Békés, 1921. (53. évfolyam, 1-105. szám)

1921-03-05 / 19. szám

1921. március 5 Békés 3 Halálozások- A héten Gyulán elhaltak: Hó­dos János szarvasmarha kereskedő 48, Gróh Már­ton kisbirtokos 70, id. Mány János kisbirtokos 82, Reif Károly szoba- és cimfestő 48, özv. Túri Ferencné szül. Gulyás Erzsébet 90 éves korában. Kuiuives mesterség cimü mü negyedik javí­tott kiadásánál előfizetésre hívja fel Némethy József főmérnök miniszteri tanácsos az ipartestü­let által az érdekeltek figyelmét. A mü a vasbeton szerkezet gyakorlati megoldását is magába fog­lalja és előkészít a kőmives mesteri vizsgára. Elö- jegyeztetni lehet az ipartestületbsn a hivatalos órák alatt. A Körösvldék Békésmegyei Keresztény Nyomda és Lapkiadó Rt. március hó 6 án tartja évi rendes közgyűlését Békéscsabán, a városháza nagytermében. A közgyűlés tárgya: Az igazgató­ság jelentése és a mérleg megállapítása, továbbá a felügyelő-bizottság választása. A budapesti nyomdászok sztrájkjában for­dulat mai napig nem történt, de a megegyezés nem késhetik sokáig. Csak két alkalmi lap jele­nik meg naponkint: Raggeli Hírek és Esti Hírek cim alatt, melyeket Szőcs Pál szerkeszt és ad ki, ezt a Pallas R.-T. nyomdájában műegyetemi hall­gatók szedik és készítik. A sztrájk ólomsullyal nehezedik a főváros kulturális életére, de nem elviselhetetlen. A sztrájk ügye a kormányt és a nemzetgyűlést is foglalkoztatta és a miniszter- elnök kijelentései szerint a sztrájk most jogosu­latlan, a munka azonnali felvétele és ezzel pár­huzamosan a békés megegyezésre irányuló tár­gyalások lefolytatása a kibontakozás útja. A sztrájk a kormányt nem lepte meg, mert régeb­ben tudomása volt annak külföldről való előké­szítéséről ; ez nem itteni belső okokból és nem­csak mint bérharc keletkezett, ez egy külföldi propaganda müve, melynek célja az ország kon­szolidációjának megakasztása. A béremelés nagy nehézségekbe ütközik, mert a lapkiadók már is ráfizetnek a lapokra. A nyomdászok fizetése nem emelkedett ugyan más iparágak keresetéhez mér­ten, de most is lényegesen több, mint a tisztvi­selőké. A munkások erkölcsi kötelessége a békés megértés útjait keresni és nem lett volna szabad olyan eszközhöz fordulni, ami a békés megegye­zésnek útját állja. A kormánynak tudomása van róla, hogy más szakmában is sztrájkkal fenyege­tőznek és hogy azt a munkást, aki dolgozni akar, de nem hajlandó egy előirott pártszervezetbe lépni, kenyerétől akarják megfosztani. Sőt — folytatta a miniszterelnök — ki vagyunk téve annak, hogy esetleg az egész társadalmat, köztük a munkásságot is megfosztják kenyerétől. így például a pékek is bejelentették 60 százalék bér­emelés iránti igényüket. A munkásság meggon­dolhatná, hogy igy a saját burába vág, mert maga részére is megdtágitj* a kenyeret. A dol­gozni akaró munkásokat a legerélyesebben meg fogják védeni. A bizalmifárfi rendszert a kormány nem fogja akceptálni, mert ez a munka szabad­ságát korlátozza. A magyar államnak ma kivéte­les helyzete van és a kormány nem fog lemon­dani kivételes hatalmáról. A tavasz és nyár ele­jén egész Európában szocialista megmozdulások várhatók. De a magyar társadalom meg fogja mutatni erejét, nehogy a közszabadságok leple alatt ismét lábbal tiporják éppen a közszabad­ságokat, mint tették azt a forradalmak alatt. A kormány hajlandó elősegíteni a békés megegye­zésre irányuló tárgyalásokat, azonban ennek első feltétele a munka felvétele. A gyulai általános iparíesíüleí folyó hó 6-án d. e. 10 órakor tartja rendes havi elöljáró­sági ülését. Az Amerikába való kivándorlást — tekin­tettel a kivándorlási