Békés, 1922. (54. évfolyam, 1-104. szám)

1922-05-24 / 41. szám

2

Békés

1922. május 24.

a legnagyobb magyarnak, Széchenyi Istvánnak hogy: »a tudományos emberfő a nemzet igazi hatalma . . .Nem termékeny lapály, hegyek, ásványok, éghajlat stb. teszik a közerőt, hanem az ész, mely azokat józanon használni biija. Igazibb súly s erő az emberi agy velő- nél nincs. Ennek több vagy kevesebb léte a nemzetek több vagy kevesebb szerencséje.*

G

Mezei munkások panasza.

Liptófalvi István vasárnapi beszédéről nagyobb tömegekben hazavonuló mezőgazdasági és mindenes napszámosokkal volt alkalmunk beszélni. Többféle sérelmüket előadván, úgy találtuk — hogy azok túlnyomó része minden társadalmi osztályéval közös forrásból a drágaságból származik. De egyik legfőbb panaszukat jogosnak elismerjük. Ez pedig az a panasz, hogy a legnagyobb mezőgazdák is mellőzik a munkásokat és maguk dolgoznak saját nagyobb vagyonúkban. Olyan gazdák is, akiknek soha nem volt kezükben kasza- kapa, most magukat megerőltetve veszik el a napszámosok megélhetésétől a munkaalkalmakat. Több nevet is említettek. Ha ez valóban igy van, akkor tényleg nines rendén. Mert ha a gróf uraktól a kostádat megkívánja, hogy sok és nagy cselédséget, nagyszámú munkásokat alkalmazzanak, hasonló kötelezettség hárul araoylag a kisebb birtokosokra is. Másik panasz, hogy nem kapnak harmados kukorica földet. Ezen Liptófalvi csakugyan nem segíthet. Itt már kölcsönös bizalom, összeköttetés, szociális és felebaráti érzékre van szükség, ez sokat segíthet. Az erőszakos fellépés csak ronthat és semmit nem javít. A munkásságnak inkább felfelé, mint lefelé kell összeköttetéseket és pártfogókat keresnie, jogos és méltányos panaszaik igy gyorsabban orvosolhatók. A világ sok ezredéves rendjét máról hólnapra felborítani nem tanácsos, ezt Oroszország példája fényesen megvilágítja. A munkásoknak a gazdák elleni harmadik nagy sérelme sem egészen alapos, mert a búza és kukorica, ebből folyólag a kenyér magas ára nem irható a gazdák terhére, hanem a világforgalom és konjunktúra terhére esik, mert a gazdák a búzát és kukoricát 1000 koronás árban adták ki tavaly őszön a kezükből, nekik a mai kenyérdrágaságban csekély részük van. A gazdák azonban emberségesen tennék, ha a mezei munkások, napszámosok itt vázolt panaszait figyelemre méltatnák és az arra érdemeseknek sűrűbb munkaalkalmat és keresetet juttatnának. Mit törik magukat ? Hisz úgysem viszi el megszaporodott vagyonát senki a másvilágra, mig ellenkezőleg, ha felebarátján segít érdemeket szerez magának a másvilágra. Hogy pedig másvilág nem volna ? Erre egy nagy bölcsész egyszer azt felelte: Da hátha esetleg mégis van ? Mi lesz akkor az örök ítélet napján ?

A kitessékelt jelölt.

