Békés, 1922. (54. évfolyam, 1-104. szám)
1922-04-22 / 32. szám
LIT. évfolyam 32. szám. §Kembat <*ynla, 1922. április 22. Előfizetés] árak: Egész évre . . . 160 K Félévre .... 80 K Negyedévre ... 40 K Hirdetési dij előre fizetendő. Nyilttér sora 5 korona. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. Szerkesztőség, kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kézirat nem adatik vissza. Egyes szám ára 3 korona. Felelős szerkesztő: DOBAY FERENC Megjelenik szerdán és szombaton. Hiszek egy Istenben, Hiszek egy Hazában Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában. Ámen. Az efysÉfes párt és a legitimizmus. Egészen önkényes, mondhatnék légből kapott beállítás, hogy az egységes párt szabadkirályválasztás, a trónfosztás és a Habs- burg-ház detronizációjának elvi álláspontján áll. Ezek a kérdések a nemzet önakaratából nem kerültek döntésre és elhatározásra megérett kérdések közé. Mindössze annyi történt, hogy a győző hatalmak és az utódállamok (valószinüleg nem a magyar nemzet függetlenségének óhajtásától vezérelve) azt kívánták, mondjuk követelték, hogy IY. Károlyt és a Habsburg-uralkodócsaládot a magyar nemzetgyűlés fossza meg a magyar trónra való jogától. Ezt a kormány és a nemzetgyűlés, a kilátásba helyezett szankcióktól félve, meg is cselekedte. Ezt az alkalmat használta fel néhány nagypipáju és kevés dohányu honfiú, hogy igen sajátságos turáni büszkeségtől duzzadó kebellel a »győztél, Kossuth« jelszóval kijelentse, hogy hiszen kérem szépen, mi is éppen ezt akartuk, csak magunktól még sem mertük. Nagyon természetesen, amig ez a törvéuy létezik és amig az antant pressziója fölöttünk lebeg, minden magyar kormány ennek a törvénynek az alapján kell, hogy álljon. Hiszen az államforma és a dinasztia kérdése olyan nemzetközi érdekeket érintő kérdése minden államnak, hogy abba még békés időkben is beleszólnak azok, akik hatalmasabbnak érzik magukat, hogyne szólnának hát bele most azok, akik a földre te- pertek és porig aláztak bennünket. Ámde a trianoni bókét is be kellett törvényeink közé cikkelyeznünk, annak alapján állunk jogilag és tényleg is, mégis ki merné azt mondani, hogy ezt mi magunk is igy akartuk. Ki merné azt állítani, hogy az a párt, mely a trianoni békét aláirt és azt törvénybe iktatni kívánt kormányt támogatja, a trianoni békében feglalt lemondásoknak, jogfosztásoknak elvi alapján áll. Az tehát, hogy a kormány egy meghozott és kihirdetett törvény alapján áll, egy olyan törvényén, melyet minden kétségen felül ellenséges hatalmak parancsára hoztunk, épenséggel nem jelenti azt, hogy mindenki, aki a kormányt az alkotmányos kormányzásban támogatja, okvetlenül ennek a reánk kónyszeritett törvénynek sérthetetlenségét és érinthetetlenségét vallja. Résztvenni a kormányzásban egy alapvető alkotmányjogi törvény elvi tagadása dacára, nem olyan különleges dolog egyébként. A negyvennyolcas közjogi ellenzék közel négy esztendeig kormányzott hatvanhetes alapon, csinált delegációt, emelt kvótát, jóllehet elvi ellenzője és tagadója volt a hatvanhetes közjogi alapnak. Ami egyébként a legitimizmus érdemét illeti, erről tulajdonképen csak ez évi április 1-e óta, szerencsétlen királyunk halála óta lehet szó. Tulajdonképeni legitimizmus csak azóta lehet és legitimisták csak azóta lehetnek. A megkoronázott király uralkodói joga ugyanis annyira elvitázhatatlau a magyar alkotmányban, a koronás király annyira szerves része a nemzetnek, hogy az őhozzá való ragaszkodást legitimizmusnak nevezni nem is lehet, miután nem lehet pusztán csak illegitimizmusnak nevezni a tőle való elpártolást. A koronás király uralkodói jogainak konfiskálhatatlausága olyan magától értetődő, soha kétségbe nem vont, meggyökeresedett axióma az ezeréves magyar alkotmányjogban, hogy azt semmiféle párt, nemzetgyűlés, országgyűlés, de még az állampolgárok teljes összesége sem változtathatja meg. Es ez természetes, mert hiszen az az állam, melynek nemzetgyűlése tetszése szerint elmozdíthatná az uralkodót, megszűnnék monarkia lenni. Nem gondolnak arra a tisztelt szabad- királyválasztók, hogy mit érne az ő szabad- királyválasztó joguk, ha egy utánunk négyöt év múlva következő nemzetgyűlés más felfogású többsége letehetné az általuk szabadon választott királyt és egy másikat választhatna szabadon ? Azt hiszem, az ilyenszabad királyválasztásból nem igen kérnének. De vegyük fel e fejtegetések