Békés, 1921. (53. évfolyam, 1-105. szám)
1921-11-02 / 88. szám
£<1X1. évfolyam 88. «utám. Kedd Ojnla, 1921. november 1 ElSflsetési árak: Egész évre . . 120 K - f Fél évre . . Ö0 K - f Hirdetési dij előre fizetendő. Nyilttér sora 5 korona. BÉKÉS POLITIKAI, TÄKSADALMI ÉS KÖZ6AZDASZATI LAP. Szerkesztünk, kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér Dohay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kézirat nem adatik vissza Egyez szám ára 2 korona. Felelős szerkesztő: DOBAT FERETC Megjelenik szerdán és szombaton- __________________z__________ Hi szek egy Istenben, Hiszek egy Hazában Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában. Amen Évforduló. * Szomorú évforduló. Szomorú, mint ez az őszi időszak, a természet élni olásának, halálának ideje. A halottakról való megemlékezés idejét is ilyenkorra tették. Múlandóság és halál körül járnak ilyenkor gondolataink. Mostanában egy nagy sirásás kezdetének évfordulója is ezekre a napokra esik. Egy nagy siré, melyben nemzet sülyedt el. Akkor őszi rózsás, diadalmas forradalomnak nevezték, ma tudjuk, hogy az első, elvakult és vakmerő kapavágások voltak, hogy megássák ennek a nemzetnek a sir- ját. A sir már megvan ásva, de senkinek sincs elég bátorsága, hogy beletemessen egy nemzetet, mely élni akar. Azt akarják, hogy maga feküdjék bele a sírba, majd ők azután elföldelik, hogy soha többé fel ne támadhasson. Olyan szomorú hát most ez az évforduló. Úgy rémlik, mintha most kellene elevenen beletemetkeznünk a sirba. Mintha ott állanánk a sir szélén, elszánt ugrásra készen, köröttünk sírásóink, lélekzetvisszafojtva lesve mozdulatunkat. Már fogják a göröngyöket, melyekkel betemetni készülnek, már emelik a követ, melyet a sirra hengeriteni akarnak. Nem tudom nézni és kétségbeesve hajitom el az újságokat, melyeket most épen olyan érzéssel olvasok, mint a három esztendővel ezelőttieket. Az erélynek magasztalása a világlapok hasábjain épen úgy hat reám most, mint a diadalmas forradalom dicsőítése hatott azokban a napokban. Eszembe jut, hogy akkor is milliók voltak „ fény es csalatásba merülve“, csak nagyon kevesen látták hogy nem egy szebb jövő felé az utat vágni, hanem sírunkat ásni kezdettük. Kiknek voltak borzalmasabb óráik, azoknak-e, akik mindent előre látva, végig kellett hogy nézzék a „diadalmas“ pusztításokat,avagy azoknak, akik egyszer csak felocsúdtak a kábulatból és rémülve látták, mivé tették ezt a nemzetet. Kétségbe ejt az a gondolat, hogy megint ilyenképpen tagozódik két részre a nemzet: megtévesztőitekre és tehetetlenekre. Megrendül bennem a hit és kételkedni kezdek, hogy az isteni gondviselés kiterjed-e még erre az én szerencsétlen nemzetemre ? Megrázza ez a kétely egész valómat és nem vagyok képes tovább falak között maradni. Ki kell mennem a szabad ég alá, hogy lássam a végtelent, lássam ragyogni felettem a csillagokat, amelyek ép oly változatlanul, ép oly ridegen, de egyszersmind ép oly megnyugtatóan ragyogtak Árpád lovasaira, a mohácsi csatatérre, a véres lengyel mezőkre és a Doberdo, hideg köveire Mire fognak ezek leragyogni egy, két, vagy száz esztendő múlva itt ezen a szent földön ? Isten tudja, de akkor is ragyogni fognak. Ez megnyugtat. Csendesedik szivem zakatolása. E pillanatban megkondul az esti harangszó. Hirtelen, mint egy látomás, Magyar- ország Védőasszonya jelenik meg előttem. A Patrona Hungáriáé. Hirtelen lekapom kalapomat és valami a bensőmből suttogja az Angelust. Érzem, tudom, hogy csak a menny ei Patrona segíthet már ezen a nemzeten. A háromesztendős kálvária-járás mutatta ezt meg. A kínszenvedések és a kereszt tanítottak meg erre. Per passionem et crucem ad ressurectionis glóriám. 