Békés, 1922. (54. évfolyam, 1-104. szám)
1922-07-15 / 56. szám
LIT. évfolyam Sß szám. Szerda fjtyula, 1929» Julias 12 Előfizetési árak: Egész évre . . . 160 K Félévre , . . . 80 K Negyedévre ... 40 K Hirdetési dij előre fizetendő. Nyilttér sora 5 korona. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Szerkesztőség, kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kézirat nem adatik vissza Egyes szám éra 3 korona. Felelős szerkesztő: DOBAT FERENC Megjelenik szerdán és szombaton. Csonka Magyarország nem ország, Egész Magyarország mennyország! A vármegyei közigazgatási bizottság ülése. (1922. Julius 100 Brandt Vilmos főispán elnök az ülést a tagok üdvözlése után megnyitván, bejelenti,hogy kormányváltozás folytán alkotmányos szokás szerint beadta főispán! állásáról való lemondását s a kormány bizalma folytán ezen állásában úgy a Kormányzó Ur ö Főméltósága, mint a miniszterelnök és a belügyminiszter urak részéről njbói megerösit- tetett. (Éljenzés.) Következett az alispáni jelentés, melynpk fontosabb pontjai a következők : Jnniu8 hónapra a közélelmezési miniszter kiküldött tisztviselője által megállapított ellátatlanok számának figyelembe vételével 1392 q liszt otaltatott ki amely "azonban a jelentkezők számát tekintve nem elegendő. Megemlíti a jelentés, hogy a szabadforgalmi kenyér indokolatlan drágasága miatt nap-nap után érkeznek panaszok. Az árvizsgáló bizottság figyelme ezen elsőrendű közszükségleti cikk árára felhívandó lenne, mert a sütők a szakértők bemondása szerint meg- nem engedhető haszonnal dolgoznak. A vármegye alispánja szóbeli javaslatot is tesz erre nézve, mert bár a bizottság eddigi működése a hozzáfűzött reményeknek nem felelt meg, csapán felesleges munkát és költséget okozott, ezen ügy áttételével talán mód és alkalom nyujtatik neki nélkülözhetetlenségének bebizonyítására. Dr. Ladies László szerint nagyobb szolgála- latot teszünk a közügynek ha ezt az ügyet és semmit sem bízunk az árvizsgáló bizottságra. A földmegváltási eljárás az elmúlt hónapban Mezöberény, Körösladány, 'Orosháza, Szente- tornya, Nagyszénás, Füzesgyarmat és Szeghalom községekben továbbá Békéscsaba r. t. városban volt folyamatban, az eljárás pedig Mezőberényben fejeztetett be, ahol a kérelmezőknek 485 kát. bold kiosztása hozatott javaslatba. A gazdasági munkások egy tekintélyes része, sajnos, nem nyert elhelyezést az aratási és csép- lési munkálatoknál. A hatóságok részéről minden megtörtént e munkanélküliség enyhítésére, sőt még atekintetben is eljárt az alispán, hogy aratógépek lehetőleg ne használtassak, hogy igy minél több munkás jusson keresethez. Dr. Ladies László bizottsági tag a munkásoknak a munkától való vonakodásában izgatók aknamunkáját látja s kéri a hatóságok éber figyelmét ezen izgatások megfékezésére. Dr. Török Gábor bizottsági tag megállapítja, hogy amikor egyes uradalmak tömeges napszámosokat akartak megfogadni, egyáltalán nem kaptak napszámosokat. így tehát nem állhat, hogy munkaalkalom nem volna, hanem a munkások nem vállalnak mnnkát. Dr. Konrád Ernő, Ambrus Sándor hasonló értelemben szólalnak fel. Dr. Daimel Sándor alispán szerint a baj gyökere ott van, hogy a gazdák nem fogadnak fel részes aratókat, inkább szívesen fizetnek bármilyen magas napszámot, de gabonát nem adnak a magas és várható magasabb gabonaárak miatt a munkásnak. A legtöbb kisbirtokos pedig maga és családja végzi el az aratási munkálatot 8 innen van, hogy annyi arató munkás marad kenyér nélkül. Kétségtelen azonban, hogy munkaalkalom van, de a munkások vonakodnak dolgozni, pedig az ármentesítő társulatok is oly magas munkabéreket adnak, amely legalább is biztosítja a minimális megélhetést. Az ipari munkások