Békés, 1922. (54. évfolyam, 1-104. szám)
1922-04-29 / 34. szám
2 Békés 1922. április 29. Almásy Sándor főispán mondotta a kormányzóra. Majd a búcsúzó Brandt Vilmosra mondottak po- hárköszöntőt Muhoray Károly fŐBzolgabiró a járás, gr. Almásy Imre, dr. Garancsi Zoltán a kaszinó, Némedy József a törökszentmiklósi, Dobay Ferenc a gyulai ipartestukt, Füzesy Imre a kisgazdák nevében. Brandt Vilmos főispán megköszönve az üdvözlést, a tiszai közép járás közönségét éltette, pohárköszöntőt mondtak még dr. Nagy László a békésmegyeiekre, dr. Konkoly Tihamér a szolnok- megyeiekre. A társaság a legkellemesebb hangulatban a késő éjszakáig együtt volt s annak végeztével mindannyi a legkellemesebb emlékekkel búcsúzott a vendégszerető törökszentmiklósiaktól. Dr* Lukács György Gyula város volt ország- gyűlési képviselője a gyulai választókerület kei*, kisgazda, földmives és polgári (Bethlen) párti képviseld jelűit je folyó évi április hó 30-án (vasárnap délelőtt 11 órakor Gyulán, a Göndör*-kerti pavillonban program mbeszédet tart, amelyre városunk polgárságát meghívja Az intéző-bizottság. H I B E K. Miagyar zászlót! A gyulavarsándi Körös-hid innenső oldalán a nemzeti szinti zászló jelzi csonka országunk határát, áe egyúttal azt is. hogy lobogva él bennünk az akarat, hogy visszahozzuk azokat, akik elszakittattak tőlünk. Ezt a zászlót a sok esőzés fehérre fakitotta. Isten őrizzen, hogy fehér zászlót lobogtassunk Erdély felé. A varsánál vámőrség felkér mindenkit, hogy adakozzék egy uj nemzeti szinti zászló beszerzésére. Az adományokat vagy esetleg magát a zászlót a gyulai vámőrhivatalhoz, a József főherceg laktanyába kell juttatni. Adományokat szerkesztőségünk is elfogad és rendeltetési helyére juttat. Gróf Bethlen István miniszterelnök GyulánIlletékes helyről nyert értesülésünk alapján közöljük városunk közönségével azt az örvendetes hirt, hogy a miniszterelnök ur ő nagyméltósága vármegyénk főispánjának határozott ígéretet tett, hogy a legrövidebb időn belül ellátogat vármegyénkbe is. Az egységes párt hivatalos jelöltje: dr. Lakács György. Biztos forrásból nyert értesülésünk szerint — bár az intéző bizottság a rendes csütörtöki ülését nem tartotta meg, s így a jelölés még nem történt meg — a gyulai kerületben az egységes párt hivatalos jelöltje: dr. Lukács György tesz. így tehát az az elterjedt hir, hogy akár K. Schriffert József, akár pedig Denhoff Antal volna az egységes párt hivatalos jelöltje — legilletékesebb helyről szerzett értesülésünk szerint — nem felel meg a valóságnak. Májas. A tavasz utolsó hónapja is elérkezett. »A virágnak megtiltani nem lehet, hogy ne nyíljék, ha eljön a kikelet.* Az ibolyák, jáczintok, tulipánok tényleg beérkeztek, a gyöngyvirág is esedékes. Hiába hátráltatja őket a zord idő, a virágok — mint a jó munkás — nem késnek, pontosan betartják a határidőt. Május — a legszebb hónap — nevét a rómaiaknál Merkur anyjától, Májától, nyerte. De e név sokkal régibb. Ním római eredetű, hanem hindu. Az indus mytholo- giában a világ teremtőjével egyidőben fellépő pogány istennő, a szerelem istennőjének neve. Május' első napját — mint a természet pompájának teljességét — világszerte megünneplik. Rígente tisztán" érzelmi motívumokkal, májfábkal, a lányos házak kapujának, ablakainak lombozatokkal, virá- j gokkal díszítésével fejezték ki. Z ineszóval, dallal I járták be a várost, erdei kirándulásokat rendeztek. J Később e napot a nemzetközi szociáldemokraták sajátították ki maguknak. Különösen a nagyvárosok bérkaszárnyáiba zárt munkásság, akik elmaradtak a nagy természet szépségeinek megismerésétől és megértésétől, akiknek a felkelő Napot a nagy világ berendezését, az örök Isten csodálatos alkotásait és a teremtés örök íörvéuyeit tapasztalati utón nem volt alkalmuk és módjuk közelebről méltányolni. Eközben a május elseje már majdnem társadalmi veszedelmes dátum lett. Teljes