0 el fogja vezetni ezt a nemzetet a kínszenvedések és a kereszt utján a feltámadás dicsőségébe. TÁRCA. Gyulai származású hírneves férfiak. II. Pálffy Albert. 1828—1897. Pálffy Albejt jeles magyar iró és regényíró Gyulán született. Születésének százegyedik évfordulója alkalmából tisztes és méltó dolog, hogy róla megemlékezzünk. Pálffy Albert atyja nagybányai bányatiszt, anyja pedig Nyéki Julianna, Nyéki Ferenc gyulai csendbiztos leánya volt. Gyula város jeles szülötte iránt akkor rótta le a vármegye és város az elismerés adóját, amikor Terényi Lajos-utcai szülőházát (jelenleg a belvárosi óvoda óvónői lakása) emlékünnepély kíséretében megkoszorúzta és márvány-emléktáblával diszitette. Az emléktáblán ezen distichon áll: Bölcsőd itt ringott ifjan s szárnybontva honáért És eszményeiért harcola férfiasán. Majd száműzve siratta honát s szabadon hazatérve Uj munkába fogott s hirdete jót s igazat. Most fáradtan tért a szabad hazaföldbe pihenni S megigazultan néz a magas égből alá. Pálffy Albert tehetősebb szülők gyermeke, mély gondolkozásu. tanulni vágyó, éles eszü gyermek volt. Szülei nem is sajnálták tőle a tanittatási költségeket. Középiskoláit Debrecenben, Nagybányán és Aradon végezte. Mivel szülői papnak szánták, felvétette magát a szatmári papnöveldébe, de mert a papi pályára hivatottságot nem érzett, felszentelése előtt arról lemondott, Nagyváradra ment jogásznak, majd a budapesti egyetemet elvégezvén ügyvédi vizsgálatot tett. Az ügyvédséget azonban sohasem gyakorolta. Az irói pálya volt az a mező, melyre őt a sors végzete kiválasztotta Miután néhány igen sikerült költeménye megjelent, s a rokon szellemek hamar egymásra találnak, 1844. évben megismerkedett Petőfivel, kihez ettől fogva az érzelmi és szellemi rokonság mellett mindvégig a legbelsőbb testvéri barátság fűzte. Teljesen átengedte magát az irói pályának, ami akkor sem tartozott a jól jövedelmező keresetpályák sorába, de arra elég jó volt, hogy művelőjét az éhenhalástól megszabadítsa. Költeményei és novelláival, melyeket az Életképek és a Pesti Divatlap számára Írogatott, megnyerte a közönség tetszését és irótársai elismerését annyira, hogy az akkori pesti magyar Írók gárdájának egyik legkedveltebb, belső céhbeli tagja lett. Eddigi sikerein felbátorodva 1845-ben Magyar millionair címen regényt irt, melyben finoman találó szatírával csipkedi a magyar előkelőség hibáit s emiatt ezen első regénye nem talált kedvező fogadtatásra. De igen népszerűvé vált egy év múlva kiadott második regénye a Fekete könyv, mely a Hóra világ idejében játszik s tartalma az akkori viszonyok között nagyon aktuális volt. 1847. évben a Pesti Hírlap uik lett szerkesztője s ámbár igazságos érzületénél fogva hajlott a demokratizmus felé, de nem volt szélsőséges, inkább Széchényivel tartott s az ujitások és uj eszmékben inkább mérsékletre és meggondolásra intett, a kivitelben sem volt barátja a gyors tempónak. Az 1848 évi bonyadalmak őt is a fórumon az első sorban találták és magukkal sodorták. Egyike lett a Tizek társaságának. Petőfi, Jókai, Tompa, Pálffy, Pákh Albert, Obernyik Károly, Bérczy, Degré. Kerényi, Lisznyay voltak azok az úgynevezett márciusi ifjak, kik a magyar nemzet követelését 12 pontba összefoglalva megcsak november 5-ig veszünk át, illetőleg cserélünk ki gyümölcspálinkára. Seprőt és törkölyt azonban további intézkedésig átveszünk. Wels* Mér és Térssa központi szeszfőzde. 1895 1-1 Kapunk mai Kzáma 4 oldat.
