Békés, 1921. (53. évfolyam, 1-105. szám)
1921-10-29 / 87. szám
Lili. évfolyam 87. süáaia. Ctynla, október ‘19. Előfizetési árak: Egész évre . . 120 K — f Fél évre . . 60 K - f Hirdetési dij előre fizetendő. Nyilttér sora 5 korona. POLITIKAI, TiBSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP. Szerkesztőség, kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kézirat nem adatik vissza Egyes szám ára 2 korona. Felelős szerkesztő: DOBAT FERENC Megjelenik szerdán és szombatonMai vezető cikkünkéi a sajtótájékoztató kir. ügyész nem találta közreboesáthatónak. Nehogy üres folttal jelenjünk meg, vagy pedig ezekben a sorsdöntőén válságos időkben a guatemalai gazdasági összeköttetésünkről legyünk kénytelenek értekezni, inkább ideiktatjuk az 1878. V. t.-e. (büntetőtörvénykönyv) néhány szakaszát. 126. §. A felségsértés bűntettét követi el: 1. Aki a királyt meggyilkolja, vagy szándékosan megöli, vagy ezen cselekmények valamelyikének véghezvitelét megkísérli; 2. aki a király testi épségét megsérti vagy őt az uralkodásra képtelenné teszi; 3. aki a királyt as ellenség hatalmába adja, vagy as uralkodásnak gyakorlatában akadályossa vagy ssemélyes ssa- badságától erőssakkal vagy fenyegetéssel megfosstja ; 4. aki az előbbi két pontban meghatározott valamelyik cselekmény véghezvitelét megkísérli. 127. §. A felségsértés bűntettét képezi azon cselekmény is, mely közvetlenül arra van irányozva, hogy 1. a trónöröklés törvényes rendje erőszakkal megváltoztassék. 128. §. A felségsértés a 126. §. 1. p. esetében hallálal, a 2. és 3, pontjai esetében életfogytig tartó fegyházzal, 4. pontja esetében pedig tíztől tizenöt évig terjedhető fegyházzal büntetendő. 129. §. Aki a 127. §. 1. és 2. pontjaiban meghatározott felsógsértést elköveti: tiz évtől tizenöt évig terjedhető államfogházzal büntetendő. Hiányzó cikkeink. Bocsánatot kell kérnünk olvasóinktól, ha túlságos sok fehér foltot, üres helyeket találnak lapunk hasábjain A »Békés« azonban sem nem a legfrissebb hitek harsonája, sem nem üzleti válalikozás. Mi nem tartják hivatásunknak, hogy minden számunkban szenzációs hírekkel szolgáljunk, ha másnap valótlanoknak bizonyulnak is, mi nem azt tarjuk szemünk előtt, hogy akármivel telenyomatott papirost adjunk a közönség kezébe, melyet az a megszokás vagy a kíváncsiság erejénél fogva megvesz, mosolyogva vetve oda apróbb bankjegyeit. Mi nem az idegek izgatása vagy a szenvedélyek fűtése végett iiunk. Mi eszméket és elveket képviselünk és hirdetünk és a meggyőzés, a felvilágCBitás fegyvereivel akarunk híveket szerezni eszménknek és elveinknek, melyek sorában a legelső a sértetlen, keresztény, demokratikus magyar királyság eszméje. Nekünk ezeknek az eszméknek szolgálatába állított erős, megingatbatlan meggyőződéseink vannak és ha ezeket nem tudjuk megalkuvás és korlátok nélkül hirdetni, akkor inkább elhallgatunk vei ük és várjuk türelemmel a türelmesebb korszakot, mert attól irtózunk, hogy féligazságokkal állítsunk közönségünk elé. . Bármennyire fájdalmas is reánk nézve, hogy a nemzeti lét életbevágó és jövőt alakitó nagy kérdéseit nem tehetjük lapunk hasábjain a hazsfiui gond és az egyetértés után sóvárgás hangján megvitatás tárgyává, de nem tehetjük ezt a meggyőződésünkkel való megalkuvás árán és nem tehetünk arról, hogy ma Magyarországon eszméket hirdetni, gondolatokat ébreszteni, felvilágosítást terjeszteni csak nagyon