Békés, 1921. (53. évfolyam, 1-105. szám)

1921-12-10 / 99. szám

Békés 19^1 december 10 • 2 Az uj Bethlen kormány szerdán mutatko­zott be a nemzetgyűlésnek. A programra, melyet Bethlen gróf előterjesztett, általában tetszésre ta­lált és ha a kormány be tudja váltani ezt a pro- grammot és a beváltásban a pártok meg nem akadályozzák, az egész ország jobb sors elé néz­het. Megígérte a kormányelnök a kivételes tör­vények mielőbbi megszüntetését, a sajtócenzura végleges eltörlését. A munkásság érdekeit fel fogja karolni a kormány, de viszont elvárja a munkás­ságtól, kogy tudatára ébred annak, hogy ők is épen olyan magyarok, mint mi mindnyájan. A zsidókérdésről és a keresztény politikáról szólva, azt mondotta, hogy a keresztény politika a vallás­erkölcsi alap átvitelét jelenti a közintézményekbe, a nevelésbe és jelenti a keresztény magyarság gazdasági megerősödését. Az antiszemitizmusnak oka az volt, hogy a zsidóság bizonyos hadat üzent a keresztény vallásnak és a magyarság történelmi tradícióinak ; oka volt még az a kivételes porició is, amelyet gazdasági és társadalmi életünkben a zsidóság gazdasági hatalma révén elfoglalt. Ezt a helyzetet a kormány nem a gyűlölet és üldözés eszközeivel akarja javítani, de nem fogja tűrni nemzeti ideáljaink sárba tiprását és nem enged­heti a lelkek forradalmositását. A zsidóság jó része távol áll ezektől a tendenciáktól, de nincs bátor­sága szembeszállani velük. Az egységes párt ideje még nem érkezett el. Nem sikerült az egységes párt elsősorban a vá­lasztójog kérdése miatt. A jelenlegi választói tör­vény pedig nem kielégítő, azon módosítani kell. Feltétlenül szükséges, hogy a kereszténypárt és a kisgazdapárt egymásra találjon, különben egymás ellen fogja őket vinni egy harmadik De szüksé­ges, hogy egyik párt se kövessen önző politikát, hanem kiegészítsék magukat és felvegyék egyrészt azokat, akik nemzeti érzésüket még a múltból hozták magukkal, másrészt azokat is, akiknél a becsületes emelkedés előfeltételei megvannak. A pártok egyesítésére irányuló kísérleteit a kormány folytatni fogja. A királykérdéshez belátható időn belül nem fog nyúlni a kormány A választójog kérdésében az arany középutat kell keresni. Az erről szóló javaslatot januárban beterjeszti a kormány, bzámos szociális irányú és pénzügyi tárgyú javaslat sürgős előterjesztését ígérte meg ezután a miniszterelnök és felszólí­totta a polgárságot, hogy adjon előleget a jöve­delmi és vagyonadókra, mert az mindenkinek ér­deke, hogy ne gyűljék össze kifizetendő adója. Azzal végezte Bethlen, most fog eldőlni, hogy nemzetgyűlés megtudja-e a nemzeti demokrá­ciát alapozni. Molnár Albert mérnök irodája Gyula, Kossuth-tér 18. sz. 569 15—* vármegyék történelme. Fenti egyesület nagy munkájában magam is, mint apród, ott asszisz­táltam, később munkatárs voltam és a nagy férfiak szándékát és meghagyását követem, amikor leveszem a vékát a régóta letakart világosságról, hogy annak egyre halaványuló fényénél az utókor lássa ismét elődeinek múlt­ját, hazafias érzületét, önfeláldozó hazaszere­tetét, ennek megemlékezést szenteljen és elő­deinek példáját kövesse. A gyulai várat Losonczy László erdélyi vajda 1372. évben kapta királyi adományul. A vár akkor még kezdetleges, de a körülötte épült város igen virágzó állapotban volt. E derék férfiú és családja- sokat áldozott a vár és város előhaladására. Halála után 1404. év­ben Maróthy János macsói bán és hires had­vezér kapta meg hűséges szolgálataiért és ő kezdte> a ma is fennálló négyszögü főépületet emelni. A mai tornyot valószínűleg készen ta­lálta és az újabb épületbe illesztette, mert ma is meglátszik, hogy nem egyszerre épült a to­rony és vár. Ez a főépület 1435. évben lett készen, de teljes felépítését Maróthy nem érte meg, mivel ez évben meghalt és az építést fia fejezte be. Folytatólag Hollós Mátyás, majd Korvin János herceg, továbbá Brandenburgi György őrgróf lettek a vár urai. Ezek idejére esik Gyula város fénykora. A mohácsi vész után Patócsy Ferencé lett a város és vár, de mert ez hol a magyar