Békés, 1922. (54. évfolyam, 1-104. szám)
1922-05-10 / 37. szám
LIT. évfolyamban* szám Szerda Gyula, 1033* május ÍO. Előfizetési árak: Egész évre . . . 160 K Félévre .... SO K Negyedévre ... 40 K Hirdetési dij előre fizetendő. Nyilttér sora 5 korona. r r POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Szerkesztőség, kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intózendők, Kézirat nem adatik vissza Megjelenik szerdán és szombaton. Egyes szám ára 2 korona. A vármegyei közigazgatási bizottság ülése. (1922. május 80 Az ülést a főispán távollétében a vármegye alispánja nyitotta meg. Az ülés első tárgya a vármegye alispánjának a múlt hónap közállapotairól előterjesztett rendszerinti havi jelentése, amelyből az alábbiakat közöljük. A közellátásra jogosítottak lisztellátása körül még mindig nehézségek vanuak, mert a kiutalt lisztek mennyisége a valóban ellátásra szorultak számával nincsen helyes arányban, minélfogva a fejkvóta általánosságban nem biztosítható. A helyzetet még nehezebbé teszi az a körülmény, hogy a nyári keresetek nagyrésze már elfogyott és a lakosság lisztkészlete általánosságban kimerittetett. A közélelmezési miniszter ngy április, mint májas hóra 1214 mázsa lisztet utalt ki, amely mennyiség azok részére, akik az ellátatlanok kataszterébe mároius 1-ig felvétettek, elegendő ugyan, azonban a március 1. óta tömegesen jelentkezők körében — kérelmük elutasítása következtében — érthetőleg nagy az elégedetlenség. Szükségessé vált tehát az ellátásra jelentkezettek összeírása, melyet elrendeltem és most készíttetek és amelyet — elkészülte után — a miniszterhez fel fogok terjeszteni. Az arató és eséplőrész nélkül maradt földmunkások részére április hónapra 473 mázsa, mig májas hónapra 467 mázsa liszt utaltatott ki, amely mennyiség elosztásánál egyes községek a a miniszter kiutaló rendelete értelmében előnyben voltak részesit8ndök. (szeghalmi és tótkomlós: választókerületek). Elnöklő alispán a jelentés ezen részéhez még a következő megjegyzéseket fűzte, illetőleg felvilágosításokat adta meg: Az ellátatlanok nehéz helyzetének orvoslása érdekében minden rendelkezésére álló eszközt felhasznált már, hogy a kormányt e tekintetben más álláspontra bírja. Fáradozásai azonban eredménytelenek maradtak. Ez az állapot pedig már soká fenn nem tartható. A gyulaiakon úgy tudott valahogy segíteni, hogy a vármegye több községei részére tartalékolt lisztből utalt ki a gyulaiak részére. (Gyula város ellátatlanai tudvalevőleg közvetlen ellátásban részesülnek a kormány részéről). A jelenlegi mozgalmakat használta fel arra, hogy megkérte az egyes képviselőjelölteket, hogy igyekezzenek a kormányt más álláspontra bírni. Ennek az interventiónak eredményekópen jelenti a bizottságnak, hogy kapott egy rendeletet a közélelmezési minisztertől, amelyben a miniszter kilátásba helyezi, hogy kivételes méltánylást érdemlő esetekben — névszerint alaposan megindokolt felterjesztés alapján — a konkrét javaslatokat hajlandó jóindulatú elbírálásban részesíteni. A földbirtok megváltási eljárás Kétegyháza községben lefolytattatott, ahol a kétegyházi kérelmezőknek 500 katasztrális hold föld közlegelő és 652 hold szántóföld, mig a Gyula városi kérelmezőknek 506 katasztrális hold föld jelöltetett ki, illetve hozatott kiosztásra javaslatba. A megváltási eljárás jelenleg Ifezöberóny és Gádoros községekben folytatódik. Ambrus Sándor előadja, hogy a bizottság annak idején azon okból, mert a főispáni szék üresedésben volt, a tisztviselői igazolások lefolytatására alakult bizottság elnökévé őt választotta meg. Mintán a