Békés, 1922. (54. évfolyam, 1-104. szám)
1922-09-06 / 71. szám
2 Békés 1922. szeptember 2. Pályázat tanlléi állásra. A gyulai róm. kath. hitközség nagymagyarvarosi iskolájánál újon* szervezett férfi tanítói állásra a pályázat szeptember 11-ig meg lett lumzabbitva, mely napig a kérvények még beadhatók. Beírások a rám. kath. elemi Iskolákba. Az összes gyulai róm. kath. elemi iskolákba a beírások szeptember 4., 6., 6. és 7. napján reggel 8—10 óráig az illető iskolákban és tantermekben történnek. Beíráskor az iskolai ifjúsági könyvtár részére 10 K lefizetendő, melynek lefizetése alul szegénysorának felmentetnek. Vidéki, vagy nem római katholikus valiásu tanulók iskolafenntartási költségjárulék fejében 200 K-t fizetnek. A beírásnál I. osztályos gyermekek születési éve hiteles jegyzékkel igazolandó. Mivel a belvárosi iskola tehermentesítése végett a Nagy magyar városon is szervezve lett a III. és IV. fin- és leányosztály, azon gyermekek, kik a Kisvároson, Enyves-, Keskeny-, Vig-, Mágocsy-, Kulcs-, Bajza- és Szent háromság-utcákban laknak, fiuk és leányok a nagymagyarvárosi III és IV. osztályba tartoznak iratkozni. A város egyéb részén lakók — a Józsefváros kivételével — mint eddig, ezentúl is a belvárosi iskolához tartoznak. A tanév Kisasszooy- napján reggel 8 órakor az anyatemplomban tartandó »Veni Sancte«-val nyílik meg és szept. 9 ón a rendes tanítás megkezdődik. — Az igazgatóság. Hirdetmény. A jelenleg Szegeden működő magyar királyi Ferenoz József tud. egyetemen az’ 1922—23-ik tanév első felére a beiratkozások 1922. évi szeptember hó 1-től ugyané hó 12 -ig bezárólag tartatnak. Azokra nézve, kik első ízben iratkoznak be egyetemünkre, 1922. évi szeptember hó 9-én kezdődnek és ugyané hó 15 ig be zárólag tartanak. Akik e határidőn belül valamely elháríthatatlan akadály miatt személyesen nem jelentkezhetnének és ezt igazolják, az egyetem rectorának külön engedélyével október hó 14-ig iratkozhatnak be. Mindazoknak, akik egye- temünknek az előző félévben nem voltak hallgatói, beiratkozási engedélyért kell folyamodtok, az eziránti kérvényeket annak a karnak a dékánjához kell benyújtani, amely karba a folyamodó beiratkozni kíván. Köztisztviselők gyermekei féltandij- mentesek. Az egyetemi »Horthy Miklós* internátusba leendő felvételért az internátus igazgatóságához kell folyamodni, Lakásdij havi 200 kor., napi étkezés (reggeli, ebéd és vacsora) 30 kor. Szeged, 1922. évi augusztus hó 28-án. Kosutány, e. i. Re tor h. H I BE K. Az alispán utazása Dr. Daimel Sándor vármegyénk alispánja folytatja körutazásait, melyeknek célja, hogy a megyebeli községekben az ellátatlanok segélyezésére a lakosságot ösztönözze. E hét elején a szeghalmi járás községeit kereste fel, vizsgálatot tartott, a községek nyomorenyhitő ténykedésére nézve tájékozódott. Igazságügyi kinevezések és címadományozások. A kormánvzó az igazságüe'vminiszter előterjesztésére Ssabó Líszló és Weimann Viktor gyalai törvényszéki bíráknak az ítélőtáblái bírói címet, dr. Endes Gábor orosházai járásbirónak a járásbirósági elnöki címet, Nussbek Síndor budapesti kir. ügyésznek az ügyészségi alelnöki elmet, S&egedy Lajos volt gyulai törvényszéki, jelenleg budapesti ítélőtáblái bírónak a kir. kúriai bírói címet adományozta. Kinevezte