Békés, 1921. (53. évfolyam, 1-105. szám)
1921-08-20 / 67. szám
/ 1 Lili. évfolyam 67. szám. Szombat Gyula, 1931. augusztus 20. Előfizetési árak: Egész évre . . 120 K — f Fél évre . . 60 K - f Hirdetési díj előre fizetendő. Nyilttér sora 5 korona. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! LAP. Szerkesztőség, kiadóhivatal: Gyulán, Templom-tér Dobay János könyvkereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hirdetések és nyiltterek intézendők. Kézirat nem adatik vissza Egyes szám ára 2 korona. Felelős szerkesztő: DOBAT FERENC Megjelenik szerdán fis szombaton. úgy a győző, mint a legyőzött Európának. Nem vonjuk kétségbe, hogy kellettek erények annak a liberalizmus világnézetének diadalra jutásához is, de hogy ezek az erények most már bűnökké fajultak el, az egy pillanatig sem kétséges. i Bűnök pedig nem lehetnek egyetlen társadalom fentartói, nem lehetnek jobbjövőnek alapjai. A pogány Kupa vezér és a körülötte csoportosultak is az ősi erények fentartásáért szálltak sikra, nem vették észre, hogy azok nem erények többé. Mi se essünk tévedésbe. Többé nem lehet erény és társadalomfentartó erő az erősebbnek joga, az élelmesebbnek előnyös helyzete. Igazi, valódi, keresztény erényekre kell alapítani a társadalom jövőjét. Nem az erősebbeknek, de a jobbaknak, nem az élelmesebbeknek, de a becsületesebbeknek, nem a hangoskodóknak, de az önfeláldozóknak nralmára. Ehhez a munkához »An szüksége nemcsak Magyarországnak, de egész Európának egy Szent Istvánra, isteni ihlettségére és elszánt energiájára. A Kupa vezérek felnégyelt teste nem riaszthat vissza senkit, mikor a nemzetek boldogabb jövőjének megalapozásáról van szó. Az erény sem vívhatja harcát a bűn ellen fegyvertelenül, csak tűréssel és szelídséggel, a jók nem harcolhatnak a gonoszok ellen puszta szeretettel, mert ez lanyhaság, közömbösség, a jóra való restség, tehát bűn volna. A mennyek országát az erőszakosok ragadják el, az írás szavai szerint: mennyivel inkább kell elszánt erőt tanúsítanunk, ha itt e földön akarjuk az igazak országát megalapítani, i Szent István életének és korának ezek a legszembeszökőbb tanulságai. Ne habozzunk követni azokat, akkor méltó utódai és egy uj ezredév alapitói leszünk. Külpolitikai hírek. szerb köztársaságot és fegyveresen szervezkednek. Ez a mozgalom tulajdonképen a kommunisták végső erőlködése hatalmuk meghosszabbítása végett. TABítrftX. Tanév nyitás a főgimnáziumban. A főgimnáziumban az 1921—1922. tanévre szoló beírások szeptember hó 1., 2, és 3. napján délelőtt 9—12 óráig. Beirási dij 85 korona, tandíj 400 korona. Az I. osztályba lépő tanulók a beiratkozás előtt felvételi vissgálatot kötelesek tenni és pedig úgy a nyilvános, mint a magántanulók. Erre a felvételi vizsgálatra jelentkezni lehet f. hó 22-26. napjain délelőtt 11 órától 12-ig a főgimnázium igazgatójánál. Bemutatandó a tanuló születési anyakönyvi kivonata, értesítő könyvecskéje s lefizetendő 20 korona vizsgálati dij. A vizsgálat írásbeli része f. hó 27-én reggel 9 órakor, szóbeli része pedig 29-én és 30-án tartatik meg. Javító vizsgálatok f. hó 31-én reggel 8 órakor kezdődnek. Magánvizsgálatok írásbeli része szeptember 1-én, szóbeli részé 2-án és 3-án délután lesz. Bővebben a tanintézet hirdető táblája tájékoztatja az érdeklődőket. A gynlai kereskedelmi szaktanfolyam. Gyula város polgármestere meghívja holnap, vasárnap délelőtt fél 11 órakor a városháza nagytermében tartandó értekezletre a gyulai összes kereskedőket, iparosokat, kereskedelmi és ipari alkalmazottakat és az érdeklődőket. A meghívás tárgya: A kereskedelmi szaktanfolyam uj szervezetének ismertetése, előadja Mérey Gyula, a szak- tanfolyam igazgatója. Beiratkozások az állami polgári leányiskolába f. hó 27., 29. és 30-án d. e. 9—12 és d. u 3—5-ig lesznek, 24-én délután az I. és II. oszt,. 25-én délelőtt a III. és IY. oszt. rendes tanulók és 25-én délután a magántanulók javitóvizsgálatai tartatnak, valamint az esetleges felvételi és tan- tervkülönbözeti vizsgák. Kellően felszerelt tandij- mentességi és felmentést kérő folyamodványok a beiratkozás alkalmával adandók be. Esetleges felvilágosítást szívesen nyújt a hivatalos órák alatt az Igazgatóság. MIBE M. Szent István király. Nagyjaink emlékének ünneplésénél legelső kötelességünk történeti elhivatásuk következményeit megismerni, életük és működésűk tanulságait követni. Szent István király Istentől küldött, gondviselósszerü férfiú volt. Ez az igazság még azoknak is szemébe ötlik, akik tagadni merészelik az isteni gondviselés létezését. A harcokban és vándorlásokban kimerült, az anyagi javak és élvezetek keresésébe merült, a rablóhadjáratokban ismétel? ten legyőzött magyarság egy-két század múltán nyomtalanul eltűnt volna Európa színpadáról, mint