Békés, 1921. (53. évfolyam, 1-105. szám)
1921-08-31 / 70. szám
2 Békés 1921 augusztus 31. Külpolitikai hirek. Erzberger Mátyás, vezérlő német politikust meggyilkolták. Mint vidéki tanító kezdte pálya- tatását. Kiváló tehetség, jó szónok volt, a német centrum párt szélsőséges vezére lett, később pedig a keresztőnyszocialisták táborába tért át, hol a fővezényletet magához ragadta. A háború folyamán, 1917- ben nagy mozgalmat indított a béke megkötése érdekében. Megfordult a pápánál, később Bécsben is járt IY. Károlynál, hol titkon kihallgatást nyert és itt észrevette Károly király békehajlandóságát, amiről egy keresztény szocialista gyűlésen szónoklata hevében közléseket tett. A franciák ennek tudomására jutván, minden erejüket összpontosítva, a végső kitartásra tüzelték az antantot, Erzberger pedig nagy propagandát kezdett a háború beszüntetése mellett, ami végül a fegyver letételhez vezetett. A fegyverszüneti és bőkefelajánló bizottságnak Erzberger egyik vezérszereplő tagja \folt 8 a németek neki tulajdonították, hogy oly súlyos feltételeket szabott Poch marsall. Szóval, ö volt a németek Károlyi Mihálya. Országos vádat is intéztek ellene és kénytelen volt félrevonulni. Most egy fürdőhelyen két fiatalember 12 revolverlövéssel sétaközben meggyilkolta. Románia elrendelte a magyar tartozások és követelések megállapítását. A magyar pénzintézetek kötelesek bemutatni mérlegeiket. Be kell jelenteni a külföldi ingatlant is. A románok által elszakított országrészben most folyik a Magyarországgal való gazdasági felszámolás előkészítése. Az elmúlt napokban Le- padatu, a budapesti román likvidáló bizottság elnöke több városban értekezlet keretében ismertette a román kormánynak azt a rendeletét, amely román állampolgároknak magyarországi és ausztriai tartozásáról és követeléséről intézkedik. Folyó hó 23-án Arado^, 20-án pedig Kolozsvárt volt ilyen tanácskozás, amelyen a pénzintézetek, valamint az ipari és kereskedelmi vállalatok képviselői vettek részt. A kolozsvári értekezleten Miháli Tivadar miniszter elnökölt. Lepadatu mindkét értekezleten részletesen magyarázgatta a román kormány idevágó terjedelmes és épen nem világos rendeletét és a résztvevők nagy meglepetésére, közölte azt is, hogy a tartozásoknak és követeléseknek a korábban kiadott rendeletre történt bejelentése érvénytelen. Uj határidőt tűztek ki, amennyiben minden koronavalutában lévő követelést és tartozást szeptember 15-ig lehet a nagyszebeni Banca^ Albina helyiségében levő irodában (Bíróul Solidaritatü) bejelenteni, ha az illető jogának érvényesítése végett igényt tart diplomáciai támogatásra. A bejelentés csak olyan tételre vonatkozhatik, amely már az osztrák-magyar korona román részről való lebélyegzésének napjáig megvolt. A rendelet követelése nemcsak ingó és ingatlan vagyont, értékpapirost, bírói letétet, hasonlót ért, hanem a nyugdíjak, irodalmi, művészi tulajdonjogot is idesorolja. A magyar vagy osztrák postatakarékpénztárral szemben levő követelést külön kell bejelenteni. Külön intézkedések vannak a rendeletben pénzintézetekről, biztosítótársaságokról, ipari, kereskedelmi és szállítási vállalatokról. Olyan pénzintézet, melynek központja Magyarországon, Ausztriában vagy valamelyik utódállamban van, vagy amely pénzintézetnek magyar- országi fiókja van, bemutatni tartozik az 1918— 1920. évi rendes és 1921. évi január hó 30-ig terjedő nyers mérlegét. A rendelet egyébként meglehetősen bonyolult és zavaros, úgy, hogy az érdekeltek bajosan tudnak belőle kiokosodni. A kolozsvári kereskedelmi és iparkamara ezért augusztus 30-án értekezletet tart, amelyre meghivta Yiaicu likvidáló bizottsági titkárt, hogy a különféle intézkedéseket megmagyarázza. A Magyarországi Gyógyszerész Egyesület békésmegyei kerületének megalakulása. A magyar gyógyszerészi kar 1872. évben egyesületet alakított. Ez a társadalmi egyesület : a Magyarországi Gyógyszerész-Egyesület, folyó évi május havában szerveztetett át olyképsn, hogy az időközben alakult különböző testületek és egyesületek az általános gyógyszerószérdekü kérdések egyöntetű intézhetése céljából fentnevezett egyesületbe beolvadtak, Az egyesület addig is, amig sikerülni fog a gyógyszerészi kamarát megvalósítani, egyrészről őrködik a gyógyszerészi etika pontos betartásán, a törvények és szabályrendeleteknek az egész vonalon érvényt szerez, másrészről a gyógyszerészi kar gazdasági érdekeinek az erkölcs eszközeivel működő szigorn őre kíván lenni. Az ország több nagyobb városában tartott gyűlés után folyó bó 27-én Békéscsabán tartott gvülést ez az országos egyesület, melyen Müller Vilmos alelnök, Koiitsánszky Ottó ügyv.