Békés, 1922. (54. évfolyam, 1-104. szám)
1922-01-18 / 5. szám
Szerda Gyula, 1922. január IS UfWV évfolyam 5» szám. Előfizetési Arak: Egész évre . . . 160 K Félévre .... 80 K Negyedévre ... 40 K Hirdetési dij előre fizetendő. Nyilttér sora 5 korona. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASZATI LAP. Szerkesztőség, kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér Dohay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kézirat nem adatik vissza. Egyes szám ára 1 korona. Felelős szerkesztő: DOBAT FERENC Megjelenik szerdán ős szombaton. Szervezkedés® Benső örömmel látjuk mindenfelé annak jelenségeit, hogy a nemzeti erőgyűjtésnek, a nemzeti erők összefogásának szükségessége nemcsak egyes kiváló hazafiakat, hanem a tízezrek és százezrek lelkét is áthatotta. Vasárnap városunk derék iparosainak volt nagy összejövetelük, melyet Pálffy Dániel, Szeged város egyik kerületének nemzetgyűlési képviselője és a magyar iparosság egyik leghivatottahb vezetője hivott egybe, hogy megismertesse iparosainkkal azokat a feladatokat, melyeket a saját helyzetük megjavítása és az ország állapotának jobbraforditása reájuk rónak. A törekvés, hogy minden foglalkozási ág, minden társadalmi osztály és minden termelési ág elsősorban a maga dolgát hozza rendbe, a maga helyzetét orvosolja, nemcsak tiszteletreméltó, hanem egyenesen szükséges és a nemzeti megújhodás előfeltétele. A társadalmi és nemzeti élet egy finom szerkezetű gépezethez hasonlítható. Ha egy gépezet az idők folytán tisztogatásra szorul, ha alkatrészei elkopnak, megrozsdásodnak, bizony szét kell azt egészen szedni és minden egyes alkatrészt előszói; külön- külön megtisztogatni, helyrehozni, esetleg kicserélni és csak azután foghatunk hozzá ismét az alkatrészek összeállításához, kűlön- külön munkájuk összeillesztéséhez, egybehangolásához. Nemzeti és társadalmi életünk ujjáalkotásához is úgy kell hozzáfognunk, hogy előbb meg kell alaposan vizsgálnunk a nemzetélet összes tényezőit külön-külön, melyiknek minő baja van, miben szenved hiányt, minő helyreigazításra szorul és csak ha min- denik önmagában is kifogástalan és tökéletes, akkor lehet csak elvárnunk, hogy az egész gépezet, az állami és nemzeti élet kifogástalanul működjék. A magyar ipar, a magyar iparosság egyik legfontosabb alkatrésze a magyar nemzeti élet gépezetének. Nyomban a földművelés és a földmüvesség után következik jelentőségben és fontosságban. Az iparnak zavartalan, fejlődésképes működése az iparosságnak kifogástalan helyzete tehát egyik legfontosabb feltétele az állami és nemzeti élet egészséges, zavartalan működésének. Ha az iparosság maga is hozzáfog, hogy a maga helyzetét javítsa, hogy létfeltételeit és fejlődése lehetőségeit megteremtse és biztosítsa, ezt nemcsak örömmel kell üdvözölnie mindenkinek, hanem hálás köszönettel kell fogadnia minden hazafiasán és okosan gondolkodó embernek, mert hiszen ezzel olyan munka végzésére vállalkoznak, melyben a többi tényezőknek is segiteniök kell őket, mert az összesség, az egész társadalmi és nemzeti jólét és boldogulás szolgálatába állított munka elvégzéséről van szó. A gépezet egy igen fontos alkatrészének épségéről, kifogástalan működéséről van szó, ki nem látná be, hogy ez az egész gépezetnek egyformán érdeke, ennek elérésére mindenkinek egyformán érdeke segitőkezet nyújtani. Akik nem egyesek és nem egye3 társadalmi osztályok egyoldalú boldogulását óhajtják, hanem az egész nemzet jólétét tartják szemük előtt, azoknak igy kell gondolkoznak és e szerint cselekedniök. Teremtsünk ebben az országban