Békés, 1921. (53. évfolyam, 1-105. szám)
1921-09-24 / 77. szám
ftjISJL évfolyam W. »«ám Szombat Gyula, 1921. szeptember 24. Elő&selési árak: Egész évre . . 120 K — f Fél évre . . 60 K — f Hirdetési díj előre fizetendő. Nyilttér sora 5 korona. BÉKÉS POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDASZATI LAP. Szerkesztőség, kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kézirat nem adatik vissza Egyes szám ára 2 korosa. Felelős szerkeszti: DOBAT FEBEKC Megjelenik szerdán és szombat»» veszedelmekkel küzdő birkózásban, hogy sülye- dósnek lássa a hullámokkal való erőteljes viaskodást. Korai az öröm, korai a reménykedés, ne fuvassanak még a hajtők hallalit! A keresztény nemzeti irányzat nem néhány ember sikerült ötlete, hanem millió magyar leikéből fakadt termékenyítő, örök- életü eszme, nem törtető politikusok törékeny létrája, hanem egy félig rombadőlt országnak egyetlen szilárdan maradt pillére. Nem is semmisülhet meg, ha fizikailag vagy erkölcsileg meg találnának is semmisülni egyes vezérei, nem törhetik össze a kapaszkodók tömegei alatt, csak lecsúszhatnak sziklafaláról a vigyázatlanok és összetörhetik rajta fejüket a tájékozatlanok. Milliókkal kerül szembe az a kormányzat, mely letér a keresztény nemzeti irányzatról, mondotta a minap a tisztviselők szónoka a kisgazdapártban. Valóban úgy is van, a milliók’nem hogy beteltek volna a keresztény politikával, hanem ellenkezőleg, egy komoly megalkuvás nélküli, bátor, kíméletlen, keresztény, nemzeti politika követését óhajtják, sürgetik, követelik. Ezt nagyon jól meg kell jegyezniük azoknak, akik korai diadalmámorban akartak fürödni. A keresztény magyar nemzeti eszme ereje és diadala független jattól, hogy ideig-óráig kik vezérlik, független attól, hogy minő veszélyek fenyegetik útját. Ha megtévednek és elesnek a harcban egyesek, nyomban ott lesznek helyükben az edzettebbek, az ellenállóbbak, az elszántabbak és az elesettek példáján okulva, nagyobb erővel és okossággal fogják lobogtatni a zászlót. Minden ostrom, melyet kiáltani kell, csak edzi a harckészséget, minden kelepce, melyet vetettek, csak az ellenséget fogja megfogni, minden ámítás, mellyel megtéveszteni akarják a harcosokat, csak jobban megnyitja ezek szemét az igazságnak. Nem haldoklás és nem agónia tehát az, amin az irányzat keresztülmenend, hanem tisztulás, megújulási folyamat, melyből újjászületve, megtisztulva kerül ki a soha meg nem ölhető eszme: a keresztény nemzeti gondolat. if 1 m is jk. A városi állandó választmány. Gyula ;t* város képviselőteslüiete az állandó választmányba Br. Apor Vilmos, Dr. Berényi ÁrmiD, Bállá Ferenc, Braun Mór, Csomós István, Csőke István, Dobay Ferenc, Erdős Mihály, Dr. Follmann János, F. Góg János, Hack MártOD, Kobn Dávid, Murvai Ferenc, MÍ3kucza Iilés, Dr. Márby János, Mérey Gyula, Dr. Major Simon, Névery István, Né*”?*! József, Nádházi András, Pfaff Ferenc, Dr. Scíaif- fert Ferenc, K. Schrffert József, F. Sál József, Sál József, Schröder Komé), N. Szabados József, Rei8ner Ede, Dr, Zöldy János és Zuzmann János képviselőtestületi tagokat a legközelebbi általános tisztujitásig megválasztotta.Az állandó választmánynak hivatalból tagjai a tanácstagok, a főszámvevő és a jegyzők. A gyulai ágostai evangélikus egyház folyó hó 25-én (vasárnap) délelőtt 9 órakor az állami leányiskolában (Károlyi Sándor-ufca) istentiszteletet tart. Istentisztelet utáu közgyűlés. Gondnokság. ^ 2—2 Hőseink sirjai. »A Vármegyei Népgondozó Kirendeltség méltó és illő rendbe akarja hozatni Gyulán pihenő hőseink meglehetősen elhanyagolt sírhelyeit. A terv az, hogy minden sir egy tartós emlékkővel jelöltessék meg, a temetők művészi kivitelű kerítéssel vétessenek körül és végül egy közös monumentális síremlék állíttassák fel. A költségek gyűjtés utján fognak előteremtetni. E célra október hó 1-én az Erkel-Szinkörben fényes müsoru hangverseny lesz. Hallal!. Mindenfelől riadnak a jerikói kürtök, diadalkiáltások reszkettetik a levegőt: a megszületése óta üldözött nemes vadat, a keresztény nemzeti irányzatot, kifullasztva, tönkreüldözve, a kegyelemdöfésre várva