Békés, 1922. (54. évfolyam, 1-104. szám)
1922-10-11 / 81. szám
LET. évíolyam 81« »krekk Szombat Ctynla, 1922. október 7 Előfizetési árak: Egész évre . . . 360 K Félévre . . . . 180 K Hirdetési díj előre fizetendő. ü'pxf T7Q DiSÍaiI/u POLITIKAI. TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Szerkesztőség, kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér Debay Jáfios könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kézirat nem adatik vissza Egyes szánt ára 8 korena. Felelős szerkesztő: DOBAT FERENC Megjelenik szerdán és szombatén. A magyar diploma. Egy budapesti textil-gyár igazgatóságáról az á hir terjedt el, hogy egy Budapesten vizsgázott magyar mérnököt azzal a nyilatkozattal nem akart alkalmazni a gyárában, hogy a gyár csak zürichi vagy prágai egyetemen szerzett oklevéllel biró mérnököt alkalmaz. Ez a hir nagyon természetesen érthető és méltó felháborodást keltett a magyar egyetemi ifjúság körében. A jövendő diplomás fiatalemberek akként vélik a kormányt és a társadalmat arra kényszeríteni, hogy hasonló visszaélések ellen rendszabályokat készítsen, hogy beszüntették a tanulást, megakadályozták az előadásokat és bezáratták az egyetemet. A legelső dolog természetesen egy ilyen esetnél annak a megállapitása, hogy valóban történt-e az illető gyár igazgatósága, vagy más, nyilatkozni jogosult közege részéről olyan kijelentés, hogy nem alkalmaznak magyarországi egyetemen szerzett oklevéllel rendelkező mérnököt. Valóban elesett-e az alkalmaztatástól egy diplomás magyar fiatalember csak azért, mert diplomáját nem Zürichben vagy Prágában, hanem Budapesten szerezte. ES eí" igaznak-"bizonyul, akkor a legerélyesebb és legmesszebbmenő megtorlást kell alkalmazni azzal a vállalattal szemben, mely magyar vállalatnak nevezve magát, magyar munkás verejtékével, magyar fogyasztó pénzével szerzi millióit, de bojkottálni akarja a magyar mérnököt, a magyar diplomát cs a magyar főiskolán szerzett tudást. A leghallatlanabb és legvakmerőbb merénylet volna ez, amelyet egy ország léte, egy nemzet jövő nemzedékének boldogulása, egy állam intézményei és kultúrája elieu elkövetni lehet, amely merényletnek méltó megtorlása és egyszersmindenkorra lehetetlenné tétele végett az államhatalom minden tényezőjének a legerélyesebb, leghatározottabb és legmesz- szebbmenő rendszabályokat kell foganatosítani. A felháborodott egyetemi ifjúság elszánt mozgalma figyelmeztesse a kormányt és a társadalmat, hogy milyen vakmerő támadásokkal szemben kell a legkíméletlenebbül védekezni, milyen nemzedékekre kiható üldözést kell a magyarság feje felől elhárítani. A legerélyesebb vizsgálat lefolytatását kell követelnie minden magyar embernek, aki a nemzeti becsületre még ad valamit és aki előtt a jövő magyar nemzedék boldogulása nem közömbös dolog, hanem a nemzet létévol elválaszthatatlanul összefüggő, életbevágó létkérdés. Itt nincs helye olyan kibúvónak, hogy egy közeg felelőtlen nyilatkozatával állunk szemben, melyért magát a vállalatot felelőssé tenni nem lehet. Nincs az a jelentéktelen vállalat, nincsen olyan apró kis üzletecske, ahol a legkisebb alkalmazott is mást merne tenni, vagy mondani, mint a mi a vállalat vezetőségének vagy az üzlet tulajdonosának a célzatával, elveivel, meggyőződéseivel, utasításaival megegyezik. Egy olyan nagyszabású vállalat, mint a budai Goldberger-gyár, nőm állíthatja azt komolyan, hogy mérnököt alkalmazni vagy elutasítani jogosult közege a vezetőség tudta nélkül, intenciója ellenére tehet