szűk terrénumon szabad. Belpolitikai hírek. Károly királyt, Zita királynét és a velük volt. kíséretet, köztük gróf Andrásy Gyulát, Ra- kovsziy Istvánt és Tatán volt szállásadójukat gróf Eszterházy Ferencet Tihanyba szállították. A királynak jövendő letelepülési helyére nézve vetélkedés folyik a nagyhatalmak között-; az angolok távoli szigetre, az olaszok olasz területre óhajtják internálni, mindez még esak terv, mely később kerülhet megoldásra. Franciaország az ügyben eddig nem nyilatkozott. A kisántánt Csehország, Jugoszlávia, Románia, Lengyelország katonai készülődéseiket beszüntették, de Károly király eltávolítását követelik, viszont a csehországi németek tiltakoznak a magyarok ügyeibe való beavatkozás ellen. A nagyhatalmak elismerésüket nyilvánítják afelett, hogy a magyar kormány a puccskísérletnek sikeresen ellenállott. Osztenburg őrnagyot Budapestre szállították. A vagyonváltság. A vagyonváltságról szóló törvény a közönség széles rétegeit érdekli, mert kiterjed az összes takarékpénztári betétekre, folyószámlákra, részvényekre, üzletrészekre, földbirtokokra, ipari üzemekre, gazdasági és ipari felszerelésekre. A házak vagyonváltsága is rövidesen napirendre kerül, de mert az előbb felsoroltak már törvényerőre emelkedtek, tájékozásul most csak azokkal foglalkozunk. I. Az első törvény a betétek, folyószámlák, részvények, szövetkezeti üzletrészek, külföldi pénznemek és értékpapírok vagyonváltságáról rendelkezik. Minden betét, mely 1920. december 19-én elhelyezve volt, 1000 koronáig váltságmentes. 1000 koronától 10000 koronáig az érték 5°/° 10000 » 50000 » » 10% 50000 » 100000 » » 15% 100000 koronán felül » 20% vagyis egy ötödrészével adózik. Miután a takarékpénztárak hivatalosan kimutatták, hogy kinek mennyi betétje volt 1920. december 19-én, ez a fentebbi kivetési kulcä már érvénybe lépett és az a pénzügyigazgatóság előtt fekszik. Azonban a törvény enyhítéseket is tartalmaz. Nevezetesen felét kell számítani azon betétekre, melyek a bábom kitörése napjáig (1914 évi julius 26.) elhelyezve voltak, ha összegük a kamatokkal együtt 100 ezer koronát meg nem halad. Hasonló elbírálás alá esik minden betét, amely 1918 október 16. előtt helyeztetett el, ha gazdája hősi halált halt, fogságba esett, vagy el tűnt. Ez kiterjeszthető, ha a betét a családfő távollétében nejének vagy gyermekeinek nevére^S mondott napig lett elhelyezve. Felét kell alkalmazni az igazoltan menekültek, de magyar állampolgárok tulajdonát tevő és 1918 november 1. után elhelyezett 100 ezer koronát meg nem haladó betétek után is. Külföldi pénzértékről szóló betétek és folyószámlák után Kivétel nélkül az érték 20% a a vagyonváltság és szintén olyan betétek után is, melyek nem névre, hanem jelszóra, jeligére, betűre vaunak elhelyezve. Miután a kivetésről, mindenki értesítve lesz, a sérelmes kivetés helyesbítését eszerint kell kérnie, hogy megadóztatása igazságtalan ne legyen. Ugyanezen törvény szerint részvénytársulatok, szövetkezetek vagyonváltság fejében saját tőkéjük 15%,-át kötelesek vagyonváltságul fizetni, amit már jorészben be is fizettek, többnyire készpénzben. II. A vagyonváltság második törvénye a földbirtok és gazdasági felszerelések vagyonváltságát tartalmazza. Minden földbirtok váltságköteles, mely a földadónak tárgya, legyen az szántó, legelő, kaszáló, 8ZÖ11Ő, vagy erdőbirtok. Szántóföldről csak annak kell vallomást adni, akinek