főispáni szék betőltetett, ő ezen tisztéről lemond s kéri, hegy ezen bizottság elnökévé a vármegye főispánja választassák meg. Elnöklő alispán kéri, hogy maradjon minden úgy ahogy van. A főispán ur most különösen a választások miatt nagyon el van foglalva s igy Felelős szerkesztő: DOBAY FERENC ismét előállhat az az eset, hogy ezeknek az igazolási ügyeknek elintézése nagy késedelmet fog szenvedni. Dr. Török Gábor szerint úgy oldható meg a kérdés, hogy a bizottság megválasztja a főispánt elnöknek, azonban Ambrus Sándor bizottsági tag továbbra is helyettes elnöke marad a bizottságnak. A közigazgatási bizottság igy határozott. Ezek után még a kir. pénzügyigazgató havi jelentésének tárgyalása okozott nagyobb vitát a jelentésnek az adókivetési munkálatokat tárgyaló részével kapcsolatban. A vitában Beliczey Géza, Morvay Mihály, Ambrus Sándor, Török Gábor, dr. Bartóthy Károly bizottsági tagok vettek részt s meg kell állapítani, hogy úgy a felszólalások, mint a kir. pánz- ügyigazgató által azokra adott válaszok oly szakszerűek, oly nívósak voltak, hogy az azokból le- szűrődött megállapodások nagy mértékben fogják ennek a roppant fontos — az állam és az adózók érdekét mélyen érintő kérdésnek közmegnyugvásra való megoldását elősegíteni. A felszólalók az adókivetési munkálatok körül felmerülő — és nagyrészben a törvény hézagosságából származó visszáságokat s azok orvoslási módjait több oldalról vették boncolás alá, az egyöntetű panasz azonban az adókivető bizottságok centralisztikus működése ellen irányult, amely működés nemcsak az azokban a bizottságokba tevékenykedő tagokat állítják lehetetlen helyzetek elé, de főként és különösen az egyes adózó polgárok adózó képességének megítélésénél teremtenek jogtalan és igazságtalan helyzeteket. Kétségtelen ugyanis, hogy pl. az orosházi járás területén működött adókivető bizottság tagjai — amely bizottság tevékenységi körébe tartozik az egész szarvasi járás is — egyáltalában nem lehetnek tájékozva azon községek adózó polgárainak vagyoni viszonyairól, akik egy egészen más járás közigazgatási körzetébe egy egész más járás társadalmi alakulatába tartoznak. A bizottság felkéri tehát a pénzügyminisztert, hogy ezeknek az anomáliáknak elejét veendő, az 1320—21. évi adókivetési munkálatok lehető igazságos keresztülvitele céljából minden járái székhelyére szervezzen egy-egy adófelszólamlási bizottságot, egyben felhívja a kir. pénzügyigazgatót, hogy tegye puhatolás tárgyává és tájékoztassa a bizottságot arról, hogy a szomszédos vármegyékben az 1918—19. években a földjövedelmek megadóztatásánál minő alapelvek voltak irányadók. Három programul beszéd. Az elmúlt vasárnapon kerületünk három jelöltje nagyobb gyűlés keretében mondhatta el programmbeszédét. Délelőtt 11 órakor Liptófalvy István a Nemzeti Demokrata és Polgári Párt hivatalos jelöltje a főgimnázium előtti téren — a kedvezőtlen szeles-esős időben — mérsékslt számú közönség előtt részletesebben fejtette ki a párt politikai hitvallását, melynek több pontja nemcsak elfogadható, hanem irányeszmeként kezelendő. Mellette Csillag Ferenc, a szociáldemokrata párt titkára — egyúttal a párt egyik budapesti jelöltje — mondott iövidebb beszédet. Ez a beszéd igen mérsékelt hangjánál és erősen nemzeti színezeténél fogva keltett feltűnést. Ugyanezen időben a Pavillon nagytermében Dsnhoff Antal dr. tartott hasonlóan mérsékelt számú közönség előtt terjedelmesebb beszédet, mely az Egységes Párt immár közismert programraját merítette ki. Utána Gagyhy Dénes beszéde kötötte le a hallgatóság érdeklődését. Végül dr. Denhoff kérte a párt