elégedett, a fejlődés és emelkedés lehetőségeitől el nem zárt földmives és iparos osztályt és ujjáteremtettük a nemzetet. Egyet nem szabad azonban egy pillanatra sem elfelednünk! Azt, hogy minden rósz csak az egészbe illesztve élhet és működhetik. A gyulai iparosok ünnepe. Pálffy Dániel nemzetgyűlési képviselő, a magyar iparügyek ezidőszerinti vezéralakja vasárnap délben Gyulára érkezett. Fogadására megjelentek a gyulai ipartestület vezető férfiai, kikhez dr. Daimel Sándor alispán és dr. Csaté József h. polgármester csatlakoztak. Pálffy Dániellel együtt jöttek dr, Dobsa László és Bartha Arthur iparügyi irók, kiknek működését az iparos hírlapokból ismerjük. Délután 2 órakor a Göndöcs-nápkerti pa- Villonban tartotta Pálffy Dániel nagyobb szabású beszédét hálás és megértő hallgatóság előtt. Beszéde teljesen szakszerű volt. Készletesen feltárta az iparosság boldogulásának akadályait, tételenként felsorolta az ipartörvány fogyatkozásait, utalt az Ausztriával volt káros kapcsolatra, a nagy tőkének a kisiparra nehezedő elnyomására, és a nagy közönség indolenciájára, sőt ellenszenvére, mellyel a kisiparral szemben évtizedeken át viseltetett. A háború következtében teljesen uj viszonyok közé jutott a magyar kisipar, melyek egészen uj munkát jelölnek ki számára. Ezek: az ipartestületek helyes működése, a tanoncoktatás uj rendje, a szövetkezeti térhódítás, a kisipari hitel, az ipari bíráskodás, az ipari képesítés. Mindezen tételeket tüzetesen fejtegette és teljes tájékozottsággal, nagy meggyőző erővel szólott minden kérdésről. Helyenkint érintette a nagyvállalatok részesedését, a kisipar alárendeltségét és elitélte a hazafiatlan bolsevista, vörös munkásságot és elismerte a józan és belátó dolgozó népet. Pálffy Dániel jó szónok, melegszívű emberbarát, alapos ipari szakember és vannak értékes eszméi. Politikai kijelentéseket nem tett, kortes beszédet nem mondott, beszéde tisztán az iparügyek terén mozgott. A gyűlésen még Dobsa László dr. és Bartha Arthur mondottak beszédeket, melyekben az uj ipartörvény tervezet rendelkezéseit ismertették. Este az ipartestületben bankett volt. Egy szép kép tárult fel itt, mely a háború előtti időket varázsolta vissza emlékezetünkbe. Számos felköszöntő hangzott el, mindnyájan szívből és lelkesedéssel beszéltek és az ünnepélyen résztvevők egy hasznosan és kellemesen eltöltött szép nap emlékével és hatása alatt oszlottak szét. Az ipari naggyülésen hozott határozati javaslatot lapunk jövő számában bővebben ismertetjük. Ezúttal még csak azt jegyezzük meg, hogy az ünnepély rendezése körül nagy és gondos előkészítő munkásságot fejtettek ki Gyepes Gergely testületi titkár és Kállay Gábor iparostársunk. H i »EK. Kinevezés. Dr. Schmidt Géza vallás- és köz- oktatásügyi minisztérium számvevőség tisztviselőjét dr. Z^wodovszky Alfréd m. kir. lifgőbb állami számvevőszék elnöke, a m. kir. legfőbb állami számvevőszékhez s. titkárrá a VIII. fizetési osztályba kinevezte. A gyulai rém. hath, hitközség egyház- tanácsa vasárnap délután rendes közgyűlést tartott, melynek legfőbb tárgya volt a hitközség 1922. évi költségvetésének tárgyalása, amit az egyház- tanács a felismert szükségletek alapján egyhangúlag jóváhagyott. A hitközségi adó 40 százalékban lett megállapítva. A »Gyulai Korcsolyázó Egyesülete az elmúlt télen jól sikerült táncdélutánjait a folyó évben megismétli. Az első összejövetel az elmúlt szombaton tartatott meg a Kaszinó helyiségeiben a legjobb sikerre). Legközelebb a jövő csütörtökön (január 26-án) este 9 órakor fog tartatni a Kaszinó