Békés, 1922. (54. évfolyam, 1-104. szám)

1922-08-19 / 66. szám

LIT. évfolyam 66. szám Kedd Gyula, 1922. augusztus 15 Előfizetési] Arak: Egész évre . . . 360 K Félévre .... 180 K Hirdetési díj előre fizetendő. POLITIKAI. TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZ ATI HETILAP. Szerkesztőség, kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdeté­sek és nyiltterek intézendők. Kézirat nem adatik vissza Egyes szám ára 5 korona. Felelős szerkesztő: DOBAT FERENC Megjelenik szerdán és szombaton. A vármegyei közigazgatási bizottság ülése. (1922. augusztus 120 Az ülésen a főispán elnökölt. Iadilványára a bizottság József kir. herceg őfenségét születé­sének 50. évfordulója alkalmából feliratilag üd­vözölte. # , _ Az alispáni jelentés felolvasása után Beliczey Géza foglalkozott a drágaság kérdésével. Tiltako­zik az ellen, hogy a drágaságért a gazdiközön­séget okolják. A drágaság a valutával vaió üzér­kedés eredménye. Foglalkozik az árvizsgálóbizottság tehetetlenségével s kéri, hogy az tevékenységre szorittassék. Az ellátatlanok névjegyzékének sür­gős összeállítását sürgeti, mert máskülönben a a gabonakeresményükkel üzérkedők is belekerül­nek a névjegyzékbe. Morvay Mihály hasonló ér­telemben szólal fel. Beszél az utak javitási mun­kálatairól, amelynek sürgős megkezdése a munka­névül és keresetnélkül Bzükölködők munkaalkal­makhoz való juttatása végett égetően fontos. Az árvédelmi munkálatoknál csak erős szervezető emberek alkalmazhatók, már ezért is szükséges a könnyebb természetű útjavítási munkálatok meg kezdése, hogy a gyengébb szervezetű emberek is foglalkoztathatók és igy keresethez juttathatók legyenek. ügy a vármegye alispánja, mint főispánja válaszolnak a felszólalásokra. Az ellátatlanok sürgős összeírása folyamat­ban van. A katasztert az u. n. jóléti bizottság állítja össze s minden attól függ, hogy ez a bi­zottság elég erős-e ahhoz, hogy minden körül­mények között a közérdeket tartsa szeme előtt. A névjegyzék közszemlére lesz kitéve. Az árvizs­gáló bizottság mai szervezetében tényleg nem fe­lel meg a kivánalmaknak, ügy az alispán, mint a főispán, de a bizottságok is felírtak már ebben az ügyben, azonban eredménytelenül, mert a minisz­ter a bizottságot megszüntetni nem akarja. Az alispán ezt az ügyet újból a legközelebbi törvény- hatósági bizottság elé fogja vinni. Az útépítésekre 1 «/„ millió korona áll rendelkezésre, a munkála­tok intenziven azonban csak az aratási munkála­tok befejezése után kezdhetők meg. Alispán indít­ványára a bizottság feliratilag kéri, hogy az ár- mentesitő társulatok a munkások élelmezése cél­jából megfelelő mennyiségű gabonával láttassa­nak el. Dr. Ladies László foglalkozott még a drága­ság kérdésével, amelyről hiába minden vitatkozás, lokaliter azt megoldani úgy sem lehet. Az egész drágaság nem egyéb az egész világ gazdasági harcánál, amellyel szemben a kormánynak köte­lessége, hogy a kisH'Btentiákat úgy támogassa, hogy azok lépést tudjanak tartani a drágasággal. Ezek után tárgyaltatott Terényi Peter vár­megyei aljegyzőnek panaszos ügye. Nevezett al­jegyző, mint ismeretes, a decemberi tisztviselő­választó közgyűlésen az általa megpályázott szarvasi főszolgabírói állásra nem jelöltetett. Ezért a vármegye alispánja ellen a miniszterhez panasz- szal élt, majd az ö munkakörének újabb megálla­pítására vonatkozó rendelkezések ellen felebbezés- sei élt a vármegyei közigazgatási bizottsághoz. A közigazgatási bizottság zárt ülésben hozott hatá­rozatával a felebbezést elutasította, egyben figyel­meztette panaszost, hogy a felebbezésben függe­lemsértést lát 8 ismétlődés esetén vele szemben a törvény teljes szigorával fog eljárni. Terenyi mégis újabb felebbezéssel élt a közigazgatási bi­zottság határozata ellen is s egyben kérte ügyé­nek Dyilt ülésben való tárgyalását, amelyet a bi­zottság meg is tett s miután Terényi tényeiben függelemsértést állapított meg, ellene a fegyelmi eljárást elrendelte. Dr. Lovich Ödön polgármester ismeretes ügyében hozott közigazgatási bizottsági határozat ellen Gyula város által beadott felebbezés a mi­niszterhez felterje8ztetni rendeltetett. 