továbbá a kormányzó Áts Nagy Ferenc szarvasi járásbirót a szarvasi járásbíróság elnökévé, Láng E nő és dr. Tokay Gyula gyulai törvényszéki titkárokat a gyulai kir. járásbírósághoz, dr. Péter Aiadár székesfehérvári törvényszéki titkárt az orosházai kir. járásbírósághoz, dr. Kulir R'zsö szegedi törvényszéki titkárt a szeghalmi kir. járásbírósághoz és dr. Neurohr Gyula esztergomi járásbirósági titkárt a békéscsabai kir. járásbírósághoz járásbirákká. Adomány. Lindenberger János kovács iparos a tanonomuaka kiállítási alapra 200 koronát adományozott, amit az ipartestület elnöksége köszönettel nyugtáz. Vitéz Balogh Elek ünneplése A gyulai m. kir. pénzügyigazgatöság tisztviselői kara szerdán délelőtt kedves ünneplést rendezett kirtársa, Bt- logh Elek pénzügyi főtanácsos érdemeinek méltatására azon alkalomból kifolyólag, hogy Balogh Eleket szintén vitézzé avatták. A pénzügyignzga- tóság egész tisztikara hivatalos működését néhány percre felfüggesztve, délben 12 órakor a díszteremben gyűlt össze. Mátéffy Domokos miniszteri tanácsos, pénzügyigazgató meleg szeretettől hevitett szép beszéddel üdvözölte az ünnep sl- tet. Időrendben felsorolta harctéri szolgálatait és azon borzalmas csata emlékét, melynek következtében az ünnepelt testi épsége részben áldozatul esett, mert egy gránátlövéstöl találva féllábát elvesztette. Végül köszöntötte öt, mint valóban érdemes vitézt, kinek kötelességérzete és hazaszeretete például szolgálhat. Az üdvözlésre Balogh Elek — kinek mellét az elsőosztályu arany és egyéb kitüntetssek díszítették — kedves szerénységgel és benső meghatottsággal válaszolt. Amit 5 végzett — úgymond — azt sok ezeren tették, ez nem egyéb, mint kötelességteljesités, amit a haza minden katonájától méltán elvárhat és elvár ; a vitézi kitüntetés őt meglepetésszerűen érte, mert ő legnagyobb jutalmát az öntudatban találta és mély részvéttel adózik azon társainak emlékére, kik a borzalmas csatákat tál nem élhették, de balálakkal dokumentálták hazaszeretetüket. A méhészegyesülel felszólítja tagjait, hogy akik méheteiő cukrot óhajtanak, ínséges családjaik szamát szeptember 16 ig jelentsék be Fábián Lajos pénztárosnál. — Az elnökség. Eljegyzés Jámbor Viktória és Lang István jegyesek. (Minden külön értesítés helyett.) Hirdetmény. Szegedi, menekült, egyetemi tanársegéd középiskolai, kereskedelmi, polgári ég ipariskolai tanulók egész évi tanítását, esetleg teljes ellátását és felügyeletét elvállalja. Levelek a szegedi országos menekültügyi hivatal kirendelt- ségéhezfeimzendők (Szeged, Vásárhelyi sugár-ut 2.) Hirdetmény. Az állami rendőrség agy Budapesten, mint a vidéken rendőröket vesz fai. Rmdőr lehet minden magyar polgár, aki 21 éves elmúlt, katona volt, magyarul ir és olvas, ép é3 egészséges, büntetve nem volt és jó magaviseleté. A rendőr egy esztendei összes kezdő fizetése, ha nőtlen 42000 K, ha nős, de gyermeke ninc3 55000 K, ha nős és egy gyermeke van 68000 K, ha több gyermeke van, minden gyermek után még jár 13000 korona. Ezenfelül kap a rendőr még lakbért is, vagy pedig természetbeni ingyen elszállásolást. Kap ezenkívül a saját részére ingyen felső ruhát: bundát, köpenyt, blúzt, nadrágot, lábbelit: csizmát és bakkancsot, fehérneműt: inget, gatyát és kapcát. Aki rendőri szolgálatba akar