dühöngését 1919. évben aratta a budapesti kommunista vörös májuson, melynek vörös díszítése szegény hazánknak 20 millió koronájába — akkor még jobb pénzbe — került, s amit a szakadó eső elúsztatott. A képviselőválasztási mozgalmak. Gyulán a múlt vasárnapon Liptófalvy István és Denhoff Antal tartotta bemutatkozását, melyről lapunk múlt számában megemlékeztünk. Holnap vasárnap délelőtt 11 órakor a Göndöcs-népkerti Pavillonban Dr. Lukács György, mint az Egységes Kormányzó Párt jelöltje fogja előadni programmbeszédét, mely iránt igen nagy érdeklődés nyilvánul. Mint értesülünk K. Schriffert József ugyancsak vasárnap fogja tartani a Pavillonban programmbeszédét délután 3 órakor. Egyébként a választási előkészületek a városban minden nagyobb zaj nélkül mondhatni csendben folynak s leginkább a pártok szervezkedésére szorítkoznak. Iskolás gyermekek szabadságolása. A vallás- és közoktatásügyi miniszter rendeleie alapján 10 éven felüli gyermekek szülői kérelemre május vagy junius hónapban 24 iskolai tanulási napra szabadságolhatok. A szülők ezen kedvezményt mo3t önhatalmúlag nagyobb számban vették igénybe. A tanítók figyelmeztetik a szülőket, hogy a kedvezmény nem vonatkozik az iskolából való végleges kimaradásra, mert a gyermeket szabad választás szerint akár május, akár júniusban ugyan ki lehet venni az iskolából, de időközökben több napra és vizsgálatra is be kell küldeni, mert különben a gyermekek nem tekintendők osztályvégzetteknek, amiből különösen a felsőbb osztályosokra nézve nagy hátrány származhatik. Jégeső vonult át Gyula város felett kedden estefelé, mely az idei baracktermásben lényeges kárt okozott. Hirtelen bálái. Vári József gyulsvárii lakos a pénteki hetipiacra talicskán egy zsákban búzát hozott Gyulára; alig ért vele a vásártérre, hirtelen összeesett és meghalt. Csak 48 éve3 volt és 4 gyermek atyja. Választási biztosok kijelölése. A szogedi királyi ítélőtábla területére választási biztosokul és azok helyetteseiül kijelölte: a gyulai kerületbe dr. Meszlényi Antal szegedi táblai bírót és Sáfár Sándor szegedi törvényszéki bírót, a békéscsabai kerületbe dr. Eades Gábor és dr. Bretáu Sándor orosházi járásbírákat, a gyomai kerületbe dr. Ludvig Rezső szegedi törvényszéki tanácselnököt és dr. Frailer Jenő gyulai törvényszéki bírót, a szarvasi kerületbe dr. Patzkó Antal gyuiai törvényszéki tanácselnököt és Kiss György gyulai törvényszéki bírót, a békési kerületbe Berényi Antal és dr. Hankovszky Dezső békéscsabai járás- birábat, az orosházi kerületbe dr. Polner Kálmán szegedi táblai bírót és dr. Mikosevits Viktor hódmezővásárhelyi járásbirót, a szeghalmi kerületbe Karakas Albert szegedi törvényszéki tanácselnököt és Gedeon János gyulai járásbirót, a tótkomlósi kerületbe dr. Bodnár Gábor és Somkuti Sándor battonyai járásbirákat, a cséffii kerületbe Tóth Ferenc gyulai törvényszéki tanácselnököt és dr. Megyesy Ágoston gyulai törvényszéki birót, a nagyszalontai kerületbe dr. Török Bálint békési járásbirósági elnököt és dr. Matievicb Dezső szegedi járásbirót, végül az eleki kerületbe Vild Károly szegedi járásbirósági elnököt és Weinmann Viktor gyulai törvényszéki birót. pálmájáért való versenyfutás egy pillanatra sem zavarta meg barátságunkat. Mikor egyszer Cicerónak — gondolom — „de amicitia“ cimü munkájából olvastunk az iskolában és szó volt a főhatalomért versenyző két férfiúnak a verseny által sem érintett nemes barátságáról, szemünk találkozott és mosolyogva intettünk egymásnak, hogy köztünk is igy lesz. Egyáltalán az idealizmus uralkodott osztályunkban és nem volt divat, mint ma oly gyakran az ifjak körében, minden nemes törekvés cinikus lenézése“. A másik hatásról %zeket irja Apponyi: — „Társaim összesége, a körükben élés, nagy és üdvös, mondhatni átalakító hatással volt reám amennyiben kigyógyitott kora ifjúságom legfélelmesebben megnyilvánuló hibájából: a