Békés, 1921. (53. évfolyam, 1-105. szám)

1921-09-28 / 78. szám

LHt. értolynm 98. szám. Szerda Gyula, 19% 1. szeptember 38 Hirdetési dij előre fizetendő. Nyilttér sora 5 korona. Előfizetési árak: Egész évre . . 120 K — f Fél évre . . 60 K - f POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASZATI LAP. Szerkesztőség, kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér Dobay János könyvkereskedése, hciva a lap szellemi részét illető közlemények, hirdeté­sek és nyiltterek intézendők. Kézirat nem adatik vissza Egyes szám ára 1 korona. Felelős szerkesztő: DOBAT FERENC Megjelenik szerdán és szombaton. Hiszek egy Istenben, Hiszek egy Hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában. Ámen. Égbektáttdnaii: mondotta Hegedűs Lóránt pénzügyminiszter azt a nyomort, melyben a fizetésükre utalt köztisztviselők leledzenek. Mondotta pedig ezt egy pénzügyminiszter, aki ugyancsak sohasem mulasztotta el, fyogy takarékosságra intse úgy az egyeseket, mint az államot. Mondotta pedig nem kortes-célokból, mert hiszen 5 már eltávozik a politika színteréről, ő nem vár a választóktól már, sem a tiszt­viselőktől, sem a nem-tisztviselőktől semmiféle támogatást. Bízvást tekinthetik tehát az ő szavait nagyon is megfontolt és nagyon is érdektelen kijelentésnek a tisztviselő-kérdés­ről azok is, akik eddig kétkedve csóválták fejüket, lxa azt hallották, hogy a legmagasabb állású és legnagyobb családu tisztviselők illet­ménye sem éri el a rendes időszakbeli, közönséges napszám mértékét. Már pedig azt, hogy a létminimumnak legalább ilyen mér­tékig kell emelni a tisztviselők illetményeit, józan itóletü és becsületes gondolkozásu ember kétségbe nem vonhatja. Mert hiszen a tisztviselőnek nem mondhatjuk, hogy menjen más munkakörbe, avagy dolgozzék többet, mert akármelyiket teszi, csak nem juthat jobb fizetéshez. Azt meg épen nem mondhatjuk, hogy legyen élelmesebb, mert arra a közjó és a nemzeti becsület ugyan­csak csúnyán ráfizetne. Bármily fájdalmasan esik is, mégis csak kénytelenek tehát a tisztviselők az államtól kérni és várni anyagi helyzetük olyan javí­tását, hogy legalább a betevő falat megszer­zése ne okozzon nekik idegeket rongáló, éle­tet rövidítő gondokat. Minden jó érzésű tisztviselő elálló szívveréssel olvas azokról a sok száz milliós hitelekről, melyeket a nem­zetgyűlés megszavazni kénytelen, hogy az államgépezet munkásai legalább ne koplal­janak és vérző szívvel veszi fel azokat a friss nyomású papirosokat, melyekért alig tud már valamit kapni és amelyek két- háromszáz kilométerrel határainkon túl csak filléreket érnek. De mondja meg valaki, hogy mi mást tehetnek az állam alkalma­zottai ! Ami gyógyíthatná a helyzetet, ami szaporíthatná az állam bevételeit, a munka­alkalmak szaporítása, az embereknek termelő munkára . ösztönzése, a bőségben úszóktól a felesleg elvétele, az igazán nem a tisztvise­lők dolga. Az a kormánynak és az uralkodó pártoknak a feladata, melynek lelkiismeretes végzéséért felelősséggel tartoznak. Ugyanazon az ujságoldalon, ahol Hege­dűs nyilatkozatát olvassuk az égbekiáltó tiszt­viselő-nyomorról, egy vonal alatt vastagbetüs hirdetést olvasunk, hogy az Astoriában min­den nap ötórai tea van hangversennyel. Amig ilyeneket kell olvasniok a tisztviselőknek, addig, azt hisszük, csak erélyes kormány­zásra van szükség és a tisztviselő-kérdés rendezése nem okozhat igazi gondot a kor­mánynak. Belpolitikai hirek. ! A nemzetgyűlés izgatott vita közben törvé­nyes eljárás alá kiadta a kijárással vádolt képvi­selőket. A kiadottak között egy békésmegyei kép­viselő is van : Z őke Antal, aki lisztszállitási