lépni Nídházy Gyula jegyzőnél jelentkezzék, ahol a többi tudnivalókat megmondják. A Gyulaszentbenedeki Ifjúsági Egyesület műkedvelői előadásán és bálján Kiss Mihály 200, Kardos István, Fábián József 100—100, Mnlt Mátyás 95, Pikó József, Fodor Gergely 85, Szilágyi Janos, Illich József 70. R"»su Péter 60, Galbács István, Szlávik József 50—50, Sebestyén Mátyás, Papp Mihály 45. N. N. 30, Arató András, Gácsi Erzsébet, Ficzere Erzsébet 20—20 koronát fizettek felül, melyért az egyesület hálás köszönetét ezúton is nyilvánítja. got, mintha az élettelen test lenne, mintha köz et vagy szikla lett volna, melynek mindegy, hogy egyes darabjait hova hasogatják szét. Nem tudtak, vagy nem akartak tudni, arról, hogy a Kárpátoktól övezett ezeréves Magyarország a természet leggyönyörűbb autarkiája, az Úristentől egységesnek teremtett haza, amelynek erőszakosan darabokra szaggatása az egyes részek elha lását jelenti. Recius, a nagy francia tudós mondotta azt, hogy Magyarország a világ legtökéletesebb földrajzi egysége. A világnak ezt a legtökéletesebb földrajzi egységét ezeréves ösz- szetartozás teljes közgazdasági és kulturális egységgé is tette. A főhatalmak, melyek a párisi békekonferencián az egész emberiség sorsának intézését vették kezökbe, elfeledték azt, hogy Magyarország századokon keresztül védőbástyája volt a nyugateurópai keresztény civilizációnak a keletről előretörő pogány hatalom ellen, hogy Magyarország testével állott őrt és tette lehetővé, hogy a nyugateurópai civilizáció nyugodtan és szabadon fejlődhessék és az emberiség vezetőjévé lehessen. Elfeledték a főhatalmak azt is, hogy Mágyarország a viszontagságos középkorban a vallások szabadgyakorlatanak mentsvára volt. Elfeledték, hogy Magyarország századokon keresztül a szabadságért vérzett és hogy Magyarország — büszkén és emelt fővel merem mondani — a világháború folyamán háborúba keveredett összes népeknek és államoknak a humanizmus tündöklő példáját nyújtotta azzal, hogy amig a mi külföldön rekedt honfitársaink ellenséges országokban a legmesszebbmenő atrocitásoknak, szabadságelvonásoknak és mindennemű károsításoknak voltak kitéve, addig Magyarországon az ellenséges államok egyetlen polgárának haja szála meg nem görbült. Nem vették figyelembe az emberiség sorsának intézői azt sem, hogy Magyarországnak a világháború előidézésében semmi része sem volt, hogy gróf Tisza István, Magyarországnak a háború kitörése idejében volt felelős miniszterelnöke, egyéniségének egész súlyát — fájdalom eredménytelenül — a háború elkerülése érdekéből, hogy Magyarország belekényszerittetett a háborúba, mely Magyarországra nézve kitörésének első percétől gyászos befejezésének utolsó pillanatáig kizárólag védelmi háború volt, hogy tehát Magyarország nem kezdeményezője, hanem bele- kényszeritett részese és legszerencsétlenebb áldozata a háborúnak. Elfeledték mindezt és Magyarországot megjutalmazásául annak, ho>y saját testével védte meg századokon keresztül a nyugateurópai civilizációt, megjutalmazását annak, hogy a világháború folyamán humanizmusban mindenkor előljárt, szétdarabolták, világcsufjára meghagytak belőle egy csonkot, területének és népességének kétharmad részét, kulturális és természeti kincseinek gyönyörű tárházait szétosztó ták az