olyau kijelentést, hogy csak prágai vagy zürichi diplomás mérnököt alkalmaz. Ilyen kimagyarázással megelégedni nem lehet, ez hitvány hazaárulás, gyáva öngyilkosság volna. A legszigorúbb és legerélyesebb vizsgálatot követeljük és elvárjuk, hogy kormány is, a társadalom is ismerje fel és teljesítse kötelességét. (Isoaka Magyarország nem ország, Egész Magyarország mennyország! A vármegyei llortiiy-bizoUság alakuló gyűlését októbar hó 5-én tartotta meg Gyulán, a vármegyeházán, amelyen a megyebeli hatósági vezetők, közéletünk kitűnőségei, valamint a gazda és munkástársadalom képviselői nagyszámban vettek részt. A bizottság mindenekelőtt örvendetes tudomásul vette, hogy az akcióra már eddig is tekintélyes adományok érkeztek be, melyekről esetenként mi is megemlékeztünk. A bizottság elrendelte egyúttal annak az elvnek szigorú keresztülvitelét, hogy az akció által oélba- vett segítés kizárja a munkátlauságot növelő segély gondolatát, melynek folytán nyomatékosan megtiltotta az összes városoknak és községeknek, hogy munkaképes egyén a begyölt adományokból ingyenes segélyt nyerhessen. A támogatás megkezdését egyelőre és mindaddig felfüggesztette, amig helyben bármiféle mezőgazdasági munka, mint pld. tengeriíőrés, cukorrépaszedés stb. alkalma fennáll. A bizottságot emez elhatározásra az a szomorúan észlelt jelen- • ség késztette, hogy a munkások a vármegye több helyén egyszerűen nem hajlandók a munkaalkalmakat felhasználni, vagyis gazdasági munkákra vállalkozni, igy annak veszélye is fennforog, hogy a gazdasági termények betakaritatlanul maradnak. íz a körülmény világos bizonyítéka annak, hogy Békés vármegyében ínség sehol nincs, miért is segélyek vagy támogatásos nyújtása egyelőre teljesen indokolatlan, mert a Horthy akció célját veszélyeztetné. Ebből következik, hogy a munkások téli foglalkoztatásának biztosítása érdekéből a városok és községek részéről eddig tett intézkedések, mint aminők a gabonabaszerzés, liszt biztosítása és bizonyos közadók megszavazása, egyelőre csupán alapját képezik a téli segítség megvalósításának, mely intézkedések a Horthy akcióba fognak bekapcsoltatok minthogy ugyanazonos célt szolgálnak, A községi gyűjtések ós kivetések eredményei természetesen a helyi célok szolgálatában maradnak, azonban a felhasználás részleteire nézve a vármegyei Hortby-bizottság központi felügyelete és ellenőrzése alá tartoznak. A bizottság az akoió vezetésére megválasztotta elnökké: Brandt Vilmos főispánt, igazgatósági tagokká: a vármegye alispánját, ennek helyettesét, a tiszti főorvost, a kir. törvényszék elnökét, a kir. pénzügyigazgatót, a gyulai állam- uendörség vezetőjét, továbbá gróf Almásy Alajos, TÁRCA. A békeszerződések revíziója. I. A párisi szerződések. A háborút köztudomás szerint békeszerződéssel fejezik be ; a békeszerződés tehát a háború finalizálása, tulajdonképpeni befejezése. A béke- szerződés pont, mely oly mondat után tétetett, melyben a háború története van elmondva. Oly háborút, melyet kenőnél több ellenfél vivőit meg, a gyakorlatban általános jellegű békeszerződés fejez be, melyet az egyes feiek külön békeszerződésekkel egészítenek ki, helyesebben az elvi megállapodás teréről a gyakorlati megvalósítás terére visznek át, realizálnak. így realizáltak az 1815 iki bécsi szerződést a rákövetkező évtized szerződései és igy realizálták pl. napjainkban az 1913 iki bukaresti békeszerződést a rákövetkező balkáni szerződések. A háborút tehát csak oly békeszerződés fejezi be a szó megszokott