Békés, 1921. (53. évfolyam, 1-105. szám)
1921-03-16 / 22. szám
Lili. évfolyam 22. szám. Szerda Gyula, 1921. március 16. Előfizetési árak: Egész évre . . 120 K — f Fél évre . . 60 K - f Hirdetési dij előre fizetendő. Nyilttér sora 5 korona. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASZATI LAP. Szerkesztőség, kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér Dohay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kézirat nem adatik vissza Egyes szám ára 1 korona Felelős szerkesztő: DOBAT FERENC Megjelenik szerdán és szombaton. Hiszek egy Istenben, Hiszek egy Hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában. Amen. Milliós adományt kapott a Magyar Tudományos Akadémia egy hagyatékból. Az örökhagyót bizonyára sokan ismerték. Unghráry László ceglédi kertész örökösei juttattak az elhaltnak vagyonából és kívánsága folytán egy millió koronát a legelső magyar tndós intézetnek. Szegény, igen szegény zsellérember volt valamikor az örökhagyó, aki munkával szerezte minden vagyonát. Azt hiszem, nem nyolcóraival! Úgy gondolom, nem is állott soha piaci emelvényen és nem szavalta, hogy a munka minden értéknek a forrása, hanem megfogta a kapa nyelét és cselekedeteivel mutatta meg, hogy valóban a munka miuden értéknek — anyaginak és erkölcsinek egyaránt — a legbiztosabb forrása. És ime csak az Akadémiának egy millió jutott a hagyaték anyagi javaiból, büszkeség és megbecsülhetetlen tanulság mindnyájunknak az erkölcsiekből. Azt fogják mondani, hogy kivételes dolog az ilyen szerencsefia. Bizonyára úgy is van. De miben kivételes ? Kivételes a szorgalomban, a kitartásban, a józanságban, bizonyára a tudásban is és megengedem, talán a szerencsében is. De kivételes az eredmény is. Utóvégre nem is lehet mindennapi dolog, egy milliót csak az Akadémia számára összegyűjteni. De hát ugyebár felebarátaim, igen kévésünkét hevít az a nemes ambíció, hogy halálunk után egy milliót hagyhassunk az Akadémiának. Ellenben mindnyájunkat sarkal az a törekvés, hogy tisztességes, gondtalan, nyomort nem ismerő életet élhessünk és ugyanilyent készíthessünk elő gyermekeinknek. Nohát, ez a törekvés még olyan messze van az Akadémia milliójától, hogy bátran állítható, hogy nagyon is átlagos munkával, nagyon is átlagos szorgalommal, normális tudással és minimális szerencsével (én Isten segedelmének mondanám) ezt Magyarországon minden ember elérheti, ha kivételes képességekkel és körülményekkel el lehetett érni az Akadémia számára is egy milliót. Nem is beszélek arról, hogy a szorgalom és kitartás olyan tulajdonságok, melyeket kivételesekké mindnyájan kifejleszthetünk magunkban. Azzal a világfelfogással azonban, mely csak annyit akar dolgozni, amennyit okvetlenül muszáj, amely leteszi a munkaeszközt, mihelyt a szakszervezeti vezetőség, Isten tudja, minő titkos okokból, úgy kívánja, amely intézményesen elnyomja az igyekezetnek, a szorgalomnak jobb érvényesülését és ezzel megsemmisít minden ambíciót, ezzel a világfelfogással egy szomorú nyájjá alakítjuk át az emberiséget, melyből se átlagos, se kivételes képességekkel kiemelkedni sohasem lehet. Csak furfanggal és nagy szájjal. Ha pedig valaki azt merné felhozni (mert a modern Sátán rettentő ravaszul kieszelte minden igaz és jó dologra az ellenvetést), hogy az Akadémia egy milliója, meg a többi hozzá, a munkások béréből, a hangzatosán elkeresztelt értéktöbbletből ered, annak azt felelem, hogy Unghváry László szorgalmas munkája és kitartása száz és száz olyan embernek és családnak adott és ad kenyeret és tisztességes, nyugodt megélhetést, akik nélküle nyomorúságukban talán Amerikába lettek volna kénytelenek kivándorolni. Kérdezem már most, mire van nagyobb szükségünk, a tisztességes, becsületes, nyugodt megélhetés feltételeire, vagy arra, bogy egy milliót hagyjunk az Akadémiának. Unghváry az ő hü munkásai nélkül talán nem tudott volna egy milliót hagyni az Akadémiának, de hova züllöttek volna nélküle azok a családok, melyek számára megélhetési Tehetőséget nyitott az 5 szorgalma és vállalkozása. Nem csoda hát, ha