mozgalom elharapódzására — a belügyminisztérium rendeletileg szabályozta. Csakis Triest, Rotterdam és Hamburgon át lehet az Egyesült-Államokba és Kanadába hajózni és csakis négy magyar kilépő vasútvonalon (Király­iddá, Szentgotthard, Savanyúkút és Gyékényes) Csakis szoTOsan’családtagoknak, kizárólag a Canard vállalat hajóin és csak március 31-ig van meg­engedve kivándorolni, de csupán azoknak, akik már eddig a hajójegyek birtokában vannak. »Orosházi Közélet« címen uj politikai napi­lap indult meg Orosházán, melynek szerkesztői Horváth Kálmán és Ferenczi József. A lap külső alakja éa beosztása a modern formát követi, bél­tartalma gondos, szakavatott kezekre vall; elő­fizetési ára egy hónapra 40 korona. Kiadja az orosházi kisbirtokos szövetség, nyomatott Pless N, könyvnyomdájában. Egy szám ára 2 korona. Az árukészletek vagyonváltsága a pénzügy­miniszter kibocsátandó rendelete szerint az 1921 március 1-én volt tényleges leltári érték alapján fizetendő. A várható árcsökkenésre való tekintet­tel a leltári érték egyharmadrésze azonban váltság- mentes lesz. Közgazdaság. A Hangya igazgatósága megállapította az országos központjának múlt 1920, évi üzlet­eredményét. A Hangya kötelékébe a múlt év végéig 1777 fiókszövetkezet tartozott; a központi forgalom másfél milliárdot tett, alaptőkéje 100 millió korona. A központ az évi nyereségből nagyobb alapítványokat ad, igy a közgazdasági egyetemre, a Magyar Tudományos Akadémiára és a gyermekhalandóság leküzdésének támogatására egyenkint közel egy-egy fél millió koronát. A gyulai Hangya ügyállásának és ügyvitelének meg­tekintésére e héten Gyulán járt Holló központi igazgató, aki egyebek között serkentette a veze­tőséget az országszerte megindított áruelőleg kamatozó betétek gyűjtésére. A földmivelésfigyi miniszter a szőlősgazdák szükségletére kékkövet utalt ki. Értesittetuek tehát a szőlőtulajdonosok, hogy a részükre szükséges kékkő mennyiséget készpénzfizetés ellenében a városházán, Reinhardt Adám szállásmesternél átvehetik. A tanácsköztársaság idejében keletkezett szovjet tartozásokra nézva a kormány döntése elkészült. A kereskedőknek, iparosoknak magáno­soknak és czégeknek több száz millióra menő kárigényét a kormány nem vállalta át, mert nem tekinti magát a szovjetkormány jogutódjának. A magánosok tartozását azonban az illető érdekeltek­nek ki kell egyenliteniők. Most már arra vagyunk kiváncsiak, hogy kiket fog megnevezni a kormány magánosok cimén. A kormány ilyen irányú döntése érzékenyen érinti Gyulán azokat akiknek vadász- fegyvereit pisztolyait stb. az akkori városparanc*- nokság elrekvirálta, továbbá gazdákat, kareskedő- ket és a bakancsgyárat, melynek nagyobb kárigénye most egy hivatalos lökéssel is tovább lendítve — reménytelenül úszik. Ültessünk fákat. A téli tüzelöfahiány szo­morú ténye egyre jobban emlékezteti a gazdákat és a hatóságokat az alföldi nép azon bűnös könnyelmű­ségére, melyet a faültetés semmibevételével évtize­deken át folytatott. Az alföldi magyar megelége­dett azzal, ha udvarán é* tanyáján egypár eperfát ültetett, egyébként a fát nem becsülte. Sok község és város utcáin alig volt fa, sőt nagy meaei utak, dűlők, partok, gátak, mederszélek, használatlan marad vány földek, temetők, legelők voltak teljesen kopárak, fátlanok. Pedig az Alföldnek van külön­legesen ide bebonosodott fája, az Amerikából származó akácfa, melynek minél nagyobb elterjesz­tését a legnagyobb magyar, Gróf Széchenyi István már 100 év előtt sürgette és szorgalmazta, mikor a Gyula—Szeged—Mezőtúr közötti nagy három­szögben több napi járóföldón