ügy­ben van visszaéléssel vádolva. Az interpellációk közben egy meghibbant elméjű ember a karzatról négy revolverlövést intézett a képviselők közé, de a lövések senkit sem találtak. A merénylőt, aki a köztársaságot éljenezte, letartóztatták. A nyugatmagyarországi kérdésben eddig döntő fordulat nem történt. Az illető területet Magyarország ugyan kiürítette, de amig az át­adási jegyzőkönyv aláírva nincsen, a terület át­adva nincsen. Ej a terület magyar ma is. A ma­gyar kormány kivonta onnan minden karhatalmát, csendőrségét és katonaságát és éppen ez oknál fogva nem léphet fel az ott hagyott lakosság fel­kelésével szemben. A lakosság a saját felelősségére cselekszik és annak tényeiért a kormány semmi- féle'garanciát nem vállalhat Ausztria kijelentette, hogy hajlandó a nyugatmagyarországi kérdésben a magyar kormánnyal tárgyalni. A bécsi lapok rémhíreket kürtőinek világgá a magyar csapatok Ausztria elleni felvonulásáról, melyek csak a fel­izgatott osztrák képzelet rémlátásai. Ha gró! volna! — Levél a szerkesztőhöz. — Nemzetgyűlési követünk beszámoló beszédé­ben szólván arról a lelkiismeretes rendőri nyomo­sairól, melyet a kiviteli panamák ügyében még a föidmivelésügyi miniszter személye körül is foly­tattak, valaki közbekiáltott: »ha gróf lett volna, nem nyomoztak volna úgy utána.« Lehetetlen, tisztelt szerkesztő Uram, hogy a grófoknak nem grófokkal való ilyen szembeálliiása- kor eszüDkbe ne jusson, hogy volt nemrégiben egy grófunk, akit sokan ép úgy vezérnek ismertek el akkor, mint most némelyek nagyatádi Szabó Istvánt. Ezt a grófot azzal gyanúsították, hogy a háború felidézője volt; bizonyára ép oly alaptalan volt a gyanúsítás, mint most Szabó Istvánnak a kiviteli panamákkal való meggyanásítása. Ejt a grófot is kísérték detektívek és őrizték csendőrök, de nem azért, hogy a bizonyos igazságot kiderítve, ártatlanságát napfényre deritsék. Akkor, a némelyek által tálán viBszasóhajtott »jogrend« korszakában, senkinek se jutott eszébe, mikor erről a grófról volt szó, hogy kiderítse a tiszta igazságot ama vád tárgyában, amellyel illették, hanem nagyon jól előkészített és irányított lövésekkel leteritették őt, hogy eltávolithassák a nemzet Golgotájához vezetett utjokból. / Hát tisztelt közbeszóló ur, mostanában ez a különbség nálunk a gróf-vezér és a nem gróf-ve­zér között. Azt hiszem, tisztelt szerkesztő ur, hogy a közbeszóló ur mondata csonka maradt egy mellé­rendelt mondattal, amit) azonban igen sokan hozzá­gondoltunk; ezzel a mondattal nevezetesen ; »hanem mindjárt az életére törtek volna«. Tiszteit szerkesztő urnák kész hive Békési. HÍREK. A püspöki helynökség. A nagyváradi latin szertartásu rom. katb. püspök, gróf Széchenyi Miklós az ősi nagyváradi egyházmegye magyar kormányzat alatt maradt részeinek egyházkor­mányzati ellátására Brém Lőrinc kanonokot püs­pöki helynökké kinevezte. Az uj püspöki helynök már mrgérkezett Gyulára, lakásának és hivatali helyiségének berendezése folyamatban van, a helynökség rövid időn belül megkezdi hivatalos működését. Ezen kinevezés folytán a debreceni ideiglenes helynökség, melyet eddig dr. Lmden- berger János apátkanonok, debrec ni plébános látott el, megszűnik, H<jdu- és Békésvármegye teljesen, B barvárnlegyeiaek pedig nagyrésze a gyulai helynökség alá fog tartozni. A szatmári és Csanádi egyházmegyék azon kisebb területeit illetőleg, melyek Aradból, Csanádból ideát reked­tek, a hovatartozandóságra nézve még nem tör­tént intézkedés. Ilyen község Békésmegyében bárom van : Kétegyháza, Sámson és Tótkomlós, melyek eddig a Csanádi megyéspüspök fennható­sága alá tartoztak. A