-igazgató, Ember Elek titkár, Karlovszky Geyza, a Gyógyszerészi Közlöny szerkesztője és Békésmegye, csonka Arad- és Biharvármegye gyógyszerészei nagyszámban jelentek meg. A közgyűlést Réthy Béla nyitotta meg. Vázolta a célt, mely a környék gyógyszerészeit egybegyüjtötte. Kimutatott azon kedvezőtlen helyzetre, melyben a gyógyszerészi kar éppen a széthúzás és testületi szellem hiánya miatt volt. Az egyesület a kari összetartást s az együtt való, a közügyekért önzetlenül dolgozó testületi szellemet fogja ápolni. Napirend előtt Berthóty István polgármester -üdvözölte a közgyűlést, tolmácsolván Daimel Sándor alispán s a vármegye üdvözletét is. Müller Vilmos, az Országos Gyógyszerész Egyesület ügyvezető alelnöke ismertetvén az egyesülés célját, arra kérte kartársait, hogy alkossanak olyan társadalmi közösséget, mely minden társadalmi osztálynak példaképe legyen. Koritsánszky Oító központi ügyvezető igazgató lelkes, szép szavakban emlékezett meg Var- ságh Béla és Rétby Béla békéscsabai gyógyszerészekről. Törekedjen arra — úgymond — e testületnek minden tagja, hogy hozzájuk emelkedjenek fel, hogy mindannyian Varságh Bálák és Réth/ Bélák legyünk. Ezek után ismertette Koritsánszky az egyesület irányelveit s azt a munkát, melyet eddig végeztek. A Magyarországi Gyógyszerész Egyesület Békésvármegyei Kerülete megalakításának kimondása után a következőkben választották meg a tisztikart: Lelkesedéssel választották meg örökös di8zelnökül Varságh Bélát, elnökül Réthy Bélát, elnökhelyettesé Debreczeny Bélát. A választmány tagjai lettek: Rigettly János, Mispál Frigyes, Ridó Miklós, Wieland Dénes, Adler Miksa dr., Teffert Károly, Őiapay Lajos, Holdy Kálmán, Wieland Gyula és Bács Béla. Karlovszky Géza indítványára elhatározta a kerület, hogy minden erejével támogatni fogja a gyógyszerészi szakkönyvtár felállítását. Ezután több, a gyógyszerészeket érdeklő fontos ügyet tárgyalt a közgyűlés, délben pedig közebéd volt a Fiume éttermében, ahol sok szép pohárköszöntő hangzott el. MMMMM Kérem MM a saját érdekében nézze meg az ipartestttletben az áruminta-vásárt! HIKE K. A magyar politikai életnek egyik kimagasló alakja, Magyarország volt kitűnő tehetségű pénzügyminisztere és négy ízben miniszterelnöke augusztus hó 27-én Budapesten'meghalt és 29-én a Magyar Tudományos Akadémiai előcsarnokából kísérti' u. örök nyugvóhelyére. Született 1848. évben Moóron, Fehérmegyében. Budapesten végezte a jogot és 1870-ben lépett a pénzügyminisz- terinmba, hol csakhamar államtitkár és mellette egyetemi magántanár lett. 1889-ben lett pénzügy- miniszter és x892 ben először miniszterelnök. Az ő nevéh üzödik Magyarország államháztartásának olyan rendezése, hogy az ország költségvetéséből a deficit eltűnt; ő vitte megoldásra az aranyvalutát, ő alatta történt a pénzügyi köz- igazgatás újjászervezése, az uj házassági jog, a felekezetek egyenjogositása, a kötelező polgári házasság, a gyermekek vallásáról, a zsidó recskiéről és a szabad vallásgyakorlásról szóló törvények meghozatala. Mikor a főrendiház a polgári házasságról szóló törvényt leszavazta, Wekerle lemondott, de már 1890-ben újból kinevezte a király; az izraeliták recepciójáról és a szabad vallásgyakorlatról szóló törvény njabbi tárgyalásával kapcsolatban másodízben is lemondott és 10 évig a közigazgatási bíróság elnöke volt. 1906-ban a koalíciós kormányban harmadizben lett minisz| Wekerle Sándor terelnék, a koalíció felbomlásakor visszavonult a politikai élettől és dánosi birtokán gazdálkodott. A világháború alatt 1917-ben