91 1 H 13 fei. Nagyboldogasszony napja. A keresztény katholikus hitéletben a Mária legendakor egyik mythiku8 sarkpontja Szűz Mária mennybemenete­lének emlékünnepe. A kereszténység hagyományá­ban Szűz Mária nem mint földi halandó halt meg, hanem Krisztus Urunkhoz hasonlóan égbe szállott és mint az égnek királynője tisztelteik. Ezen tisztelet a középkorban az Ave Mária imádságban (Magyar Űdvözlégy), mint fő Mária imában jutott kifejezésre és az egész világon visszhangzik a haj­nali, déli és esti harangszóval. A keresztény kato­likus hitélet körében e nappal összefüggésben Máriának több csodálatos földi megjelenéséről virágzik a hagyomány és Máriának több csodatevő képe tisztelteik. A történelmi feljegyzések szerint (Eszterházy Pál nádor emlékjegyzetel 1681 ) Gyu­lán is volt egv ilyen kép „de Arnndine Gyuláé“, mely „csodákkal ékeskedett képe a Boldogságos Setts Máriának köztiszteletben tartatott és ájtatos- sag céljából sok nép zarándokol vala oda“. Ezen htgykep a török hódoltság alatt elveszett. A gyulaiak az oláh megszállás előtt e napon Badnára nagy tömegekben jártak búcsúra egy szintén nagy tiszteletben tartott és a hagyomány szerint csoda­tevő képhez és az egész világon ismert aLourdesi Notre-Dime jelenés és kegyhely. Mária szerepe Migyarországban is hagyományos, mint annak fő védőasszonya (Pitrona Hungáriáé), előfordul an­nak pénzén, zászlóin az ő kepe díszeleg. A hagyo­mány szerint Szent Istváu halála előtt ezen napon ajánlotta fel országát és a szent koronát Maria pártfogásába. Jótékonyság. A gyulai Nőegylet hálásan nyugtázza a 150 korona értékű ajándékokat mit Máder József nr a Stefáneum öreg lakóinak ado­mányozott. özv. Fibry Mártonná alelnök. A vármegye alispánjának javaslata a nyo mór enyhítése eéijából. A legsúlyosabb gazdasági problémának megoldása, a nyomor enyhítése fog­lalkoztatja most úgy a hatóságokat, mint az egyes társadalmi szervezeteket. A baj megelőzése ma nagyon nehéz, mert az emberek lelkét a világ­háború okozta tengernyi gond kimerültekké, a mások baja iránt közönyössé tette. S habár két­séget nem szenved, hogy ennek a bajnak meg­előzése gyökeresen csakis társadalmi utón oldható meg, egész természetes, hogy a hatóságok is min­den lehetőt megtesznek a nyomor enyhítése érde­kében. így vármegyénk általánosan tisztelt és szeretett alispánja, mint köztudomású, utasította a községek elöljáróit, hogy tartalékgabonák beszer­zéséről gondoskodjanak, most pedig a népjóléti miniszterhez tett felterjesztésében reá mutat azok­ra a módozatokra, amelyek keresztülvitelével ez a súlyos probléma megoldható. A nyomor eoyhités ügye — úgy mond — a számbavehető ered­ménnyel csak országos rendezéssel eszközölhető és pedig olybépan, hogy a társadalom mindazon rétegei, melyek e le csökkentett életnívón felül élnek, anyagi viszonyaikhoz mérten megadóztas­sanak a nyomor csökkentése céljából is. Feltétlen kívánatos lenne a községeket arra kötelezni, hogy a szegény elaggottak részére szegényház minde­nütt létesittessék s ennek tisztességes fenntartása intézményesen biztosíttassák, olyképen, hogy a község a maga szegényeit eltarthassa, mert Álta­lában nagy a könyöradományból élők száma E célra minden községben tetemes szegényalap léte« sítendő, az állami egyenesadó után kivetendő bi­zonyos °/0 pótadóval. Megadóztatandók volnának a szeszes Halok, a jelenlegi snlyos időkben külö­nösen megengedhatlenül nagyszámban tartott vi­galmak, az őrült pazarlással rendezett lakodalmi pompák, ebédek és vacsorák, loxus cikkek, a gyer­mek csecsemővédelmi intézmények céljaira b zo- nyos koron felül a gyermektelen házaspárok és a nőtlen férfiak. A községek amennyiben százalék szerint kivetett pótadóból megfelelő szegényalap- pal mintegy »szükségtartalékalappalc rendelkez­nének : a helyi viszonyok szerint és a szükséghez képest majd népkonyha, majd ingyen kenyér, ked­vezményes tüzelőszer és fehérnemű-ruha akciót tudnának az erre rászorult lakosaik részére rendezni. Esküvő Kocsis Elemér technológus, a gyulai Sal-fóle lemezgyár üzemvezetője sugnsztus 14-én, hétfőn délután tartotta esküvőjét Zuzmann Mrnoi- kával Zuzmann János kereskedő leányával. Békésvármegye elemi oktatásügye. A vár­megye kir. tanfelügyelője a befejezett tanév vé­gével beterjesztette jelentését a vármegye elemi oktatásügyéről. A jelentés szerint az elmúlt tan­évben 48 állami iskolában 210 tanító 9395 min­dennapi tankötelest tanított, eszerint egy-egy tan­erőre átlag 44 tanuló esett. Felekezeti és községi elemi iskola volt 181, a tanítók száma 323 tan­erő, kik 30857 gyermeket tanítottak, itt egy-egy tanerőre 73 tanuló jutott. A vármegyében össze­sen 224 elemi iskola van 635 tanerővel, a beirat­kozott és feljárt tanulók szama 40202. A tankö­telesek közül mintegy 4000 gyermek nem járt iskolába, ennek oka részint átmeneti tanitóhiány, részben p-dig az, hogy a szétszórt tanyákon még mindig nincs elegendő iskola. A gyulai Iparostanone mnnfeaklállltás. Augusztus 13 án délelőtt nyílt meg az ipartes­tület helyiségében ünnepélyes keretek között. A kiállításról a bővebb tudósítást lapunk szombati számában közöljük. A vasárnapi vásárok áttétele. Ismeretes a kereskedelmi miniszter leirata, melyben felhívta a közigazgatási hatóságok figyelmét arra, hogy a vasárnapokra eső vásárnapoknak hétköznapokra leendő áthelyezését tanulmányozás tárgyává te­gyék. A minisztert erre az eszmére a vasárnapi teljes munkaszüoet alkalmazása, különféle szociális és vallási okok indították. A kérdés azóta állan­dóan napirenden van és nagyfontosságu, mert egyrészt a vásárok túlnyomóan vasárnapi napokra vannak rendelve és a sok százados megszokás ezt szentesítette, másrészt a vásárokra utalt vidékiek, a falvak népessége ezt a napot szánhatja rá leg­kevesebb munkaveszteséggel. Nagy vásárló töme­geket tehát csak ez a nap mozgósíthat, ami az ipar és kereskedelem szempontjából elsőrangú feltétel. A közigazgatási hatóságok e tárgyban több helyen a kereskedelmi és iparkamarák véle­ményét is kikérték. A szegedi kamara helyesli a a miniszter kezdeményezését, mert annak indító okait méltányolja A vásároknak hétköznapokra leendő áthelyezését azonban úgy a mezőgazdaság, mint az ipar és kereskedelem szempontjából nem találja alkalmasnak. Vármegyénkben most Körös- tarcsa község az első, mely az áttételt elhatározta úgy, hogy a vasárnapra rendelt országos vásárok ott vasárnapot megelőzőleg pénteken és szomba­ton fognak ezentúl megtartatni. A többi vár­megyei község még nem határozott. Követendő példa Debreczen város gazdatár­sadalma a varos ellátatlan lakossága (közalkalma­zottai és arra rántalt szegényei) részére leendő kiosztás végett, mezőgazdasági művelés alá vont földjének minden holdja után 5 kgr. gabonát ajánlott fel. Azt hisszük, hogy vármegyénk gazda­társadalma is teljes tudatában van annak, hogy a drágaság miatt és munkahiány miatt kereset- uélkül maradt polgárok mily súlyos megpróbálta­tásnak néznek elébe a közeledő téli időben s me­leg szívvel, megértő lélekkel szintén összefognak embertársaiknak a nyomortól való megmentésére. A vonat elé vetette magát özv. Szász Jánosné szül. Uferbach Katalin, volt vasúti altiszt neje szombaton reggel Gyulán a Hősök temetője alatt, a robogó vonat elé vetette magát és nyom­ban meghalt. Tettének oka férje halála feletti búskomorság és éMuntság. — Hasonló eset történt pénteken délután CLorvásop, hol Godo Veronika 17 éves leány a teljes sebességgel haladó személy­vonat elé rohant nHy derékban ketté szelte. Egészséges testben ép lélek csakis úgy lakozhatik, ha testi épségünket BRÁZAY kitűnő SÓS BORSZESZÉNEK HASZNÁLATA RÉVÉN BIZTOSÍTJUK 1 Lapunk mai «zárna 2 oldal.

Next

/
Thumbnails
Contents