Vármegyénknek ritka szenzációja volt. A szeghalmi kerületben dr. Kornitzsy Dezső függetlenségi Kossuth-párti programmal kivánt bemutatkozni. Ez eddig rendben volna. De támogatására leutazott Búza Barna is, aki a Károlyi Mihály kormányában, tehát az országáruló, belgrádi békekunyoráló kormánynak földmivelési minisztere volt. Ez a társaság züllesztette szét írontkatonáin- kat, ezek szedték le a tisztek csillagait, ezek mondták, hogy: , Nem akarunk katonát látni!* Ezek hagyták temérdek hadiszerünket esztelenül prédájává az olaszoknak. Sok ezer ágyunk, százezrekre menő métermázsa lisztünk, temérdek »sir, rizs, vágómarha, fegyer, ruha, minden egyéb felszerelés, öszvér, ló, ruházat, gépfegyver esett az olaszok és egjébv nációk ingyen zsákmányává. Es most bátorságot vesz magának, hogy befurakodva a Sárrét nádasaiba, mint egy modern csökmöi sárkány rémitgesse a Sárrétet! A csendőrség persze kiutasította és nem engedte meg, hogy Szeghalmon programmbeszédet tartsanak. Szerény véleményünk szerint jói tette. Békésmegyében minden fajta pártárnyalat zászlót bontott már és minden irányt elismerünk ; de akik hazánk határaira ellenségeinket rássabaditották, a védelmet risezapa- ranesolták és 3 millió magyart a nemzetkőziségi elmélet őrülete alatt zsarnokigába, gúzsba hajtottak, ezeknek itt többé szaruk nem lehet. Minden bajunk kutforrása ott van, hogy ezeréves szép hazánk területére rablók törtek be; ezeket ők engedték be; ő miattuk nines arany, ezüst, vas, réz, só, kő, fa, kőszén stb., ő miattuk nines Arad, Nagyvárad, Szatmár, Temesvár, Szabadka, Pozsony, Nyitra, Kassa, Máramarossziget, Kolozsvár, Marosvásárhely stb. stb. Az ő parancsolatukra szerelték le Mackensen hadseregét, mely a magyar züllést látra, as erdélyi havasoknál és a Dana vonalánál megállani akart, ast mondva, hogy: „Mi németek itt e vonalnál nemcsak Magyar, hanem Németországot is védjük /“ Bárcsak megállották volna ott, akkor a jeles román és szerb hadsereg nem jutott volna oly olcsó diadalhoz. A csehekkel majd csak megbirkóztunk volna mi magunk. Most siratjnk a Károlyi-kormány és miniszterei esztelen jóhiszeműségét. Akárhonnan eredt a fellépés Baza Barna bemutatkozásával szemben, ezt mi — bár nem vagyunk türelmetlenek — de helyesnek találjak. A Baza Barna földbirtokpolitikai reformjával szemben egyéb elvi és tárgyi mondanivalónk is lenne; egyik a földosztásra, másik a megművelésre vonatkozólag szolgáltatna igen kiváló és érdekes aktivitásokat, melyek éppen itt Békésmegyóben és különlegesen a gyulai környékre vonatkoznak, erre azonban ezúttal nincs terünk, sem — a szeghalmi eset után — szükségünk. Talán iqajd később még — alkalmilag — esedékesekké válhatnak.

A köztársasági formából éppen eleget kóstoltunk. Nem magyar gyomornak való.

9« I BB K.

Orbán napja. Orbán nevű pápák között az első, aki Krisztus Urunk születése ntáni 222. évben volt az egyház feje és Alexander Severns római császár alatt vértanúi halált halt. Emléknapja május 25-én van. A régi megfigyelések szerint szeles, hideg időváltozást szokott hozni és némely években nagy fagykárokat. A bortermő Rajna vidékén tiszteletének nagy kultusza van» innen hozták a betelepült németek ezt Gyulára, hol a régi józsefvárosi templomban külön szobra és oltára állott, A pintéreknek világszerte védő- szentje, kinek oltárát és oéhzászlóját e napon 8ZÖllőlombokkal díszítik fel. Ö volna az utolsó félelmetes fagyos szent, habár az északi hideg hullámokkal neki sincs semmi összefüggő vonatkozása.

Első üldözők napja. A gyulai róm. kath. elemi iskolák zsenge növendékei múlt vasárnap végezték első szent áldozásukat az anyatemplomban Szabados Antal káplán gondos lelki vezetésével és az általa tartott buzgó lelkigyakorlatok végeztével. Megható szép látvány volt az ártatlan leánykák és fiuk felvonuló nagy csapata és a jelenet, midőn kezükben égő gyertyával először járultak a szent áldozáshoz. Erről jut eszünkbe a nagy Napoleon hites mondása, akit egykor megkérdeztek, hogy melyik volt életének legboldogabb napja ? »Életemnek legboldogabb napja volt — felelte — az első szentáidozásom napja.*

A választási agitáció utolsó napja vasárnap zajlott le Gyulán minden nagyobbarányu izgalom nélkül. Az ajánlott jelöltek mindemke tartott pártértekezletet és iparkodott hívei számát szaporítani. Szombaton este dr. Lakács György a GöndöcB-népkerti pavilionban tartott rögtönzött értekezletet, hol leginkább munkások voltak jelen. A népjóléti és népegészségügyi feladatokat fejtegette a tőle megszokott ügyszeretettel. A jelölési ajánlatok már ismeretes eldöntése Gyulán nem okoz nagyobbarányu eltolódásokat. A keresztény nemzeti párt zöme, valamint a keresztónyszocialis- ták kis tábora is valószínűleg dr. Lukács György mellé sorakozik. A választás esélyei ezidőszerint át nem tekinthetők.

