Békés, 1921. (53. évfolyam, 1-105. szám)
1921-03-19 / 23. szám
2 Békés 1921. március 19 Alispán jelenti, hogy a sertésvész ebben a hónapban lépett fel, a jelentés pedig a februári állapotról számol be. Megnyugtatja a bizottságot, hogy a betegség elfojtása, illetve tovaterjedése érdekében szükséges óvintézkedések megtétettek. Oltó szérum van. A vármegyei közkórház 1921, évi költség- T6tés6 506,068 K bevétellel 15.533,511 K kiadással elfogadtatott s az igy mutatkozó hiány fedezésére a III. oszt. betegek napi ápolási dija 68 koronában állapíttatott meg. Egyszersmind az I. oszt. betegek ápolási diját 150 koronában, az elmeosztályon 120 koronában, a II. oszt. betegeknél 100 koronában, az elmeosztályon 80 koronában állapította meg a bizottság. A pénzügyigazgató havi jelentésével kapcsolatban dr. Ladies László kérdést intéz, hogy az adófelszólamlási bizottságokba a kormány által kinevezendő tagokra vonatkozólag tett felterjesztésre jött-e válasz ? Nagyon fontos közérdekről van szó; szükséges, hogy az a bizottság teljesen munkaképes legyen és megfelelő szakerőkből álljon. Épen azért kifogásolja, hogy a javaslatba hozottakat meg sem kérdezték, úgy hogy neki az a meggyőződése, hogy ezek a bizottságok nem lesznek munkaképesek. A kir. tanfelügyelő havi jelentésének meghallgatása után dr. Berthóty Károly szólalt fel, megemlítvén, hogy Orosházán a háború kezdete óta alig volt tanítás, mert az iskolák kórházi é3 egyéb célokra el voltak foglalva. Most az iskolák végre vissza adattak rendeltetésüknek. A mnlt hónapban azonban az egyik óvodában — dacára tiltakozásának — ismét beszállásoltak vagy 30—40 katonát nemcsak, de a következő héten a másik óvodát is lefoglalták. Panaszt emel Orosháza község ellen — mint aki az elszállásolásokat végzi — hogy ilyenformán viseli szivén a közoktatás érdekeit s utasítani kéri a községet, hogy tegyen igazoló jelentést az ügyben s egyszersmint az iskolák rendeltetésüknek való visszaadása mellett a katonaságnak más alkalmas épületben való elhelyezéséről gondoskodjék. A bizottság igy határozott azzal a kiegészítéssel, hogy ily értelemben az összes községeket utasítani fogja. Márcias 15. Gyulán. Rövid, de felemelő, nívós ünnepély keretében ünnepelte meg a főgimnázium önképzőköre márcias 15-ét a magyar szabadság hajnalhasadásának emlékünnepét. Különösen kiemelendő az önképzőkör ifjúsági elnökének Sál Gyula VIII.o. tanulónak hazafi- ságtól duzzadó, szerkezetében a rendes önképző- köri beszédeket messze túlszárnyaló beszéde. Alcser Jnnő és Dávid Béla VIII. oszt. tanulók irredenta költeményeket szavaltak pompás szónoki készséggel és rátermettséggel. Mindketten ügyes szavalóknak bizonyultak. Az önképzőkör tagjai a tanári testülettel az ünnepély kezdetén és végén a Himnuszt és a Szózat-ot énekelték el. Kár, hogy e szép ünnepélyről az I—IV. oszt. növendékeinek távol kellett maradniok, mivel az ifjúság teljes egészét befogadóképes tornaterem a méhész tanfolyam részére van átengedve. A gyulai polgári fiúiskola március 15 -i ünnepélyét saját helyiségében tartotta meg március 15-én délután 2 órakor. Az ünnepélyen jelen volt Mikler Sándor kir. tanfelügyelő is. József Dezső énektanár a növendékekkel elénekeltette a Himnuszt, Nem, nem soha és a Szózatot. Ügyesen szavaltak: Pábián István