Békés, 1921. (53. évfolyam, 1-105. szám)

1921-03-12 / 21. szám

Lili. évfolyam 31. szám. Szombat Gryuia, 1931. március 13 Előfizetési árak: Egész évre . . 120 K — f Fél évre . . 60 K - f Hirdetési dij előre fizetendő. Nyilttér sora 5 korona. BÉKÉS POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASZATI LAP. Szerkesztőség, kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdeté­sek és nyiltterek intézendők. Kézirat nem adatik vissza Egyes szám ára 2 korona. Felelős szerkesztő: DOBAY FERENC Megjelenik szerdán és szombaton. Március. A sokszor üdvös, még sokszor végzetes {oldalatokat hozó március hónap az idén sem hűtlen önmagához. Oroszországból hatalmas ellenforradalom hire ión. A legborzasztóbb uralmat, mely valaha csak fennállott emberek felett, készül megbuktatni a végső elkeseredés, a végső elszánt kétségbeesés. Mialatt haldokol a szörnyeteg, aminőt az Apo­kalipszis csodás állatai között sem találunk, az alatt a szovjet jól pénzelt emberei a nyugaton szórják a tüzet és vakmerő merénylettel leteritik a spanyol miniszterelnököt. Megint olyan revolver­durranások, melyek örvényeket fednek fel előttünk és erélyre, összetartásra sürgetik az emberiség józanabb elemeit. Debrecenben fel kell avatni újból egy neve­zetes templomot, melyet istentelen kezek meg- szentségtelenitettek. Még e szent ünnepet is meg­zavarni igyekszik az ellenség, mely viszályt akar hinteni közénk. Gonosz, elvetemült cselekedetek árulják el mindenfelé valamely elszánt, alattomos, ördögi ellenség tapogatózásait, felderítő mozdulatait. A Sátán országa prédára éhes, diadalra vágyó csapatainak dübörgését véljük hallani, a poklok mélységes fenekéről jövő, elfojtott harci riadó hangjai zsibongnak körülöttünk. A pusztulás, a felfordulás, a rombolás, a tagadás szelleme kopog, zörög, dübörög az emberiség békéjének, boldog­ságának kapuján. Ha sikerül betörnie, martalékai vagyunk testestül-lelkestül gonosz indulatainak, prédái vagyunk a bűn halált hozó szellemének, elvetjük testi és lelki életünk mindenfajta javait, amiket évezredes fejlődés és gondviselés a szá­munkra létrehozott. De nem fogja betörni. Itt az ideje, hogy összefogjanak a jók, a békeszeretők, akik nem gyülöltséget, de meg­értést és szeretetet akarnak teremteni ember és ember között. A legelső eszme, amiben meg kell egyeznünk az, hogy egységet, egyetértést kell teremteni. Senki se higyje azt mindenekelőtt, hogy ebben vagy amabban az eszmében van kizárólag az emberiség bajainak orvossága, hanem legyen meggyőződve, hogy az egység, az erők egyesítése a legelső, amivel a harc megkezdhető és ami a diadalt biztositja. ítéljünk el és vessünk meg minden kísérletet, mely arra törekszik, hogy ellentéteket élezzen ki, hogy különbségeket latol­gasson, hogy sérelmeket panaszoljon fel. A lényeg­ben egyet kell érteni és a lényegben meg is van az egyetértés. Ez a lényeg pedig az, hogy az emberiséget csak életének és fejlődésének a valláserkölcsi alapokra való visszahelyezése ment­heti meg egy olyan rettenetes pusztulástól, melyet bátran tekinthetünk a világ szellemi végének, pusztulásának. Az elfordulás az anyagtól, a körül­táncolt aranyborjú kíméletlen összetörése, csak ez segíthet az emberiségen. Legyőzni és megsemmi­síteni korunk két legnagyobb bűnét: a kapzsi­ságot és az irigységet, amelyek minden