Békés, 1921. (53. évfolyam, 1-105. szám)

1921-02-12 / 13. szám

Lili. éTfolyam 13. szám Szombat Gyula, 19551. február 12 Előfizetési árak: Egész évre . . 120 K — f Fél évre . . 60 K - f Hirdetési dij előre fizetendő. Nyilttér sora 5 korona. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASZATI LAP. Szerkesztőség, kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdeté­sek és nyiltterek intézendők. Kézirat nem adatik vissza Egyes szám ára 2 korona. Felelős szerkesztő: DOBAY FERENC Megjelenik szerdán és szombaton. Csonka Magyarország nem ország, Egész Magyarország mennyország! Könnyű mondani, Annak utána, hogy országunk ősi határait oly rettenetesen megszabdalták, a legkevesebb, amit meg kellett bagyniok számunkra az a jogunk lehe­tett, hogy a megmaradt kis területünkön azt tehet­jük, amit akarunk és úgy rendezkedhetünk he, ahogy saját érdekeink követelik. Most azután ki­sült, hogy talán {területünk megcsonkításánál is fontosabb érdeke ellenségeinknek, hogy az ezer­éves magyar alkotmány többé ne legyen az, ami volt, ne legyen többé az az erő, mely ennek az országnak régi határai között a haza valamennyi népét békében, jólétben, megértésben egyesíteni tudta és tudja. De mindennek van határa. A fegyvert ki­csavarhatták kezünkből, a boldogulásnak számos feltételétől megfoszthattak bennünket, de hogy az önálló nemzeti életet fentartó erőt örökre meg­bénítsák, hogy azt az ezeréves energiát, mely bennünket megtartott és annyiszor megújított, örök erőtlenségre féljék, azt már nem tűrhetjük, azt semmiféle békeszerződés, mely megsemmisíteni nem akar bennünket, reánk nem kényszerítheti. Az, hogy egy nemzet a maga alkotmányos életét akként rendezze, ahogy azt érdekei és hagyományai parancsolják, oly természetes jog,‘hogy attól egy nemzetet sem lehet megfosztani. Ha beleszólást engedünk belügyeinkbe más hatalmaknak, akik ma, miután a békeszerződést aláírtuk, többé már nem győzők, hanem velünk egyenlő rangú nemzetek, akkor az élethez, az ön­álló élethez való jogunkról mondunk le; ha pa­rancsnak vesszük azt, amit ők, csak a saját* érde­keiket tartva szem előtt, tőlünk kivannak, egye­nesen öngyilkosságot követünk el. Ezt azonban senkinek a kedvéért nem fogjuk tenni. Az Ébredők gyűjtése. Ha a mi anyagias korunkban pusztán erkölcsi tőkékkel is lehetne sikeres nemzeti és társadalmi mozgalmakat csinálni, akkor az Ébredő Magyarok­nak nem volna szükségük anyagi támogatásra. Ez az Egyesület annyira a mai magyarság leiké­ből született, hogy amikor mi, tiszántúliak, még csak a nevüket ismertük, máris éreztük, hogy testtel-lélekkel mi is ott leszünk és ott kell lennünk azoknak a magyaroknak táborában, akik végre évszázados alvajárás után öntudatos nemzeti életre akarnak ébredni, akik végre minden erejük­kel és tehetségükkel azért küzdenek, hogy a magyarság is elfoglalja a világ népei között azt a helyet, mely őt kiválóan értékes, a történelem legnagyobb nemzeteit is ékesíteni képes tulajdon­ságai révén méltán megilleti. Azóta, hogy fel­szabadultunk, nemcsak azt tudtuk meg, hogy az egész magyarság úgy fogta fel ezt az egyesületet, mint mi, haneín arról is meggyőződtünk, hogy az Ébredő Magyaroknak szervezetbe tömörülésé­vel tovább várni igazán nem lehetett. Szomorúan tapasztaltuk évtizedek óta, egyenesen lesújtva tapasztaljuk mostanában, hogy minő gyenge az államhatalom ott, ahol a fajnak, a nemzetet, az államot fentartó magyarságnak és ennek erényei­nek megvédelmezéséről, ápolásáról és fejleszté­séről van szó; minő keveset, úgyszólván semmit sem tud tenni az államhatalom ott, ahol a faj érdekeit védeni, a magyarság ősi erényeit konzer­válni és fejleszteni kellene ; mennyire rabigájában görnyed az államhatalom többször, mint nem, a nemzet, a magyarság érdekeivel egyenesen ellenté­tes érdekcsoportosulásoknak, mennyire színtelenné, közönyössé válik a kormányzat akkor, midőn a magyarság érdekei védelmének kötelessége hárulna reája. Azt az energiát, mely a nemzetben lakozik, de amelyet az államhatalom szervei utján a nem­zet kifejteni é% a maga javára hasznosítani nem tud, azt. van hivatva élő, eleven, ható erővé vál­toztatni az Ébredő Magyarok Egyesülete. Küzde­lem az, amire ez az Egyesület vállalkozott, küz­delem a közöny, a gyáva megnyugvás és meg­alkuvás, a hódító, nemzetölő és széthúzást okozó jelszavak, a magyarság jó szivével visszaélő ravasz élelmesség kizsákmányolása ellen. A küzdelemhez, a harchoz pedig anyagi eszközök ép olyan bősé­gesen kellenek, mint erkölcsiek. Nemcsak életet és vért, de zabot is kért a nagy királyné az or­szág ellenségei ellen és a történelem bizonyltja, hogy [a magyarság mindenből adott bőségesen. Vájjon a hitvány aranynyal fukarkodnánk-e, mi­kor annyi drága életet odaadtunk már ezért a szent hazáért ? Nem {ajándékba, nem ingyen ad­juk a legcsekélyebbet sem. Fiaink és unokáink boldogsága, szellemi és anyagi jóléte, mindsn küzködésünknek .