úgynevezett utódállamok között, szétosztották pedig a népek önrendelkezésére való képmutató hivatkozással olyformán, hogy egy rész jutott belőle a cseheknek, noha a régi Magyarország területén egyetlen cseh sem lakott a másik két rész a szerbeknek és románoknak, akiknek a törökök által annak idején kiüldözött fiait Magyarország vendégszeretettel ölelte keblére és századokon keresztül testvérek gyanánt dédelgette. Mindez ugyancsak Magyarországnak soha el nem múló rettenetes fájdalma, ami azonban nemcsak Magyarország, hanem az egész emberiség ellen elkövetett soha helyre nem hozhitó bűn, az az, hogy a magyarság millióit a nyugateurópai magas színvonalú magyar kultúra emlőiről leszakították és a sokkal alacsonyabb, nagy részben barbár balkáni kultúráknak vetették alá A hatalmasoknak sok tévedésért adhat felmentést a történelem. Azért az irtóztató tévedésért azonban, mely a magyarság esetében történt, hogy t. i. a magasabb kultúrát tudatosan alárendelték az alantasabb kultúrának, mondhatnám kulturálatlanságnak, alig hiszem, hogy bármikor felmentést adhasson a történelem azoknak, akik ezt a szörnyű tettet elkövették, És mindennek mi az eredménye ? A népek „önrendelkezése“ nevében, népszavazás nélkül, Magyarország és a tőle elszakított részek i megkérdezése nélkül olyan államok kötelékébe kényszeritették be az elszakított részeket, melyek sokkal nagyobb mértékben nemzetiségi államok, mint volt a régi Magyarország. Tehát ha eltekintünk is attól, hogy a természettől egymásra utalt hegy- és vizrajzilag összetartozó részeknek erőszakos szétválasztása a széttagolt részek közgazdasági pusztulását vonja maga után, ha eltekintünk is attól, \ hogy milyen mérhetetlen távolság van azon előzékeny bánásmód között, mellyel a régi Magyarország bánt a maga nemzetiségeivel és az üldözések és elnyomások ama módszere között, melyet az imperialista utódállamok saját nemzetiségeikkel szemben tanúsítanak, — Magyarország testének példátlan megcsonkítása mindenkép csődjét jelenti a népek önrendelkezési jogának. Azért is, mert a népek megkérdezése nélkül történt ez az erőszakolás, homlokegyenest ellentétben a wilsoni elvekkel, melyek egyike akkép szól, hogy a népeket és országokat nem szabad élettelen testek gyanánt egyik államból a másikba áttaszigálni, — de főleg azért, mert a népek összekevertsége nemhogy enyhült volna, hanem mesterségesen fo- koztatott. A régi Magyarországban a magyarok abszolút többségben voltak, a mostani cseh államban hat millió cseh áll szemben nyolc millió nem csehvel, a román államban tiz millió román hét és félmillió nem románnal és a szerb államban öt millió szerb nyolc millió nem szerbbel. Ezen a helyzeten mitsem enyhít az, hogy a cseh állam a maga címébe a szlovák nemzet nevét és a szerb állam a horvát és a szlovén nemzetek nevét is felvette, mert hiszen mind a három utódállam imperialista politikát folytat és mind a három államban az uralkodó nemzet a többi nemzeteket, közöttük azokat a nemzeteket is elnyomja, melyek abban a megtiszteltetésben részesülnek, hogy nevöket az állam megnevezésébe felvették. (Folyt, köv.) Dnávoir OákdlákVaCYákfivIlákV Bp^zay sósborszesz-szappan is jár. Vásároljuk együtt a két nélkülözhetetlen Dl SUollUI háztartási cikket. Mindenütt kapható !