és Kapusi János I. o. tanulók. A nagy sikert aratott ünnepi beszédet Dundler Gynla polg. isk. tanár mondotta. A belvárosi róm. katli. iskola növendékei szép selyemzászlójuk alatt vonultak reggel külön istentiszteletre az anyatemplomba, honnan visszatérve a tantermekben tartották hazafias ünnepélyüket, hol emlékbeszédek mellett a növendékek ügyes alkalmi szavalatokkal és dalokkal vettek részt a nap jelentőségének méltatásában. A társas körök szintén kivették részüket az emlékezetes nap megünneplésében. A Polgári Kör és a 48-as Kór nagy közönséget látott vendégül, köztük több közéleti előkelőséget. Mindkét helyen emelkedett szellemű, hazafias beszédek hangzottak. Ezeken kívül sikerült társas összejövetelek voltak nagyszámú résztvevővel a gyulai Ipartestületben, a Ludwig-féle vendéglőben, a Göndöcs-népkerti pavillonban, a Dila-féle Br. Wenckheim Béla- utcai vendéglőben. Egyes helyeken — ahol nők is szép számmal voltak jelen — a hazafias lelkesedés táncba sodorta az ifjúságot, hogy annál emlékezetesebbé tegye az örök fénnyel ragyogó szép napot. Irredenta est. A polgári leányiskola ünnepe. A gyulai állami polgári leányiskola megújította a háború előtti években egyizben már rendezett nagyszerű sikerét március 17-én ugyancsak a Király mozgó színpadán rendezett magyar irredenta estélyével, melyet méltán nevezhetünk Tündérestének is. A kitartó fáradozás, mely azt megelőzte, nem maradt koronázatlannl. ügy a vezetőség, mint az egyenkinti és összes szereplők a legőszintébb dicséretet és elismerést érdemlik. A rendezés gondos, szakavatott, jól begyakorlott, a diszletezés a legaprólékosabb figyelmességig pontos és ízléses, maga a programúi jól összeállított és megválogatott volt, a szereplőkön az ifjúság és az ártatlanság halvány pirja derengett. Az ilyen előadás müveit és iskolázott szivek- lelkeknek finom ünnepi csemege. Az estély pontosan kezdődött. Megelőzőleg Marossy Aranka igazgatónő prológszerü hazafias beszéddel vezette be a programmot. A beszéd tartalmasságával és tökéletes szónoki formájával mély hatást keltett. Ezután egymást érték a sikeresen előadott számok és gyönyörködtető jelenetek. Az irredenta Hiszekegy élőképpel, a Jób szavalat, a zongorán négykézre előadott Magyar Tánc kompozíció, melynek előadásában az volt a legnagyobb érdem, hogy a két babamüvész egybevágó ütenytartással és átérző színezéssel a darab egyszerűsége mellett is ki tadták emelni annak és szerzőjének belekomponált magyaros ritmnsát. Igen jól volt kiválasztva és mindkét részről korhűen és élethűen előadva a Párbeszéd az 1820. és 1920. éveketszemélyesitő leánykák között. A kedvesen hangzó Irredenta indaló után A magyar dal cimü melodráma előadása hangolta majd borongó érzésre majd tüzes lelkesültségre a gyönyörben áradozó közönséget. Itt külön elismerés illeti a szavalót és a kuliszák mögött inkongnitóban maradó zongoristát. A Magyar Tánc, melyet négy szép pár — a leányok festői magyar jelmezben, a fiák pompás sastollas jnrista dísz- magyarban — lejtett, egyike volt az estély legélvezetesebb pontjainak. Meglátszott rajta a gondos betanulás, a szigorú fegyelmezettség és a kivitelben a finom precizitás, ámbár úgy a leányok, mint a főgimnáziumtól kölcsönkért négy ifjú valamivel több életet is vihetett volna — eznttal