királyhoz, I. Ferdinánd­IHIegyei választások. Lapunk egy barátjának tollából kaptuk ezt a cikket, melyet a vélemény szabadságának tisz­telete közreadat velünk, bár észrevételei nem mindenikével értünk egyet, A december 15-én megejtendő megyei köz­gyűlés egyik fontos tárgya a megüresedett tiszti állások betöltése, melyekre a minisztertanács tud­valevőleg kivételes felhatalmazást adott. A köz­gyűlés — szokás szerint — a választásokra tekin­tettel igen látogatottnak és népesnek ígérkezik, mert megejtett kapacitalások, de különösen az, hogy a választásokba politikai iz is öntetett, a szemben álló két tábor nagyszámú szavazóját állít­ják csatusorbe. A tisztviselői választás rendszerét régóta sokszor és jogosan bíráltuk, de az ellene felsora­koztatott érvek talán sohasem voltak olyan talá- lóak és kézzel foghatóak, mint most, amikor az uj választási jog rendszere alapján felszínre került s az utóbbi helyi választási epizód mámorából ki nem józanodott elsmek utján olyan átlátszó párt­szempontok nyomulnak előtérbe, melyeket nem a közérdek gondos mérlegelése, hanem egyenesen önérdekek és személyes érzelmek, nevezzük nevén a gyermekei, a társadalmi ellentét rugói sugal­maznak. Jóslás nélkül mondhatjuk azonban, hogy ezek az uj elemek a vármegyében még nincsenek többségben. » Újságírói kötelességünkhöz híven alább kö­zöljük és registráljuk a pályázók névsorát, de ugyanakkor teljesítenünk kell azt a feladatot is, hogy a közérdek nézőpontjáról a választáshoz egy pár őszinte megjegyzést füzünk. Élesen el kell Ítélnünk egyes pártbeli ta­goknak azt a kipattant mesterkedését, mellyel a megyei választásokba a politikát bevinni igyekez­tek. Erre több bizonyság van, sőt arra is, hogy egyes jelölteket a pályázatra a kisgazdapártra hi­vatkozva kérettek es a jövőre hivatkozással kapa­citáltak, ugyanakkor régi erőket, kipróbált, érde­mes pályázókat egyszerűen, személyi indokkal le­szorítani akarnak. Ennek kiváló példája az orosházi helyette­sített főszolgabíró, azután a helyettesített várme­gyei főjegyző dr. Konkoly Tihamér, aki szintén közmegelégedésre, kifogástalanul töltötte be hiva­talát. Tele szemben erővel felléptették dr. Kis László árvaszéki ülnököt, aki központi közigaz­gatási ügykörben sohasem működött, mint tiszt­viselő 8 aki szolgálatra, jártasságra és fiatalabb ! Nem kívánjuk tovább is részletesen ismer­tetni a vitás jelöléseket, melyeket ismételjük C3ak egyes pártfogók mozgatnak, de általánosan le kell szögezni, hogy az uj politikai irányzat részéről a kortesfogások között, az általános tájékozatlanság kihasználása, az érdemesek oknélküh félretétele, egyes személyeknek minden állásra való végig­hoz, hol az erdélyi fejedelemhez pártolt, alatta a város sokat szenvedett a birtokáért folyó kölcsönös versengés miatt. A vár is nagyon el lett hanyagolva. 1556. évben Mágocsy Gás­pár lett a kapitánya, aki a várat az egyre kö­zelebb terjeszkedő törökök ellen ismét kellő védelmi állapotba helyezte, de mert a vár és város birtoka miatt a két király között még akkor is folytatott torsalkodást megunta, 1559. évben leköszönt és eltávozott Gyuláról. 1560. évben nevezte ki I. Feerdinánd Kerecsényi László zalai vitézt gyulai várkapitánnyá, aki addig Szigetvár kapitánya volt. Kerecsényinek első gondját képezte a várat még jobban ki­építeni és ezt nagy sietséggel az egész tiszán­túli közmunkák igénybevételével 3 év alatt nagyjában bevégezte. A belső várat kőbástyák­kal övezte, rondellákat építtetett, ágyutelepe- ket emelt, a medreket mélyítette, kettőssán­cokkal ellátta, lőpormalmokat állított, a kapu­kat, hidakat újon felszerelte, de a király által ide küldött olasz épitő mérnök vártervezetét nem bírta az idő rövidsége miatt teljesen meg­valósítani, csak a legbelső vár volt ötszögben bástyákkal jól megerősítve. Az építést abban kellett hagyni, mert időközben hire jött, hogy a törökök uj sereget szerveznek a tiszántúli részek teljes elfoglalására. jelölése, az utolsó pillanatban való meglepetés- szerű fellépés stb. mint megannyi elkoptatott kor­teseszközök rendszeresen