és önmegtagadásunknak célja, lesz érte a mi boldogító jutalmunk. Adjunk az Ébredőknek, hogy a halálban el ne aludjunk és ne mondják ellenségeink, hogy erőt vettek rajtunk. Hiszek egy Istenben, Hiszek egy Hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Belpolitikai hírek. A nemzetgyűlés első időszaka berekesztve. Budapest, február 10. A nemzetgyűlés ülé­sét Bottfik József alelnök 11 órakor megnyitotta. Igen kevés képviselő van a teremben, a minisz­terek közül csak gróf Teleki Éál és Hegedűs Lóránt vannak jelen. A miniszterelnök bejelenti, hogy legfelsőbb kézirat érkezett, mely igy hangzik : A magyar nemzetgyűlésnek kormányzói üd­vözletem! Tisztelt Nemzetgyűlés! A magyar ki­rályi minisztérium előterjesztésére a magyar nem­zetgyűlés első ülésszakát ezennel berekesztem. Horthy s. k. . Teleki s. k. A ház elnöke kijelenti, hogy a legfelsőbb leirat tudomásul vétetett s ezzel az ülést be­rekesztette. H I B E K. Papp Béla, főgimnáziumi róm. kath. hittanár temetése február 10-én történt a szülői házból impozáns részvét mellett. A temetési szertartást dr. Lindenberger János püspöki helynök, debre­ceni plébános végezte. Megjelentek az ifjú áldozó­pap szerető pályatársai, a vidéki lelkészek nagy számban, továbbá a főgimnáziumi tanári kar, a tanulóifjúság, több testület és óriási résztvevő közönség. A temetési szertartás végeztével, a ház­nál Némethy József főgimn. igazgató tartott a halott felett mély érzésből és szeleteiből fa­kadó, megható gyászbeszédet, vázolván a nagy veszteséget, mely a hivatottsággal és nagy ön­bizalommal telt ifjú tanár halálával az intézetet érte, egyben visszautalt azon mélységesen meg­rendítő nemzeti katasztrófára és ezzel összefüggő közlekedési nyomorúságokra, melyekből eredőleg a szeretett kartárs halála bekövetkezett. A beszéd könnyekig megindította a hallgatóságot. A kedves halottat elsősorban galambősz hajú, pátriárka arcu­latú édesatyja, testvérei és Gyulán a legkiterjed­tebb ágazatu rokonsága és a résztvevő közönség nagy sokasága kisérte a Szentháromság temetőbe. Koporsóját és halottas kocsiját a koszorúk nagy tömege borította. Derék ifjú! Isten veled! Yirasszon hamvaid felett a szeretet és emlékezet. • Útlevél iránti kérvények véleményezése A kereskedelemügyi m. kir. miniszter ur 36813—920 8z. rendeletével elrendelte, hogy a kamarák az útlevél kérvények véleményezésénél mindenkor az érdekeltek által bemutatandó levelek, megren­delések, vagy egyéb iratokból igyekezzenek meg­győződést szerezni a tervezett utazás konkrét cél­jából is indokolt voltáról és ezt a körülményt az illető konkrét kereskedelmi cél megjelölése mellett az útlevél kérvények véleményező jelentésében vagy záradékában mindenkor tüntessék fel. A gyulai Oktatók Egyesülete február 13-án délelőtt 11 órakor a kereskedelmi szaktanfolyam helyiségében évi rendes közgyűlését — ezt meg­előzőleg pedig délelőtt 10 órakor ugyanott választ­mányi ülését tartja. A főgimnázium utóbbi két tanévéről készült összefoglaló értesítő uj nyomdai kiadása elkészült és kapható Dobay János könyvkereskedésében. A Szociális Misszió Társulat f. hó 13-án, azaz vasárnap délután 4 órakor tartja rendes havi értekezletét a békésmegyei takarékpénztár tanács­termében. Ezúton kérjük a tagokat, hogy meg­jelenni szíveskedjenek. Az Ipartestület szegényeinek segélyezésére adományoztak : Dávid István bőrkereskedő 2 pár cipőhöz való anyagot, Fecz Gyula, Pocsai György 1—1 pár kész cipőt, ifj. Géczi Mátyás 4 pár cipő elkészítését, Kelemen Mihály 1 pár cipőhöz alsó anyagot és 1 pár cipő elkészítését, Gabara András két pár cipő elkészítését. Amit köszönettel nyug­tázunk. Hiszek Magyarország feltámadásában. Amen. legmagasabb árban vásárolunk, vagy kívánságra megfelelő mennyiségű Aflfl öü|II Ili pálinkára becseréljük. WciszMőr és Társa központi szeszfőzdéje Gyula. ms-s Lapunk mai száma 4 oldal

Next

/
Thumbnails
Contents