birtoka több helyen fekszik és több kataszteri ívben van felvéve, de erre a bevallásra mindenki fel lesz szólítva. A váJtság a földbirtok fokozatosan növekvő terjedelme szerint növekedik, vagyis a progressives elvén van felépítve és alapja a felemelt kataszteri tiszta jövedelem. , A föld kétféle módon adózik, vagy búzában, vagy pénzben. A búzát a budapesti folyó árak szerint meg lehet váltani, mert az állam búzát nem fogad el; a földben adózást azonban természetben kell kiegyenlíteni. Az adózás háromféle kulcs szerint vettetik ki és pedig aszerint, hogy a) a kataszteri tiszta jövedelem 10 koronán alul van, b) 10 koronát tesz, c) 20 boronát eléri. E szerint a gyengébben adóztatott föld kisebb, a jobb-föld nagyobb kulcs szerint adózik És pedig 1 kát. holdig (1600 □-ölig) váltságmentes. 20 K Ha a kataszt. tiszta jövedelem — K 10 K akkor 1-5 toiliS aöOZlti ÜÍZülíí 26 kg. 48 K „ 5-10 » 40 „ 72 „ * 10-20 n 44 „ 80 „ „ 20—50 V 48 „ 88 „ „ 50—100 V 53 „ 96 , „ 100—500 n 56 „ 104 „ „ 500—1000 *> 62 „ 112 „ , 1000-5000 » 84 „ 152 „ 72 K 108 „ 120 „ 132 „ 144 „ 156 „ 168 „ 228 „ füllt: 6% 9% 10% 11% 12% 130/o 140/o 19% Mint ebből is látszik a búzában való adózás oly magas, hogy az idei terméseredmények szerint természetben nem is lenne fizethető, mert minden hold föld után esedékes, holott rendszerint a gazdaság csak fele területen termel búzát és a beszolgáltatás már 20 holdas gazdálkodásban is holdankint 1 mázsát tesz és ha a gazda ezt befizetné, nem maradna vetőmagja. Ezért kellett az államnak búza értékét pénzben elfogadni, vagy megengedni, hogy a gazdák földjük egy részét a fentebbi százalék szerint kiadhassák. A búza árát a budapesti árak szerint fogja az állam havonkint megszánni. Aki a kivetéskor 3 hónapon belül lefizeti, annál a búza mázsája 1000 koronában szá- mittatik. Aki földben fizet, annak nem a föld átengedett területe, hanem annak kataszteri tiszta jövedelme vétetik számításba. — A földön lévő adósság figyelembe vétetik, ha 1920. ^december 31-én fennállott és levonásba jön a vizszabáíyozási járulék összege is. Kedvezménye van annak, aki egy évig szolgált az arcvonalbao, vagy több gyermekes hadiözvegy vagy 50 százalékos hadirokkant, ezek a vagyonváltságnak csak kétharmadát fizetik. Aki nem fizethet, annak földjére 30 nap múlva a vagyonváltságot bekebelezik, mely tizenöt év alatt félévenkénti részletekben 5 százalékos kamat és 5 százalékos költség mellett fizetendő. Ha az igy megterhelt föld eladatik, a bekebelezett vagyonváltság hátralékot a vevőnek a vételárba be- számitólag ki kell fizetnie. A földvagyonváitság- nak fele fizethető hadikötvénnyel és kényszerbölcsön pénztári elismervónnyel is. A hadikötvény 100 korona névértéke 80 boronában számittatik. A termő szőlőfóld — ha legkésőbb 1917. évi telepítés, vagyonváltsága a következő: 1500 K 2000 K 2500 K 3000 K =400 □-öl) szőlő 1 kát. holdig 2 kát. holdig holdankint 3 kát. holdig holdankint 10 kát. bőidig holdankint Az egynegyed kát. hold (= váltságmentes, ha gazdájának egyeu toidje nincs. A három évnél fiatalabb szőlő csak mint föld, pusztulásban levő szőlő mérsékelten fizet. III. A vagyonváltság a földbirtok élő és holt felszerelése után is fizetendő. A három kát. holdnál nem nagyobb (=4 kis hold és 400 öl) mezőgazdasági ingatlan és 1 kát, ho’dnál nem pagyobb szőlő ezt nem fizeti. De akinek 1921. április hó Lapuik mai száma 4 oldal.