használtatnak. Azonban kérdezzük, hogy megengedhető-e, lehetséges-e, hogy mindezek — jogosan várható válasz és megfelelő ellensúlyozás nélkül — sza­badon érvényesülhetnek ? Máskor is volt már vá­lasztás, de még ilyen khaosz — sohasem. Bizo­nyosra vesszük azonban, hogy a helyes választ a megyei közgyűlésen megkaphatjuk. Tisztviselői érdekből is van megjegyzésünk. Erős bírálat tárgya, hogy a pályázók egész tö­megben törnek elő és a pályázók maguk sem te­kintenek semmire. Szolgálati érdem, arra valóság, képesség, jog, igazság, méltányosság — egyes tisztviselők előtt semmi. Ellenben bőven láttunk: érvényesülési vágyat, népszerűség fitogtatást, túl­fűtött energia megnyilatkozását stb. Ha mindeze­ket maguk az arra hivatott tényezők — akiknek ez joga és kötelessége — és a tisztviselői kar egysége, nem tudták, vagy nem akarták rendes mederbe* szorítani akkor vigyázzanak a ludas tiszt­viselők, mert megnyitottak egy olyan kaput, me­lyen át nem friss levegő, hanem szenvedélyek és gyűlölködés mérges gázai ömlőnek bs, melvek -— a ma nekem, holnap neked alapelve mellett — a tisztviselői egzisztenciát tisztviselői segédlettel ölik meg t,. . Sapienti sat.. . 1 Békésmegyei Képzőművészek egyesülete, mely nemrégen alakult meg, nagyobbszabásu, mindnyájunkat érdeklő programmot tűzött ki maga elé, melynek megvalósításán az egyesület tagjai a legnagyobb erőfeszítéssel dolgoznak. Most mikor magyarságunk ébrentartására, ősi kultúránk fej­lesztésére, annak a külfölddel való megismerteté­sére Csonkamagyarország elárvult népeinek legna­gyobb szüksége vaD, kell, hogy egy bizonyos ni- vósabb művészeti élet fejlődjék ki, amelynek moz­zanatai legalább időnkint képesek bennünket kiragadni a mindennapi élet sivárságából, vagy legalább is felkeltik a csaknem elaludni készülő érdeklődést. Szükséges, hogy a művészeti élet ne centralizálódjék csupán a főváros területére, hanem itt a végeken is virasszon egy szebb, jobb, nyugalmasabb, igazságosabb jövő érdekében dol­gozzék minden rendelkezésére álló eszközt meg­ragadva szent céljának elérésére. , Az egyesület programmját egy kiállítás vezeti be, melyet nagyméltóságu dr. Lukács György v. b. t. t, az Országos Képzőmű­vészeti Társulat elnöke stb. fog megnyitói, aki szives volt meghívásunkat elfogadni. A kiállítás ünnepélyes megnyitása december hó 18-án lesz. Körülbelül száz festészeti és szobrászati alkotást jelentettek eddig be megyebeli képzőművészeink. Bészletes értesítés a Békés következő szám fog megjelenni. — y— H I B B K. A vármegye restarái Valóban lélekemelőén szép és követésre méltó példáját mutatta Gyula­vári község közönsége az érdemes tiszzviselő sze­mélye iránt érzett osztatlan bizalom és szeretet­nek akkor, amikor a f. hó 7-én Z. Nagy Eerenc, Erdődi Lajos, D. Nagy Ferenc, Szilágyi Károly és Dókra András kisbirtokos, illetve földmivelési napszámonsok által egybehívott impozáns népgyü- lésen — mint a gyulai járás egyik községe — a főszolgabírói állás közeli betöltésének esélyeivel foglalkozva, ritka egyöntetűség és lelkesedéssel foglalt állást érdemdús s joggal nagy népszerű­ség és közbizalomnak örvendő h. fŐszolgabirája dr. Vangyel Endre mellett, kifejezés adva azon reményének, bogy a község közönségének ezen óhaja úgy a kijelölő választmánynál, mint a tör­vényhatósági bizottság érdemes tagjaival megértésbe talál. Mint utólag értesülünk, hasonló módon és értelemben nyilatkozntt Kétegyháza, Doboz és Újkígyós község közönsége is. Megyei tisztviselő-választások. Mr járt le a pályázati határidő azokra a vármegyei tisztviselői állásokra, melyeknek betöltésére a kormány a törvényhatóságot felhatalmazta. A vármegyei főjegyzői állásre két pályázó van; dr. Konkoly Tihamér ez idő szerinti főjegyző és dr. Kiss László árvaszéki ülnök. A tiszti főügyészi állásra az egye­düli pályázó dr. Hoffmann Károly. A gyulai főszolgabirói állásra pályáztak : dr. Vangyel Endre (Folytatása az 1922. évi „ Gyulai Kis Kalendárium “-ban! Sz. L. választék^ gyermekjáték újdonságokban 2,52 2-3 az Első Gyulai Versenybazárban.

Next

/
Thumbnails
Contents