helyiségeiben. Az összejövetelekre meghívó egyáltalán nem bocsáttatott ki, hanem a rendezőség ez utón adja tudtára az egyesület tagjainak, hogy őket s az általuk bevezetett vendégeket szívesen látja a táncos estéken. A gyulai Katholikus Olvasókör vasárnapi közgyűlésen a íisztujitás eredménye a következő: Kukla István elnök, Br. Apor Vilmos tb. elnök, Néveri Antal alelnök, dr. Follmann János ügyész, Klinkovits István pénztáros, Gremsperger Pál házgondnok, Geiszt György jegyző, Szabados Antal titkár, Schartenreiter István könyvtáros. Választmány : id. Bakó György, Démusz Ferenc, Dávid J. Jakab, Fecz Gyula, Frőhner József, id. Géczi Mátyás, Góg Péter, Karácsony Mihály, Linden- berger János, L. Ludvig József, Matuska Ágoston, dr. Medgyessy Ágoston, Névery István, R^pási Antal, Steigervald János, Szabó János, Sztupka Lajos, Székely Lajos. Számvizsgáló bizottság: K. Ludvig József, Matuska Ágoston és Székely Lajos. A kör által rendezett bálra utólag a kővetkező felülfizetések érkeztek: Ludvig József 100 K. Démusz Ferenc 100 K. Schartenreiter István 70 K. Schmidt István és Implom János 50 korona. Eljegyzés. Bányai György eljegyezte Szilágyi Mariskát. (Minden külön értesítés helyett.) Nyomdászból - A világot átfogó és összekötő sajtó munkásai, Guttenberg szétszóródott, de azért mégis „csak szorosan“ összetartó utódai, a nyomdászok, január hó 28-án tartják farsangi báljakat a Komló termeiben, amely valószínűleg egyike Ibbz a szezon sikeresebb táncvigalmának. Mint halljuk a sajtó munkásai ezúttal egy vidám zsánerű és szórakoztató kis lapot szerkesztenek. A vigalom jótékony célokat szolgál. A szegedi Kereskedelmi és Iparkamara átirata a gyulai ipartestülethez. »Értesítjük a tek. elnökséget, hogy kamaránknak egyik tisztviselője a forgalmi adó tárgyában nyújtandó felvilágosító előadás megtartása céljából folyó hó 22-én Gyulára utazik. Kérjük a tek. elnökséget, hogy az iparosságot e nap délutánjára szíveskedjék összehívni, mivel kiküldöttünk aznap délelőtt Békéscsabán tartózkodik az ottani ipari érdekeltséggel tartandó megbeszélés céljából.t A Gyulai Oktatók Egyesületének folyó hó 7-én tartott szavaló estélyén a következő felülfizetések folytak be: Kultúra r.-t. 400, Sál Béla 120, dr. Csete József, Dundler Ferenc, Hangya, dr. Major Simon, Pleyer Ernő 100—100, Schneider József 80, dr. br. Apor Vilmos 68, Benkő Márton, Bokor Kálmán, Hoffmann Béla, Kneifel József 60—60, Dubányi Gyula, Róth Árpád, Schillinger Ernő, Steib János 50—50, Kaufmann Ödön, id. Makray Sándorná 40—40, Ciutak Imre 30, Implom Lajos, Kotzó Emil, Kukla István, Schneider Józsefné 20—20, ifj. Winkler Lajos 10 koronát. A szives adakozásért ez utón mond köszönetét az elnökség. A gólya megállította a vonatot. Egyik amerikai lap karácsonyi számában (Buffaló Herald) olvassuk a következő kedves történetet. A C. P. R. gyorsvonatja Winipeg felé repülve Rustel nevű megállóhely mellett haladt, midőn a mozdony- vezető észrevette, hogy egy vasúti őr piros-tilos zászlóval áll a vágányok között. A mozdonyvezető fékezett és megállította a vonatot. Da nem veszély fenyegette a nagy vonatot, csak a section előmunkása állott elő azzal az újsággal, hogy otthonába a gólya megérkezett és orvost keres az utasok között. Orvos azonban nem volt a vonaton, de igenis egy csoport ápolónő, akik Wíni- pegbe utaztak. Azonnal leszállottak és szorgoskodtak a segélyre szoruló anya körül a vasúttársaság költségén. Addig pedig a világ leghatalmasabb vasúti hálózatának egyik vonata fél órát vesztegelt — a gólya miatt. Lapunk mai száma 2 oldal.
