Békés, 1922. (54. évfolyam, 1-104. szám)

1922-09-13 / 73. szám

LIT. évfolyam 72. szám

Vasárnap

Gyula, 1093. szeptember A©

Előfizetési árak:

Egész évre . . . 360 K Félévre .... 180 K

Hirdetési di] előre fizetendő.

POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP.

Szerkesztőség, kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér Dobay Jáuos könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők.

Kézirat nem adatik vissza

Egyes szám ára 8 korona.

Felelős szerkesztő: DOBAT FERENC

Megjelenik szerdán is szombaton.

Szeptember elején.

A kalendáriuma esztendő január havával kezdődik, de szellemi és erkölcsi világunkban egy uj esztendőre terjedő időszak nálunk inkább szeptember havával kezdődik. A gazda betakarította termését és illő hálaadás után elkészíti tervét a következő esztendőre. Összefoglalja az elmúlt esztendő tapasztalatait és igyekszik belőlük tanulságot vonni a jövőre. A gyermek és az ifjú a tudomány sokféle mezején egy-egy ismeretlen, nj parcella megmunkálásába fog. A szellem felnőtt munkásai pedig, a lehetőség szerint kipihenten, ismét hozzáfognak ahhoz a nagyszerű munkához, mely egy nemzet rejtett szellemi és erkölcsi kincseit van hivatva a bánya mélyéből a felszínre hozni és hasznos értékekké átalakítani. Erőtől, akarattól, teremtő és átalakító vágytól duzzad ilyenkor minden jó érzésű ember és hazafi.

Siralmas leromlottságunkban különösen emészti a vágy a jobbakat, hogy ismét felemeljék ezt a nemzetet az anyagi és erkölcsi létnek arra a magaslatára, amelyen a történelem folyamán nem egyszer állott márfcez a nemzet és amelyen a hazaszerető szív most is szeretné látni.

Városunkban lóversenyt és más ünnepségeket rendeznek azok, akik a magyar vitézségre, a hazafias önfeláldozásra akarják ismét felépíteni a rombadőlt hazát. Bizonyos történelmi tény, hogy a magyarság harci erényei, a história folyamán számtalan kiváló és még több névtelen magyar bősnek önfeláldozása

teremtett és tartott meg ezen a földön nemcsak a magyarságnak hazát, hanem minden itt élő később ideszakadt népnek gazdag és uj hont. Ezt a harci vitézséget igenis ápolni, fejleszteni és megbecsülni kell, erre az erényre igenis lehet építeni egy uj, egy jobb hazát, minden itt lakó és visszavágyó népnek meleg tűzhelyet és édes kenyeret biztositó államot. Ne botránkozzunk hát meg azon, ha talán nem e gondokkal telitett időkbe illő módon ünnepeljük a magyar vitézséget, hanem gondoljunk a lényegre, gondoljunk mindazokra, akik vitézül feláldozták magukat a hazáért, a legtöbben minden jutalom nélkül, áldozzunk az ő emléküknek, hogy várhassuk majdan azokat, akiknek még csak ezután kell magukat feláldozuiob, hogy e hon ismét boldog és nagy lehessen.

Szegeden ugyanebben az időben az Alföld katolikusai gyűlnek össze, azok, akik elsősorban a nemzetnek a keresztény erényekben és erkölcsökben való megtisztulásától és megerősödésétől várják ismét ennek az országnak újjászületését. Eljön oda ama római pápa kései utódának követe, aki több mint kilencszáz esztendővel ezelőtt befogadta a magyar nemzetet a keresztény középkor nagyszerű társadalmába, Istennek e földön küzdő országába. Nem közönséges harcosokat, a kereszténységnek nem csekély készségű és nem kis érdemű harcosait nyerte meg bennünk 'Krisztus Egyháza számára az ő földi helytartója. Amikor kellett, vérünk folyt a kereszténységért, most erős hitükkel, szent meggyőződésükkel, közel két évezred

keresztény tudásának és erkölcsének erejével és igazságával fegyverkezve akarják felvenni az ország katolikusai a harcot minden nyomorunk legfőbb okozója, a bűn, a hitetlenség és az anyagiasság ellen. Szent Istvánnak Krisztustól nyert apostoli, keresztény szellemét, szeretetét és bölcsesógét akarják ismét uralkodóvá tenni ebben az országban, abban a szent meggyőződésben, hogy csak az örök, elpusztíthatatlan erők képesek szegény hazánkat ismét talpra állítani és a népek nagy társaságába erőteljes tagként újra bevezetni.

Mint a pusztában bolyongó zsidó nép Mózesének emberfölötti tevékenységére, hogy népét az egy igaz Isten ismeretéhez elvezesse és annak tiszteletében megtartsa, úgy nézünk mi is a magyar katolikus egyház hatalmas erőfeszítéseire, melyekkel Szent István országát, erkölcseiben megtisztítva, ismét erőssé, hatalmassá és boldoggá igyekszik tenni.

Árpád honszerző, fegyveres, szilaj vitézei itt, Szent István államalkotó, bűnbánó, békére vágyó népe amott. Ne nézzünk egyikre se úgy, mint közönyös bámulók, mint érdektelen vagy kiváncsi szemlélők. A mi jövőnkről, a mi gyermekeink és unokáink sorsáról van szó itt is, amott is. Áldozatkész hazaszeretetet fogadjunk, keresztény bünbá- natot tartsunk és erős fogadást tegyünk, hogy követve az ősök mindama nagyszerű erényeit, melyek e hazát megszerezték és megtartották, keresztény önmegtagadással fogunk hozzá a gazdasági és szellemi élet uj esztendejében ahhoz, amivel a hazának és önmagunknak mindnyájan tartozunk: a munkához.