bajunk­nak fő forrásai, ez kell hogy legyen a legelső feladata úgy az egyes embernek, mint a szerve­zett emberi közületeknek. Megértetni mindenkivel, izegénnyel gazdaggal, hogy tőlünk függetlenül keletkezett jog és igény e föld javaira a leg­csekélyebbekre sem, nem illet bennünket. Isten adománya és munkánk jutalma minden. Munka­erőnk és munkaképességünk pedig ismét csak Isten ajándéka. Nem vagyunk tehát jogosítva minden áron ragaszkodni ahhoz, ami ideig-óráig személyünk szolgálatára adatott, de még kevésbbé vagyunk jogosítva követelni azt, amit munkánkkal kiérdemelni nem tudunk, legyen bár ez a leg­szükségesebb is reánk nézve. Ezt a felfogást, ezt a szellemet ismét belevinni a megszéditett telkekbe, ez a feladat az, aminek egyesítenie kell minden­kit, aki az emberiség boldogulását óhajtja. Ez a szellem fog csak igazán építeni és alkotni, ez fogja csak a föld javait oly bőségesen termelni, hogy minden harc azokért szükségtelen és feles­leges lesz. Külpolitikai Itirek. Az oroszországi hírekről már megtanultuk, hogy azokat nem szabad lázas sietséggel bizonyo­saknak elfogadnunk. Az óriási birodalom lakos­sága kétségbeesett erőfeszítéseket tesz, hogy le­rázva a bolsevik uraimat, önsorsa intézésének urává felemelkedjék. Mostani kísérlete felülemelke­dik az eddigieken, de még mindig kérdéses, váj­jon döntő lesz-e? Pétervár, Kronstadt, Moszkva, Riga, újabban Nisninowgorod kitütve a fehér zászlót, de az ellenforradalom lassan halad előre. A szovjet ezzel ellentétben Trockit diktátorrá kiáltotta ki. Németország halasztási kérelmét a jóvátétel] összeg megállapítására nézve az antant bizottság nem fogadta el és életbe léptette a büntető ren­delkezéseket. A franciák tüntető és megszálló csa­patokat küldtek Düsseldorf, Duisburg és Ruhrort városokba és előirányozták Majsai, Frankfurt megszállását. A német nép ezen uj erőszakot fér­fias elszántsággal, de fogcsikorgató fegyelmezett­séggel vette tudomásul. Dató spanyol miniszterelnököt, aki ismere­tes konzervatív érzületéről, mikor hivatalából auto­mobilon haza sietett, ismeretlen tettesek meg­gyilkolták. Dató nagy békebarát volt, ő akadályozta meg annakidején Spanyolországnak a világháborúba avatkozását. Kelpolitikai hírek. A debreczeni nagytemplom felavatása impo­záns ünnepély keretében folyt le. A felavatás be- végeztével és attól elkülönítve Baltazár püspök elnöklete alatt tartott lelkészgyülésen azonban saj­nálatos incidens történt, melyen a püspök kriti­zálta a rendőrhatósági kiküldött jelenlétének tör­vényességét, emiatt a hatóság a gyűlést feloszlatta. TiHt«} Y. Körlevél. A vallás és közoktatásügyi minisz­ter ur 62225—1921. sz. körrendeleté alapján tudomás és miheztartás végett értesítem vala­mennyi elemi iskola és óvoda helyi hatóságát, fenntartóját, tulajdonosát, hogy a békeszerződés végrehajtására létesült m. kir. felszámoló hivatal az országunkat megszálló idegen csapatok által elszállásolás céljából igénybevett és magánosok erkölcsi testületek birtokában levő épületekben okozott károk helyreállítási költségeinek fedezését a saját gondoskodása alá vette a következő főbb szempontok szerint: 1. A legnagyobb takarékosság szem előtt tartása mellett csupán a ténylegesen szükséges és kizárólag a status quo ante helyre állításához szükséges munkálatok foganasittatnak. A román megszállásból miután az a szövetséges és társult hatalmak engedélye nélkül történt, folyó összes kiadások a románok terhére a jóvá- tételi számlánk javára fognak bemutattatni, illető­leg levonatni. 