Békés, 1922. (54. évfolyam, 1-104. szám)

1922-07-05 / 53. szám

LIV. évfolyam 53. szám Szombat Gyula, 1333. Julius 1 Előfizetési árak: Egész évre . . . 160 K Félévre .... 80 K Negyedévre ... 40 K Hirdetési dij előre fizetendő. Nyilttér sora 5 korona. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAI HETILAP l Szerkesztőség, kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdeté­sek és nyiltterek intézendők, Kézirat nem adatik vissza Egyes szám ára 3 korona. Felelős szerkesztő: DOBAY FERENC Megjelenik szerdán és szombaton. Mórt lay Mikié«. Nem hivatalosan ugyan, mert erre al­kalom nem kínálkozik, de mégis megjelenik városunkban néhány órára megnyirbált, de annál drágább nemzeti egységünk megszemé­lyesítője, Csonka-Magyarország kormányzója, Horthy Miklós. Boldog időkben, mikor pedig mindenünk megvolt, az államfő megjelenése egy vidéki városkában és annak környékén kézzelfogható jóknak áradását is jelentette. Közérdekű és személyi kívánságok teljesültek, melyek két­szeressé tették az örömöt mindenütt, ahol az államfő megjelent. Elpusztított, kifosztott országunk feje mit tudna ma hozni és adni reménykedő és lelkesedő magyarjainak. Miféle kívánság kérhetné és igényelhetné kielégíté­sét, mikor életbevágó kívánságaink kielégíté­sére alig van valami reményünk. Mégis most, amikor semmiféle kívánsá­gunk teljesülését sem várhatjuk, a legérté­kesebbet hozhaja számunkra a kormányzó meg­jelenése. Hozhatja számunkra egységünk érze­tének megujhódását, ha azzal a mindent át­ható meggyőződéssel fogadjuk őt, hogy mindenünknek forrása, újjászületésünk alapja a nemzet egysége. Az ő személye megjelenő­nek mindenütt csonka hazánkban azt az érzést, azt a meggyőződést kell felélesztenie és megerősítenie, hogy a nemzetnek nagy, életbevágó kérdéseiben egyeknek kell len­nünk és egyek, egységesek is vagyunk. Min­den visszavonás, minden egyenetlenség csak ideig tartó rossz álom, melyből fel kell éb­rednünk, ha nem akarunk a halálban elaludni. Az élet számunkra ma az egyetértés, az egység. Ennek megszemélyesítője ma az or­szág kormányzója. Megszemélyesítője annak az ezeresztendősnél régibb erőnek, mely ezt az országot fenntartotta és számtalan pusz­tulás után mindig ismét ujjáteremtette. Az ő személye ma az egyetlen pont erkölcsileg és politikailag darabokra tépett országunkban, melyen megvetve lábunkat, képesek leszünk majd kiforgatni sarkaiból ezt a reánk kény- szeretett, fojtogató világot. Az államfő ereje és tekintélye kifelé és befelé egyaránt leg­hatalmasabb biztosítéka az államépület szilárd­ságának. Ezt az erőt és tekintélyt pedig esak a hozzá való bizalom és ragaszkodás teremt­heti meg és gyarapíthatja. A Gondviselés nem minden időben ajándékoz meg egy nem­zetet korszakalkotó férfiakkal, de ilyenné vál- batik minden hivatott vezér, ha egy nemzet bizalma, ragaszkodása osztatlanul összpontosul benne. Télre kell tehát tenni minden hétköz­napi hangulatot, midőn megjelenik közöttünk nemzetünk egységének ma egyedüli megsze­mélyesítője. Harcot vívunk mi még ma is ellenségeinkkel, talán még elkeseredettebbet, mint odakünn vívtunk a frontokon, életün­kért és jövőnként harcolunk még most is és azt mindenki tudja, hogy a harcban, hogy a sikert csak remélhessük is, vezérre és a vezérhez való feltétlen ragaszkodásra van szükségünk. Ez a feltétlen ragaszkodás fél győzelem, ennek gyengítése a győzelem koc­káztatása. Azzal a meggyőződéssel köszöntjük Ma­gyarország kormányzóját városunk falai kö­zött, hogy mindenekfelett való, drága kin­csünkért, nemzetünk egységéért feltétlen ragaszkodással tartozunk az ő kiváló személye