értelmében, amely a szomszédos érdekeltségeket az uj viszonyoknak megfelelően elrendezi. Ha az elrendezés meg nem történik, akkor az általános békeszerződés végrehajtva nincsen. A párisi békeszerződéseket egyetlenegy külön szerződés nem követvén, azok mindeddig nem realizáltattak. Ez a rideg valóság, mely ellen semmiféle sajtópropaganda semmit sem használt, azt elvitatni és a realizálást elősegíteni nem tudta. Azt hisszük senki sem táplál oly vérmes reményeket, hogy pl. a versaillesi szerződés alapján francia—német baráti szerződés volna rm gköthető, vagy el hinné, hogy a görögök és törökök a sévresi szerződés alapján testvéri szomszédságra rendezkednek be. A párisi szerződések megmaradtak azon elvi magaslaton, ahol semmi sem realizálható, tehát a revízió elkerülhetetlen. Ha viszont e negativ siker alapjait keressük, akkor könnyen megállapíthatjuk azt, hogy a szerződések nemvsak nem realizálhatók, de végre sem hajthatók, mert nélkülözik a békeszerződések formaszerü kellékeit. Egyedül oly békeszerződés végrehajtható, melynek feltételeit a legyőzött ellenfél, bár kelletlenül, de a kényszerítő körülmények hatása folytán magáévá teszi és azt önelhatározásból — mert ez már egy második fázis — végrehajtja. Ezzel szemben a párisi békeszerződések két részből állanak: az első rész egy terjedelmes ultimátum, melyet a győztes hatalmak Írtak alá, de melyet a legyőzött államok visszautasítottak; második ez ultimátumnak fegyverrel kikénysze- ritett aláíratása. Tehát a megnyugvás, a konszenzus a béke- szerződésekből teljesen hiányzik. Egyes pontjai fegyveres erő alkalmazása mellett végrehajtattak ugyan, de az a legyőzött népek: önelhatározását szintén nélkülözte; az úgynevezett jóvátétel (reparáció) is fegyverrel kicsikart megkisebbitése a legyőzött, de meg nem nyugodott nemzetek vagyonának. Mindaddig, mig ebben az irányban fegyveres erő alkalmazása lehetséges, a jóvátétel a jelzett módon tovább folyik; abban a pillanatban, mikor fegyveres erő nem alkalmazható többé, megáll. Az, hogy valamely nemzet önelhatározásból hozzájáruljon ahhoz, hogy vagyonát állandó dézsmálás végett szomszédainak rendelkezésükre bocsássa, elképzelhető nem lévén, a jóvátételi kérdés egyik legnagyobb akadályát képezi a szomszédos szerződések megkötésének, vagyis a párisi szerződések realizálásának. Ma mar tehát akként áll a helyzet, hogy vagy fenntartaúk a jóvátétel intézménye állandó és növekvő dézsma formájában, mi európai háború veszedelmét idézi elő, mert lehetetlenné teszi a nemzetek között a kölcsönös megegyezést, vagy pedig revízió alá veszik és a népek megértésére helyezik át a párisi békeszerződéseket, mi uj, két oldalú, realizálható szerződések megkötését teszi szükségessé. A világ ma már e két felfogás között oszlik meg és az a tény, hogy e megoszlás teljes, remélni engedi, hogy a revízió el fog következni. II. A Nemzetek Szövetsége. Mivel a Nemzetek Szövetsége a párisi békeszerződésekkel együtt született, alig lehet kételkednünk abban, hogy az is revízióra szorul. Revízióra szorul pedig egyszerűen azért, mert lényegben megegyezők a békeszerződések szellemével, holott rendeltetése attól lényegben különböző és az ellentét áthidalhatatlan. Semmi kétségét sem szenved az, hogy a békeszerződések természetüknél fogva háborút fejezvén be, a múltra vonatkoznak; a népszövetségi alkotmányievél (paktum) ellenben a béke állandósítását keresvén, a jövőre biztató egyezmény, tehát azokkal nem egyesíthető. Annál kejLaspunfc mai száma 6 oldat