fonalát. Tulajdonképeni legitimizmus csak ott lehet, ahol a trónutódlás kérdését törvények szabályozzák. Legitimisták pedig azok, akik a trónutódlás törvényes rendjéhez ragaszkodnak, ezekkel szemben állanak azok, akik egy vagy más okból eltérni kívánnak a törvényes trónörökösödési rendtől. Mai helyzetünkben tehát legitimisták azok, akik a pragmatika szankcióban lefektetett trónöröklési rendet most is érvényesnek tartják és ahhoz ragaszkodni kívánnak, ezekkel szemben nem legitimisták, mondjuk szabadkirályválasztók azok, akik ennek a törvényes öröklési rendnek érvényét ma már tagadják. Az a kérdés azonban, hogy érvényben van-e a pragmatika szankció, vagy nincsen, ma nem tartozik a magyar politika aktuális kérdései közé, erről döntenie a nemzetnek most sem nem kell, sem nem lehet, semmi értelme sincsen tehát olyan beállításnak, mintha az egységes pártban a szabadkirályválasztók, a vele szemben álló ellenzékben pedig a legitimisták tömörültek volna. Mindenféle állásfoglalás ebben a kérdésben korai és szükségtelen s csak az úgyis megoszlott nemzeti erők még nagyobb és mindenekfölött céltalan megoszlására vezethet. Csonka Magyarország nem ország, Egész Magyarország mennyország! Külpolitikai itirek. A genuai konferencia világszenzációval szolgált, Á németek és oroszok husvétvasárnapján titkos békeszerződést kötöttek egymással. A szerződés a két országot érdeklő gazdasági kapcsolatot tárgyalja és különösen megszünteti a jóvátételt a két állam között. Mikor ez a dolog kipattant, a nagy ántánt megbízottai sürgős tanácskozásra gyűltek össze. M4r-már úgy látszott, hogy a konferencia meghiúsul, mikor a nagyhatalmak jobb belátásra tértek és elhatározták a további tárgyalást. A magyarok ügyében enyhülésre, javulásra továbbra is igen halvány reménység dereng. Cecil lord interpellációja a Millerand-féle kísérőjegyzék végrehajtása ügyében. A Times az alsóház üléséről közölt tudósításában jelenti, hogy Lord Robert (heil interpellációt intézett a kormányhoz, a trianoni békeszerződést kísérő Millerand-féle jegyzék dolgában. — Harm&vortb államtitkár az interpellációra úgy válaszolt, hogy a határkiigazitó bizottságnak az elmúlt év augusztusában adták meg a legutolsó általános utasítást, A Millerand-féle kísérőlevél feltételei még mindig érvényesek. Arad, Nagyvárad és Szatmárnémeti visszaadása ellenkeznék a békeszerződéssel és igy ezt az eszmét támogatni sem lehet. M I B M K. Papi gyűlés. A gyulai rőm. kath. esperesi kerületbe tartozó lelkészek e héten, csütörtökön, Gyulán szokásos tavaszi gyűlést tartottak Barabás György esperes békési plébános elnöklete alatt. A gyűlésen a kerületnek csaknem valamennyi lelkésze megjelent. A tanácskozás tárgyai az egyházkormányzat, lelkészi ügyvitel és lelki élet körébe tartozók voltak. Szabados Antal segédlelkész tartott értékes előadást a szülői értekezletek és a Szivgárda szervezetről. A gyűlés meleg részvéttel emlékezett meg XV. Benedek pápáról és az elhunyt paptársakról. A gyűlésen résztvett Brém Lőrinc püspöki helynök és Szirmay L. Árpád kanonok, egyházmegyei tanfelügyelő is. Az ilyen esperes kerületi papi gyűlésekről már az Árpád- házi királyok idejéből is találunk feljegyzéseket éspedig akkor a békési és szeghalmi esperességi kerületek nevezete alatt. Békésvármegye központi választmánya f. évi április bő 24-én (hétfőn) délután V*5 órai kezdettel Gyulán a vármegyeháza kis tanácstermében a választói ideiglenes névjegyzék elftn beadott felszólalások és észrevételek feletti határozathozatal céljából ülést tart, melyre a választmány tagjai meghivattak. A központi válnsztmány I. osztályában tárgyaltainak Gyoma, Békés és a gyulai kerületet illető, a II. osztályban az orosházi, szarvasi, szeghalmi és tótkomlós! névjegyzékek elleni észrevételek. A Gyulai Általános Ipartestölet 1922. évi április hó 30-án, vasárnap délelőtt 10 órakor az ipartestület nagytermében — a városi közgyűlési határozat és az építőipari munka megkezdése tárgyában rendkívüli közgyűlést tart, melyre a testület tagjai tisztelettel meghivatnak. Pályázati hirdetmény. A vármegyei központi közigazgatásnál lemondás folytán megüresedett irodatiazti és két irodasegédtiszti állásra május hó 30 ik napjáig terjedő kérvényezési határidővel pályázat Dyittatik. Szeat István dupla maláta /AT) különlegességek főlerakata Udvari és Tavaszi Öv/JA Weisz Mór és Társánál, Gyulán. m 7—* \ Lapunk mai szánt» 4 Oldat.
