Békés, 1921. (53. évfolyam, 1-105. szám)
1921-11-12 / 91. szám
lilll. évfolyam 91* szóm. Szombat Gyula, 1931. november 13. Előfizetési árak: Egész évre . . 120 K — f Fél évre . . 60 K - f • Hirdetési díj előre fizetendő. Nyilttér sora 5 korona. Szerkesztőség, kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők. POLITIKAI, TiKSADALMI ÉS KÖZGAZMSZATI LAP. Kézirat nem adatik vissza Egyes szám ára 2 korona. Felelős szerkesztő: DOBAT FÉKEKIG Megjelenik szerdán és szombaton A vármegyei közigazgatási bizottság iiiése. £1921 november 9). A bizottság tagjai a mai ülésre szokatlan nagy számban gyűltek össze s ez a körülmény méltó keretül is szolgált a felolvasott rendszerinti alispáni jelentéshez, amelynek a közellátást felölelő részét alább egész terjedelmében közöljük. Az adógabona és adótengeri váltságár behajtását a földmivelésügyi miniszter egyelőre felfüggeszteni rendelte arra való tekintettel, hogy a jogorvoslatok kérdését legközelebb újból szabályozás tárgyává fogja tenni. Az erre vonatkozó rendelet már meg is jelent, mely azonban újabbat csak abban a vonatkozásban foglal magában, hegy a felebbezés lehetőségét kiterjeszti mindazon esetekre, ahol a felebbező eddig a íelebbezést elmulasztotta, vagy a kivetésben megnyugodott vagy kötelezte magát, bogy a mait évi kivetést az idei termésű gabonájából fogja átadni. A rendelet folytán előrelátható, hogy a felebbezések egész légiója fog a közigazgatási hatóságokhoz beérkezni, amely körülmény egymagában nem volna valami nagybaj, mert mint az eddigi nagytömegű felebbezések elintézést nyertek, ugv ezek az újabb munkák is el fognak láttatni, azonban már komolyabb következménynek kell tekinteni azt, hogy a köz- igazgatási joggyakorlat ellenére megengedett fe- lebbezési jog tag teret enged épen ama termelők spekulációjának, akik az adógabenák beadásával eddig is késlekedtek és az alól halasztgatásokkai kibújni igyekeztek. Könnyen elképzelhető tehát, hogy a múlt évi gabonakivetés beszolgáltatásával mostanáig, tehát több mint egy évig hátralékban voltak, azok az nj felebbezési jogot nyilvánvalóan arra fogják felhasználni, hogy a gabonabeadást tovább hozzák és a növekedő gabonaárakat kihasználják. Az ellátatlanok részére esedékes lisztek kiutalása körül, valamint ezek elosztása tekintetében késedelem nincs. A Földmivelésügyi miniszter egyik leiratában — melyet külön bemutatok — közölte, hogy az ellátatlanok lisztjének kiutalási arányát megváltoztatni nem áll módjában. Ez azt jelenti, hogy nullás lisztet ezután is utalnak és ha ezt át nem veszik, e helyett más tipnsu lisztet nem kapnak. Ennek folytán ajánlottam a községeknek, hogyl ezeket a liszteket — melyek jóval olcsóbbak, mint a szabad forgalomban vásárolható lisztek — szintén vegyék át, adják el s a befolyt többleten szabadforgalomban vásároljanak kenyérlisztet. Azonban a lisztek mennyisége így sem fedezi a szükségletet s ha ez a rendszer továbbra is fennmarad, akkor az ellátatlan lakosság nagyszáma érthető aggodalommal nézhet a közelgő tél elé. A búza folytonos drágulása — melynek végét még csak nem is sejthetjük — érthető módon fokozza a közellátási lisztre támasztott igényeket. A kenyérliszt mostani boltiára már 25 K, a kenyér ára pedig 24 K; egy négytagú családnak legalább egy és fél kiló kenyérre van szüksége, ami havonként 1080 K-át tesz ki, vagyis készfizetésből élő, nem termelő egyén csupán kenyérre fizetésének mintegy harmadrészét, illetve felét kénytelen költeni, holott ez a mennyiség korántsem kielégítő. Semmi reménység arra, hogy a gabona áremelkedése hamarosan megszűnjék és I minthogy a többi élelmicikk ára is csaknem elérhetetlen magasságokban ingadozik; bizonyos, hogy a kormánynak az ellátatlanok kataszterére nézve felállított módszere tarthatatlan. Mindezen bajok ellen a földmivelésügyi miniszter úgy védekezik, hogy a kisebb városok ellátmányát leszállítja, a vármegyéktől