püspöki belynökséggel együtt az egyházmegyei tanfelügyelőség is Gyu­lára jön s amint annak bekőliözhetése és elhe­lyezkedése megtörténik, ami rövid idő alatt biz­tosítva látszik, ez is átveszi a fentebb nevezett területek felett az iskolák felügyeletét. Adakozás. Karácsony János dr. c. püspök, nagyváradi kanonok, aki ezidőszerint városunkban tartózkodik, 1000 koronát adományozott a Szent­háromság-kápolna tatarozásának költségeire. Dr. Sehriffert Ferenc, Gyula város nem­zetgyűlési Képviselője vasárnap délelőtt a 48 as körben politikai tájékoztató beszédet mondott, melynek meghallgatására a kissé késedelmes meg­hirdetés miatt nem tulnagy számban jelentek meg az érdeklődők. A képviselő feltárta a föld- mivelésügyi minisztériumban a kiviteli' engedé­lyekkel történt visszaéléseket és megerősítette azt, hogy Nagyatádi Szabó földmivelésügyi mi­niszternek a saját tisztviselői által elkövetett üzel- mekben része nincs és ártatlan. A képviselő be­szédében kiterjeszkedett a nyugatmagyarországi kérdésre is, melyet a való tényállás szerint is­mertetett. Délután a Józsefvárosban volt hasonló gyűlés, melyen leginkább az ottani lakosság vett részt. Szent ’ Mihály nápja. A mezőgazdaságnak egy fontos datuma derül ránk a holnapi nappal, Szent Mihály napja. A földbérleti időszak kezdő napja és igy bérfizető napja is ; egyben jelenti a gazdasági év elmúltát és az uj termés beágyazá­sának, az uj mezei munkának kezdetét is. Az ősi regula szerint Szent Mihály naptól fogva az esti harangszó este egy órával előbb, reggel pe­dig egy órával később szólal meg. E szerint este 7 órakor és reggel 5 órakor fognak mától fogva Ave Mariára harangozni. UJ vármegyei vlrillsek Gyuláról A várme­gyei virinsek névjegyzékébe az igazoló választmány által történt helyesbítések folytán, mint vármegyei nagy adófizetők b soroltattak : Dr. Major S mon ügyvéd, Demkő József háztulajdonos és Horváth Géza mészáros Gyuláról. Pénzügyi kinevezések. A kormányzó a pénz­ügyminiszter előterjesztésére Balogh Elek gyulai pénzügyi tanácsost a VI fizetési osztályba pénz­ügyi főtanácsossá nevezte ki, A pénzügyminiszter kinevezte: Szerdahelyi Sándor és Elek Lajos pénz­ügyi titkárokat a VII. fizetési osztályba pénzügyi Tanácsosokká; Gyúró István szeghalmi, Kefeezovich Gyula gyulai, T-rney Bála békési, Pakozdy Gábor békéscsabai állampénztári tanácsosokat főtanácso­sokká ; Mathias Géza gyulai, Moldován Ferenc sarkadi és Wertheim Béla gyulai állampénztári főtiszteket állampénztári tanácsosokká ; dr. Lugossy Gyula gyulai pénzügyi segédtitkárc a Vili. fizetési osztályba pénzügyi titkárrá; S/.athmáry Karoly gyulai pénzügyi irodasegédtisztet a X. fizetési osztályba pénzügyi irodatisztté; Németh János orosházai állampénztári I osztályú tisztet állam­pénztári főtisztté ; Valkovszky Gyula sarkadi cukor­gyári főellenőrt a VIII. fizetési osztályba cukor­gyári felügyelővé ; Túrái Ferenc gyulai pénzügji számvizsgálót a VIII fizetési osztályba pénzügyi számvevőségi tanácsossá; Vincze Andor gyomai és Felkér István sarkadi pénzügyi számellenőrö- ket a IX fizetési osztályba pénzügyi szám- vizsgálókká. A földhfríokrendczés vármegyénkben. A vármegye birtokigényiő lakossága közül legelőször az ujkigyósiak kaptak határozatot az O.azágos Földbirtokrendezö Bíróságtól. A határozat elren­deli a megváltási .eljárás megindítását gróf Wanck- heim József ujkigyósi birtokára és az eljárás le­folytatásához szükséges adatok beszerzése és az egyezség megkísérlése végett kiküldte Kiss György királyi törvényszéki bírót. A kiküldött bíró októ­Lapank mai izAms 2 oldal.

Next

/
Thumbnails
Contents