kivételesen — a remekszép nemzeti táncba. A szünet után »Az uzsoki völgy virágai < Sitojano- vicsnak nehéz és kiforrott erők számára Írott poetikus szerzeménye lett bemutatva. Nem nézünk műkedvelői szemüvegen át. mikor azt állítjuk, hogy a prémier szépen sikerült. A három vezető alak (Angyal, Jancsi, Piroska) úgy énebben, mint játékban jól helyt állott, az egyes virágok csaknem kivétel nélkül jól találó intonálással és kisiklás nélküli hangtartással adták elő szólóikat a beillesztett együttesek és karok szépen összhang- zottak. A pipacshuszárok festői uniformisukban kellemes és kedves képet, táncukkal pedig zajos tetszést váltottak ki. Az egész estély minden müsorszáma abszolút sikert aratott, finom Ízléssel párosult, távol minden szertelenségtől az iskolai disciplina demarkációs vonalán mozgott. A szép és ragyogó sikerű vállalkozásért, a helyes irányításért az intézet kitűnő vezetőségének örömtelt szívvel juttatjuk az érdem és elismerés babérkoszorúját. HÍREK. á gyulai főgimnázium! bizottság március 17-én ülést tartott, melynek Cmra Miklós, hadifogságból hazatért tanár eskütétele és Kreznerich Gyula rendes tanárrá való kinevezése iránti fel- terjesztés voltak fontosabb tárgyai. Evangélikus istentisztelet. A gyulai ág. ev. egyház március 27-én délelőtt 9 órakor a Károlyi Sándor-utca 6. szám alatti állami fiúiskolában húsvéti istentisztelet tart, melyre a hivek megjelenni kéretnek. Sándor, József, Benedek, — zsákkal hozzák a meleget, — mondja a régi példaszó és megerősíti a hőmérő, mely az eddigi állandóan derült márciusi napokon a déli órákban északi oldalon 16 fok meleget mutat. Ámbár a száraz március nagy gazdasági szerencse, mégis kívánatos lenne, hogy azt rövid ideig tartó borulat és kisebb esőzés tegye változatossá. A vasúti személyvonatok március 23—29-ig a gyulai viszonylatokban egyáltalán nem fognak közlekedni. Ugyancsak szünetel azon budapest— békéscsabai vonat is, de márcias 21-től kezdődő- lég, mely Csabáról reggel 6-kor és onnan vissza Budapestről d. u. 3 órakor indalt. A korlátozás csak ideiglenes, és oka a szénbányászatban beálló ünnepi munkaszünet miatt a széntermelés elmaradása. Irredenta dalok összegyűjtése. Az Erdélyt Magyar-Székely Szövetség tervbe vette, hogy irredenta dalgyűjteményt ad ki. Országszerte nagyon sok irredenta ének és zenemű hangzik fel, amelyeknek megőrzése nemzeti feladat. E nemzeti feladat teljesítése érdekében a szövetség gyulai köre felkéri mindazokat, akiknek birtokában erdélyi magyar vagy székely vonatkozása irredenta nép- és müdulok, zenemüvek, esetleg kéziratban hasonló szerzemények vannak, hogy ezeknek egy-egy példányát a’ kör részére átengedni szíveskedjenek. Esetleges költségeiket a kör megtéríti. Eljegyzés Árgyelán Katát eljegyezte Szilágyi Mihály. Gyulai Kathoiikus Tadősiió cimen uj egyházi havi folyóirat indul meg Gyulán, mely vallásos tárgyú közleményeket, egyházi vonatkozása mozgalmakat, híreket fog közölni. A lap megjelenik minden hónap első vasárnapján, az első szám kivételesen április helyett már most virágvasárnapján. Egyes szám ára 4 korona. Egész évre 40 korona. A tisztviselők fizetésének nagymérvű felemeléséről írtak a budapesti lapok hangulatos közleményeket, melyek alkalmasak a közönség megtévesztésére. A dolog azonban a