IV. Károly újból kinevezte és negyedízben volt miniszterelnöke az országnak egészen a szomorú összeomlásig, 1918. október 23-ig. Mikor a forradalom megnyilatkozott és a kormány lemondott, Wekerle végleg visszavonult. — Testben és lélekben kiváló nagy ember, tüneményes, fényes tehetség, nagy kortársai között is egyike volt a legnagyobbaknak. A kommunisták őrült dühe börtönbe vetette Wekerlét is ős a hatalmas erejű ember egészsége itt megroppant. A gyüjtőfogházban betegedett meg, súlyos bélbajt kapott, mely most 73 éves korában a halálba vitte. Látta hazáját viruló nagyságában és látta azt romokban heverő szörnyű állapotában, de nem adatott m9g neki, hogy lássa azt remélhető dicsőséges feltámadásában. Mély megilletődéssel állunk lélekben a nagy férfiú sírjánál. Béke lengjen hamvai felett. Dr. Pallmann Péíer gyulai református lelkész beiktatása vasárnap megtörtént. A templomot a hivek nagy serege jóval a beharangozás előtt zsúfolásig megtöltötte. Futó Zoltán esperes szép szavakkal emlékezett meg Domby Lajos elhunyt lelkész érdemeiről, majd előterjesztette az uj választási eredményét s az egyházi hivatalos fórumok folytatólagos intézkedését, végül dr. Pallmann Pétert jogérvényesen megválasztott lelkésznek nyilvánította és neki a gyulai ev. ref. lelkészt hivatalt, a vele járó jogokkal, kötelességekkel és javadalmakkal a zsinati törvény szerint átadta és hivatalába beiktatta. Ucána dr. Pill- mann Péter mondott nagy hatást keltő beszedet. Este az Újvárosi Körben társasvacsora volt, melyre igen sok résztvevő jelentkezett, azonban helyszűke miatt csak 200-an vehettek részt. A tása8vacsorári bensőséges nyugodt, testvéries hangulat uralkodott. A 101. gyalogezred szeptember 3-án Békéscsabán gyászünnepet tart, melyen a csardaki csatában elesett hősök emlékét üli meg, egyben, pedig reggel 8 órakor az elesett bajtársakórt gyászmise tartatik. A gyászmise után a hősök temetőjébe vonulnak, hol az elesett bajtársak sírját és 8 közös emlékoszlopot megkoszorúzzák. Az ünnepélyre az összes volt 101. gyalogezredbeli katonák meg vannak hiva. A haiármególiapitó antant bizottság Nagyváradra megérkezett és feladata a román demarkációs vonalnak az eddigi tapasztalatok, panaszok, jogigények alapján való kiigazítása, ami azonban csak összefüggő birtoktestekre vonatkozik, és ezúttal nem terjed ki nagyobb komplexumok, városok vagy községek odaítélésére. Ez a bizottság a Szamos torkolatától a Marosig húzódó román damarkációs vonalon fog működni, tehát Gyulát is szerencséltetni fogja látogatásával. A magyar folülbélyegzésfi 50 koronás bankjegyek kicserélését a pénzügyminiszter elrendelte, a kicserélés szeptember 20-ig bezárólag van megállapítva. Araminta-vásár megnyitás. Az ipartestületi, eladó áruminta-vásár ünnepélyes megnyitása szeptember hó 4-én, vasárnap délelőtt 9 órakor lesz, melyre az érdeklődők ezúton is meghivatnak. Az elnökség. Állatforgalmi adó. A hivatalos lap közli nagyatádi Szabó István m. kir. főldmivelésügyi miniszter rendeletét a marhalevelek kiállítása, kezelése és használatának módosítása tárgyában, mely rendelet hatáfozmányai szeptember elsejével életbe lépnek. Eszerint az uj marhalevelek bélyegilletéke az állatok fajtája szerint változik. Minden darab juh, kecske után 2*korona, minden darab sertés után 5 korona, minden 2 éven aluli ló, szarvasmarha, szamár vagy öszvér után 8 kor., 2 évesnél idősebb szarvasmarha vagy ló után 10 korona. Ha egy marhalevélen több állatot jegyeznek, akkor az 1 korona űrlap árán felül a darabszám szerinti illeték bélyegjegyekben pótlólag felragasztandó. A marhalevél űrlapokat az állampénztárak szolgáltatják ki a községeknek és azok használata az állatforgalomban kötelező. A magánhasználatban levágásra szánt állatok után, ha a levágás nem közvágóhídon történik, ezután sem kell marhalevél. Uj marhalevelek kiállítása, tulajdonjog átruházása esetén nagyjában véve az eddigi szabályok érvényesek. Lovak, szamarak, öszvérek, szarvasmarhák ntán csakis darahonkint állítható ki marhalevél, juhok, kecskék, sertések után azonban több darabot is lehet egy levélre.
