Békés, 1921. (53. évfolyam, 1-105. szám)

1921-10-08 / 81. szám

XjIIS. évfolyam 81. szám Szombat €rjulu, 19^1. október 8 Egye» Htkm ára 2 korona Felelő» szerkesztő: WOBAY FERENC Megjelenik szerdán és szombaton Szerkesztőség, kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdeté­sek és nyiltterek intézendők. Kézirat nem adatik vissza Hirdetési dij előre fizetendő. Nyilttér sora 5 korona. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASZATI LAP. Előfizetési árak: Egész évre . . 120 K — f Fél évre . . 60 K - f Csonka Magyarország nem ország. Egész Magyarország mennyország! Bizonytalanság. Nem akarjuk nyugodt álomra hajtani á fejünket, nem akarunk elszenderegni a »béke« álmába, épen azt akarnék, hogy nyugodtan láthassunk dolgunk után, hogy a szükséges nyugodt lelkiállapotban küzdhessünk a minden­napi kenyérért, verejtékezhessünk gyermekeink jövőjéért, abban a biztos tudatban, hogy sor­sunkat jól irányítják, országunk sokat hány ■ tott hajóját biztos, kezekkel vezetik. De vájjon iebetünk-e ebben a tudatban? Nem hasonlít országunk a szilaj lovak által elragadott szekérhez, melyen nem ül egyetlen kemény kezű, erőteljes férfiú sem? Csak megrettent bizonytalanság, kétségbeesett sopánkodás vagy esztelen káröröm jajgat és tobzódik a szeké­ren, de a gyeplőt biztos kézzel tartó erőnek nyoma sincsen. Van véres és diadalmas csatákat végig- küzdött, bőslelkü, utolsó csepp véréig hajlit- hatatlan magyar jellemű kormányzója orszá­gunknak és van minden reménységre jogosító nemzeti hadseregünk. De ezzel azután ki is merültek aktíváink. Mert mink van még ezen­felül? Van magát szuverénnek tartó, magá­nak a régi hatalmas országgyűléseknél is több jogot és tekintélyt vindikáló nemzet­gyűlésünk, melyről azzal ámitjuk magunkat, hogy a nemzetet képviseli. Ülnek benne minden politikai iskolázottság, közéleti tapasz- taltság nélkül való ifjú emberek, akik a legderültebb, békességes napokban is csak nagy üggyel-bajjal tndnák az ország sorsát elébbre taszigálni. Fő-fő vezérekként ülnek benne férfiak, akiknek a hivatali előszobájá­ban soha nem tapasztalt, hallatlan panamák játszódhatnak le, anélkül, hogy bármit is ószrevennének azokból. Vezérekként szerepel­nek, közéletünkben a kereszténység eszméivel ajkukon igen sokan, akiknek minden szava, minden megmozdulása egy-egy arculcsapása a kereszténység eszméinek, ország újjáépíté­sére hivatottak között nem kis számmal szere­pelnek olyanok, akik elsősorban önmaguk szorulnának erkölcsi és szellemi megújhodásra. Tapasztalatlanság, tájékozatlanság az elvte- lenségből folyó bátortalanság mindenütt és ez az oka, hogy sem a kormány, sem a nemzetgyűlés egyetlen életbevágó nemzeti kérdés megoldásához nem mer hozzáfogni. Mindenki fél és fázik a komoly, nagy orszá­gos kérdésekben valamely határozott állás­pontot elfoglalni, mert nem tudja, nem választ-e rosszul, nem áll-e rossz szimattal véletlenül olyan politikai zászló alá, mellyel azután kicseppen a hatalomból, elesik a mandá­tumtól. Várjanak hát a megoldásra mindezek a nagy kérdések, várjon a halálosan beteg nemzet a legsürgősebb orvosszerekre, a fő az, hogy a hatalom birtokában, a befo­lyás ólvé"°t Ab n maradjanak meg azok, akik elég éberek 