iránt, amit csak megkönnyit számunkra az ő egyéniségének minden igaz magyart lelkesítő nagysága. J*ap&zentelés. A nagyváradi egyházmegye Csonka-Ma- gyarországhoz tartozó területének papjelöltjei az esztergomi főegyházmegyében végzik tanul­mányaikat. Ez idén két, vármegyénkből származó kispap végezte be tanulmányait: Bartyik Mátyás békési és Tóth István csorvási származású pap­növendék, akiket tegnap, Péter és Pál ünnepén szentelt papokká a gyulai anyatemplomban maga a főpásztor, Széchenyi Miklós gróf megyés püs­pök. A ritka egyházi szertartás, mely a szokott tiz órai nagymise idejében folyt le, a zsúfolásig megtöltötte a templomot a hívekkel és más ér­deklődőkkel. Pontban 10 órakor a papság bevo­nulásával kezdődött a szertartás. A főpásztor csendes misét mondott és ennek keretében ment végbe a római püspöki szertartáskönyv előírásai szerint a papszentelés. A szentmisében és a pap- szentelési szertartásban segédkeztek a püspök­nek : mint archidiaconus : Brém Lőrinc prelátus, püspöki helynök, diaconus : Szabados Antal s. lelkész, subdiaconus: Rózsa Jenő, ceremonárius: Pap Endre püspöki titkár, librifer : Ferdényi Kál­mán temesvári teológiai tanár, pedifer: Szabó Vendel esztergomi teológiai tanár és infulista: Domanek Pál főgimnáziumi hittanár. Ezen­kívül résztvettek a szentelésben a városunkba való összes áldozópapok és a segédletben számos ki-pap. A szentelési szertartás teljesen egybefo­nódik a szentmisével; ez utóbbinak majdnem minden főrészét a szentelési szertartásnak egy- egy aktusa követi. A sz. lecke elolvasása után az archidiakonus nevükön szólítja a felszentelen- dőket, akik az oltár előtt teljes ornátusban ülő püspök elé térdelnek, mire az archidiakonus elő­terjeszti a felszentelés iránti kérelmet. A püspök megkérdezi a papságot és a népet, hogy méltók­nak tudják-e a papi hivatalra a felszentelendő- ket, azután megható intelmet intéz hozzájuk papi hivataluk jelentőségéről és feladataik terheiről és nagyszerűségéről. Ennek végeztével a felszente- lendők arccal a földreborulnak és a papság el­mondja felettük a Mindenszentek Litániáját. A litánia után felemelkednek a felszentelendők, a püspök elé állanak, aki mindkét kezét fejükre teszi; ugyanezt teszik egymásután az összes áldozópapok. Ezután a püspök és az összes je­lenlevő aldozópapok kiterjesztik kezüket az uj papok felé, mialatt a püspök gyönyörű imát mond. Ennek végeztével a püspök ismét leül és az eléje járuló felszentelendők mellén a stólát keresztbe teszi és reájuk adja a misemondó ru­hát, mely azonban hátul még felgöngyölítve ma­rad. A püspök újabb imája után a papság a „Jöjj el Szentlélek“ kezdetű latin énekbe kezd és ennek tartama alatt a püspök megkeni szen­telt olajjal a felszentelendők kezeit, különösen hüvelyk és mutatóujjait, melyekkel Krisztus szent testét érinteni fogják. Ezután a püspök folytatja a misét. A felajánló imádság után a felszente­lendők áldozatos életre való készségük jeléül égő gyertyát nyújtanak át a püspöknek. Ettől kezdve a misét a felszentelendők együtt mondják a püs­pökkel, az összes miseimákat az archidiakonus előmondása után fenhangon mondva el. A püs­pök áldozása után az uj papok is magukhoz veszik a püspök kezéből az Ur testét, majd fen­hangon elmondják az apostoli hitvallást. Újabb kézrátétel után, mellyel az oldó és kötő hatalmat adja át, a még felgöngyölítve levő miseruhát egészen leereszti a püspök, majd megkérdezi őket, hogy igérnek-e neki és utódainak tiszteletet és engedelmességet; igenlő válasz után megcsó­kolja őket, azután újabb intelmet intézve hozzá­juk, süveggel a fején és a pásztorbottal kezében