Békés, 1922. (54. évfolyam, 1-104. szám)

1922-01-25 / 7. szám

LIV. évfolyam 7, szám Szerda Gyula, 1023. január 25 Előfizetési árak: Egész évre . . . 160 K Félévre .... 80 K Negyedévre ... 40 K Hirdetési dij előre fizetendő. Nyilttér sora 5 korona. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASZATI LAP. Szerkesztőség, kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdeté­sek és nyiltterek intézendők. Kézirat nem adatik vissza. Egyes szám ára 1 korona. Felelős szerkesztő: DOBAT FERENC Megjelenik szerdán és szombaton. Ixv^ZenedekJ Szent Péternek kótszázhatvanadik utóda, XV. Benedek pápa, vasárnapon reggel, né­hány perccel hat óra előtt meghalt. Isten szolgáinak szolgáját, aki hót esztendőnél va­lamivel tovább viselte a világ legnagyobb, de legterhesebb hatalmát, utolérte a közös emberi sors, hogy mindnyájunkat emlékeztes­sen azoknak a szavaknak a jelentőségére, melyeket a pápák koronázásakor mondanak: igy múlik el a világ dicsősége. Elmúlik az egyénnek élete, az egyénnek dicsősége, de nem múlik el az a hatalom, melyet XV. Benedek is méltóan, nagy hivatottsággal kép­viselt itt e földön, nem mulbatik el Krisz­n tusnak és az 0 Egyházának hatalma. Ez a hatalom minden valláskülönbsóg nélkül az emberiség jobbik felére, azoknak okosságára és szeretetére akarja felépíteni az emberiség boldogabb jövendőjét és a most elhunyt pápa egész uralkodását az a törekvés töltötte be, hogy megtalálja az utat az emberiség jobbik részének eszéhez és szivéhez. Nem rajta múlt, hogy nem találta meg, nem az ő erejének fogyatékossága az oka, hogy a nemzetek halálos ellenségekként állanak szemközt egymással, hogy nem a megbocsá­tás és a szeretet, hanem a még engesztelhe­tetlenebb gyűlölet lett úrrá a népek lelkén. Az ő jóságos szavai, szüntelenül hangoztatott intései, meg nem szűnő segítése sok-sok szenvedést enyhítettek, amiket az elmúlt hét esztendő hozott az emberiségre, de azt nem érhette meg, hogy a szenvedések forrása, a gyűlölet, az egymás letiprására irányuló szán­dék is teljesen kihaljon a föld hatalmassá­gainak leikéből. Hatástalanul azért nem ma­rad tevékenysége. A világ reá fog eszmélni, hogy az ő szavára kell hallgatnia, az ő ta­nácsait kell követnie, ha meg akar ujulni testben és lélekben. * XV. Benedek pápa, családi nevén Della Chiesa Jakab, az 1914. évi szeptember hó 4-én a bíborosoknak majdnem egyhangú vá­lasztásával jutott a pápai trónra, mint bolog­nai érsek. Genuában született 1854 novem­ber 21-én. Atyja, Della Chiesa József őrgróf, ügyvédnek szánta, de ő ellenállhatatlan hi­vatást érezvén, a papi. pályára lépett. — Mindamellett, atyja kívánságára, a jogi tanul­mányokat is elvégezte és 1875-ben a polgári jog doktorává avatták. Ezután fogott csak hozzá hittudományi tanulmányaihoz,, amelye­ket a római Gergely-féle egyetemen végzett. 1878. december 21-én szentelték pappá a római lateráni bazilikában. Ezután négy esz­tendeig a nemes ifjak akadémiájában tanult. Mikor itt is elkészült tanulmányaival, a rend­kívüli egyházi üg-yek kongregációjához osz­tották be gyakornoknak. Ennek a kongregá­ciónak akkor Rampolla, XIII. Leó pápa ké­sőbbi lángeszű államtitkára, volt a titkára és della Chiesa ez időtől kezdve szakadatlanul együtt dolgozott ezzel a kiváló főpappal. Vele ment Madridba, mikor Rampolla oda nun- ciusnak neveztetett ki és visszajött vele Rómába, mint helyettes államtitkár, mikor XIII. Leó Rampollát tette meg államtitkár­jává. X. Pius is meghagyta őt a helyettes államtitkári állásban és ebből az állásból nevezte ki 1907-ben bolognai érsekké. A felszentelést maga X. Pius pápa végezte. A biborosi méltóságot pápává választásának évében, 1914. május 25-ón nyerte el és alig négy hónap múlva Szent Péter trónjára ült. Világrenditő események közepette, öldöklő fegyverek hangjai mellett történt pápává ko- ronáztatása. Az egész világ bizalommal figyelt első lépésére és nem csalódott. A szeretet hangján és a bókülékenység isteni szellemé­ben intézte első szózatát a világ katolikusai­hoz és nem mulasztott el egyetlen ..alkalmat sem, a hol valamit is enyhített a harcba kónyszeritett népek szenvedésein. A háborúban álló nemzetek legtöbbjének feje és vezetői azonban már régen megtagad­ták az engedelmességet Krisztus földi hely­tartójának és intő, kérő szavait most is fü­lük mellett engedték el. így telt el XV. Benedek pápasága folytonos fegyverzaj, ten­gersok szenvedés és gyilkos békekötések so­rozata között. Vajha utódának több befolyása lehetne az emberiség világi vezetőire. BIBI ML Ágostai evangélikus istentisztelet. Gáti Dezső budapesti ág. evangélikus lelkész, aki a kül­földi ev. egyházakat is sorra látogatta és egyházi tanulmányait külföldi tapasztalatokkal gazdagította, janaár hó 29-én Gyulára érkezik és aznap