zászlójának támogatását. Délután 3 órakor ugyancsak a Pavillonban Polgár József, a Keresztény Nemzeti Párt Haller- osoportjának hivatalos jelöltje a mai gyűlések között legnagyobbszámu hallgatóság előtt fejtette ki az ellenzéki programmot. Beszéde minden fontos és égető kérdést felölelt, azokra vonatkozó álláspontja helyesléssel és tetszéssel találkozott. Legelső sorban a jogrendről szólott, melyet a felebaráti szeretetre, a keresztény erkölcsökre ás tisztességre kell alapítani. A keresztény politikát úgy jellemezte, hogy az az igazság uralmára van alapítva. Ha nincs hit, nincs erkölcs és tisztesség, akkor nincs államfentartó erő. Ostorozni kell az áruuzsorát, az üzérkedést. Fejtegette a földreform megoldását, melynél mérsékletre int. Sürgette a progresszív adóztatást, a szabadság- jogok biztosítását, a munkaalkalmak megteremtését. Nemcsak munkásokra van szükség, — mondotta — hanem munkaadókra is. Hiába van munkás, ha nincs munkaalkalom és nincs munkaadó. Kritikai boncolás alá vette a kisgazda osztályuralmat, mert az ország egyetemes érdekeit kell most előtérbe helyezni. Tettekre, tapasztalt államférfiakra van az országnak szüksége, össze kell fogni, hogy az országot megmentsük. Találóan jellemezte a politikai helyzetet és a hallgatóság zajos tetszésben tört ki, midőn az egységes pártot mandátumbiztositó közkereseti társaságnak mondotta. Kifejtette, hogy a keresztény ellenzék a keresztény erkölcsök alapján akarja újjáépíteni az országot; nem terrorral, korbácscsal, bombával, hanem szeretettel és igazságossággal. A gazdatársadalom megtévesztett politikai tábor, amelyet az ó-liberálisok befogtak ugyan most a szekerükbe, amely azonban csakhamar észre fog térni és meg fogja találni legtermészetesebb szövetségesét, a keresztény ellenzéket. Ez az ellenzők azonban akkor már Dem lesz ellenzék, hanem hatalmas és igazán egységes, kormányképas többség. A nagyszámú hallgatóság sűrűn megnyilvánuló tetszése jelezte, hogy a vázolt politika iránt nagyon is megvan választóközönségünkben a fogékonyság. H I BE K. Választási elnökök. A vármegyei központi választmány megválasztotta a vármegyei kerületek választási elnökeit. Választási elnökök lesznek : Gyulán dr. Konkoly Tihamér, Gyomán dr. Chris- tián Kálmán, Békésen dr. Török Gábor, Orosházán Nagy Lajos polg. isk. igazgató, Tótkomlóson dr. Sulez Ágost ügyvéd, Szarvason Illyés Alajos nyng. járásbiró, Szeghalmon dr. Kardos J6zsef_ ügyvéd. Özr. Czlngnlszky Józsefné szül. Nuszbek Mária,a gyulai tórzoökos un családok egyik kiváló képviselője és kiterjedt, előkelő rokonság feje május 8 án, életének 80. évében minden szenvedés nélkül, csendes álomba merülten elhunyt. Halálát egyetlen élő testvére, özv. Szénásy Józsefné szül. Nuszbek Gizella, leányai, özv. Haviár Lajosné és Izabella, valamint unokái, dédunokája és szétágazó nagy rokonság szívből gyászolják. Egyike voit azon fenkölt gondolkozása, nemesszivü minőknek, akik a gyulai társaséletben hosszú évtizedek alatt minden jótékonysági mozgalomban cselekvöleg résztvettek. Méltán írja halotti gyász- jelentése a világtól búcsúztató utolsó szavakat: Áldott legyen emlékesete / Jegyzőválasztás. Salacz József szarvasi jegyzőt Komadi község jegyzőjének választotta meg. Őzt. Hegedűs Sándornő meghalt özv. Hegedűs Sándorné szül. Jókai Jolán, Jókai Mór onokahuga, Hegedűs Sándor volt kereskedelemügyi miniszter özvegye, Hegedűs Lóránt volt pénzügyminiszter édesanyja 74 éves korában elhunyt, Szent István dupla maláta különlegességek főlerakata Udvari és Tavaszi uUfl Weisz Mór és Társánál, Gyulán. 464 11—* Lapunk mai száma 2 oldal-