'voltak abba idejekorán beleülni. Erkölcsi és szellemi javaink mérlegében sem a nemzetgyűlés, sem vezérei bizony nem jelen­tenek aktívumot. Hol a biztos itéletii, meggyőző maga­tartása, csalhatatlan tekintély, mely bizton megtudná mondani nekünk, mit csináljunk Nyugat-Magyarországgal, átadjuk-e, vagy tart­suk maradék kis érőnkéi ? Hol a bátor, nyílt jellemű férfiú, aki meg meruó mondani nekünk, ragaszkodhatunk-e koronás királyunk­hoz vagy veszedelmet zúdítunk magunkra, ha visszakivánjuk őt. Hol a nagyszabású, tiszta itóletü államférfin, aki fel ne merne világosí­tani bennünket abban az irányban, hogy továbbra is ellenséges indulattal legyünk-e szomszédainkhoz, vagy igyekezzünk velük megbékiilni. Mindezek nagy, életbevágó kér­dések, melyekre a nemzet nemcsak feleletet vár, de amelyeknek irányában az ország tette­ket, bátor, döntő cselekedeteket akar és ezek helyett kap pártalakitó kísérleteket, miniszter- válságokat és — panamákat. Nem, ez a bizonytalanság nem maradhat sokáig. Ez az állapot a lassú halál, a rotha­dás, az összetett kezekkel szemlélése sírunk ásásának, eltompult értelemmel, elhomályosult szemekkel való üldögélés országunk össze­omlott épületének hamvadó, kormos üszkeinél. Ennek végét keli vetnünk. A tétovázó kétségbe­esel’ k helyett jöjjenek a bátrak, akik hideg Ítéleti.;! felbecsülik, mink maradt meg, biztos ítélettel ki tudják jelölni a nemzet útját és jöjjön az, aki kérlelhetetlen eréllyel, minden­kinek parancsolni tudó szigorral elindítja a nemzetet azon az utón, mely ismét az életre viszen. Belpolitikai hírek. Horthy Miklós kormányzó ő főmélíósága folyó évi október 4-én kelt leiratával a m. kir. pénzügyminisztérium ideiglenes vezetésével gróf Bethlen István miniszterelnököt bizta meg, s ugyanennek előterjesztésére dr. Yalkó Lajos nyugalmazott államtitkárt pénzügyminiszteri állam­titkárrá nevezte ki. Nyugatmagyarország kiürítése és átadása a trianoni békeszerződés kötelezettsége szerint októ­ber 4-én befejeztetett. A kiürített területeket a soproni szövetségközi bizottság vette át, az átvé­tel hivatalos kijelentése után a jelenlevők a jegyző­könyvet aláirták. Az átadás tehát befrjeztetett, a magyar kormány eleget tett a trianoni szerződés­nek. Hogy Ausztria hogyan jut a kiürített terüle­teknek tényleg birtokába, az egyenlőre rejtély. Az átadás és átvétel feje Farrarió olasz tábornok mint az antantbizottság elnöke meleg szavakban fejezte ki őrömét Hegedűs Pál altábornagy, mint a magyar kormány katonai megbízottja előtt, hogy az átadás zavartalanul történt, méltányolta a lakosság hazaszeretetét, mellyel a magyar anya­országhoz ragaszkodik és beszédét ezen lelkes szavakkal végezte: Magyarországra még nagy és boldog jövő vár, amit mi antantmegbizottak tiszta szivünkből kivánnnk. A kiürített területeken ,a rendet a soproni 2-ik számú csendőrzászlóalj a tábornoki tanács megbízásából tartja fenn és ezért továbbra is megszállva tartja Sopront és környékét H I K E H. ítélet a Tissa perben. A közel négy hónap óta folyó bünpör- ben a biróság október 5 én meghozta Ítéletét. Eszerint Kéri Pált, kit a gyilkosságra való lei- bujtásban beigazoltan bűnösnek talált, a biróság halálra, Gertner Mareeit pedig mint bűnsegédet 14 éri {egyházra Ítélte Az Ítélet kihirdetése hosszantartó helyes­lést és általános megnyugvást váltott ki. Az erkölcsi igazságszolgáltatás azonban semmi vigasztalást nem nyújt, mert Tisza István elvesztése pótolhatatlan nemzeti csapás és amint halad egyik nap a másik után a geszti sírbolt felett, annál inkább feltűnik, hogy hány helyen hiányzik a magyar nemzet nagy államfórfia Tisza István. / .