása után elutasította a bizottság. A vármegye alispánja azonban ígére­tet tett, hogy a kérdést teljes jóindulattal kezeli és az útalap maradványából a rendesnél nagyobb járulékot fog engedélyezni a városnak. A kéményseprési dijakat a következőképen állapította meg a közgyűlés: 1922. október 15-től visszamenőleg 20 korona, emeletenkénti dij még 3 korona. A közgyűlés többi tárgyai vita nélkül fogad­tattak el. Külpolitika. Mudánia. A még le nem zárt világháborús szótár egy aj címmel gazdagodott, valószínűleg nem az utolsóval. A vitéz török nemzet újból a kardjára ütött. Kemal basa vezetésével kikezdette a török békekötést, a sévresi halálositéletet és ki­verte a görögöket azon területekről, melyeket a győzedelmes antant a görög csatlósoknak ígért. Kenek folytán a nagy antant cserbenhagyta a görög vazallusokat és Mudánia városkában uj egyezséget proklamált, mely szerint a törökök földjéből a görögöknek ajándékozott területek újból visszaadattak a törököknek, akik ezeket a területeket 1 hónap múlva újból birtokukba is fogják venni. Most uj keleti békekonferencia ké­szül, melyen a törökök a Szuezi-osatorna kérdését is szóba akarják hozni, ami Francia- és Olaszor­szágnak nagy tetszésével találkozik, de egyúttal az angol világhatalom zsarnoksága ellen is irányai, mely a földgömb összes fontos tengerátjáróinak, és értékes világkereskedelmi kikötőinek, igy Szuez- Alexandria és Sort- Saidnak is korlátlan birtokába fészkelte ba magát. Koronázás Gyniafehőrrárott. Október lő-én, vasárnap Gyulafehérvárott nagy ünnepség folyt le, melyen a román királyi pár Erdély és Beszará- bia királyává koronáztatta magát. A koronázáson jelen volt a hivatalos Nagyrománia, a külföld, csak Erdély hiányzott. A koronázás csak színpadi értékű, mert magyar földön minden koronázás értéktelen, melyet nem Szent István megszentelt koronájával végeznek. Erdély földje pedig magyar melynek ereje és hatalma az erdélyi lelkekben él és Erdély népe most nemzeti különbség nél­kül nem koronázott. A gyulafehérvári koronázás nem csorbította meg a Bndán őrzött szent korona hatalmát és fényét, mely Erdély felett lebeg és igy a gyula- fehérvári koronázás nem igazi koronázás, ezt magyar ember érvényesnek el nem ismerheti. Molnár Albert mérnök irodája Oynla, Kossutli-íér 18. ez. s&a 48--* loplak mii uéxna 2 okim.

Next

/
Thumbnails
Contents