A képviselőjelöltek ajánlása. Gyulán a pontos határidőben megtörtént az ajánló-ivek beadása. A választási biztosság az ajánlóiveket kivétel nélkül az előirott szigorú vizsgálat alá vette és úgy találta, hogy dr. Lukács ivein 1910, K. Schriftart Józsefén 1138, Liptófalvi Istvánén pedig csak

856 ajánló felel meg a törvényesség feltételeinek. Eszerint utóbbinak jelölését — miután a pótlás a kellő határidő alatt nem nyujtatott be — visz- szautasitotta. A keresztény nemzeti (Haller) párt jelöltje: Polgár József és dr. Denhof Antal nem is matattak be jelölési ajánlatot. A gyulai kerületben eszerint két legális jelölt maradt: dr. Lukács György volt kultuszminiszter és K. Schrif- fert József gazdálkodó birtokos. Mindketten egy- egy ciklusban már voltak gyulai képviselők és egyidőben ellenkező, most mindketten azonos pártálláson másodízben ellenfelek. így a küzdelem alapja nálunk csak személyi mérlegelés és városunk közéletének, haladásának szemelőttartása lehet. A jelölő ivek a város lakosságának eloszlását illetően több érdekességet matatnak. Lukács- párti ajánlóiveken az Újvárosról 479, a Nagyma- gyarvárosról 475 egyén van igazolva, megközelítő az arány a többi városrészekből is. Az ajánlóiveknek egy nagy része vidékről a késedelmes beérkezés miatt nem is volt beadható. Mindhárom jelólt ivéből ugyanazon alaki hibák miatt és ugyanazon arányban töröltettek az ajánlók, de ezek ennek dacára szavazhatnak, ha máskülönben szavazási joguk vau.

Békésmegye marhaállománya. A gazdasági felügyelőség által május első felében megtartott állatösszeirás szerint Békésvármegyében 57.877 szarvasmarha, 44.749 ló, 116.112 sertés és 54.861 jnh vétetett lajstromba. A jelentés szerint a lóállományban szaporodás van, viszont apadást mutat a szarvasmarha és sertésállomány.

A S koronások. Lapunk egyik utóbbi számában az uj 2 koronásokról szólván, illetékes helyről arról értesülünk, hogy a csillag hiánya és a szín változása magában véve még nem állapítja meg a bankjegy utánzását; a csillagtalan bankjegyek ugyan más sorozatú, de csillag nélkül is jó és valódi bankjegyek.

Sikerűit képklállitis. Feehtmann József aradi születésű festőművész, volt harctéri katonai festő pompás képkiállítása vonzotta a gyulai műkedvelő közönséget néhány nap óta a Kereskedelmi Csarnok helyiségébe. A kiállított képekről csak a teljes elismerés hangján szólhatunk. Élettel, hangalattal eltelt, fejlett Ízléssel és szinérzékkel kidolgozott tökéletes képeket láttánk, nem csodáljuk, ha a képek rohamosan vevőre találtak. Imponáló müvek: Kardnsebes látképe, a Kiskassa (Debreceni temetőrészlet), Mélásás, Kapások és Esti hangulat. A kitűnő művész helyesen tenné, ha neve elé egy magyaros festői előnevet választana, mert erősen németes hangzású neve tévedésekre nyújt alkalmat.

Zenedélntán a főgimnáziumban. A Magyar Jövö Ifjúsági Egyesület a gyulai róm. kath. főgimnáziumban vaaárnap mutatkozott be nagyszámú előkelő közönség, köztük Brém Lőrinc püspöki helynök jelenlétében. A tágas tornacsarnok csaknem zsúfolásig megtelt. A műsor túlnyomó részét a zenekar foglalta le, mely ez alkalommal nagyobb és klaszikusabb darabokat is adott elő. Ilyeneknek tekinthetők Rossini nyitánya és a Strauss Fantázia, nlóbbi különösen nagy betanítási és tanulási munkát igényel, mert nem szabad elfelednünk, hogy jóformán gyermekek, akik a hangszereket kezelik. A zene tömör, összehangolt és jól árnyalt, de az összes darabok előadása kissé vontatottabb tempóban [ment, mint az általában szokásban van. N9m volna rósz a kis zenészeket egy alkalommal elvinni a színházba a »Cigánybáró* zenéjének meghallgatására és megfigyelésére. Értékes, konpozició a zenekisérettel előadott Szent László ének, fekvése azonban gyermekkarnak tulmagas, igy szépsége nem érvényesülhet. Az összes zeneszámok előadása állandó és fokozott haladást, nagy ügyszeretetét árul el,Károlyi Gábor zenekarvezető fáradozása a legteljesebb elismerésre méltó. Sikerült volt Osváth Tibor és Praznovszky Yilmos szavalata is. Az ünnepély belső, komoly értékét Domanek Pál főgimn. tanár, mint a »Magyar Jövő* Ifjúsági Egyesület vezető-