2. Az idegen megszállásokból eredő helyreállítási munkálatokra vonatkozó kérdéseket és igényléseket elbírálás, további műszaki eljárás illetve műszaki megállapitás végett a Magyar Királyi Eelszámoló Hivatal a Békeszerződés Vég­rehajtására. Budapest. I. Yár, Bécsi kapu 4 szám címre kell közvetlenül beküldeni. Az igény beje­lentések esetén a szükséges összes tervezési és kiviteli munkálatokat a körletparancsnokságok építési osztályai utján kívánja a Eelszámoló Hiva­tal foganatosíttatni. 3. A magánosok és erkölcsi testületeknek okozott károk tekintetében a helyre­állításra vonatkozólag esetrőí-esetre fenntartja magának a Felszámoló Hivatal a határozatot. Azon állami elemi iskolákról, óvódákról, melyek­nek épületei az államkincstár tulajdonát képezik, a megfelelő kimutatások a helyi hatóságokhoz a célból külön kiadott körlevelem értelmében hoz­zám küldendők be. Gyula, 1921. március 1-én. Milder Sándor kir. tanfelügyelő. H I HE K. Március 15. A magyar nemzet életében és történelmében elévülhetetlen fényes dátum március 15. A jobbágyság felszabadításának, az urbériség eltörlésének, a szabadsajtónak, az alkotmányos nemzeti népképviseletnek törvénybeiktatási napja. Nagy örök eszmék, nagy emberi jogok, melyeket az idő előkészített, melyek megértek és melyeket fennkölt szellemű, nagynevű és lánglelkü valódi hazafiak a nép élére állva kivivtak s melyeket egy neme8szivü és bölcs uralkodó szentesített. — Igaz, hogy e korszakalkotó nap nagyszerű nem­zeti vívmányai csak később léphettek életbe, de az 1848. március 15. napja eszményi tisztaságában örökre magasan fog ragyogni a magyar nemzet egén. A 73-ik évforduló hajnala már előre küldte sugarait. A Polgári Kör és más egyesületek hazafias közvacsorát rendeznek. Bizonyosan felhangzik újból a Talpra magyar ! ... Horthy Miklós azt üzente... Irredenla-est. A polgári leányiskola a Király- Mozgóban március 17-éu tartandó irredenta-ünne­pélyére nagy igyekezettel folynak az előkészüle­tek úgy a tanári kar, mint a növendékek részé­ről. A közönség nagyfokú érdeklődésének tesz eleget az intézet, midőn az ünnepély műsorát itt közli: 1. Hissekegy, karének élőképpel. Székely leány Garay Gabriella. Magyar leány Titz Erzsé­bet. 2. Mint Jób. Irta Végvári. Szavalja Marik Magda. 3. Brahms Magyar Táncok. Zongorán négy kézre előidják Debreczeni Margit és Polák Erzsébet. 4. 1820—1920. Párbeszéd Boksz Mal­vintól. Előadják Jantsovits Klára és Konrád Anna. 5. Irredenta induló. Karének. 6. A magyar dal. Melodráma Herodek S.-tól. Szavalja Juhasz Ilona. 7. Magyar tánc. Bemutatják Grämling Adrienne, Konrád Anna, Madarász Margit, Alcser Jenő, Fülöp Pál, Pénzes Ferenc, Tapay István. — Tíz perc szünet. — 8. As ussoki völgy virágai. Hang­versenydarab Sztojanovits Jenőtől. Szereplők: Angyal Mann Margit, Jancsi Titz Erzsébet, Pi­roska Klinkovit8 Ilona, Kökörcsin Marik Magda, Udvari 733 2-20 (á la pilseni) Góliát Maláta (á la Salvator) sor Csak viszonteladóknak! palackozva békebeli minőségben kaphat*! az Első Magyar Részvény Serfőződe főraktárában: Welsz Mér és Társa cégnél, kyuSán. Lapunk inai «zárna 4 oldal.

Next

/
Thumbnails
Contents