Békés, 1921. (53. évfolyam, 1-105. szám)

1921-10-15 / 83. szám

Lili. évfolyam S3. szám Szombat Gyula, 1331. október 15 Előfizetési árak: Egész évre . . 120 K — f Fél évre . . 60 K — f Hirdetési dij előre fizetendő. Nyilttér sora 5 korona. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP. Szerkesztőség, kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdeté­sek és nyiltterek intézendők. Kézirat nem adatik vissza f Egyes szám ára 2 korona. Felelős szerkesztő: DOBAY FERENC Megjelenik szerdán és szombaton. A vármegyei közigazgatási bizottság ülése. CI92I október 12). Az alispáni jelentésnek a közellátásra vonat­kozó részét az alábbiakban közöljük: Az elmúlt termelési évben kivetett adógabo- nák behajtása folyamatban van, a felek által elő­terjesztett felebbezések elbírálása fennakadás nél­kül történik, habára felszóla* ások tömegesen érkeznek be és az elbírálásra hivatott hatóságokat igénybe veszik. Az ellátatlanok kataszterének egybeállítása iránt tett intézkedések foganatosítása mindenütt megkezdetett. Azok részéről akik a kataszterbe fel nem vehető' így különösen a kereset nélkül maradt műnk ok részéről a panasz általános. Az e tárgyban intézett feliratra eddi*? az a válasz érkezett, hogy a vagyontalan hadiárvák és hadi- özvegyek felvétele elrendeltetett; a miniszter továbbá meghagyta, hogy az önhibájukon kivitt kereset nélkül maradt munkások összeirassanak, akik részére külön fejadag nem fog biztosíttatni hanem pótkiutalás történik. A lisztek kiutalási aránya az, hogy 25% fehér, 25% főző és 50% kenyérliszt áll a ható sápok rendelkezésére, melyből a fehér liszt átvé­tele nem kötelező ugyan, azonban amennyiben megtagadtatik, abban az esetben a helyett főző, vagy kenyér lisztet nem kapunk. — A fehér liszt a magas árak miatt át nem vehető ennek pedig természetes következménye a fejquota lényeges leszállása, ami elégedetlenséget eredményez. Ennek elkerülése végett a bizottság feliratot intéz a földmivelésügyi kormányhoz, hegy a közellátási lisztek említett arányi áltoztassa meg és lehető­leg egységes lisztet s n ez nem lehetséges, úgy csupán főző és kenyér lisztet utaljon ki és a finom tészta liszt kiadását mellőzze. Ezzel kapcsolatban az elnöklő alispán meg­említi azokat az aránytalanságokat, amelyek az egyes községek részére történt lisztkiutalásokDál oly szembetűnök. így pl. Gyula varosa egymaga majdnem a felét kapja annak a mennyiségnek, amelyet a vármegye egész lakossága kap. örül annak, hogy Gyula város jobb lisztel­látása érdekében a város vezetőségének igy sike­rült közben járni, azonban akkor a vármegye többi községeinek jogos igényei hasonlóan figyelembe veendők lennének. Ilyen értelemben feliratot is intézett a földmivelésügyi miniszterhez. Elnöklő alispán bejelenti a bizottságnak, hogy Gyula város képviselőtestületének dr. Lovich Ödön polgármester fegyelmi ügyében egy más közigazgatási bizottság delegálása iránti kérelmét ismét a m. kir. belügyminiszter, miután az 1876. YI. t.-c. 20. §-ában megállapított érdekeltség fenn nem forog — teljesíthetőnek nem találta. A közigazgatási bizottság ezután tárgyalás alá vette Gyula város képviselőtestületének azon határozatát, amellyel dr. Lovich Ödön polgár- mestert azért, mert 1920-ban az oláhok kivonulása után több tekintélyes polgár internálása érdeké­ben egyenesen az ország kormányzójához feljelen­tést tett — állásától ismételten felfüggesztette. A bizottság Gyula város képviselőtestületé­nek ezt a határozatát a felfüggesztést kimondó részében megváltoztatta s Lovich Ödönnek polgár- mesteri székébe való azonnali visszahelyezését ren­delte el, mert a felfüggesztésre a képviselőtes­tületnek — tárgyi bizonyíték hijján — törvényes joga nem volt. Végleges határozatot pedig ebben az ügyben akkor hoz, ba a fegyelmi eljárás alap­ját képező eredeti iratok birtokában lesz, amelyek­nek leküldése iránt a szükséges felterjesztést meg­tette. A vármegye 1921. évi közúti költségvetését 16204000 K bevétellel és 16090000 K