a proletárdiktatúra üldözte ezt a munkásembert és siettette az Akadémia szerencséjét. Hiszen hatalmas, eleven cáfolata volt ez az ember és minden hozzá hasonló mindannak, amit ez a proletárdiktatúra a tudatlanoknak igazságként hirdetett. H I K JE K. Március lő. napjának megünneplése a közönség széles rétegében nagy készülettel történt. Az iskolák: a főgimnázium, a polgári fiú és leányiskolák és az összes elemi tanintézetek hazafias ünnepélyeket tartottak; a középületeken a nemzeti lobogó lengett, a nagy estén pedig nagyszámú közönség előtt avatott szónokok méltatták a nagy nap jelentőségét. Március 30. A közel egy esztendeig tartott szégyenletes román megszállás alól történt fel- szabadulásunk első évfordulója következik. Kifosztott ártatlan nemzetünk első talpraállásának napja ez a nap mireánk nézve. Nemzeti érzésünkben és akaratunkban való újjászületésünk kezdete. Meg kell ünnepelnünk e napot nemzedéken át, és pedig a történelmi dátum napján és minden más tekintet teljes kizárásával csakis márcias 30-án. A Védő Ligák Szövetsége, a Területvédő Liga, az Ébredő Magyarok, az Oktatók Egyesülete és a Székely-Magyar Szövetség állítják össze városunkban e nap méltó megünneplésének programmját, melyet jövö számunkban részletesen fogunk közölni. V] kanonokok. A nagyváradi latin szertar- tásu székeskáptalanban Dr. Yucskics Gyula halálával megüresedett rendes kanonoki stallumra Dr. Némethy Gyula teológiai tanár, nagy esztétikus és mübiráló lett kinevezve, és egyúttal a nagyváradi papnövelde igazgatója lett. Ezzel kapcsolatban örömmel értesülünk, hogy a megüresedett címzetes kanonoki állásra Knszka Zoltán, dobozi plébános neveztetett ki, mely megérdemelt kitüntetéshez szivből gratulálunk. Jogakadémia Gyulán. A nagyváradi kir. katb. jogakadémia a román megszállás folytán hajléktalanná vált. Az intézetet Mária Terézia alapította és a vallás és tanulmányi alap tartotta lenn. Most felmerült annak szüksége, hogy az intézet Csonka Magyarország területén helyeztessék el. Tekintettel arra, hogy a területi változás miatt szó van a nagyváradi püspökség székhelyének Gyulára áttételéről, továbbá hogy eddig az összes menekült főiskolák végleges elhelyezést nyertek, illetve végleges elhelyezésük biztosítva van, Jcsnpán a nagyváradi jogakadémia elhelyezése van még függőben és mert az intézet anyagi fenntartása biztosítva van, egyedül a helyiség kérdése lenne eldöntendő, amire a főgimnázium épületében elegendő és alkalmas hely rendelkezésre áll és tekintetbe véve Gyula városának geográfiai fekvését és azt, hogy a váradi püspökség szintén Gyulán nyer elhelyezést, megfontolás tárgyává kellene tenni és akciót indítani, hogy a 140 éves, jelenleg hontalan főiskola Gyulára helyeztessék. Táros! közgyűlés. Gyula város képviselőtestülete március 14-én tartott közgyűlésén az elesett hősök emlékének megörökítésére 50 ezer korona adományt szavazott meg és bizottságot küldött ki, mely az emlékmű felállításának részletes módozatait megállapítja. Mintán a tervezett műkő állandósága kétséges, helyette természetes köböl fog az emlék kidolgoztatni a a költség is annak megfelelőleg módosai. A vásári és piaci helypénzek ötszörösen lettek felemelve. D. Kovács János városi tizedes kegydija évi 400 koronában lett megállapítva. A városi óvónők háborús és drágasági segélye egyelőre a városi pénztárból folyósittatott, az átvállalás iránt a város a közoktatásügyi kormányhoz felterjesztéssel él. A kéményseprő mesterek díjemelés iránti kérvénye hosszas vita után teljesítve lett s a dijak az eddigiek kétszeresére emeltettek. Molnár Albert városi mérnök szabadság iránti kérelme helyettes hiánya miatt nem volt teljesíthető. A GOK által igénybevett városi fuvarokért kilométerenkint 10 korona fizetésre lett kötelezve. A Nemzeti Kereskedelmi és Közgazdasági Bank részvényjegyzését a város visszavonta. A vadászterületek bérbeadása tárgyában felvett jegyzőkönyvek és a bérbeadás jóváhagyattak, úgyszintén a tanácsnak a legelők mi[Dobay János kölcsönkönyvtára megnyílt. Lapunk mai száma 2 oldal.