TÁRCA.

Lukács György beszéde

a bécsi interparlamentáris konferencián.

II.

Mindezek dacára Magyarország beleilleszkedett a trianoni béke által teremtett uj helyzetbe. Aláírta a gyilkos trianoni szerződést, azt eddig is megtartotta, ezután is megfogja tartani. Erőszakosságra nem gondolt és nem gondol. Megvan róla győződve, hogy a viszonyok megfogják érlelni azt a belátást, mely napról napra terjed és amely mind hangosabban követeli, hogy a párisi békemiitet, mely következményeiben Kö- zépeurópa összeomlásával fenyeget, revidiálni kell Nemcsak mi legyőzőitek mondjuk ezt; ezt mondják és írják mélyenlátó vezető entente államférfiak, publicisták, sőt politikai pártok is. Nevekre hivatkoznom fölösleges, mert azok köztudomásúak. Napról-napra terjed annak a belátása, hogy az emberiséget nem lehet tartósan két kategóriára osztani: a győzőkre, akiknek javára monopolizáltatik minden közgazdasági és kulturális előny és a rabszolgasorsba taszított legyőzőitekére. Az emberiség szolidáris nagy egészet alkot. Középeurópa tönkretétele szükség kép magával ragadja az elnyomókat is.

Addig is azonban, amig bekövetkezik az a revízió, amelyet az események logikája ki fog kényszeríteni, kötelessége azoknak, akik a párisi béke őrei, hogy ennek a békének necsak romboló hatása érvényesüljön, hanem végrehajtassék ama kevés üdvös intézkedése is, amelyek a letiport középeurópai országokat némileg talpraállíthatják s a lelkek békéjének helyreállítására alkalmasak. Elsősorban a kisebbségek védelmére vonatkozó, az utódállamok által mindeddig lábbal tiport intézkedések azok, amelyek becsületes végrehajtása elemi szükségesség.

Nem szólok a keserűség ama tengeréről, amellyel az embertelen trianoni békének a történelemben páratlanul álló területcsonkitásai és kizsákmányoló gazdasági intézkedései bennünket magyarokat elárasztottak. Nem szólok arról, hogy a reánk parancsolt igazságtalan és gyilkos béke megrendítette hitünket az emberiségben s csupán az Istenben és a magunk becsületes munkásságában való hitünket hagyta meg nekünk. Csupán azokról a keserű csalódásokról kívánok említést tenni, amelyek a békének egyes kivételesen reánk is emberséges intézkedései végrehajtása körül eddig értek bennünket. Azokról a tapasztalatokról, amelyek megérlelték bennünk azt a meggyőződést, hogy amig a trianoni béke minket tönkretevő intézkedései könyörtelenül végrehajtatnak, azt ami reánk előnyös, vagy legalább nem hátrányos, elfelejtik végrehajtani.

Keserű kiábrándulásaink eleje a Millerand- féle kísérőlevél kiforgatása eredeti jelentőségéből. Ez a levél, melynek kíséretében a trianoni szerződés aláírására vonatkozó parancsot megkaptuk, határozott Ígéretet tartalmaz az iránt, hogy a békeszerződés legkirívóbb territoriális igazságtalanságai korrigálhatok lesznek. Semmi sem történt e részben, nem is történhet, mert hiszen a határmegállapitó bizottságok nemcsak hogy nem kaptak a Millerand féle levél szellemének megfelelő utasításokat, hanem illetékes helyen a Millerand-féle levélnek ismételten olyan értelmezés adatott, amely egyenes megtagadása

az ezen levélben foglalt határozott ígéretnek és ridegen arra vall, hogy az egész Millerand-féle levél csak csalétek volt arra, hogy a gyilkos szerződést aláírjuk. Második nagy csalatkozá- sunk akkor állott elő, amikor 1921. őszén boldogult IV. Károly király Magyarországba történt váratlan visszaérkezésekor álluj felfegyvtreett két utódállam haddal fenyegette meg a teljesen leszerelt Magyarországot, ha haladéktalannl nem detronizálja a királyt és a dynastiát, s amikor Magyarország a két utódállamnak a pactum egyenes rendelkezéseibe ütköző jogellenes cselekedete ellen a pactum 17. cikke alapján a nemzetek szövetségénél keresett utólagos orvoslást, a nemzetek szövetségének titkársága a pactum 11. cikkére alapított álokoskodással kibújta felelősség alól és a két utódállamnak a'pactum által tiltott háborús fenyegetőzése megtorlatlan maradt.

Harmadik nagy csalódásunk, de ez a csalódás nemcsak a mienk, hanem mindazon népeké és néptöredékeké, melyeket a párisi konferencia megkérdezésük nélkül erőszakolt uj állami fennhatóságok alá, harmadik nagy csalódásunk a nemzetek szövetségében az, hogy noha a nemzetek szövetsége a saját patronátusa alá helyezte a faji, nyelvi és vallási kisebbségek védelmét, e tekintetben vállalt kötelességeit eddig egyáltalán nem teljesítette, annak dacára, hogy Középeurópában, az u. n. utódállamokban a nemzetiségek elnyomatása és sanyargatása a a történelemben példátlan mérveket ölt és az utódállamok nap-nap után a legdurvábban sértik meg a főhatalmakkal 1919 és 1920-ban kötött szerződéseikben a minoritások jogainak biztosítása, a minoritások védelme tekintetében vállalt kötelezettségeiket.

Lapnak mai száma 4 oldalú