$h Krém Lörincz prépost-kanonok, gyulai püspöki heiynok, a nagyváradi latin szert. róm. kath. egyházmegye magyar részeinek pgyházi fő­hatósági tisztét gyakorlatba vette és a gyulai helynöfiség működését megkezdette. Ez alkalom­ból kifolyólag a gyulai rk. hitközség egybáztaná- csa holnap, vasárnap déli 12 órakor testületileg tisztelgő látogatást tesz a püspöki helynöknél. — Ezzel kapcsolatban megemlítjük, hogy az egyház­megye román megszállás alatt maradt Bihar— szilágymegyei részére szintén nevezett ki helvnö- köt a megyés püspök és pedig Lopussny Gyula nagyváradi apát-kanonokot. így mindkét részen biztosítva van az ügyek akadálytalan rendes me­nete, ami azért is szükséges, mert gróf Széchenyi Miklós megyés püspök felváltva és a szükséghez képest huzamosabban távol tartózkodhatik egy­házmegyéje ketté választott területein. Október fi. Az aradi történelmi tragédia szo­morú évforduló napját Gyula város közönsége az idén is mint 72 év óta állandóan és következete­sen, külső és belső megemlékezéssel ülte meg. Az. összes középületeken gyászlobogók lengtek, a róm. katb. és református templomokban gyász isteni­tiszteletek voltak, melyeken az összes tanintézetek növendékei és a közönség résztvettek, az iskolák­ban pedig a gyásznapot méltató emiókbeszédek tartattak. Városi közgyűlés lesz ma, szombaton dél­előtt 9 orakor, melyre vonatkozó meghívók szét-1 küldettek s fontosabb tárgyai : A vármegyei alis­pán felterjesztése a képviselőtestület azon határo­zata ellen, melyben dr. Lovich Ödön polgármes­ter fegyelmi ügyében leendő határozathozatal «ál­jából közigazgatási bizottság delegálását kérte. Mnlt Mihály kérvénye az epreskerti városi ingat­lanból 6 holdnyi területnek gyümölcsöskert léte­sítése céljából 25 évre leendő bérbeadása iránt. Démusz Ferenc és társai kérvénye a »Bárdos* mederből a telkük mellett elhazódó résznek el­adása iránt. A vágóhídi vágatáéi dijak felemelése tekintetében határozat. A polgári leányiskola igaz­gatójának kérvénye 15 öl tűzifa kiutalása iránt. Kinevezések a törvényszéknél. A m. kir. igazságügyminiszter Tarr Dezső törvényszéki iroda­igazgatót a 'VII. fizetési osztályba főigazgatóvá, Mnrik Sándor irodafőtisztet a VIII. fizetési osz- ..yba ircdaigazgatóvá, Haglauer György gyulai törvényszékhez beosztott irodatisztet a IX. fizetési osztályba irodafőtisztté, Dafea János gyulai beosz­tott iroda-segédtisztet a X. fizetési osztályba iroda­segédtisztté és Mészáros Sándor gyulai törvény­széki dijnokot a kezelők részére megállapított VI. fizetési fokozatba előléptette, illetőleg kinevezte. \ l/nyinrm M fillér nill>i tiaJással a les»0l>l> sa>ra- Maii [ónnn íöíícsoh­1 JvUÍ Uilu ív lilíCl hozást szerezheti meg, ha belép 1/l/MÍlJ UUÍlUü könyvtárába. Ampánk mai szánta 4 oldal.

Next

/
Thumbnails
Contents