sztrájkját szerinte nem izgatók idézik elő. A munkások Egészséges testben szervezkedve vannak s minden ügyükben ez a központi szerv irányítja őket. A vasúti közlekedés javulását is megemlíti az alispáni jelentés s kiemeli, hogy ez a javulás a vármegye főispánjának nagy érdeme. Ezzel kapcsolatban bejelenti a bizottságnak Békés községnek arra irányuló kérelmét, hogy a békéscsabai éjjel 23 órai személyvonathoz csatlakozást kaphassanak. Elnöklő főispán a kérelem kedvező elintézését kilátásba helyezte. A gyulavári gyakori lólopásokkal szemben dr. Ladies László erélyes intézkedéseket sürget. Ezek a lólopások a megszállt terület szomszédos községeiben is előfordultak s tarthatatlan, hogy amig ott ezek ellen az ottani gazdák védekezni tndnak olyformán, bogy polgárőrséget tartanak fenn, addig nálunk a község lakosságának indolenciája folytán ennek megfékezése végett nem történik semmi. Meleg hangon emlékezik meg a jelentés Kolozsy Endre nyugalomba vonult mezöberényi főjegyzőnek a köz javára kifejtett érdemdús munkájáról. A vármegye alispánja javasolja érdemeinek jegyzőkönyvi megörökítését, Ambrus Sándor indítványára pedig elhatározta a bizottság, hogy Kolozsy Eudrét elismerésének jegyzőkönyvi megörökítéséről értesíti. Morvay Mihály a vicinális utak thatósági kezelésbe vételét, az útjavítási munkálatok mielőbbi megkezdését s ezzel újabb munkaalkalmak lehetővé tételét sürgeti. Az ntkaparók szaporítását nem tartja sem kívánatosnak, sem célszerűnek, ezek helyett inkább napszámosok félfogadását javasolja, akikkel eredményesebb munkát lehet végeztetni. A vármegye alispánja jelenti be ezek után, hogy a vármegyei közkórház ellen s különösen az igazgató és az ő személye ellen hamis nevek alatt egy 80 vádpontban foglalt feljelentés adatott be a miniszterhez, amelynek alapján elrendelt vizsgálat a napokban tartatott meg egy kiküldött miniszteri biztos által, aki őt is kihallgatta. A feljelentést a kórházhoz a múltban igen közel állott egyén sugalmazhatta. A vádaknak reá vonatkozó pontjait ismertette a bizottság előtt s azoknak pontról-pontra való tarthatatlanságát, alaptalanságát 8 nevetséges kicsinyességét bebizenyitotta. A vád egyéb pontjai is tarthatatlanoknak bizonyultak s rosBzakarat müvei. A vádakkal szemben megvédi a kórház igazgatóját, aki mindig a legpáldásabb kötelesség- tudással, nagy szakértelemmel vezette a kórház ügyét s akinek egyedüli hibája az a nagy erénye, hogy talán túlságosan is jó, humánus gondolkozása úriember. A kir. pénzügyigazgató bejelenti, hogy megtette javaslatát arra nézve a pénzügyminiszternél, hogy minden állampénztárra nézve egy-egy fel- szólamlási bizottság szerveztessék. Ha javaslata elfogadtatik, akkor megszűnnek azok az anomáliák, amelyek a múltban e tekintetben voltak. Gtyula város közgyűlése. A városi képviselőtestület julius 8-án rendkívüli közgyűlést tartott, melyre vonatkozó meghívók — a képviselők köréből veit panaszok szerint — csaknem az utolsó órában lettek kézbesítve. Ez a magyarázata annak, hogy a képviselőtestületnek csak egyhsrmadrásze jelenhetett meg. A gyűlésnek fontos tárgya volt dr. Lovich Ödön ellen mesterségesen kezdett és intrikus módon folytatott igazságtalan hajszával szembem a jog, törvény és igazságnak — ami végre is az államot kell, hogy kormányozza — az érvényesítése. A helyzet felderítéseként el kell ismerni a vb Ió tényt, hogy dr. Lovich Ödön polgármesteri állásában a háborús idők alatt is feddhetlen jeliemmel, részrehajlatlan és befolyásolhatatlan igazságérzette), a háborús törvények és rendeletek pontos végrehajtásával, felelős hivatalfőnöki öntudattal, helyesen és helytállóan kormányozta a rábízott várost. Modorban kissé brüszk, de a