Békés, 1922. (54. évfolyam, 1-104. szám)
1922-10-18 / 83. szám
2 Békés 1922 október 14 igazán apostoli, igazán egy apostoli követ ajaká- boz méltó szavakat, melyekkel a pápai követ a nagygyűlésre összegyűlt katolikusokat üdvözölte: »A katolikus nagygyűlésen résztvevő katolikusokhoz 1 Szivem mélyéből üdvözöllek és megáldalak benneteket, magyar katolikusok, kik e napokban a katolikus nagygyűlésre összejöttetek. Kérem a jó Istent, hogy nagygyűléstek ne puszta szónoki verseny vagy diszünnep legyen, hanem alkalom ama rendületlen elhatározástól megszilárdítására, hogy vallási hitetek megváltásában bátrabbak, meggyőződéstekben tántoríthatatlanabbak, a közért való munkálkodástokban egyöntetűebbek és magánéletetekben erényesebbek lesztek. Kérem a jó Istent, hogy hallgassa meg e kérésemet az Anyaszentegy- ház dicsőségére és annak a Magyarországnak javára, melyet annyira szeretek.« Nemcsak a katolikusság, de az ország bármely hitén levő polgára számára ad- hat-e üdvÖ8ebb intelmet, kivánhat-e jótékonyabb áldást, táplálhat-e a haza felvirágoztatására hatéko- nyabbó hajtást a hazáját legforróbban szerető magyar szív is, mint amely ebben a gyönyörű apostoli áldásban foglaltatik. Csak az igazi katolikus szellem képesíthet egy idegen nemzethez tartozó férfiút arra, hogy akkora szeretettel, megértéssel és őszinteséggel szóljon egy tőle idegen nemzethez, mint amely ebből az áldásból árad nemcsak azokra, akikhez közvetlenül intézve van, hanem minden becsületes magyar lélekre. * A nagygyűlés legkiemelkedőbb és legimpozánsabb részlete mindenesetre az a hatalmas kór- menet volt, mely vasárnap reggel vonult a ferens- rendiek belvárosi templomából a Kossuth-utcán, Károly király- és Yilmos császár-körutakon, az Alkotmány-utcán át az Országház-térre. A katolikus hit szerint az Oltáriszentségben a kenyér színe alatt jelenlevő Ur Jézus vonult végig ezzel a körmenettel a későn ébredő, borongós éggel takart magyar főváros utjain és ez a misztikus hit ott ragyogott mind a harmincezer résztvevő arcán, egybeolvadva azzal a diadalmas reménnyel, hogy ennek az alázatos és győzedelmes Jézusnak szelleme fog mihamarabb bevonulni húsz millió honfitársunk leikébe, hogy az a bűnös város ismét egész Magyarország fővárosa és ez a megtépett haza ismét a régi Magyarország lehessen. A menet teljesen betöltötte a mondott útvonalat úgy, hogy az eleje már elhelyezkedett az Országház-téren, amikor az ország prímása a a Szentséggel a ferenciek templomából kifordult. Igazán egyesített itt a katolikus egyház hite mindeneket, a kormányzó nejétől és Magyarország legragyogóbb történelmi neveinek viselőitől kezdve a jámbor egyesületekben tömörített apró mesterinasokig és a derék sváb falvak egyszerű főld- miveséig minden rendű, rangú, osztályú, foglalkozású és nemzetiségű lakosát a hazának; nagy számmal vettek részt a megszállott területek lakosai is, akik közül természetesen mindig tízezrek tartózkodnak Budapesten és most felhasználták az alkalmat, hogy bizalommal, reménységgel, az összetartozás érzésével tölthessék meg lelkűket és hazavihessék ezt a trianoni határokon tál reménykedő honfitársainknak. Az óriási Országház-teret csaknem teljesen betöltötte a hatalmas, imádkozó tömeg és valami fenségesen nagyszerű látvány volt, amikor Urfel- mntatáskor ez az óriási tömeg mélységes csendben, lebornlva imádta az Ur Jézust és amikor a mise végén mind a harmincezer torokból felhangzott mint egy egetverő imádság; »Isten, áldd meg a magyart!