áldását adja az előtte térdelő uj papokra. Az utolsó evangéliumnak együttes elmondása után véget ér a mise és a felszentelés. A nagy közönség áhítattal figyelte a fen­séges és mélyértelmü szertartást és a templom­ból kijőve a sekrestye ajtajánál gyülekezett és tisztelettel üdvözölte a templomból távozó fő­pásztort. Délben a püspöki helynökség palotájában a felszenteltek tiszteletére ebéd volt, melyen a püspökön és az uj papokon kívül a szertartás funkcionáriusai vettek részt. h m»K. Miniszteri köszönet. A népjóléti és munka­ügyi m. kir. miniszter Almásy Dénesné grófnő gyulai nagybirtokosnak a m. kir. állami gyermek- menhely gyulai telepén elhelyezett 12 éven felüli leánygyermekek felruházásáért köszönetét fejezte ki. A miniszteri köszönettel elismert ezen bőkezű jócselekedet egyik cseppje annak a folytonos jó­tékonyságnak melyet a nemeslelkü grófaő a nyil­vánosság kizárásával állandóan gyakorol. Lelkész! beosztás. A megyéspüspök a teg­nap felszentelt ujmisés papok közül Bartyik Má­tyást az endrődi, Tóth Istvánt pedig nékescsabai plébániára disponálta. limár Máté endrődi káplán a jezsuita rendbe lépett, ahol julins 3L-én kezdi meg a novicíátnsát. Hoszpodár Balázs békéscsabai káplán Amerikába kapott elbocsátót, ahova a jövő hónapban el is utazik. Elismerés. Kolozsi Endre mezőberényi fő­jegyző, volt nemzetgyűlési képviselő, jegyzői állá­sáról lemondott és nyugdíjazását kérte. Ez alka­lommal lelkes ünneplésnek volt részese a derék és nagy érdemű férfiú, aki 22 éven át vezette a község ügyeit és a községet virágzó kulturális és közgazdasági helyzetbe emelte. A jól megérdemelt ünnepléshez és elismeréshez mi is őszinte szívből csatlakozunk. Meghívás. A Gyulai Nőegylet tagjait felké­rem, hogy 1922. évi julins hó 1-én, azaz szom­baton délután 5 órakor a nőegylet Aipád-utcai házában tartandó értekezletre egybegyülni szíves­kedjenek. özv. Fábry Mártonná, alelnök. Tizéves találkozó. A gyulai r. k. főgimnázium második ciklusában érettségizett ifjak, Szt. Péter és Pál napján tartották tízéves találkozójukat. Meg­jelentek: dr. Farkas (Freud) Lajos hírlapíró, Hoffmann Rudolf gazdatiszt, Lindenfeld Ferene tisztviselő, Neumann Sándor kereskedő, Papp Béla mérnök, dr Sándor (Schwartz) László kő­bányai orvos, Takácsy Déaes lelkész és Técsy László szobrászművész. Az ifjak a Szent József templomban hallgatott Ts Deum után volt taná­raikkal együtt a főgimnáziumba vonultak, a talál­kozásról jegyzőkönyvet vettek fel, szegény diákok segélyezésére alapítványt tettek, a délutánt baráti társaskörben töltötték. A kellemes találkozót az Újvárosi Olvasókörben rendezett vacsorával fe­jezték be. ZáróAnnepély a gyulai polgári iskolákban. Az állami polgári leányiskola évzáró ünnepélye és zenevízsgája a szülők és a taniigy barátainak élénk részvétele mellett Péter és Pál napján délelőtt folyt le. A zsúfolásig megtöltött rajzterem­ben tanúbizonyságát adták a növendékek általános ismereteiknek, zenei hajlamuknak, szavalási képes­ségüknek. Az irredenta nevelési irányzat minde- nik tanárnőnek érdeme ugyan, mégis a tantestü­letből kiemeljük a Marossy Aranka igazgatónő nemes lelkűiéiről tanúskodó búcsúbeszédét, úgy Némedy Anna és Némedy Gabriella tanárnők zeneoktatásának szép eredményét. — Ugyanezen nap délelőtt a polgári fiúiskola tartotta meg a > Magyar Jövő< napjával együtt a jutalomkönyvek és a bizonyítványon kiosztásának ünnepét, mely­nek keretében Schreiber Ottó igazgató sikerült beszédét emeljük ki. Eljegyzés. Béres György cipész eljegyezte Tamás József szabóiparos leányát, Rózsikát. Lapunk mai száma 4 oldal.

Next

/
Thumbnails
Contents