pedig az át nem vett nnllás liszteket elveszi, sőt legutóbb Békésvármegyében azt tette meg, hogy azokat a tartalékkészleteket, amelyeket a közellátásban helyenként mutatkozó zavarok kiküszöbölése érdekéből, a havi ellátmányból én félretétettem, egyszerűen törli. A miniszter ezen eljárása eltekintve attól, hegy a vármegyei ellátatlanok szükségletét megrövidíti, még e mellett érthetetlen is, mert a lisztek tartalékolása által a magunk -lisztjéből tettünk félre és ez által az országos ellátásra hátrányt nem idéztünk fel, mert ezek a lisztek részünkre már ki voltak utalva. A köz szempontjából tehát a miniszter rendelkezése éppen nem megnyugtató, az ellen nyomatékosan felírtam; de kérem a közigazgatási bizottságot is, méltóztassék engem oly irányban támogatni,hogy a tartalékolt liszt elvitelét a miniszter mellőzze és ez által könnyitse meg azokat a súlyos feladatokat, amelyek engem és velem a közellátás biztosítására hivatott hatóságokat amúgy is nehéz helyzet elé állítanak. A közlekedési viszonyok megjavítása érdekében tett intézkedésekre vonatkozóleg is érdeklődésre tarthat számot az alispáni jelentés ide vonatkozó része. A közlekedési viszonyok ellen a békési járás fŐ8zoigabirája emel panaszt amiatt, hogy Békés és Békésföldvár állomások között a vonat ünnep és vasárnapokon még mindig nem jár, ami a közönségre nézve hátrányos. A főszolgabíró rámutat továbbá arra is, hogy a Békés vasúti állomásról Békésföldvárra, az esteli órákban eddig közlekedő vonatjáratot beszüntették. A helyzet most az, hogy 12 óra 40 és 13 óra 50 perckor indul Békésről egy-egy vonat Békésföldvárra. A békésieknek tehát az volna a kérelmük, hogy az utóbbi vonat indulási ideje este 17 órára helyeztessék át, mert ezzel a vonattal a tanyai lakosok is kimehetnének a tanyájukra és a Békésen iskolába járó, nagyszámú jobbadán szegény gyermeknek sem kellene este gyalog hazamenni, mert ezt a vonatot használhatnák. Kérem erre vonatkozólag a bizottság intézkedéséti Ugyancsak itt a közlekedési rovatban emlékezem meg arról, hogy a szarvasi járásban Kun- szentmárton, Öcsöd, Békészentandrás, Szarvas, Kondoros, Endröd és Békéscsabán keresztül villamosvasút létesítését tervezik. Igaz ugyan, hogy itt már egy régebben kiadott előmunkálati engedély is fennáll, azonban ez az njabb mozgalom a közérdek szempontjából előnyösebb volna azért mert a Tiszát Kunszentmártoniéi az említett községeken át, a megcsonkított országnak majdnem a határáig kötné össze ás ezáltal nemcsak tekintélyes közgazdasági érdekeket mozdítaná elő, hanem a viziutak jelentőségének az eddiginél is nagyobb tartalmat adna, mert a tervbe vett vasútvonal létesítése által vármegyénk javára a tiszai szállítás előnye biztosíttatnék. Ezek alapján kérem, hogy a mozgalmat felirattal támogatni méltóztassék. Az alispáni jelentésben javasolt felterjesztő- tések és teendő intézkedések megtételéhez a bizottság hozzájárult. Az alispáni jelentést megelőzőleg elnöklő alispán Mátíffy Domokos miniszteri tanácsos újonnan kinevezett pénzügyigazgatót üdvözölte a bízott - ság nevében meleg szavakkal, amely üdvözlést s az abban előlegezett támogatást és bizalmat az uj pénzügyigazgató előadmányának referálása során meghatott szavakkal köszönt meg. dr. Török Gábor. Az ingatlan vagyonvált- ságról szóló törvény késedelmes életbeléptetése miatt előállbató helyzetre mutat rá, ugyanis ez a törvény azt tartalmazza, hogy akik búza vagyon- váltságukat a törvény életbe léptétől számított 3 hónapon belül befizetik, a búza váltsága 1000 koronánál többre nem tehető. Miután a végrehajtási utasítás mindezidáig kiadva nincsen, ezek az adózok teljesen tájékozatlanok a váltság mikénti fizetése tekintetében. Találjon módot a bizottság arra, hogy az érdekeltek, a végrehajtási utasítás hiánya miatt hátrányos helyzetbe ne jussanak és a törvényben biztosított kedvezményt el ne veszítsék. Mátéffy Domokos