Békés, 1921. (53. évfolyam, 1-105. szám)

1921-11-02 / 88. szám

£<1X1. évfolyam 88. «utám. Kedd Ojnla, 1921. november 1 ElSflsetési árak: Egész évre . . 120 K - f Fél évre . . Ö0 K - f Hirdetési dij előre fizetendő. Nyilttér sora 5 korona. BÉKÉS POLITIKAI, TÄKSADALMI ÉS KÖZ6AZDASZATI LAP. Szerkesztünk, kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér Dohay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdeté­sek és nyiltterek intézendők. Kézirat nem adatik vissza Egyez szám ára 2 korona. Felelős szerkesztő: DOBAT FERETC Megjelenik szerdán és szombaton- __________________z__________ Hi szek egy Istenben, Hiszek egy Hazában Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában. Amen Évforduló. * Szomorú évforduló. Szomorú, mint ez az őszi időszak, a természet él­ni olásának, halálának ideje. A halot­takról való megemlékezés idejét is ilyenkorra tették. Múlandóság és ha­lál körül járnak ilyenkor gondola­taink. Mostanában egy nagy sirásás kezdetének évfordulója is ezekre a napokra esik. Egy nagy siré, melyben nemzet sülyedt el. Akkor őszi rózsás, diadalmas forradalomnak nevezték, ma tudjuk, hogy az első, elvakult és vakmerő kapavágások voltak, hogy megássák ennek a nemzetnek a sir- ját. A sir már megvan ásva, de sen­kinek sincs elég bátorsága, hogy beletemessen egy nemzetet, mely élni akar. Azt akarják, hogy maga feküdjék bele a sírba, majd ők az­után elföldelik, hogy soha többé fel ne támadhasson. Olyan szomorú hát most ez az évforduló. Úgy rémlik, mintha most kellene elevenen beletemetkeznünk a sirba. Mintha ott állanánk a sir szélén, elszánt ugrásra készen, kö­röttünk sírásóink, lélekzetvisszafojtva lesve mozdulatunkat. Már fogják a göröngyöket, melyekkel betemetni készülnek, már emelik a követ, melyet a sirra hengeriteni akarnak. Nem tudom nézni és kétségbeesve hajitom el az újságokat, melyeket most épen olyan érzéssel olvasok, mint a három esztendővel ezelőttie­ket. Az erélynek magasztalása a vi­láglapok hasábjain épen úgy hat reám most, mint a diadalmas forra­dalom dicsőítése hatott azokban a napokban. Eszembe jut, hogy akkor is milliók voltak „ fény es csalatásba merülve“, csak nagyon kevesen látták hogy nem egy szebb jövő felé az utat vágni, hanem sírunkat ásni kez­dettük. Kiknek voltak borzalmasabb óráik, azoknak-e, akik mindent előre látva, végig kellett hogy nézzék a „diadalmas“ pusztításokat,avagy azok­nak, akik egyszer csak felocsúdtak a kábulatból és rémülve látták, mivé tették ezt a nemzetet. Kétségbe ejt az a gondolat, hogy megint ilyenkép­pen tagozódik két részre a nemzet: megtévesztőitekre és tehetetlenekre. Megrendül bennem a hit és kétel­kedni kezdek, hogy az isteni gond­viselés kiterjed-e még erre az én szerencsétlen nemzetemre ? Megrázza ez a kétely egész való­mat és nem vagyok képes tovább falak között maradni. Ki kell men­nem a szabad ég alá, hogy lássam a végtelent, lássam ragyogni felettem a csillagokat, amelyek ép oly válto­zatlanul, ép oly ridegen, de egyszer­smind ép oly megnyugtatóan ragyog­tak Árpád lovasaira, a mohácsi csata­térre, a véres lengyel mezőkre és a Doberdo, hideg köveire Mire fognak ezek leragyogni egy, két, vagy száz esztendő múlva itt ezen a szent föl­dön ? Isten tudja, de akkor is ra­gyogni fognak. Ez megnyugtat. Csen­desedik szivem zakatolása. E pilla­natban megkondul az esti harangszó. Hirtelen, mint egy látomás, Magyar- ország Védőasszonya jelenik meg előttem. A Patrona Hungáriáé. Hir­telen lekapom kalapomat és valami a bensőmből suttogja az Angelust. Érzem, tudom, hogy csak a menny ei Patrona segíthet már ezen a nemze­ten. A háromesztendős kálvária-járás mutatta ezt meg. A kínszenvedések és a kereszt tanítottak meg erre. Per passionem et crucem ad ressurectionis glóriám. 