számítások alapján annyira zsugorodott össze, hogy április, májas, junius hónapokra a pénzügyminiszter tényleg megígért bizonyos emelést, mely azonban 200—300 koronánál nem több, de ezzel szemben jelezte, hogy a ruházati kedvezmény óhajtott kérdését nem sikerült rendeznie. A Gyniavldéki Takarékpénztár R. T. a bankjegy felülbélyegzés alkalmával nála beadott idegen felülbélyegzésü és rongált bankjegyek ellenértékét az azokról adott szelvények ellenében folyó hó 21-től (hétfőtől) kezdve a délelőtti pénztári órák alatt kifizeti. Hu8Íparosok táncvigalma. A gyulai hentes és mészáros ipar magas színvonalát és teljes versenyképességét a pompás kirakatokban napról- napra szemlélhetjük. Ezen szépen fellendült iparág ifjúsága Husvét máaoduapján tartja a Komlószálloda összes termeiben táncastólyét, melyre vonatkozó meghívók már szétküldettek. A rendezőség most közli, hogy akik az estélyre meghívót nem kaptak volna, de arra igényt tarthatnak, szíveskedjenek erről Gvnlai István hentesárugyár városház-utcai irodájában jelentést tenni. Munkaalkalom. A Rimamurány salgótarjáni vasmű r. t. ózdi cipőmühelyébe cipő felsőrész készítő aki a műhely vezetését is elválalná, kerestetik. Menekült ácsiparos, vagy napszámos 46 évesnél nem idősebb korban azonnal alkalmazást talál. — Menekültügyi megbízott d. u. 2—4-ig (hétfő, szerda, péntek) részletes tájékozást nyújt. Az Első Gynlavárosi Takarékpénztár folyó hó 13-án tartotta meg 48. évi rendes közgyűlését Dr. Follmann János ig. elnök elnöklete alatt, a részvényesek élénk érdeklődése mellett. Az igazgatósági .jelentés és javaslatok egyhangú elfogadásával az 1920 évi 68614 K. 09 fillér tiszta haszon felosztása a kővetkezőképen határoztatok el. Rése- vényosztalákra részvényenkint 25 korona, a rendes tartalékalapra 20780 K. 59 fillér, a rendkívüli tartalékalapra pedig 10000 korona fordittatott. A jótékonycélokra kifizetendő 4000 korona után fennmaradó 6217 K. 80 fillér pedig a folyó 1921 évre hozatott át. Az osztalék szelvények az intézet pénztáránál bármikor beválthatók. A múlt évben végrehajtott részvénytőke felemeléssel kapcsolatosan szükségessé vált alapszabálymódositások az igazgatóság javaslata értelmében elfogadtattak. Ugyanitt említjük meg, hogy fenti takarékpénztár a múlt évben végrehajtott bankjegyfelülbélyegzés alkalmával átvett hiányos és idegen lebélyegzés» bankjegyek ellenértékét folyó hó 21-től kezdődö- leg a vonatkozó nyugták ellenében kifizeti. A külföldieket segítő bizottság folyó hó 18-án Budapesten, VI. kér. Felsőerdőeor-utci 25. szám alatt megalakult. Elvileg pénzsegélyt nem ad és csupán oly segélyre szorulókkal foglalkozik, akik valamely idegen állam hivatalos szerveinek védelme alatt állanak, vagyis külföldi állampolgárok. Eme bizottság gondoskodása a Magyarország elszakított részeiből ide menekült személyekre és a hadifogságból visszatérő magyarokra nem terjed ki, ellenben kiterjed nemzeti és vallási különbség nélkül Budapest nyilvános kórházaiban fekvő segítségre szoruló külföldiekre, kiket külön e célra felállított hölgybizottság tagjai látogatnak meg. Különös gondot fordít a külföldi gyermekes anyákra és azok csecsemőire, kiket gyermekruhákkal és élelmi szerekkel is ellát, őket a szükséghez képest esetleg valamely »Otthonc-ban helyezi el.