kiadással a bizottság elfogadta s illetőleg a törvényható­sági bizottságnak elfogadásra ajánlja. A mutatkozó maradvány fedezetéül fog szolgálni annak, a köz­ségi közmunkaváltságnak, amely valószínűleg be­hajtható nem lesz. A költségvetésbe körülbelül 20 kilométeres uthengerelés költsége vétetett fel. Jelentékeny összegek vannak felvéve a költ­ségvetésbe a békési kettőskörösi hid javítására (180000 K). Ezen hid feljáróinak kijavítására, a mezőberényí hidra 900000 korona. A munkanél­küliek foglalkoztatása céljából: padka rendezésekre kisebb fajta földmunkákra és a vicinális utak ja­vítására 1500000 korona lett felvéve. Szerszámokra 200000 korona, utkaparói házakra 100000 korona. Hengerezésre és utak fentartására 11000 köbméter kavics van a vármegye részére elő­irányozva. Az uj közúti törvény alapján a vármegye összes földutai fokozatosan ki lesznek építve s ezen nagyszabású épitési programmot egy erre a célra egybehívandó bizottság fogja kidolgozni. Török Gábor úgy az államkincstár mint a? adózók érdekeben ismételten sürgeti az illeték­kiszabási ügyek gyors elintézését. A miniszter felelőssége. n. Az abszolutisztikus államokban a végrehajtó hatalom kezelői mm felelősek. Az állami végre­hajtó hatalom legfőbb birtokosa monarcbikus álla­mokban az uralkodó, akit a kormányzásért fele­lősségre vonni nem lehet, mert, mint mondani szokás, csak Istennek, a történelemnek és a saját lelkiismeretének tartozik felelősséggel. A végre­hajtó hatalom többi szervei az uraifeodó válasz­tottjai és alárendeltjei lévén, az abszolutisztikus államban csak neki felelősek. Ebből a két körül­ményből az a helyzet áll elő az abszolutisztikus államban, hogy a végrehajtó hatalom kezelői, az uralkodó és kormányzó közegei a nemzet akara­tától teljesen eltérő módon, sokszor egészen el- ) ntétes irányban kormányozhatják a nemzetet, így volt ez a római császárság korától általános­ságban egészen a XIX. századig és igy volt még napjainkban is pld. Oroszországban. Nagy elméjű és jó akaratú uralkodók alatt megmerhetetlen áldás származott ilyen kormányzat mellett a nem­zetekre, de gyenge tehetségű és ingatag jellemű uralkodók mellett annál több kár és veszedelem. Ez a tapasztalás indította a nemzeteket arra, hogy- biztosítékokat találjanak aira, hogy az or­szágot az uralkodó a nemzet akarata szerint fogja kormányozni. Ekkép, ha rosszul megy is a kor­mányzás, a nemzet csak önmagát vonhatná fele­lősségre és megszűnnek az állam életében azok a küzdelmek, melyeket a felelősségre vonás érvé­nyesítéséért folytattak századokon át a népek. Ezek a biztosítékok a parlamentarizmus és a fele­lős kormányzat. Az uralkodó igy sem felelős, személye szent és sérthetetlen, de ezzel szemben önmaga nem kormányozhat, hanem kormányoznia kell olyan férfiak által, akik a nemzet bizalmát bírják és akik a nemzetnek felelősek. Ezzel azt akarja elérni a nemzet, hogy minden kormány­zati tény, még a legjeientéktelenebb is, a nemzet akaratának megfelelően vitessék végbe. A legje­lentéktelenebbnek látszó kormányzati tény is sért­heti és veszélyeztetheti azokat a nemzeti esz­méket és elveket, melyeket a nemzet a kormány­zásban követni akar. Ebből folyólag a felelősség­nek ki kell terjednie minden kormányzati csele­kedetre és miután az a néhány férfiú, aki a kormányzással felelősség mellett megbizatik, min­den ténykedést személyesen nem végezhet, követ­kezik, hog^ felelősségének ki kell terjednie min­den legalsóbb rendű közegének tényeire is. A miniszternél ake ínyabb állású közegek politikai­lag nem tehetői, felelőssé, mert hiszen ezrektől és tízezrektől kivétel nélkül nem lehet várni,. hogy a nemzettöbbeég politikai irányváltozásait követni tudják és mindenkor ahhoz alkalmazkod­janak. Ez erkölcsileg lehetetlen és gyakorlatilag kivihetetlen. A kormányzat sok ezer közege csak arra kötelezhető észszerűen, hogy egyetlen, a nemzetnek felelős kormányzó férfiú, a miniszter akarata, irányítása és parancsai szerint végezze teendőjét. Ebből következik, hogy