kö- telességteljesitésben példaadó első tisztviselő, szigora főnök, minden komázástól mentes városfő, egy valóban karakteres ember és vezető tisztviselő volt, akit a város közönsége általában tisztelt és becsüléssel övezett. Természetes, hogy ily hozzáférhetetlen, jel- leme8 főtisztviselőnek akadtak ellenesei is, hiszen a háborns törvények és rendeletek tömege között ilyeneket a legtöbb tisztviselő bőven szerezhetett. Tudunk olyanról, aki egy frontról hazatért züllött fejű katona erőszakos fellépése folytán életével ártatlanul adózott (köröstarcsai jegyző). Az országunkat elkockázó köztársaság idejében dr. Lovich ellen mesterségesen keltett oppositio támadt, mely elől ő akkor kitért. Ez az oppoBitio további intrikával és mindig ugyanazon személyek által szítva, űzve odáig neveltetett, hogy fegyelmivé tornyosodon. A város közönsége fel lett hiva, hogy vádjait adja elő, de nem jelentkezett senki, mert konkrét vádról, alap hiányában szó sem lehetett. Ezért mondható a hajsza mesterségesnek. A vármegye, mint elfogulatlan főhatóság, a tényállást mérlegelve, az igazságtalanul megvádolt tisztviselőnek elégtételt szolgáltatott s őt állásába visszahelyezte. Az erről szóló véghatározat meghirdetése volt a rendkívüli közgyűlés egyetlen tárgya. A közgyűlés szóvivői — dr. Csete József kivételével — fájdalom, nem állottak azon a magaslaton, amelyre egy ily áldatlan állapot orvoslásánál^ felemelkedniük kellett volna. Ebben némileg közrehatott a vármegyei véghatározat is, mely egyidejűleg ugyanazon határozatban a Lovich Ödön ellenségeit is előleges vizsgálat lefolytatása nélkül mintegy indexre tette és akik ez ellen, természetesen élénken tiltakoztak. Végre is hosszas és szenvedélyes vita után szótöbbséggel ellene mondottak a vármegye véghatározatának. Ezen ellentmondás Gyula város jó hírnevére károsáé sajnálatos kihatású, párját ritkító eset. Mai siralmas, nyomorúságos, megcsonkított helyzetünkben egy város nehány polgára abban találja kedvét, hogy ily renitenciával tüntessen a saját — talán téves — Ítélkezése mellett és a fennálló törvényes fekőbbség, rend, kormányzat ellen és pedig a jog, törvény és igazság aroulcsapásával. Nekünk úgy tűnik fel, hogy akik ezt inscenálják, nem lehetnek valódi faj magyarok, mert akkor tud- niok kellene, hogy ide az oláhok csak 6 kilométerre leselkednek és nem az a kívánatos, hogy egymást marjuk, hanem hogy egymást megértsük, még ha az okosság érdekében engednünk kell is. Ennek a gynlai renitenoiának, melyet eddig takargattunk, de amely más aton-módon mégis országszerte botrányosan ismeretessé lett, káros kihatásai vannak nemcsak Gyula város, hanem egész Békésvármegye közéletére is, amit az illető gyulai aktív szereplők talán nem is sejtenek. Mélyen sajnáljuk a gyulai esetet. Mert ámbár dr. Lovich Ödön a háború alatt mereven ragaszkodott a rendeletekhez és paragrafusokhoz és e tekintetben velünk szemben sem tett kivételt, tehát nem sorolhat bizalmasai közé, de ennek ellenére elismerjük, hogy magasan áll az ő igazában ellenségei felett; méltatlan és igaztalan a támadás, amivel Gyula városnak ezen érdemes és értékes főtisztviselőjét egy alkalmi konzorcium hajsza módra illette és illeti. Ez Gyulán nem az első eset és a kezdők időnként ismételten ugyanazon oldalról kerülnek elő. Éppen nem csodáljuk, ha a derék polgármester ez ellen férfiasán védekezik. Ha ez az áramlat Gyulán le nem szerel, ma-holnap nem kapunk polgármestert, és — főispánt sem. Az igazságnak pedig győznie kell. Mint a latinok mondták : Fiat iustitia, ant pereat mundus. ép lélek csakis úgy lakozhatik, ha testi épségünket BRÁZAY kitűnő SÓ3- BORSZESZÉNEK HASZNÁLATA RÉVÉN BIZTOSÍTJUK 1 Lapunk mai száma 9 oldal«