véli már látni a kitartó falkavadászok vérmes reménysége. ' A nem is nagyon titkolt reménykedés szülte izgatott képzelet és a távoli, felületes szemlélet valóban úgy vélheti látni, mintha az a nagyszerű eszme, mely két esztendővel ezelőtt hatalmas erővel átjárta a lelkeket, hogy nemcsak országunkat, de egész Közép- Európát újra talpraállítsa, elveszítette erejét, kimerült, úgy vélheti látni, hogy a kifejezett keresztény nemzeti irányzat a megsemmisülésbe vivő elgyengüléshez közeledik. A jól megszervezett hajtóvadászat, az igazságok üldözésében nagy gyakorlattal biró kopók és whipek nagy serege, a szűkre szabott mozgási tér, valóban olyan nem várt nehézségek elé állították a keresztény kormányzatot, hogy az elszánt üldözőknek minden reménye meg lehetett a győzelemre. A nyugatmagyarországi bonyadalom, mely egy nehéz probléma minden súlyával nehezedik a nemzetre és a diplomácia egén teljesen elhomályosította a látóhatárt, a közép-európai államok konszolidálódása ellen intézett valuta- rontási offenziva, néhány megfeledkezett embernek a kedélyek izgatására felette alkalmas panamázása, mindezek valóban alkalmasak lehetnek arra, hogy a legerősebb próbára tegyék a keresztény nemzeti irányzat erejét, kitartását, ellenálló képességét. Ámde nagyfokú gyűlölet, vérmes reménykedés és^heteges képzelődés kell mégis ahhoz, hogy bárki is végső vonaglást lásson a T A B C A. Tíz esztendő. Irta : Dr Nuszbek (Székely) Sándor; „a Békésvármegyei Patronage Egyesület“-nek 1921. szeptember 18-án tartott hangversenyén elszúr alia : Terényi Gedeonná úrnő• Ünnepet ülni ma: mikot' körülöttünk Az egész világ vérben kavarog, Mikor nemzetek mostohái lettünk És koldusok, mi büszke magyarok, Mikor szégyentől pirosló orcánkon Még itt sajog poroszlók ostora, Halottas Házban vig dalidót ülni.. . . .\. Más megteheti, a magyar — soha ! Ha vannak mégis órák és napok, Mikor a könnyünk föl-fölszárogatjuk, Mikor tépett köntösünk össze/oldva. A bizakodás szózatát hallatjuk, Mikor fakó arcunk, szemünk kigyulad, S fonnyadt kezünkben friss rózsát hozunk: Szivünk akkor a régiekhez fordul, Emlékezzünk, s a Múltnak áldozzunk! . .. Tíz év,.. . Milyen szemernyi, csöpp idő A homokórán, mit az Élet perget! De nekünk minden, mit egy sir takarhat: Belétemettünk fényt, reményt, keservet.. . Ám a sir fölött: — amit gondos kezek Sohsem fáradtak védni, oltani — A régi szinpompában tündökölnek A szeretet szentelt virágai! Ebből sarjadt ki a végtelen rónán, Hol délibábot kerget, üz a szél, Egy szerény hajlék: a Szeretetliáza, Melyről nekünk immár tíz év beszél! S ma letörölve porlepett orcánkról A gyöngyöket, mit tisztes munka ad, Gyönyörrel látjuk munkánk bö gyümölcsét, A jólnyesett, gazdag faiskolát! Ám hol a rózsa, melynek nincs tövise, Es hol a szép, jó, mit gáncsa ki nem kezdhet, E hs hajlék is sokszor szembeszállóit A zivatarral, s hordta a keresztet! Szentségtelen kezekkel százszor törtek Lerontására bus idők során, De hál’ Isten! erős volt: fecskefészek ezeréves szent templom falán! Hogy tépte, zúzta, rázta a vihar! Hogy sírt, recsegett minden eresztéke . . . Ám a réseket kedvvel tataroztuk, Beméire néztünk jobb idők elébe! Es ime Isten látta, megbecsülte A kitartást, a munkát és erőt, S ma szebb, ragyogóbb és százszor erősebb A. Szeretetház, mint tiz év előtt! Haj! de a régi, ezeréves templom, Melynek falára fecskefészket raktunk, Mit építői cserbenhagytak rutai : Ma omladozva reng, inog alattunk! Határkövei kelet, dél, nyugatról Es észak felöl bus tüzekben égnek . . . Halált kiállnak mindenütt fejünkre, Csak hire van a régi dicsőségnek ! Szárnyakra fecskék, tettre magyarok! Lesz még virradat! Már soká nem késik, Titkos zsolozsmák szállónak fölöttünk Es hallom a Jövendők szívveréseit! Kimllan a Nap, ur lesz az igazság, Amely fényével mindent beragyog ! Es lesz még egyszer üririep a világon, S születnek még a szent, magyar pusztákon Nálunk boldogabb — szabad magyarok ! A j/nrnnn ÍA f]||nn napi kiadással a legjobb szóra- 1 IUI UM TÍU Iliiül koziist szerezheti meg, ha belép Dobay János kőfesönkönyv&árába. Lapuk mai száma 4 oldal.