« * A három délutánon a Vigadó nagytermében tartott nagy nyilvános üléseknek fénypontjai voltak : Zichy János elnök megnyitó beszéde, Schioppa nnncins, Prohászka Ottokár, Zadraveoz püspök és Haller István beszédei. A nuncius beszéde a leggyönyörűbb intelem és a legbiztatóbb reménynyujtás volt, melyhez hasonlót talán soha nem intéztek még a magyar nemzethez. Közöljük belőle a legmeghatóbb r jsz- letet, mely frenetikus hatást váltott ki a hallgatóságból : »Hitük, nemzetük és nemzedékük jövője azt követelik önöktől, hogy ébredjenek fel, áldozzák fel saját énjüket a vallás és a haza oltárán, rázzák le a restséget, fegyverkezzenek fel férfias energiával és dolgozzanak, dolgozzanak, dolgozzanak ! — Lázár beteg volt. Nővérei fájdalomtól összetörve azt üzenték Krisztus Urunknak : »Uram, akit szeretsz, beteg.« Az Üdvözítő meghatódva a fájdalom e segitségkisérő jajszavától, nyugodtan, biztatóan igy felelt: »Ebből a betegségből nem lesz halál, hanem az Isten dicsősége.« Magyarország is beteg! Ob, mekkora szenvedés és gyarlóság, mennyi nyomor gyötri ezt a szerencsétlen, szegény országotl Egyre hallom gyermekeinek zokogásba fuló hangját, amint kétségbeesve az égre tekintenek és könyörögnek: »Uram, Istenem, Magyar- ország, amelyet szeretsz, Magyarország, amelyet olyan szépnek, gazdagnak, hatalmasnak és olyan boldognak teremtettél, ez a Magyarország ime most beteg !< De ugyanakkor hallom az Ur szarát is, aki felel a rigasztalandók esdeklésére és véssék emlékezetükbe ezt az isteni szózatot: »Magyarok, nem jár halállal országotoknak ez a betegsége, mert szeret benneteket az Ur Isten ; azért érte országotokat, nemzeteteket ez a betegség, hogy Isten dicsőittessék !< — Nem gondolják-e, hogy a jó Isten azért küldötte önökre ezeket a csapásokat, hogy megtisztuljon általak vallásos, politikai s társadalmi életük ? Nem gondolják-e, hogy az Isten ezekkel a megalázásokkal próbára akarja tenni benne való hitüket, keresztény bátorságokat, az isteni gondviselésbevetett reményüket? Nem gondolják-e, hogy az Ur Isten a ma szenvedéseivel előkészíti a holnap dicsőségét, ha keresztény hősiességgel viselik őket ? — Vigasztalódjanak, magyar katolikusok, ezzel a gondolattal! Tisztuljanak meg egyre jobban szerencsétlenségükben ; fejezzék ki ezentúl is rendületlenül bátorságukat és hitüket; legyenek kitartók az imádságban, reménységben és munkában s ne feledjék el, hogy az evangélium megrázó drámájának végső mozzanata, a betániai faluban történt Isten-dioiőségének apoteózisa : Lázár feltámasztása volt.« * A nagygyűlésen elhangzott beszédek legnagyobb részének, elsősorban Prohászka püspök beszédének, vezérlő motívuma az a gondolat volt, hogy a nemzeti újjászervezés munkájának elsősorban a dolgozó milliókra kell támaszkodnia és a katolikus társadalmi mozgalmaknak is elsősorban a dolgozó milliók sorsának felkarolására kell irányulnia. »Mi értjük, mi fáj a munkásoknak; — mondotta a lángeszű püspök, — ők a kézimunka miatt el vannak zárva a knltarélettől, ők viselik a nap hevét és terhét és a pultokrácia uralkodik rajtuk. Mi a kézimunkának ezt a mai beállítását ngy akarjak megmásítani, hogy a munka mellett a munkás a szellemi kultúrának is élhessen«. A nagygyűlés minden résztvevője boldogan vette tudomásul, hogy a katolikus vezérférfiak elszántan hadat üzentek a kapitalizmusnak és a plu- tokráciának és a legszebb reménységekhel eltelve távoztak a nagysikerű, lélekemelő gyülekezetről. ii MDSfts mwímm B mmM «í Áztassuk a fehérneműt néhány órán át, de legjobb, ha egész éjjelen át. az „Asszonydicséret“ mosó kivonatba ésmossuk azután, mint szoktnk, „Schicht“ vagy „Hutter“-féle „Szarvas“-védjegyfl szap pannal. Gyorsan és fáradtság nélkül tűnik el minden piszok. Ügyeljünk a „Schicht“- és „Hutter“- névre, valamint a „Szarvas“-védjegyre. Hajápolásra Dian a-Shampoon való. Mindenütt kapható! Gyártja: a Diana'Kereskedelmi R.