0 el fogja vezetni ezt a nemzetet a kínszenvedések és a ke­reszt utján a feltámadás dicsőségébe. TÁRCA. Gyulai származású hírneves férfiak. II. Pálffy Albert. 1828—1897. Pálffy Albejt jeles magyar iró és regényíró Gyulán született. Születésének százegyedik évfor­dulója alkalmából tisztes és méltó dolog, hogy róla megemlékezzünk. Pálffy Albert atyja nagy­bányai bányatiszt, anyja pedig Nyéki Julianna, Nyéki Ferenc gyulai csendbiztos leánya volt. Gyula város jeles szülötte iránt akkor rótta le a vármegye és város az elismerés adóját, ami­kor Terényi Lajos-utcai szülőházát (jelenleg a belvárosi óvoda óvónői lakása) emlékünnepély kíséretében megkoszorúzta és márvány-emlék­táblával diszitette. Az emléktáblán ezen distichon áll: Bölcsőd itt ringott ifjan s szárnybontva honáért És eszményeiért harcola férfiasán. Majd száműzve siratta honát s szabadon hazatérve Uj munkába fogott s hirdete jót s igazat. Most fáradtan tért a szabad hazaföldbe pihenni S megigazultan néz a magas égből alá. Pálffy Albert tehetősebb szülők gyermeke, mély gondolkozásu. tanulni vágyó, éles eszü gyermek volt. Szülei nem is sajnálták tőle a tanittatási költségeket. Középiskoláit Debrecenben, Nagybányán és Aradon végezte. Mivel szülői papnak szánták, felvétette magát a szatmári pap­növeldébe, de mert a papi pályára hivatottságot nem érzett, felszentelése előtt arról lemondott, Nagyváradra ment jogásznak, majd a budapesti egyetemet elvégezvén ügyvédi vizsgálatot tett. Az ügyvédséget azonban sohasem gyakorolta. Az irói pálya volt az a mező, melyre őt a sors végzete kiválasztotta Miután néhány igen sikerült költeménye megjelent, s a rokon szellemek hamar egymásra találnak, 1844. évben megismerkedett Petőfivel, kihez ettől fogva az érzelmi és szellemi rokonság mellett mindvégig a legbelsőbb testvéri barátság fűzte. Teljesen átengedte magát az irói pályának, ami akkor sem tartozott a jól jövedel­mező keresetpályák sorába, de arra elég jó volt, hogy művelőjét az éhenhalástól megszabadítsa. Költeményei és novelláival, melyeket az Életképek és a Pesti Divatlap számára Írogatott, megnyerte a közönség tetszését és irótársai elismerését annyira, hogy az akkori pesti magyar Írók gárdá­jának egyik legkedveltebb, belső céhbeli tagja lett. Eddigi sikerein felbátorodva 1845-ben Ma­gyar millionair címen regényt irt, melyben finoman találó szatírával csipkedi a magyar előkelőség hibáit s emiatt ezen első regénye nem talált kedvező fogadtatásra. De igen népszerűvé vált egy év múlva kiadott második regénye a Fekete könyv, mely a Hóra világ idejében játszik s tartalma az akkori viszonyok között nagyon aktuális volt. 1847. évben a Pesti Hírlap uik lett szerkesztője s ámbár igazságos érzületénél fogva hajlott a demokratizmus felé, de nem volt szélsőséges, inkább Széchényivel tartott s az ujitások és uj eszmékben inkább mérsékletre és meggondolásra intett, a kivitelben sem volt barátja a gyors tempónak. Az 1848 évi bonyadalmak őt is a fórumon az első sorban találták és magukkal sodorták. Egyike lett a Tizek társaságának. Petőfi, Jókai, Tompa, Pálffy, Pákh Albert, Obernyik Károly, Bérczy, Degré. Kerényi, Lisznyay voltak azok az úgynevezett márciusi ifjak, kik a magyar nemzet követelését 12 pontba összefoglalva meg­csak november 5-ig veszünk át, illetőleg cserélünk ki gyümölcs­pálinkára. Seprőt és törkölyt azonban további intézkedésig átveszünk. Wels* Mér és Térssa központi szeszfőzde. 1895 1-1 Kapunk mai Kzáma 4 oldat.

Next

/
Thumbnails
Contents