túlérzékenységből és ebből eredő rettenetes indulatosságból. Akik csak később ismertek, nem is sejthették hogy olyan mérges fiú voltam, akitől az indulat pillanataiban minden kitelt. Nos, pajtásaim ezen gyengeségemet hamar felismerték és sportot csináltak abból, hogy ingereljenek. Vagy két éven át nagyon sokat szenvedtem ezen a réven, migrá nem jöttem, hogy azegésznek véget vethetek, ha egyszerűen fel nem ülök az ingerkedésnek és dühöngés helyett nevetek rajta. Ezen a módon oly gyökeresen kigyógyultam ebből a hibából, hogy az soha többé erőt nem vett rajtam“. Bizonyára nagy hasznát vette a nagy férfiú ennek a kúrának hosszú politikai pályáján, melyen annyi bántó mellőzés és meg nem érdemelt támadás érte. Az iskolai emlékek közül még ki kell emelnünk egy kedves esetet, mely élénken bizonyítja, hogy a korszak (az ötvenes évek végéről van szó !) és az osztrák iskola mennyire nem ölte ki a hazafias érzést Aponyiból és ifjú honfitársaiból, hanem inkább fokozta. A kalksburgi magyar diákok minden évben valamely hazafias történelmi tartalmú színdarabot adtak elő az intézet házi színpadján. A programmot úgy állították össze, hogy minden magyar fiúnak legalább néhány szóból álló szerep jusson. Egy ilyen darab díszletében egy magyar címer volt alkalmazva egy oszlopon. Hogy, hogy nem, a díszletek eltávolítása után a magyar címer még ott maradt az oszlopon, amely tulajdonképpen már az intézet ebédlőjében állott. Ebéd végeztével, a teremből távozáskor, valamelyik magyar növendék azt képzelte, hogy a nem magyar fiuk a címert gúnyos megjegyzésekkel illetik. Nem tudni minő jelre, vagy milyen ösztön sugallatára, hirtelen csak ott termettek a magyar fiuk a címer körül, csatakészen a tulajdonképen senki részéről sem szándékolt támadással szemben. Mikor mindenki kivonult, a magyar fiuk kegyelettel leszedték a címert az oszlopról és ünnepélyes menetben elvitték a magyar páter lakására és oltalmára bizták, amit a jó páter meg is Ígért. Minő behatóan foglalkoztak a magyar fiuk, különösen Apponyi, a nemzeti irodalommal, élén ken illusztrálja, hogy Apponyi német jambusokra lefordította Vörösmarty „Áldozatnának három utolsó felvonását és azt társai és a tanári kar előtt nagy tetszés mellett felolvasta. Szónoki fejlődésére is a legelső, sőt döntő irányítást kalksburgi diákkorában kapta Apponyi. Szónoki tehetségét korán elárulta és mindig ő volt az intézetben a diszszónok. A szónoklat témáját többnyire Pater Patiss-szal, egy kiváló hitszónokkal kellett megbeszélnie. Egy ilyen alkalommal azt mondotta P. Patiss : „Fiatal barátom, ha ön szónoki pályára készül, ne Cicerót vegye mintául, hanem Demosthenest, mert a mi korunk nem veszi be a Cicero-féle virágos és kissé mesterkélt ékesszólást, hanem csak a de- mosthenesi egyszerű logikával és világos okfejtéssel közelíthető meg“. Ettől kezdve Apponyi kevés gondot fordított a szóvirágokra és hatásos részletekre, hanem annál többet az eszme- láncolat átlátszó elrendezésére és az érveknek bizonyos fokozatossággal való elrendezésére. Itt emliti meg Apponyi szónoki elveinek legfontosabbikát: beszédet előre nagyon kivételesen irt le és csak vázlatban, de organikus egységként alkotta meg előre beszédeit. Ennek a módszernek — mint pompásan kifejti — előnye, hogy a hallgatóság könnyen követi a fonalat és kellemes benyomást nyer, érdeklődése ki nem fárad, viszont hátránya, hogy vagy az egész okoskodást el kell fogadni, vagy az egész elől elzárkózni, holott rapszodikusabb beszédekből esetleg egyes részletek is meggyőzőleg hatnak és igy akkor is lehet némi térnyerés az elmékben, ha egészen nem hódolnak is meg. Aligha csalódunk, ha azt véljük, hogy ezen elv követése is hozzájárult ahhoz, hogy Apponyi a higgadtabban, logikusan gondolkodó műveltebbek táborában szerezte igazi, kitartó híveit A. tudomány mai állása szerint JPyram a legtökéletesebb cipőkrém. (Folyt, köv.)