kir. pénzügyigazgató megerősíti felszólaló azon megállapítását, hogy végrehajtási utasítás még nincsen. A törvény azonban kimondja, hogy amig végrehajtási utasítás kiadva nincsen, addig a törvény végre nem hajtható s igy egész nyugodt lehet mindenki, hogy a törvény- javaslatban nyújtott kedvezmény fenn fog maradni. Két igen érdekes fegyelmi ügyet tárgyalt a bizottság. Az egyik Bibó Dezső kétegyházi s. jegyző, a másik dr. Lovich Ödön Gyulaváros polgármesterének régen húzódó fegyelmi ügye. A tárgyalás anyagával foglalkozni nem kívánunk csnpán annyit közlünk, hogy Bibó Dezsőt a Békéscsabán megjelenő Körösvidék cimü lapban- közzétett s a mai nehéz viszonyok között az annyira kívánatos közbéke megbontására igen alkalmas s igy megnem engedhető cikkei miatt állásától felfüggesztette, a Lovich ügyben pedig, miután a szükséges okmányok még mindig nem állnak a bizottság rendelkezésére — érdemben nem határozott, a város képviselőtestületének legújabb felebbezését a belügyminiszterhez felterjeszteni rendelte. Rabmagyarország vezérlő tanácsának kérelme Csonkamagyarország lelkiA déli harangszó évszázadok óta a magyar dicsőséget hirdeti, emlékére a nándorfehérvári győzelemnek, mellyel Hunyadi János a török áradatot visszaterelte és attól a Nyugatot egyszers- mindenkorra megmentette. A Nyugat ezért a szolgálatért nem volt hálás. A »müveit« nyngat most hazánk élő testéből lehasitótt eleven hnsokhal fizetett. És a harangok még mindig zugnak naponta, jelezve a napnak pályája tetőpontra érkeztét, de ez a nap most már nem ngy, mint régen, Hunyadi idejében, nem a mai napnak jelképe. Zug délben tizenkét órakor országunk minden harangja, de már nem egyedül a magyar dicsőséget hirdeti, kihangzik belőle a hálátlanságot megbélyegző kongás is. A magyar harangok zúgása azonban mást is mondjon! A magyarok törhetetlen igyekezetét a régi dicsőség visszaszerzésére és a féktelen vágyat a bűnösök, megbüntetésére. Legyen a déli harangszó naponkint az össze- tartozandóság kiáltó hangja, melyből Rabmagyar - ország segítségét kérő fohászát hozza a szellő szárnya, Csonkamagyarország lakóihoz; viszont az idegen igát nyögő magyaroknak a harangok hirdessék naponta a szabad magyarok kemény fogadalmát, hogy felszabadításukon csüggedetlenül dolgoznak. Amit sokan akarnak, annak teljesülni kell! Ha naponkint lesz egy pillanat, melyben az önkényesen meghúzott határokon innen és túl fajkülönbség nélkül mindé» magyar összeforr érzésben és vágyakozásban, ez az egy pillanat fogja uralni egész napunkat, a nap a beteket, ezek a hónapokat s akkor ebben az egy pillanatban oly erő tömörül, mely a vágy beteljesedésére évekig várni nem enged. A lelkeket átjáró néma érzésnek mindig a lelkipásztorok voltak a hivatott hirdetői. Most is az övék a feladat, tudatos érzéssé változtatni a milliók keblében, hogy miért sir ma Magyarországon minden harang déli tizenkét órakor. Kérésünk hazánk összes lelkészeihez, hogy november 13-án a trianoni békeszerződés becikkelyezésének évfordulóján minden szentbeszéd t csonkitatlan nagy Magyarország feltámadását szolgálja s a hívek szivében meggynjtva a lelki világosság fáklyáját, azok lelki szükségletévé tegyék, hogy a déli harangszó hallatára minden nap elmondják a magyar hiszekegyet. Amit kérünk, az fáradságnak nem sok, hatá- sában kiszámíthatatlan. Hazassátok meg a harangot minden déli tizenkét órakor, mint eddig, a régi magyar dicsőség emlékére. A megszállást' nyögő Rabmagyarország egyházai mást ne tegyenek, de Csonkamagyarország minden tornyában a barangozás után figyelmeztetésül bárom konditást mindaddig,mig a magyar hazaszeretet Rabmagyar- örszágot Csonkamagyarországgal szabad, hatalmas, boldog független Magyarországgá újra nem egyesítette ! Az idegen megszállás alatt nyögő Rabmagyarország vezérlő tanácsa. Molnár Albert mérnök irodád Gyula, Kossnth'tér 18. sz. 5=9 n~* Lapunk mai száma 4 oldal. \