-T. Budapest, V., Nádor-utea 30. ■ V 229 7-8 ■ Lépjünk be a nemzeti hadseregbe! A magyar honvédség kiegészítése elsősorban önkéntes jelentkezések utján történik és a honvédség törzse hivatásos katonákból áll, akik bizonyos meghatározott időre, leginkább 8 vagy 12 éves szolgálati kötelezettséget vállalnak. A hivatásos katonák teljes élelmezésen és ruházaton kívül számottevő zsoldot, a nős és családos egyének ezenkívül a családtagok számához képest élelmezési váltságot kapnak úgy, hogy ma már a katonai szolgálat nemcsak hazafiui kötelesség, hanem rendes kereső életpálya is. Ezenkívül mindazok részére, akik a vállait kötelezettség letelte után polgári foglalkozásra akarnak áttérni, különféle kedvezmények biztosíttatnak, mint közalkalmazásba való átvétel, földmunkásoknak kisbirtok- boz juttatása, iparosoknak önálló műhely szerzése stb. A hatóságoktól nyert felvilágosítás alapján ezúttal is figyelmeztetjük az érdekelteket, hogy katonai önkéntes szolgálatra bármikor jelentkezhetnek ngy a honvédezredparancsnokságnál, mint a helyi hatóságoknál is, ahol a részletes feltételekre nézve további tájékozást nyerhetnek. Honvédségi szolgálatra jelentkezhetik 32 éves korig minden 18-ik évet betöltött alkalmas egyén. (Nősök és családosak is.) Örömmel állapítják meg, hogy a M. Kir. Honvédség kötelékébe való belépésre nagy számmal jelentkeznek lelkes, hazafias érzésű polgárok, akik tadják hogy a Jionvéd“ név viselése tisztességet és megbecsülést, a katonai pálya pedig biztos megélhetést jelent. Nem tudom, szomorkodjunk-e vagy boszankodjunk-e azon a meglepő híren, amit mértékadó körökből hallunk a járványszerüen terjedő mnnkakerülésröl. Nem akartunk hitelt adni az első híreknek, de sajnOB meg kellett győződnünk arról, hogy uradalmaknál is, másutt is volna sok mnnka, de hiába toboroznak munkásokat igen jó napszám igéréssel, nem kapnak munkásokat. Ez a tény megdöbbent minket és végtelenül elkeseríti Mit jslent ez? Miből akarnak megélni a téli időben ? Talán az állam terhére akarnak lenni? De joggal kérdezzük azt is, hogy van ma szegény ember ? A jelek azt mutatják, hogy van munkakerülő, van ingyenélni akaró sok, de becsületes munkából élő ember kevesebb van, mint kellene. Es mégis, a hatósági ellátást mennyien követelik ? De ngy értesülünk, hogy igen erélyes rendszabályok készülnek a munkakerülők ellen, mert tűrhetetlen állapotot létesítenek. A becsületes munka, akármi legyen is, az ember legszebb dísze, viszont a munkákéra lés a haza és társadalom elleni legsúlyosabb bűn. (B.) Terv a Bika-tó területével. Gyula város vezetőségének régi terve, hogy a közegészségügyi szempontból veszedelmes Bika- tavat és Bárdos-eret lecsapoltatja és kiszárittatja. Az Első Gyulai Gőzmalom, mely az üzemének fenntartásához szükséges vizet most a Bika-tóból veszi, a kiszárítással elveszítvén, beadvánnyal fordult a városhoz a Bika-tó területének rendezésére vonatkozólag. A beadványban azt kéri a malom, hogy engedtessék meg számára, hogy az üzeméhez szükséges vizet az Előviz-csatornából vezettesse a malomhoz, kötelezve magát, hogy a viz kivételéhez, elvezetéséhez, szivattyúzásához szűréséhez és visszavezetéséhez szükséges berendezése- seket megépíti és folytonosan üzemben tartja. Az engedély megadása esetén arra is kötelezné magát, hogy a városnak rendelkezésre bocsátja a malomból kikerülő olajtalanitott, tiszta vizet, amely felhasználható volna akár egy nyilt uszoda, akár egy téli fürdő és uszoda létesítéséhez és fenntartásához. Óhajtaná továbbá a cég, hogy a Bika kiszárítandó területén egy sporttelep létesíthessék, ehhez kapcsoltatnék a felállítandó fürdő vagy nszoda és mindezek, valamint a malom vízvezetési müveinek létesítéséhez szükséges tervpályázat beszerzéséhez húszezer koronát ajánl fal. A városi tanács a legközelebbi napokban fog az ajánlattal foglalkozni. A sporttelep és uszoda létesítése igen fontos szükséglét lévén, bizonyára agy a város, mint a város társadalma kész lesz áldozatokat hozni, ha a Bika területe a mondott célra csakugyan alkalmasnak mutatkozik. Egy 38 éves n5s, családtalan egyén, ki úgy a mezőgazdaságban, mint virág- és konyhakertészetben teljesen jártas, alkalmazást keres, esetleg azonnali belépésre. Cim: Gyula, Fehórló-utea 16. szám. is»4 »—5