minden kor­mányzati tény a miniszter nevében, helyette és természetszerűleg felelőssége mellett végeztetik, Erre a rendszerre tehát nem az a hasonlat talál, mely a minisztert a gazdával, a minisztérium al­kalmazottjával hasonlítja össze, hanem az a ha­sonlat, amely a minisztert a felelős munkaveze­tővel, a minisz'terális tisztviselőt pedig az egy­szerű munkással hasonlítja össze. A béresgazda bizony felelős, ha a falu ismert tolvajait állítja be sorba munkásoknak a gazdaságba, a pallér is, ha az építéshez a válogatott amerikázó munká­sokat szedi össze. Természetesen azt, hogy a konkrét esetben a minisztert terheli-e a felelősség tisztviselőjének tényéért, a parlament korlátlan szuverénitással állapítja meg. Hegeshetik, hogy a miniszterhez legközelebb álló tisztviselőnek a parlament felfo­gását nagyfontosságu kérdésben sértő intézkedé­sében sem lát a miniszter terhére olyan mulasz­tást vagy könnyelműséget, mely a miniszter iránt való bizalmát megrendíthetné, viszont megeshe- tik, hogy igen jelentéktelen tisztviselőnek csekély jelentőségű ténye olyan színben tűnik fel a par­lament előtt, mely a miniszter kormányzati mód­szerébe vetett bizalmat a legnagyobb mértékben megingatja. A minisztériumi közegek közönséges bűn­cselekményeiért természetesen nem tehető fele­lőssé jogilag a miniszter, politikailag természete­sen ezért is felelős és a felelősségre vonás nem is maradhat el, ha a tisztviselő kiválasztásában, az ellenőrzésben olyan gondatlanság vagy felüle­tesség nyilvánul meg, mely miniszter iránti biza­lom megrenditésére alkalmas. Ha a minisztérium­nak régi, sok minisztert végigszolgált irodaigaz- gatója feltöri a páncélszekrényt, ezért bizonyára nem felelős a miniszter, de ha hivatalba lépése­kor Papakosztát tette meg irodaigazgatónak és ez folytatja ott is a mesterségét, ezért bizony nem­csak politikailag, de talán jogilag is felelős a miniszter. Mindent összefoglalva, politikailag minden téDyért, felelős a miniszter, mely a kormányzat körében végbemegy, akár személyes ténye az, akár közegeié, miután minden kormányzati tény, sőt minden más cselekvés, nyilatkozat alkalmas lehet arra, hogy a miniszter megbízhatóságába, kormányzati képességeibe vetett bizalmat meg­rendítse. A parlament korlátlanul ítéli meg, hogy mi az a tény vagy más megnyilatkozás, mely bizalmatlanságot szült a miniszterrel szemben. Nem egyszer történt már meg, hogy egyetlen meggondolatlanul elejtett szó bizalmatlanná tette a parlamentet a miniszterrel szemben és meg­buktatta. Azt tehát semminő tényjre vagy ese­ményre nem mondhatjuk, hogy azért a miniszter - politikailag nem felelős, hanem csak azt mond­hatjuk egy vagy más tényre, hogy azért a parla­ment nem lát okot a felelősségre vonásra, vagy nem akarja gyakorolni a miniszterrel szemben a felelősségre vonás jogát.' belpolitikái hírek. Nyugatmagyarország .ügyében Magyarország és Ausztria kölcsönös megbékitése végett — mint jeleztük — az olasz kormány ajánlatára Velencé­ben tárgyalás folyt, melyet az olasz külügymi­niszter Della Toretta márki vezetett, melyen az osztrák és magyar kiküldötteik megjelentek. A ki­küldöttek a fontosabb kérdésekben megegyezésre jutottak. Eddig tény az, hogy Sopronra és kör­nyékére népszavazást fognak elrendelni, döntsön az ottani lakosság, bogy Magyarországhoz hü ma­rad, avagy Ausztriához akar csatlakozni ? Egyide­jűleg hírét vesszük, hogy az osztrák belpolitikai helyzet és rend felborult és nem valószínű, hogy az állami és gazdasági szervezet a mai túlfeszített állapotot sokáig kibírja. Mialatt a magyar kormány Nyugatmagyar­ország megtarthatása érdekében Velencében a tár­gyaláson lekötve van, itthon a kisgazda kormány­párt budapesti vezérei 10 pontból álló program­mot állítottak össze. Ezek között szerepel a szabad királyválasztás tétele is. Ezen programmpont le­vétele érdekében Apponyi Albert gróf a Budapesti Hírlapban nyílt levelet intézett a kispazdapártboz Lapunk mai száma 4 oldal.

Next

/
Thumbnails
Contents