nem volt még akácfa található, s a nép szalmával, kóróval, tőzeggel, szárított trágyával tüzelt. A magyar Alföld terü­lete az arra fenntebb megnevezett alkalmas helyek akácczal való befasitásával, fedezni lenne képes az itteni lakosság megszorított szükségletét, anél­kül hogy a mezőgazdaságban számottevő károkat okozna, vagy még ha okozna is kárt, ez bőven megtérül a fának értékében. Azért a tavasz kezde­tével megismételjük a legnagyobb magyar szóza­tát: Minden magyar gazda súlyosan vétkezik, ha erre alkalmas, bár talpalatnyi területén akácfát nem ültet. IAKM. Sí 14. száuin játszma. (Játszották Budapesten 1921 február 3-án a „Magyar Sakkegyesület hatos versenyén. A megjegyzések dr. Tartakower- töl származnak, amelyek még egyrészt tanulságosak, másrészt a játszma értékét is nagyban emelik.) Francia védelem Világos: Szigeti M. Sötét: Tartakower S. 1. d4 e6 2. e4 d5 3. Hc3 Hf6 4. Fgö de (különösen Rubinstein ajánlja) 5. He4: Fe7 6. Hf6: sakk (nem 6. Fd3 He4: 7. Fe7: Hf2:! miatt gyalog nyeréssel) ...............Ff6: 7. Ff 6: Vf6: 8. Ht'3 o—o (ha Rubinstein metódusa szerint 8............. b6, akkor 9. Fbö sakk c6 10. Fd3 Fb7 11. Ve2! Hd7 12.'c3 világosnak jé játéka van) 9. Fd3 c5 (szükséges egy kis életet önteni a játszmába, még akkor is, ha azáltal világos vezér- szárnyi oldalán gyalog többlet áll elő) 10. Ve2 (10. c3 cd 11. Hd4 e5 ((11...............Bd8-ra világos Ve2-vel megmenekül a ne hézségek elöl)) 12. Hf3 Hc6 után sötét játéka előnyösebb) ...............Hc6 (természetesen nem 10.................cd 11. Ve4 miatt és világos előnyösen nyeri vissza a gyalogot) 11. de (most már szükséges, hogy a d4 mezőt ne gyengítsük)...............Vb2: 12. o—o g6 (várakozó és biztositó lépés. Ha ugyanis rögtön 12. Hd4, akkor Fh7:! sakk Kli7 14. Vd3 sakk Hf5 15. S4 sötétnek nagyon kellemetlen lenne p. o. 15...................g6 16. gf ef 17. Hd4 Bd8 18. c3 erősen nyomja a sötét állást, vagy 15...............Vf6 16. gf Vf5 17. Vf5: ef 18. Bfdl Fe6 19. Ba bl Bab8 20. Hd4 világos részére jobb eséllyel) 13. Fe4! (világos érti a módját, állásának gyengéitől megszabadulni) ...............Hd4 14. Hd4: Vd4: 15. c6 be 16. Fe6: Bab8 17. Ba bl Bb2 18. Bb2: (vagy Bfdl Bbl: 19. Bbl: e5:............... Vb 2: 19. Vc4 Bd8 (Vbl-re 20. Vb5. tekintetbe jöhet még e5 20. Vb3 Vd4) 20. Vb3 Ve5 21. c4 (a szabad gyalog megkezdi az útját)...............Vc7 22. Ff3 Bd4 23. Bel e5 24. c5! Hadállá s világos 34. lépése ulán. á bedé fgh 8 7 6 5 4 3 2 l 241 ............e4 25. Fe2 26. Ve3 (hibás lenne Fc4 Bf2:1 miatt) ...............Ba2: Bd2 27. Ve4: Ff5 (a sötét bástya c2-re törekszik, ho gy a veszélyessé válő szabad c gyalogostól megszabaduljon. Nem lenne ajánlatos 27...............a5 28 Fc4 Bd2 29. Fb3 és világos ura a játéknak) 28. Ve8 sakk Kg7 29. Ve3 (kikerüli a csapdát; u. i. 29. Fc4 Bf2: 30. Ff3: Fd3 31. Vg8 sakk Kh6 32. Yf8 sakk Kg5 stb. A vezérnek tehát vissza kell menni biztosítani a helyzetet)...............Kg8 (érdekes kényszer­he lyset. Szép fordulatok állanak elő 29. Fc4 Bf2! 30. Ff7:! Fh3! ((nem Fd3 31. Vg8 sakk Kh6 82. Vf8 sakk Kg5 33. h4 sakk és nyer)) 31. Vg8 sakk Kh6 32. Vf8 sakk Kg5 33. Kf2 Vf4 sakk 34. Ke2 Fg4 sakk 35. Kd3 Ff5 örökös sakkal remis. A királylépés szükséges Fc4 sakk és vezérsakk elkerülése végett. 29. Kf8-ra Kg8 helyett 30. c6 jól következtetik, mert most Bc2 31. Bc2: Fc2: 32. Vc5 sakk miatt hibás lenne) 30. Ve8 sakk Kg7 háromszori sakk megismétlés miatt remis lett. Elemezte: Dr. Tartakower Saviéiig. Dobay János kölcsönkönyvtára március 15-én megnyílik.

Next

/
Thumbnails
Contents