annyi sok elődje a Kárpátok övezte sík földön. Azok az erények, melyek az őshazában és a vándorlások ideje alatt fenntartották, majd eggyé forrasztották a magyar törzseket, az állandó letelepedés után nem voltak elégségesek, hogy nemzetként fentartsák a magyarságot. Egy tökéletesebb, nagyobb jövőjű világnézet vonzókörébe kerültek, melyben a tökéletlenebbnek, a kezdetlegesebbnek szükségképen el kellett pusztulnia. A más népek megfélemlítésére alapított uralma helyét a más népek barátságára alapozott uralomnak kellett felváltania, a mások rovására való boldogulásnak a másokkal egyetértésben' való megélhetésnek kellett következnie. A magyarok X. századbeli rablóhadjáratai egy olyan nemzeti sajátságnak voltak következményei, melyre az őshazában és a vándorlások közepette bizonyára szükség volt. Az önfentartás érdeke, a faj jövője követelte azt a kíméletlen harci szellemet, azt a hódítási és szerzési készséget, mely a pogány magyarságot jellemezte és amely után az állandó hazában a céltalan és veszélyes nyugati hadjáratokká fajult. Kétségkívül erények, nem közönséges erények kellettek ennek a szellemnek ébrentartásához, de céljaikban végül mégis bűnökké váltak ezek az erények és bűnökké válván, szükségképen pusztulást kellett hozniok. Ezt ismerte fel a Szent király és ettől a pusztulástól akarta megmenteni nemzetét. És ezt a nagy, ezt a szent célt egy pillanatra sem tévesztette szeme elől és annak elérésére nem riadt vissza semmiféle eszköztől. Nem látjuk-e napjaink állapotát annyira hasonlónak a X. század magyarságának állapotához. De nemcsak a magunk állapota, hanem egész Európa népeinek mai állapota olyannyira hasonlatos ahhoz a helyzethez, melyet István király látott nemzeténél. Az anyagi javaknak ugyanaz a célként keresése, mint a X. század magyarjainál. Liberalizmus elnevezése alatt* ugyanazok a megfélemlítő rablóhadjáratok a gyengébbek, a jámborabbak ellen, mint a magyarok nyugati hadjáratai. És végül ugyanaz a gyászos, lesújtó, szégyenletes Augsburg és Merseburg Európa összes népei számára, mint ezer évvel ezelőtt legyőzött őseink számára. Itt vannak előttünk csonkán, bénán, lerongyoltan vánszorgó népei Péter szerb király kedden délután 6 órakor hosszas betegség után meghalt. Oroszországban a népbiztosok tanácsa a házak kommunizáláBát eltörölte és a háztulajdonosok magánjogát visszaállította. Egyidejűleg megszüntette a vasutak és mindennemű közüzemek ingyenes használatát. lieipolitlkai hírek. A nemzetgyűlés a vagyonváltsági törvényjavaslatot általánosságban teljesen letárgyalta és elfogadta. A végleges befejezés után a ház nyolc heti szünetre oszlik szét. Baranya és a szegedi háromszög kiürítésével kapcsolatban 13 uj választókerület szabadul fel a szerb megszállás alul, még pedig Baranyában 5, Tolnában 1, Bácskában 4, Torontálban 3 kerület. Egyidejűleg az eddigi csonka kerületekből 6 kiegészül. Az uj választások ezekben október elején lesznek. A ezerbek Baranyában az oláhok módjára viselkednem nquirálnak, fosztogatnak, a pécsi püspökség vagyonát egész a fizetésképtelenségig felpr é dálták. Baranyában az oda menekült kommunista vezérek izgatására kikiáltották a külön magyarGyniaí Gaál Gaszton. Magyarország nemzetgyűlése az elmúlt héten a ház elnökévé választotta gyulai Gaál Gasztont, a kiváló nemzetgaz- dászt. Ez alkalomból kifolyólag felelevenítjük e családnak békésmegyei és különlegesen ggulai vonatkozását, honnan a család gyulai, néha fövengesi előnevét nyerte. A Gaál család első ismert őse Gaál Ispán, vagy Ispán Gaál a mohácsi vész előtt 1508-ban telepedett le Gyulán. A Dunántúlról jött, valószínűleg Somogyból. Gyulán nőül vette Somogyi Benedek gyulai polgár leánvát Krisztinát és családot alapított, 5 fia és 1 'lánya volt. Erangepán Beatrix gyulai várnagy mint gazdatiszt tét alkalmazta, mely hivatalban utóda, Brandenburgi György is megtartotta, sőt a gyulai Nagyutcán lévő házát felmentette minden adózás alul. A család 1515-ben kezdte használni a gyulai előnevet. Hatalmas ur lett, a gyulai vár várnagya és udvarbirája. A Dósa-féle pórlázadás idején nagy szolgálatokat tett, amiért földes ura, sőt a király kegyét is megnyerte. Az alkalmat jól felhasználva sok birtokot összeszedett Békés, Arad és Zaránd- vármegyékben. Gyulán három háza is volt. Később vagyonát egyik gyulai háza meghagyásával mind elvesztette. Bánatában nemsokára meghalt. Egyik fia András csakhamar visszaszerezte az elveszett jószágokat, melyekbe ünnepélyesen beiktatták, sőt királyi adóróvó lett. Testvérei is nagy tisztségre emelkedtek, nagy szerepet játszottak Gyula város és a gyulai vár történetében minden mennyiségben legmagasabb árban vásárolunk. 1407 «-8 Weisz Mór és Társa Központi Szeszfőzdéje, Gynlái. Lapunk mai száma 4 oldal.