dél­előtt 9 órakor isteni tiszteletet tart a Károlyi Sándor-utcai állami elemi iskolában. Táros! közgyűlés.Gyula város képviselete a városháza nagytermében f, évi január hó 25-én, délelőtt 9 órakor rendkívüli közgyűlést tart, mely­nek tárgyai: Békésvármegye közigazgatási bizott­ságának véghatározata dr. Lovicb Ödön polgár- mester ügyében. Békésvármegye alispánjának ren­deleté a gyulai vámos utak átvétele tárgyában. Fodor Sándor kérvénye a Komlóban elszállásolt katODaszemélyek után 69.519 K 14 fillér kiuta­lása iránt. A városi tanács előterjesztése az erdő­sítésről s ezzel kapcsolatban a sitkai erdő mellett fekvő mintegy 29 hold uradalmi területnek meg­vételére felhatalmazás adás iránt. A homokbánya halászati jogának bérbeadása. Házhelyekre a Gal- bács-kertből igénybevett terület ellenértékének megállapítása. Az 1922. évi járdaprogrsmm végre­hajtása tárgyában meghirdetett árlejtési ered­mény bejelentése és a többletkiadás megszavazása iránt előterjesztés. Kenderáztató telep kiviteli terve és a költség megszavazása iránt előterjesztés és egyéb folyó ügyek. Eltávozott tanár. Dandler Gyula, a gyulai ipartestületi polgári fiaiskolánál mennyiségtan- természettudományi szaktanár, hasonló tanítási szakra a kalocsai kir. katholikus tanitóképezdéhez rendes tanárrá hivatott meg. Ennek folytán gyulai állomásáról lemondott és Kalocsán már elfoglalta nj állomását.? Az I. Gynlavárosi Takarékpénztár folyó éri február hó 5-én délelőtt 10 órakor tartja meg saját helyiségében rendes évi közgyűlését. Halálozás- Bakos József, békésvármegyei kir. állategészségügyi főfelügyelő, munkás életének 62-ik és boldog házasságának 35-ík évében Gyulán el­hunyt. Temetése ma szerdán, janaár 25-én dél­előtt 10 órakor történik a vármegyei közkór- házból. Bakos József a hazai állategészségügynek és állatgyógyászatnak egy nagytudásu és nagy­érdemű munkása volt, halála snlyos veszteség a vármegye közgazdasági életére. Halálozások. A gyulai régi előkelő úri csalá­doknak egyik képviselője özv. Baranovits Gergely- né szül. Keller Sarolta január 21-én életének 75. évében rövid szenvedés után Gyulán elhalt ét temetése január 28-án történt a szétágazó család tagjainak részvéte mellett, kik közül az Ipolyi, Keller, Deimel é8 Bodoky törzsökös gyulai csalá­dok voltak képviselve. — Kiss Mihály cipész, polgártársunkat snlyos gyászeset érte. Kedvet leánykája, Bözsike ifjú életének 14 ik évében sú­lyos szenvedés atán elhunyt. Temetése január 23-án délután volt nagy részvét mellett. á spanyol nátha. A külföldön óriási mér­tékben és Magyarországban enyhébb lefolyásban jelentkező influenza Gyulán is fellépett. Szeren­csére nálunk nem a legveszélyesebb alakban, ha­nem pár napig tartó kisebb lázas állapottal, kö­högéssel, általános gyengeséggel jelentkezik, ha­lálos kimenetelről eddig nem értesültünk. Aján­latos lesz a megfázástól lehetőleg óvakodni és roszullét eseten azonnal ágyban maradni. Menetrend változás. A magyar államvasntak igazgatósága közli, hogy Budapest-nyugati pálya­udvarról Békéscsabára eddig 7 óra 30 perckor induló személyvonat jannár 23-tól fogva 8 óra 20 perckor indul. Kettős haláleset. Özv. Praznowazky Sándorné — volt gyulavárosi adótiszt özvegye és leánya Mária vasárnap délntán alig pár órai különbség­gel, mindketten rövid ideig tartó betegség után elhunytak. Praznovrszky Sándorné magas művelt­ségű, születésére nézve olasz nő volt, aki anya­nyelvén kívül jól beszélt németül, franciául és horvátul, emellett jártas volt az összes ipar­művészeti női kézimunkákban, melyekből évtizedek óta magát és családját fenntartotta. A kettős gyászeset a család iránt őszinte részvétet vál­tott ki. A volt összes hadifoglyok és hozzátartozók. Az 1921. december hó 23-án megalakult összes volt (orosz, olasz, szerb stb. tiszt és legénység) hadifoglyok országos szövetsége folyó évi február hó 2-án délelőtt 10 órakor a régi képviselőház vagytermében országos gyűlést tart a következő tárgysorozattal: 1. A Szövetség céljának ismer­tetése. 2. A vezetőség megválasztása. 3. Az alap­szabályok végleges megállapítása. 4. Legközelebbi tennivalók, indítványok. Az ideiglenes bizottság felkér minden volt hadifoglyot, hogy tartsa er­kölcsi kötelességének megjelenésével is önzetlen törekvésükben támogatni. A nyomdászbál. A gyulai sajtó fizikai munka­társai, a betűszedők, könyvkötők, mint a közmű­velődés főeszközeinek, a könyveknek előteremtől, szintén nem engedik az idei különösen hossza farsangot, őket illetőleg, nyomtalanul elviharzani és január 28 án, szombaton tartják báljukat a Komló termeiben. Az ez alkalomra szerzett szak­lap, melyet a gyulai három nyomda alkalmazottai szerkesztettek, pénteken és szombaton fog áru- sittatni, latpwib mai száma 8 oldal.

Next

/
Thumbnails
Contents